Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

NAV állásfoglalás: a gondnok lakhatást kap a munkájáért cserébe, szabályos ez így? 2023. december 11.
Olvasónktól érkezett a levél, melyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állásfoglalása található egy olyan eset kapcsán, amikor is kvázi barterben a társasházi gondnok lakhatást kap a munkájáért cserébe.
6 790 HUF Öntöttvas - egy ágú - zászlótartó bronz színű kivitelben Érdekel →
A NAV állásfoglalása a témában: Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adom. A gondnok a társasház tulajdonát képező „gondnoki lakásban" lakik, melyért bérleti díjat nem fizet. A gondnoki lakással kapcsolatban felmerülő rezsiköltséget a társasház fizeti meg. A leveléhez csatolt tájékoztató levélben foglaltakat fenntartva, a fenti tényálláshoz kapcsolódó adókötelezettségre vonatkozóan az alábbiakról tájékoztatjuk: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 4. § (2) bekezdése értelmében bevételnek minősül a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában - pénzben (e törvény alkalmazásában ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben - mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen a) az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetve egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére); b) dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog; c) elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés; d) kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes használata, igénybevétele. Azáltal tehát, hogy a gondnok lakhatását a társasház ingyenesen biztosítja, a magánszemélynek bevétele keletkezik, amit nem pénzben, hanem természetben szerez meg. Az Szja tv. 5. § (4) bekezdése alapján az így megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke. Az Szja tv. 3. § 9. pontja határozza meg, hogy rendelkezéseinek alkalmazásában mi minősül szokásos piaci értéknek. Eszerint szokásos piaci érték az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyet a) független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagy b) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagy c) a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség és jövedelem módszer), vagy d) független fél által az ügylet révén elért - megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített - ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagy e) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben (nyereség-megosztásos módszer), vagy f) egyéb módszerrel állapítanak meg, ha a szokásos piaci érték az a)-e) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható meg azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, továbbá tőzsdén nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci értéke - ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja - a vagyoni részesedést kibocsátó jogi személynek, egyéb szervezetnek a vagyoni részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet létrejöttének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll. Amennyiben a használathoz kapcsolódó közüzemi díjakat a társasház fizeti meg, az előző rendelkezések alapján annak összege a gondnok részéről szintén bevételként jelenik meg. Abban az esetben, ha a magánszemély maga fizeti meg ezen költségeket, erre tekintettel nem beszélhetünk megszerzett bevételről. Az Szja tv. 2. § (6) bekezdése szerint a bevétel jogcímének meghatározásánál a felek között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni, az adókötelezettségeket ennek megfelelően kell teljesíteni. Tekintettel arra, hogy a gondnok egyéni vállalkozóként végzett tevékenységével összefüggésben részesül az ingyenes juttatásban, ezért vállalkozói bevételként kell elszámolnia a juttatás szokásos piaci értékét. Az egyéni vállalkozó által elszámolt vállalkozói bevétel az egyéni vállalkozóra vonatkozó adózási szabályok szerint válik adókötelessé. A társasház részéről az egyéni vállalkozónak juttatott bevétellel kapcsolatban nem merül fel sem személyi jövedelemadó-fizetési, sem -bevallási kötelezettség. Az egyéni vállalkozó adókötelezettsége a vállalkozó által alkalmazott adózási mód ismeretében határozható meg. Egyéni vállalkozóként főszabályként vállalkozói személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség merül fel, ugyanakkor - a hatályos jogszabályi feltételek fennállása esetén - átalányadózás is választható. Az egyéni vállalkozók adózásával kapcsolatban figyelmébe ajánljuk a NAV által kiadott 3. számú, „Az egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége" című információs füzetét /https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/nezzen-utana/inf_fuz/. Az egyéni vállalkozónak vállalkozói bevételével kapcsolatban az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezéseinek értelmében számla-kiállítási kötelezettsége keletkezik. Amennyiben az egyéni vállalkozó adóbevallási kötelezettségét elmulasztotta vagy helytelenül teljesítette, úgy annak az általa alkalmazott adónemhez tartozó bevalláson, annak pótlása, javítása, önellenőrzése vagy helyesbítése révén tehet eleget. Megjegyezzük, hogy a társasház és a mindenkori gondnok között fennálló - vállalkozási, megbízási - szerződés tartalmának „jogi" illetve „törvényességi" szempontból történő vizsgálata nem tartozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe, hanem polgári jogi kérdés. Az, hogy a mindenkori gondnok milyen jogviszony alapján - munkaviszony, vállalkozási szerződés, megbízási szerződés - és milyen feltételekkel - gondnoki lakás térítés ellenében vagy anélkül történő használata, rezsiköltség társasház általi átvállalása vagy gondnok általi megfizetése - a szerződő felek megállapodásának függvénye, természetesen a vonatkozó jogszabályi rendelkezések keretei között, különös tekintettel a Ptk. rendelkezéseire. Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

