THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Mit kell tennie a következő kormánynak a lakhatási válság megoldásáért?2026. február 11. |
|---|
 Megjelent a Lakhatási Minimum a 2026-os országgyűlési választásokra. A Lakhatási Koalíció szervezetei február 10-én nagy sajtóérdeklődés mellett mutatták be a 2026-os választásokra frissített Lakhatási Minimumot. A szakpolitikai javaslatcsomagban támpontot adnak minden, az április 12-i parlamenti választáson induló jelöltnek és jelöltállító szervezetnek azzal kapcsolatban, hogy milyen lakáspolitikai gondolkodás és konkrét lépések segítenek kiutat találni a jelenlegi lakhatási válságból.
|
|
7 990 HUF
THS biztonsági füstérzékelő
 Érdekel → |
|
A Lakhatási Koalíció lakhatással foglalkozó szervezetek laza szövetsége, amelynek tagjai összehangolt módon fogalmaznak meg szakpolitikai követeléseket. Először a 2018-as országgyűlési választások előtt dolgozták ki az úgynevezett Lakhatási 6x6-ot, a választásokon induló pártok képviselőit felszólítva, hogy köteleződjenek el a pontok mellett. Néhány közös megmozdulást követően a 2022-es országgyűlési választásokra Lakhatási Minimum néven elkészítettek egy közös javaslatcsomagot, majd a 2024-es önkormányzati választásokra is megfogalmazták szakpolitikai javaslataikat. A 2026-os Lakhatási Minimum 21 pontja ezeknek szerves folytatása. Az esemény házigazdája Tóth Jakab volt, a Lakhatási Minimum programot a javaslatcsomagot frissítő szervezetek képviselői mutatták be: Somogyi Eszter (Városkutatás Kft.), Kovács Vera (Utcáról Lakásba! Egyesület), Czirfusz Márton (Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont), Koritár Zsuzsanna (Habitat For Humanity Magyarország) és Szatmári Andrea (Utcajogász Egyesület). A javaslatcsomag bemutatását és az ezt követő kerekasztal-beszélgetést a Mérce közvetítette. A Lakhatási Minimum javaslatai azt célozzák, hogy:
Tóth Jakab műsorvezető, és a Lakhatási Koalíció tagjai (balról jobbra): Szatmári Andrea, Utcajogász; Czirfusz Márton, Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont; Somogyi Eszter, Városkutatás Kft.; Kovács Vera, Utcáról Lakásba! Egyesület; Koritár Zsuzsanna, Habitat for Humanity Magyarország Fotó: Demeczky ÁdámA Lakhatási Minimum és a bemutató fontos üzenete, hogy a lakhatás közügy, amire a mindenkori kormánynak az éves GDP 1,5%-át kell fordítania - és a központi források legalább felének célzottan a lakhatási szegénységben élőket kell támogatnia. A javaslatcsomag a legégetőbb problémák mentén a lakáspolitikai eszközök széles skáláját mutatja be, külön hangsúlyt helyezve a legsérülékenyebb csoportok lakhatási helyzetét javító eszközökre. Az akadálymentesítés mellett a bemutatón külön hangsúly került az állami gondoskodásban felnövő fiatalok nehéz lakhatási körülményeinek javítására, illetve arra, hogy törvényi szinten kellene megtiltani a családok elhelyezés nélküli kilakoltatását. Az idei Lakhatási Minimum a korábbinál jobban kiemeli a diszkrimináció és a szegregáció elleni fellépés fontosságát, és szükségesnek tartja a helyi önazonosság védelméről szóló törvény azonnali hatályon kívül helyezését, továbbá a lakhatási biztonság érdekében a végrehajtási törvény több ponton való átalakítását. Bár a 2024-es javaslatcsomag óta eltelt időben a lakhatási válság tematizálása a kormányzat kommunikációjában is megjelent, az intézkedések továbbra is az anyagilag eleve jobb helyzetben lévők tulajdonszerzését támogatják. A szociális szempontok érdemi megjelenítése nem csak teljesen hiányzik a lakhatásról való kormányzati gondolkodásból, de az átgondolatlan intézkedések hatalmas ingatlanár-emelkedéshez is vezettek. Ezzel szemben a Koalíció tagjai rendszerszintű, szociálisan is célzott, központilag finanszírozott intézkedéseket sürgetnek, és kiemelik a megfizethető lakhatás intézményrendszeri reformjának fontosságát. Ennek keretében szükséges a non-profit lakásszektor kialakítása és bővítése, amely az önkormányzati szektoron kívül a nem-kormányzati szereplőket is magában foglalja. Környezeti és megfizethetőségi szempontból is elengedhetetlen a lakásállomány energetikai célú felújításának támogatása, mely egyben kezeli az energiaszegénység és a lakásminőség problémáját is. Mindezekhez szükséges kormányzati szinten egy, a lakáspolitikáért átfogóan felelős szerv létrehozása. Az európai uniós források és támogatási eszközök ehhez jelentős és hathatós segítséget nyújthatnak, ezért kiemelten fontos ezek összehangolt, széles körű és célzott lakáscélú felhasználása, de ezek csak kiegészíthetik és nem helyettesíthetik a teljeskörű és rendszerszintű állami felelősségvállalást. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Olvasónk két társasházi közgyűlésen is azt tapasztalta, hogy a közös képviselők nem terjesztik elő elfogadásra a számviteli törvény szerinti éves beszámolót. A mulasztásra olyan érveik voltak, miszerint a tulajdonosok „úgysem értik, felesleges", vagy a „közös képviselő által készített elszámolás amúgy is részletesebb". Olvasónk kérdésére jogi szakértőnk válaszol. 
