Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Módosult a kormány ingatlan-nyilvántartásról szóló végrehajtási rendelete 2025. március 12.
A március 11-ei Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 38/2025. (III. 11.) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása.
20 530 HUF Katalógus tartó / Újságtartó Érdekel →
Magyarország Kormánya az ingatlanforgalom biztonságának, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényben foglalt alapelvek érvényesülésének biztosítása érdekében az országosan egységes jogalkalmazást tűzte ki célul. [2] A Kormány az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 91. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha az SZL, illetve az OCCR és az ingatlan-nyilvántartás közötti adatkapcsolat akadályozott, a tulajdonilapmásolat az SZL hatálya alá tartozó természetes személy, illetve a cég 24. § (3) bekezdése és 25. § (5) bekezdése szerinti adatait tartalmazza, azzal, hogy a szemle tulajdonilap-másolaton és a teljes tulajdonilap-másolaton a természetes személy természetes személyazonosító adatai közül kizárólag a családi és utónév, a születési név, a születési év, valamint az anyja születési neve jeleníthető meg." 2. § Az Inyvhr. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „38. § A szemle tulajdonilap-másolat és a teljes tulajdonilap-másolat a jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatai közül a családi és utónevét, a születési nevét, a születési évét, valamint az anyja születési nevét tartalmazza." 3. § Az Inyvhr. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „92. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára jegyezhető be. (2) Tulajdoni hányadot vagy tulajdoni hányad eszmei hányadát érintő felfüggesztési ok esetén az eljárás felfüggesztését követően másik tulajdoni hányadot vagy tulajdoni hányad másik eszmei hányadát érintő beadvány elbírálható. (3) Az Inytv. 48. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztési ok csak azonos tulajdoni hányadot vagy tulajdoni hányad azonos eszmei hányadát érintően áll fenn. (4) Az Inytv. 48. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztési ok fennállása esetén a jelzálogjog, az önálló zálogjog és az átalakításos önálló zálogjog, valamint az azokhoz kapcsolódó elidegenítési tilalom, terhelési tilalom vagy elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá a végrehajtási jog törlése tárgyában benyújtott kérelem, bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás alapján indult eljárást az ingatlanügyi hatóság nem függeszti fel, hanem azokat a széljegyzett beadványok rangsorára való tekintet nélkül elbírálja. (5) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése tényének tulajdoni lapra történő bejegyzésekor a felfüggesztett eljárás ügyszámát és a felfüggesztés időtartamát is fel kell tüntetni." 4. § Az Inyvhr. 107. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Nem szükséges a hozzájárulása a (2) bekezdés szerinti jogok jogosultjainak a) a vagyonkezelői jog, b) a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog, valamint c) a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog bejegyzéséhez." 5. § Az Inyvhr. 75. alcíme a következő 143/A. §-sal egészül ki: „143/A. § A 2025. január 15. napja előtt meghozott cégbírósági határozat, ha a benyújtására nem ingatlannyilvántartási elektronikus űrlapon kerül sor, a tulajdoni lap tartalmában történő változást megalapozó más okirattal együtt bejegyzés alapjául szolgálhat akkor is, ha azt a határozattal érintett személy nyújtja be az ingatlanügyi hatósághoz, és a bíróság határozata az ingatlan-nyilvántartásban történő változásbejegyzésre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárást az Inytv. IX. Fejezete szerint folytatja le.

Módosult a kormány ingatlan-nyilvántartásról szóló végrehajtási rendelete

2025. március 12.

A március 11-ei Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 38/2025. (III. 11.) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása.

20 530 HUF

Katalógus tartó / Újságtartó

Érdekel →

Magyarország Kormánya az ingatlanforgalom biztonságának, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényben foglalt alapelvek érvényesülésének biztosítása érdekében az országosan egységes jogalkalmazást tűzte ki célul.

[2] A Kormány az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 91. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az SZL, illetve az OCCR és az ingatlan-nyilvántartás közötti adatkapcsolat akadályozott, a tulajdonilapmásolat az SZL hatálya alá tartozó természetes személy, illetve a cég 24. § (3) bekezdése és 25. § (5) bekezdése szerinti adatait tartalmazza, azzal, hogy a szemle tulajdonilap-másolaton és a teljes tulajdonilap-másolaton a természetes személy természetes személyazonosító adatai közül kizárólag a családi és utónév, a születési név, a születési év, valamint az anyja születési neve jeleníthető meg."

2. § Az Inyvhr. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § A szemle tulajdonilap-másolat és a teljes tulajdonilap-másolat a jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatai közül a családi és utónevét, a születési nevét, a születési évét, valamint az anyja születési nevét tartalmazza."

3. § Az Inyvhr. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„92. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára jegyezhető be.

(2) Tulajdoni hányadot vagy tulajdoni hányad eszmei hányadát érintő felfüggesztési ok esetén az eljárás felfüggesztését követően másik tulajdoni hányadot vagy tulajdoni hányad másik eszmei hányadát érintő beadvány elbírálható.

(3) Az Inytv. 48. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztési ok csak azonos tulajdoni hányadot vagy tulajdoni hányad azonos eszmei hányadát érintően áll fenn.