NAV állásfoglalás: a gondnok lakhatást kap a munkájáért cserébe, szabályos ez így?

2023. december 11.

Olvasónktól érkezett a levél, melyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állásfoglalása található egy olyan eset kapcsán, amikor is kvázi barterben a társasházi gondnok lakhatást kap a munkájáért cserébe.

6 790 HUF

Öntöttvas - egy ágú - zászlótartó bronz színű kivitelben

Érdekel →

A NAV állásfoglalása a témában:

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adom.

A gondnok a társasház tulajdonát képező „gondnoki lakásban" lakik, melyért bérleti díjat nem fizet. A gondnoki lakással kapcsolatban felmerülő rezsiköltséget a társasház fizeti meg. A leveléhez csatolt tájékoztató levélben foglaltakat fenntartva, a fenti tényálláshoz kapcsolódó adókötelezettségre vonatkozóan az alábbiakról tájékoztatjuk:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 4. § (2) bekezdése értelmében bevételnek minősül a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában - pénzben (e törvény alkalmazásában ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben - mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen

a) az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetve egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére);

b) dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog;

c) elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés;

d) kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes használata, igénybevétele.

Azáltal tehát, hogy a gondnok lakhatását a társasház ingyenesen biztosítja, a magánszemélynek bevétele keletkezik, amit nem pénzben, hanem természetben szerez meg. Az Szja tv. 5. § (4) bekezdése alapján az így megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke.

Az Szja tv. 3. § 9. pontja határozza meg, hogy rendelkezéseinek alkalmazásában mi minősül szokásos piaci értéknek. Eszerint szokásos piaci érték az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyet

a) független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagy

b) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagy

c) a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség és jövedelem módszer), vagy

d) független fél által az ügylet révén elért - megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített - ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagy

e) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben (nyereség-megosztásos módszer), vagy

f) egyéb módszerrel állapítanak meg, ha a szokásos piaci érték az a)-e) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható meg azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, továbbá tőzsdén nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci értéke - ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja - a vagyoni részesedést kibocsátó jogi személynek, egyéb szervezetnek a vagyoni részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet létrejöttének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott
beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll.

Amennyiben a használathoz kapcsolódó közüzemi díjakat a társasház fizeti meg, az előző rendelkezések alapján annak összege a gondnok részéről szintén bevételként jelenik meg. Abban az esetben, ha a magánszemély maga fizeti meg ezen költségeket, erre tekintettel nem beszélhetünk megszerzett bevételről.

Az Szja tv. 2. § (6) bekezdése szerint a bevétel jogcímének meghatározásánál a felek között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni, az adókötelezettségeket ennek megfelelően kell teljesíteni. Tekintettel arra, hogy a gondnok egyéni vállalkozóként végzett tevékenységével összefüggésben részesül az ingyenes juttatásban, ezért vállalkozói bevételként kell elszámolnia a juttatás szokásos piaci értékét. Az egyéni vállalkozó által elszámolt vállalkozói bevétel az egyéni vállalkozóra vonatkozó adózási szabályok szerint válik adókötelessé. A társasház részéről az egyéni vállalkozónak juttatott bevétellel kapcsolatban nem merül fel sem személyi jövedelemadó-fizetési, sem -bevallási kötelezettség.

Az egyéni vállalkozó adókötelezettsége a vállalkozó által alkalmazott adózási mód ismeretében határozható meg. Egyéni vállalkozóként főszabályként vállalkozói személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség merül fel, ugyanakkor - a hatályos jogszabályi feltételek fennállása esetén - átalányadózás is választható. Az egyéni vállalkozók adózásával kapcsolatban figyelmébe ajánljuk a NAV által kiadott 3. számú, „Az egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége" című információs füzetét /https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/nezzen-utana/inf_fuz/.

