A polgári bérházak sajátos energetikai helyzete
A historizáló bérházak többsége 1945 előtt épült, zártsorú beépítéssel és belső udvaros kialakítással. A falak gyakran 50-70 centiméter vastag tömör téglából készültek, a padlástér általában fűtetlen, a födémek pedig fa- vagy acélszerkezetűek salakfeltöltéssel.
Energetikai szempontból a legnagyobb problémát a régi nyílászárók és a hőszigetelés hiánya jelenti. Az utcai homlokzatok sok esetben műemléki értéket képviselnek, ezért külső szigetelés gyakran nem alkalmazható, ami jelentősen korlátozza a felújítás lehetőségeit. Nagyobb hangsúlyt kapnak az alternatív épületszerkezeti beavatkozások, például a padlásfödém vagy a pincefödém szigetelése. Ezek az épület külső megjelenésének megváltoztatása nélkül is jelentősen csökkenthetik a hőveszteséget.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy egy épületen belül akár többféle fűtési rendszer is működhet: konvektor, cirkó, cserépkályha vagy villanybojler. Ez a heterogén gépészet megnehezíti az egységes korszerűsítési megoldásokat. A dokumentum ezért elsősorban lakásonkénti fejlesztési lehetőségeket mutat be, például a korszerűbb egyedi fűtési rendszerek vagy hatékonyabb szabályozás alkalmazását.
Azonnali, költségmentes lépések
A kézikönyv bemutatja, hogy a legegyszerűbb megtakarítási lehetőségek a használati szokásokhoz kapcsolódnak. A lakásokban nappal 20-21 °C, éjszaka 18-19 °C hőmérséklet ajánlott; már néhány fokos csökkentés is 7-15 százalékkal mérsékelheti a fűtési költségeket.
A szellőztetés módja szintén kulcskérdés. A rövid, intenzív keresztszellőztetés - naponta két alkalommal néhány percig - hatékonyabb, mint a tartósan résnyire nyitott ablak, amely folyamatos hőveszteséget okoz.
Fontos gyakorlati tanács az is, hogy a radiátorokat és konvektorokat ne takarják bútorok vagy függönyök, mert ez rontja a hőleadást.
Nagy belmagasság: egyszerre hátrány és lehetőség
A polgári lakások egyik jellegzetessége a 3,5-4 méteres belmagasság. Ez növeli a fűtött légteret, így az energiaigényt is.
A kézikönyv ezért kiemeli az álmennyezet kialakítását mint hatékony megoldást. A belmagasság csökkentésével a fűtött légtér kisebb lesz, ami akár 15-25 százalékos fűtési megtakarítást is eredményezhet.
Szintén hasznos eszköz lehet a mennyezeti ventilátor, amely visszakeveri a mennyezet alatt felgyülemlett meleg levegőt a lakótérbe.
Nyílászárók: felújítás gyakran előnyösebb, mint a csere
A polgári lakások jellegzetes gerébtokos ablakai sokszor rossz hőszigetelésűek, de esztétikai értékük miatt nem mindig célszerű lecserélni őket. A kézikönyv ezért hangsúlyozza a felújítás lehetőségét: légzáró tömítés, korszerű üvegezés vagy alacsony emissziós („Low-E") bevonat alkalmazásával jelentősen javítható az ablakok hőszigetelő képessége.
Komplex felújítás: akár 60 százalékos energiacsökkenés
A mélyfelújítás célja az épület energiaigényének legalább 60 százalékos csökkentése. Ennek fő elemei a hőszigetelés, a nyílászárók korszerűsítése és a fűtési rendszer módosítása.
A lakáson belüli korszerűsítések - például a fűtés modernizálása vagy az árnyékolás javítása - is akár 40 százalékos energiamegtakarítást hozhatnak.
Közösségi döntések nélkül nincs érdemi korszerűsítés
A padlásfödém vagy a pincefödém szigetelése, a homlokzat felújítása vagy a központi gépészet korszerűsítése társasházi szintű beavatkozás. Ezek megvalósítása közgyűlési döntést igényel, ezért a lakók számára fontos, hogy a felújítások műszaki és gazdasági hatásait egyaránt megismerjék.
További útmutatók más lakástípusokra
A főváros az „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatban nemcsak a polgári lakásokkal foglalkozik. Külön kézikönyv készült a panellakások, valamint az általános társasházi lakások energiahatékonysági lehetőségeiről is. Ezek a kiadványok az adott épülettípus sajátosságaihoz igazítva mutatják be a legfontosabb megtakarítási lehetőségeket, és szintén elérhetők a Fővárosi Önkormányzat honlapján.
Forrás: budapest.hu