A Józsefvárosi Önkormányzat nagyszabású szabályozási csomagot készített elő a kerületi rövidtávú szálláskiadás (Airbnb) keretek közé szorítására. A jelenleg társadalmi egyeztetés alatt álló javaslat nem a teljes tiltást, hanem egy többszintű, differenciált korlátozási rendszert irányoz elő. A kerület vezetése május végéig várja a lakosság és a szakmai szervezetek, köztük a közös képviselők véleményét a tervezetről. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) idén eINGATLAN 2026 címmel rendezi webinárját 2026. június 11-én 9:30-16:00 óráig a Lion's Garden Hotelben. 
Az E.ON Hungária Csoport lezárta egyik, 114, 919 milliárd forintos áramhálózati fejlesztési programját, amelynek keretében több mint 1800 kilométer hálózat és több mint 2800 transzformátor fejlesztése fejeződött be. A beruházások eredményeként az érintett vonalakon még megbízhatóbbá vált az áramellátás, így a mindennapokban ritkábbak és rövidebbek lehetnek a kiesések. 
A belvárosi ingatlanpiac egyik legvitatottabb esete bontakozott ki Budapest V. kerületében, egy Károlyi-kertre néző, nagy múltú társasházban. Az ingatlanban az elmúlt két évben jelentős tulajdonosi átrendeződés ment végbe. A lakók beszámolói alapján Lázár János miniszter, valamint egy hozzá köthető cég fokozatosan szerzett többségi tulajdont az épületben. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Egyes kerületekben csak nem rég nyíltak meg, és hamarosan zárulnak azok a pályázatok, amelyekből tetőfelújításra, hőszigetelésre vagy akár villámvédelemre is milliókat kaphatnak a lakóközösségek. Összegyűjtöttük a legfrissebb kiírásokat és a határidőket. 
A társasházi szakmában ritkán kap hangsúlyt az, ami jól működik. Pedig minden sikeresen lezárt felújítás, minden rendezett közösségi helyzet, minden átgondolt döntés mögött olyan tapasztalat áll, amely mások számára is irányt mutathat. Ezt a munkát szeretnénk most láthatóvá tenni. Nem csupán elismerni, hanem lehetőséget adni arra is, hogy a jól működő megoldások példává váljanak a szakmán belül. 
A Magyar Posta frissítette díjszabását 2026. május 1-jei hatállyal. Az áremelés elsősorban a lakossági és üzleti csomagküldést, valamint a levélpostai szolgáltatásokat érinti. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a CérdusNet Szenior Tudáshasznosító Egyesület (CédrusNet) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy elősegítsék az idősebb lakástulajdonosok támogatását a hazai társasházi közösségekben. 
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Felvételsorozat hatodik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Gáts Bence ügyvezető - KK Szoftver Megoldások Kft. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
Üdvözlünk újra Európában! – így kezdődött az az elektronikus levél, melyet április 13-án reggel az UIPI főtitkárától kaptam. Nem mondom, jó érzéssel töltött el a fogadtatás, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan eddig is Európában voltam, voltunk, fél lábbal legalábbis biztosan. .jpg "wesley-tingey-snNHKZ-mGfE-unsplash_(1).jpg")
A társasházi iratkezelés tipikusan az a terület, amely addig láthatatlan marad, amíg minden rendben működik – majd egyetlen konfliktus, tulajdonosi kérés vagy hatósági vizsgálat pillanatok alatt felszínre hozza a hiányosságokat. Egy hiányzó jegyzőkönyv, egy nem visszakereshető szerződés vagy egy rendezetlen pénzügyi dokumentáció nemcsak kellemetlenséget, hanem konkrét jogi kockázatot is jelenthet. Éppen ezért az iratok kezelése nem egyszerű adminisztáció, hanem a társasházkezelési munka egyik alapja. 
Ha nincs egyértelmű döntés a társasházban az autótöltésről, a lakók gyakran maguk próbálják megoldani a töltést: konnektorról töltenek, vagy a közös áramot használják engedély nélkül. Ez tűzvédelmi kockázatot, túlterhelést, áramszünetet és elszámolási vitákat is okozhat – amely problémákat végül a közös képviselőnek kell kezelnie. Ezért érdemes már most napirendként szerepeltetni a kérdést, és közgyűlésen dönteni a kiépítés lehetőségeiről. 
A társasházak mindennapi működtetésében van néhány olyan feladat van, amikre évente többször is érdemes gondolni. Ilyen a társasházak kötelező tűzvédelmi feliratainak ügye. Egyszerű, olcsó, gyorsan megoldható – és mégis, sok társasházban hiányoznak vagy elhasználódtak a táblák. Pedig ezek nem formaságok: életet és vagyont menthetnek. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