Az egyéni vállalkozónak vállalkozói bevételével kapcsolatban az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezéseinek értelmében számla-kiállítási kötelezettsége keletkezik.

Amennyiben az egyéni vállalkozó adóbevallási kötelezettségét elmulasztotta vagy helytelenül teljesítette, úgy annak az általa alkalmazott adónemhez tartozó bevalláson, annak pótlása, javítása, önellenőrzése vagy helyesbítése révén tehet eleget. Megjegyezzük, hogy a társasház és a mindenkori gondnok között fennálló - vállalkozási, megbízási - szerződés tartalmának „jogi" illetve „törvényességi" szempontból történő vizsgálata nem tartozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe, hanem polgári jogi kérdés. Az, hogy a mindenkori gondnok milyen jogviszony alapján - munkaviszony, vállalkozási szerződés, megbízási szerződés - és milyen feltételekkel - gondnoki lakás térítés ellenében vagy anélkül történő használata, rezsiköltség társasház általi átvállalása vagy gondnok általi megfizetése - a szerződő felek megállapodásának függvénye, természetesen a vonatkozó jogszabályi rendelkezések keretei között, különös tekintettel a Ptk. rendelkezéseire.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek,
kötelező jogi erővel nem bírnak.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

87 991 HUF

Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg

Érdekel →

További híreink

Társasházi kamerarendszerek telepítésének és üzemeltetésének feltételei 2026. május 18.
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket.

Visszatérés a normál jogrendhez – véget ért a rendeleti kormányzás Magyarországon 2026. május 15.
2026. május 14-én hivatalosan is megszűnt a veszélyhelyzet Magyarországon. Az áprilisi választások nyomán felálló új Országgyűlés első intézkedéseinek egyike a rendeleti kormányzás lezárása volt. Az átmenet folyamatossága, valamint a gazdasági és szervezeti stabilitás biztosítása érdekében a parlament törvényi szintre emelte a legfontosabb veszélyhelyzeti intézkedéseket.

Közgyűlés számviteli beszámoló nélkül? Szabálytalan a „tulajdonos úgysem érti” érvelés! 2026. május 14.
Olvasónk két társasházi közgyűlésen is azt tapasztalta, hogy a közös képviselők nem terjesztik elő elfogadásra a számviteli törvény szerinti éves beszámolót. A mulasztásra olyan érveik voltak, miszerint a tulajdonosok „úgysem értik, felesleges", vagy a „közös képviselő által készített elszámolás amúgy is részletesebb". Olvasónk kérdésére jogi szakértőnk válaszol.


Megtiltható az autótöltés a társasházban? 2026. május 5.
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Mit tehet egy társasház a rövid távú lakáskiadás ellen? 2026. április 30.
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.

Szórakozóhely zaja a társasházban: mit tehet a közös képviselő és mit a lakók? 2026. április 23.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”


Bezárul egy kiskapu: szigorodik az Otthontámogatás visszafizetése 2026. április 24.
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.

Mit jelent a társasházi építményi jog az új építésű házaknak? 2026. április 23.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.

Amikor flex helyett a jogász válaszol - újszerű megoldás a folyosói rácsok és szabálytalan klímák felszámolására 2026. április 21.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.

Költségmegosztók nélkül büntetődíj: mit kockáztatnak a társasházak? 2026. április 20.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.

Egyetlen helyrajzi szám, több társasház – jogi csapdák a földhivatali bejegyzésnél 2026. április 9.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.

A számvizsgáló bizottság szerepe a társasházak működésében 2026. április 1.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.

Parkolóhelyek a közös tulajdonban – hogyan rendezhető a használat? 2026. március 27.
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Közös fűtési költség alóli mentesség hogy alakul az új szabályozás mellett? 2026. március 24.
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Garanciális igények hatékony jogi érvényesítése magánlakásoknál és társasházi tulajdonba tartozó épületrészeknél 2026. március 16.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.

Hogyan kell benyújtani a társasházi beszámolót a földhivatalhoz? 2026. március 10.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.

Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai 2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.

Hogyan készíthető hangfelvétel a közgyűlésen, ha egyetlen tulajdonos ellenzi? 2026. március 5.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.

Vízkorlátozás egy vitatott díj miatt – meddig mehet el a szolgáltató? 2026. február 26.
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.

Az önkormányzati lakás bérlője nem fizet – perelhető a tulajdonos? 2026. február 18.
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.