(4) Az Inytv. 48. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztési ok fennállása esetén a jelzálogjog, az önálló zálogjog és az átalakításos önálló zálogjog, valamint az azokhoz kapcsolódó elidegenítési tilalom, terhelési tilalom vagy elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá a végrehajtási jog törlése tárgyában benyújtott kérelem, bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás alapján indult eljárást az ingatlanügyi hatóság nem függeszti fel, hanem azokat a széljegyzett beadványok rangsorára való tekintet nélkül elbírálja.

(5) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése tényének tulajdoni lapra történő bejegyzésekor a felfüggesztett eljárás ügyszámát és a felfüggesztés időtartamát is fel kell tüntetni."

4. § Az Inyvhr. 107. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem szükséges a hozzájárulása a (2) bekezdés szerinti jogok jogosultjainak
a) a vagyonkezelői jog,
b) a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog, valamint
c) a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog
bejegyzéséhez."

5. § Az Inyvhr. 75. alcíme a következő 143/A. §-sal egészül ki:
„143/A. § A 2025. január 15. napja előtt meghozott cégbírósági határozat, ha a benyújtására nem ingatlannyilvántartási elektronikus űrlapon kerül sor, a tulajdoni lap tartalmában történő változást megalapozó más okirattal együtt bejegyzés alapjául szolgálhat akkor is, ha azt a határozattal érintett személy nyújtja be az ingatlanügyi hatósághoz, és a bíróság határozata az ingatlan-nyilvántartásban történő változásbejegyzésre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárást az Inytv. IX. Fejezete szerint folytatja le.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

47 364 HUF

Forgószék Bluering® Elite szürke

Érdekel →

További híreink

Felújítottak saját költségen és mentesülhetnek a közös teher alól? – a társasházi villamos hálózat kényes kérdései 2025. december 4.
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Kiemelt lakófejlesztések új szabályokkal Budapesten, Debrecenben és Budaörsön 2025. december 2.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.

Egy társasház – több lépcsőház: a számukra legelőnyösebb megoldást keresik 2025. december 1.
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.


Túllépte a jogköreit a közös képviselő? – tudnivalók perindításról és ügyvédfogadásról 2025. november 27.
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Otthontámogatás 2026-tól: évi 1 millió forint lakáshitelre – ezekre a határidőkre kell figyelni 2025. november 26.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét.

Erzsébetvárosban is szigorodtak a rövid távú lakáskiadás szabályai 2025. november 19.
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit.


A társasházi házmesterlakás értékesítése – fontos tudnivalók a döntésről 2025. november 18.
A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

A Kúria jogszerűnek mondta ki Terézváros Airbnb-tilalmát 2025. november 18.
A Kúria kimondta, hogy Terézváros Airbnb-rendelete nem törvényellenes, elutasítva a kormányhivatal indítványát a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. Ezzel a döntéssel a helyi önkormányzat szabályozási hatásköre megerősítést nyert.

Tartozók névsora a társasházban: hol húzódik az adatvédelem határa? 2025. november 13.
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Újabb bővítések a FIX 3%-os hitelnél és a CSOK Plusznál 2025. november 13.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba.

Több mint száz ügyvéd segített díjmentesen a rászorulóknak november 14-én 2025. november 13.
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 14-én ismét megszervezte pro bono napját, amelynek célja, hogy anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető legyen a jogi segítség. A kezdeményezéshez idén is közel száz ügyvéd csatlakozott, akik a nap folyamán díjmentes tanácsadást nyújtottak a jelentkezőknek.

Kéményfelújítás és hitelfelvétel – ki fizet és miért? 2025. november 7.
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások - például egy gyűjtőkémény korszerűsítése - esetén akár egy megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés. De mit is jelent pontosan a rendes gazdálkodás köre, mikor számít egy beruházás ezen belülinek, és hogyan oszlanak meg a költségek a tulajdonosok között, ha a garázsok is közös tulajdonban vannak? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lomok, beázás, pereskedés – egy társasházi pince esete 2025. november 6.
A közgyűlés döntött a lomok elszállításáról és a pince lezárásáról, ám a „gyűjtögető" tulajdonos bírósághoz fordult, és sikerrel támadta meg a határozatot. Ilyenkor azonban nincs minden veszve: jogszerű, mégis hatékony eszközökkel a társasház megvédheti a közös tulajdont, és kikényszerítheti a rendeltetésszerű használatot. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

„Városunk infrastruktúrája túlterhelt” – önazonosság-védelmi tervezet kerül tárgyalásra Törökbálinton 2025. november 5.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.

Zártkerti ingatlanok átminősítése – fontos változások az ingatlan-nyilvántartásban 2025. november 3.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.

Folytatódik az Otthon Start finomhangolása 2025. november 3.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.

Kötelező a villamos hálózat felülvizsgálatáról gondoskodni ingatlanügyletek során 2025. október 31.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.

Túszul ejtett társasházi adatok: mire figyeljünk a társasházi szoftver választásánál? 2025. október 27.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?

Otthon Start: tovább bővül a FIX 3%-os hitelprogram és kiemelt státuszt kaphatnak a programban résztvevő lakásépítések 2025. október 22.
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.

Csak egylakásos lakóépület alakítható ki a XVI. kerület kertvárosias övezeteiben – szigorú önkormányzati ellenőrzés indul 2025. október 18.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető.