Barion Pixel

Nagyon drága lesz a közös költséggel tartozni

2022. október 3.
20221003_mnb_logo.png22 éves rekordot döntött Magyarországon a jegybanki alapkamat, amely ma már nemcsak messze a legmagasabb az EU-s tagállamok között, de a 2008-as gazdasági világság alatti rátát is lekörözi. Vajon miért kell ma kevesebbet fizetni: egy személyi hitelért, vagy az elmaradt közös költség utáni kamatért? 

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa augusztus 30-án 11,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, ami magasabb volt, mint a 2008-as pénzügyi válság idején. Nemrég pedig újabb 125 bázisponttal 13 százalékra emelkedett a kamat mértéke, amivel egy 22 éves rekord dőlt meg, utoljára ugyanis 2000 februárjában volt ilyen magas a ráta. 

A jegybank fő célja elméletileg az árstabilitási ráta fenntartása, és a hosszútávú gazdasági növekedés biztosítása. Ha a monetáris tanács ugyanis csökkentené az alapkamat mértékét, akkor az emberek könnyebben jutnának hitelhez, ezáltal több elkölthető pénzük lenne, fellendülne a gazdaság és a kereslet, az elképesztő alapkamat-emeléssel viszont ennek az ellenkezőjét érik el, a csökkenő kereslet miatt alacsonyabbak lehetnek az árak és maga az infláció is. Hangsúlyozzuk: elméletileg, illetve amellett a tény mellett sem mehetünk el, hogy a jelenlegi 13 százalék messze a legmagasabb alapkamat az EU-s tagállamok között.

Hogy mennyire hatásos az alapkamat emelése, azt mindenki érezheti a saját bőrén, társasházi szempontból pedig érdekes elgondolkodni a közös költség tartozásokon. Ezeket ugyanis jellemzően az alapkamat mértékével emelik, aminek következményeként jelenleg drágább mulatság a közös költséggel tartozni, mint mondjuk egy minősített fogyasztóbarát személyi hitelt felvenni. Példaként említhetjük például a Cofidist, ahol a THM mértéke nagyban változik a felvett hitelösszeg és a futamidő függvényében, de például 3 millió forintot 60 hónapra 11,9 százalékos THM-mel lehet igényelni, ami ugye elmarad a jegybanki alapkamat 13 százalékától. 

További híreink


Hetedszer hosszabbított kamatstop: a nagybankok az Alkotmánybírósághoz fordultak 2025. szeptember 15.
A Magyar Bankszövetség több tagja - köztük az OTP, az Erste, a K&H és a Raiffeisen - alkotmányjogi panaszt nyújtott be a lakossági jelzáloghitelek kamatstopjának 2025. december 31-ig tartó újabb meghosszabbítása ellen. Álláspontjuk szerint a rendelet szükségtelen és aránytalan beavatkozás a magánjogi szerződésekbe.

Legfrissebb rendelet a FIX 3%-os lakáshitelhez – összehangolják az otthonteremtési programokat 2025. augusztus 25.
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek.

Az osztrák lakásmodell lehet a megoldás az uniós lakhatási válságra 2025. augusztus 21.
Július végén hat európai parlamenti képviselő érkezett Bécsbe, hogy első kézből tanulmányozza a város sokat emlegetett szociális és nonprofit lakásépítési rendszerét. A küldöttség - élén Irene Tinagli bizottsági elnökkel és az osztrák koordinátorral, Andreas Schiederrel - azzal a céllal látogatott el Ausztria fővárosába, hogy tapasztalatokat gyűjtsön az európai megfizethető lakhatási terv előkészítéséhez.

Lakásbiztosítások aktualizálása az árbefagyasztások tükrében 2025. augusztus 15.
A lakásbiztosítás régóta alapvető pénzügyi termék a magyar háztartások körében, ám a szektor dinamikus változásai, a szabályozói beavatkozások és a digitalizáció hatásai újra napirendre helyezték a szerződések felülvizsgálatát. Besnyő Márton, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezetője előadásában részletes áttekintést nyújtott az aktuális piaci trendekről, különös tekintettel az ársapka hatására, az ügyfélszokások átalakulására és a társasházi biztosítási gyakorlatok sajátosságaira.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Jövőálló befektetés: a fenntartható ingatlan. Ingatlanbefektetői irányok. Erre menjünk! 2025. augusztus 5.
Felvételsorozat hetedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Szarvas Gábor ügyvezető - Greenbors Consulting

Összehangolják a CSOK Pluszt és az új Otthon Start hitelt – társadalmi egyeztetésen a jogszabálytervezet 2025. augusztus 4.
A kormány módosítja a családtámogatási rendeleteket, hogy azok illeszkedjenek a szeptember 1-jén induló Otthon Start programhoz, amely rögzített, 3%-os kamatozású lakáshitelt kínál. A cél az eddigi támogatási formák egyszerűbb kombinálhatósága.

Megjelent a FIX 3%-os lakáshitel rendelete a Magyar Közlönyben 2025. augusztus 1.
2025. szeptember 1-jétől elérhető a Fix 3% lakáshitel, amely otthonvásárlásra és építésre is igénybe vehető, legfeljebb 3%-os kamattal, állami kamattámogatással. A kormányrendelet részletes szabályokat határoz meg az igénylés módjáról, a szükséges igazolásokról, a bírálati és folyósítási folyamatról, valamint az esetleges visszafizetési kötelezettségekről. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

Évi egymillió forintos lakástámogatást kaphatnak a közszolgálatban dolgozók 2025. július 31.
Tanárok, rendőrök, katonák, ápolók, orvosok és más köztisztviselők - évente akár egymillió forintos támogatást kaphatnak lakáshitel törlesztésére vagy új hitel önrészének kifizetésére.

Már 50%-os tulajdonrész mellett is elérhető lesz az Otthon Start 2025. július 17.
Fontos részletszabály tisztázódott az Otthon Start program kapcsán: szeptembertől azok is jogosultak lesznek a kedvezményes, 3%-os kamatozású lakáshitelre, akik egy lakóingatlanban már legfeljebb 50%-os tulajdoni hányaddal rendelkeznek. Ez a társasházi tulajdonosok számára is új lehetőséget nyit meg, különösen azoknak, akik szülőkkel, testvérekkel vagy élettárssal osztoznak egy ingatlanon.

Tisztázódik a devizás szerződések sorsa – szűk körre vonatkozik a Kúria döntése 2025. július 15.
A Kúria 10/2025. számú jogegységi határozata átláthatóbbá és egységesebbé teszi a devizaalapú fogyasztói szerződések érvénytelensége esetén követendő bírósági gyakorlatot. Nem általános érvénytelenítésről, hanem szűk körű kivételről van szó.

Nőtt a fedezet, élénkült a verseny – eredményesnek tekintik a márciusi lakásbiztosítási kampányt 2025. július 4.
A Magyar Nemzeti Bank 2025. júliusi közleménye és Lakásbiztosítási Indexe alapján a márciusi kampány a tavalyinál alacsonyabb aktivitás mellett is érdemi piaci változásokat hozott. Javult a lakásbiztosítások ár-érték aránya, csökkent a piac koncentrációja, és erősödött a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási konstrukciók szerepe.

Új állami lakáshitelprogram: fix 3% kamattal, 10% önerővel 2025. július 3.
A kormány elfogadta a 3 százalékos kamatozású otthonteremtési hitelprogramot, amely 2025 második felének egyik legfontosabb támogatási formája lehet a lakásvásárlók számára. A konstrukció minden elsőlakásos vevő előtt nyitva áll, korhatár és területi megkötés nélkül.

Hol vezesse a társasház a pénzét? – bankszámlák és a jogi háttér 2025. június 24.
bankkartya.jpgMiért fontos a társasházi bankszámla, és miért nem mindegy, hol vezetik? A társasházak működése alapvetően közösségi együttműködésre épül: a közös képviselő és a számvizsgáló bizottság felel a tulajdonostársak pénzének kezeléséért, amihez elengedhetetlen egy átlátható és költséghatékony bankszámla. A nem megfelelő számlacsomag azonban sok ezer forint felesleges kiadást okozhat havonta, ami hosszú távon jelentős terhet róhat a tulajdonosokra.

Devizahitel károsultak: visszajár a pénz? 2025. június 18.
Kevés olyan pénzügyi esemény volt a rendszerváltás utáni Magyarországon, amely akkora társadalmi feszültséget és hosszú távú következményeket okozott volna, mint a devizahitelek kérdése. A 2000-es évek elején és közepén a lakosság tömegesen fordult az akkor vonzónak tűnő svájci frank és euró alapú kölcsönök felé.

Az Alkotmánybírósághoz fordultak a bankok a kamatstop miatt 2025. június 2.
A Magyar Bankszövetség több tagja az Alkotmánybírósághoz fordult a lakossági kamatstop szabályozásának megsemmisítését kérve. A pénzintézetek szerint az intézkedés aránytalanul és alaptörvény-ellenesen avatkozik be a meglévő magánjogi szerződésekbe.

Milliókkal drágább a magyar lakáshitel – de miért? 2025. május 28.
Bár a magyar bankok európai összehasonlításban is versenyképes kamatfelárat kínálnak, egy 20 millió forintos lakáshitel esetén a magyar hitelfelvevők összességében mintegy 5,7 millió forinttal többet fizetnek vissza, mint a közép-európai átlag.

Akadálymentesítési támogatás mozgáskorlátozottaknak 2025. május 22.
Legfeljebb 300 000 forint vissza nem térítendő állami támogatás igényelhető mozgáskorlátozott személyek - köztük nyugdíjasok - számára otthonuk akadálymentesítésére. A támogatás tízévente egyszer vehető igénybe, és különféle átalakítási munkálatokra fordítható, például fürdőszoba átalakításra, rámpák kialakítására vagy ajtószélesítésre.

Társasházak a felújítás útján. Melyik a legjobb megoldás: LTP, hitel vagy pályázat? 2025. május 23.
Vendég: Erdősi Gábor, társasházi szakértő - OTP Bank

Emelkedő lakásárak, visszaeső használatbavételi engedélyek: kijött az MNB 2025. májusi lakáspiaci jelentése 2025. május 23.
A Magyar Nemzeti Bank 2025. májusi lakáspiaci jelentése megerősítette a hazai lakáspiacon már hónapok óta érzékelhető trendeket: miközben a kereslet fokozatosan élénkül és az árak dinamikusan emelkednek, addig a kínálati oldal továbbra is gyenge teljesítményt mutat.

A magyarországi devizahiteles kérdést a Kormány lezárta 2025. május 22.
A devizahitelezés kapcsán nyilatkozott Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások