Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

NAV állásfoglalás: a gondnok lakhatást kap a munkájáért cserébe, szabályos ez így? 2023. december 11.
Olvasónktól érkezett a levél, melyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állásfoglalása található egy olyan eset kapcsán, amikor is kvázi barterben a társasházi gondnok lakhatást kap a munkájáért cserébe.
A NAV állásfoglalása a témában: Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adom. A gondnok a társasház tulajdonát képező „gondnoki lakásban" lakik, melyért bérleti díjat nem fizet. A gondnoki lakással kapcsolatban felmerülő rezsiköltséget a társasház fizeti meg. A leveléhez csatolt tájékoztató levélben foglaltakat fenntartva, a fenti tényálláshoz kapcsolódó adókötelezettségre vonatkozóan az alábbiakról tájékoztatjuk: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 4. § (2) bekezdése értelmében bevételnek minősül a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában - pénzben (e törvény alkalmazásában ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben - mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen a) az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetve egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére); b) dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog; c) elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés; d) kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes használata, igénybevétele. Azáltal tehát, hogy a gondnok lakhatását a társasház ingyenesen biztosítja, a magánszemélynek bevétele keletkezik, amit nem pénzben, hanem természetben szerez meg. Az Szja tv. 5. § (4) bekezdése alapján az így megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke. Az Szja tv. 3. § 9. pontja határozza meg, hogy rendelkezéseinek alkalmazásában mi minősül szokásos piaci értéknek. Eszerint szokásos piaci érték az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyet a) független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagy b) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagy c) a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség és jövedelem módszer), vagy d) független fél által az ügylet révén elért - megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített - ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagy e) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben (nyereség-megosztásos módszer), vagy f) egyéb módszerrel állapítanak meg, ha a szokásos piaci érték az a)-e) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható meg azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, továbbá tőzsdén nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci értéke - ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja - a vagyoni részesedést kibocsátó jogi személynek, egyéb szervezetnek a vagyoni részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet létrejöttének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll. Amennyiben a használathoz kapcsolódó közüzemi díjakat a társasház fizeti meg, az előző rendelkezések alapján annak összege a gondnok részéről szintén bevételként jelenik meg. Abban az esetben, ha a magánszemély maga fizeti meg ezen költségeket, erre tekintettel nem beszélhetünk megszerzett bevételről. Az Szja tv. 2. § (6) bekezdése szerint a bevétel jogcímének meghatározásánál a felek között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni, az adókötelezettségeket ennek megfelelően kell teljesíteni. Tekintettel arra, hogy a gondnok egyéni vállalkozóként végzett tevékenységével összefüggésben részesül az ingyenes juttatásban, ezért vállalkozói bevételként kell elszámolnia a juttatás szokásos piaci értékét. Az egyéni vállalkozó által elszámolt vállalkozói bevétel az egyéni vállalkozóra vonatkozó adózási szabályok szerint válik adókötelessé. A társasház részéről az egyéni vállalkozónak juttatott bevétellel kapcsolatban nem merül fel sem személyi jövedelemadó-fizetési, sem -bevallási kötelezettség. Az egyéni vállalkozó adókötelezettsége a vállalkozó által alkalmazott adózási mód ismeretében határozható meg. Egyéni vállalkozóként főszabályként vállalkozói személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség merül fel, ugyanakkor - a hatályos jogszabályi feltételek fennállása esetén - átalányadózás is választható. Az egyéni vállalkozók adózásával kapcsolatban figyelmébe ajánljuk a NAV által kiadott 3. számú, „Az egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége" című információs füzetét /https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/nezzen-utana/inf_fuz/. Az egyéni vállalkozónak vállalkozói bevételével kapcsolatban az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezéseinek értelmében számla-kiállítási kötelezettsége keletkezik. Amennyiben az egyéni vállalkozó adóbevallási kötelezettségét elmulasztotta vagy helytelenül teljesítette, úgy annak az általa alkalmazott adónemhez tartozó bevalláson, annak pótlása, javítása, önellenőrzése vagy helyesbítése révén tehet eleget. Megjegyezzük, hogy a társasház és a mindenkori gondnok között fennálló - vállalkozási, megbízási - szerződés tartalmának „jogi" illetve „törvényességi" szempontból történő vizsgálata nem tartozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe, hanem polgári jogi kérdés. Az, hogy a mindenkori gondnok milyen jogviszony alapján - munkaviszony, vállalkozási szerződés, megbízási szerződés - és milyen feltételekkel - gondnoki lakás térítés ellenében vagy anélkül történő használata, rezsiköltség társasház általi átvállalása vagy gondnok általi megfizetése - a szerződő felek megállapodásának függvénye, természetesen a vonatkozó jogszabályi rendelkezések keretei között, különös tekintettel a Ptk. rendelkezéseire. Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

NAV állásfoglalás: a gondnok lakhatást kap a munkájáért cserébe, szabályos ez így?

2023. december 11.

Olvasónktól érkezett a levél, melyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állásfoglalása található egy olyan eset kapcsán, amikor is kvázi barterben a társasházi gondnok lakhatást kap a munkájáért cserébe.

A NAV állásfoglalása a témában:

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adom.

A gondnok a társasház tulajdonát képező „gondnoki lakásban" lakik, melyért bérleti díjat nem fizet. A gondnoki lakással kapcsolatban felmerülő rezsiköltséget a társasház fizeti meg. A leveléhez csatolt tájékoztató levélben foglaltakat fenntartva, a fenti tényálláshoz kapcsolódó adókötelezettségre vonatkozóan az alábbiakról tájékoztatjuk:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 4. § (2) bekezdése értelmében bevételnek minősül a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában - pénzben (e törvény alkalmazásában ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben - mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen

a) az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetve egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére);

b) dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog;

c) elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés;

d) kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes használata, igénybevétele.

Azáltal tehát, hogy a gondnok lakhatását a társasház ingyenesen biztosítja, a magánszemélynek bevétele keletkezik, amit nem pénzben, hanem természetben szerez meg. Az Szja tv. 5. § (4) bekezdése alapján az így megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke.

Az Szja tv. 3. § 9. pontja határozza meg, hogy rendelkezéseinek alkalmazásában mi minősül szokásos piaci értéknek. Eszerint szokásos piaci érték az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyet

a) független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagy

b) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagy

c) a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség és jövedelem módszer), vagy

d) független fél által az ügylet révén elért - megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített - ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagy

e) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben (nyereség-megosztásos módszer), vagy

f) egyéb módszerrel állapítanak meg, ha a szokásos piaci érték az a)-e) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható meg azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, továbbá tőzsdén nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci értéke - ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja - a vagyoni részesedést kibocsátó jogi személynek, egyéb szervezetnek a vagyoni részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet létrejöttének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott
beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll.

Amennyiben a használathoz kapcsolódó közüzemi díjakat a társasház fizeti meg, az előző rendelkezések alapján annak összege a gondnok részéről szintén bevételként jelenik meg. Abban az esetben, ha a magánszemély maga fizeti meg ezen költségeket, erre tekintettel nem beszélhetünk megszerzett bevételről.

Az Szja tv. 2. § (6) bekezdése szerint a bevétel jogcímének meghatározásánál a felek között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni, az adókötelezettségeket ennek megfelelően kell teljesíteni. Tekintettel arra, hogy a gondnok egyéni vállalkozóként végzett tevékenységével összefüggésben részesül az ingyenes juttatásban, ezért vállalkozói bevételként kell elszámolnia a juttatás szokásos piaci értékét. Az egyéni vállalkozó által elszámolt vállalkozói bevétel az egyéni vállalkozóra vonatkozó adózási szabályok szerint válik adókötelessé. A társasház részéről az egyéni vállalkozónak juttatott bevétellel kapcsolatban nem merül fel sem személyi jövedelemadó-fizetési, sem -bevallási kötelezettség.

Az egyéni vállalkozó adókötelezettsége a vállalkozó által alkalmazott adózási mód ismeretében határozható meg. Egyéni vállalkozóként főszabályként vállalkozói személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség merül fel, ugyanakkor - a hatályos jogszabályi feltételek fennállása esetén - átalányadózás is választható. Az egyéni vállalkozók adózásával kapcsolatban figyelmébe ajánljuk a NAV által kiadott 3. számú, „Az egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége" című információs füzetét /https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/nezzen-utana/inf_fuz/.

Az egyéni vállalkozónak vállalkozói bevételével kapcsolatban az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezéseinek értelmében számla-kiállítási kötelezettsége keletkezik.

Amennyiben az egyéni vállalkozó adóbevallási kötelezettségét elmulasztotta vagy helytelenül teljesítette, úgy annak az általa alkalmazott adónemhez tartozó bevalláson, annak pótlása, javítása, önellenőrzése vagy helyesbítése révén tehet eleget. Megjegyezzük, hogy a társasház és a mindenkori gondnok között fennálló - vállalkozási, megbízási - szerződés tartalmának „jogi" illetve „törvényességi" szempontból történő vizsgálata nem tartozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe, hanem polgári jogi kérdés. Az, hogy a mindenkori gondnok milyen jogviszony alapján - munkaviszony, vállalkozási szerződés, megbízási szerződés - és milyen feltételekkel - gondnoki lakás térítés ellenében vagy anélkül történő használata, rezsiköltség társasház általi átvállalása vagy gondnok általi megfizetése - a szerződő felek megállapodásának függvénye, természetesen a vonatkozó jogszabályi rendelkezések keretei között, különös tekintettel a Ptk. rendelkezéseire.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek,
kötelező jogi erővel nem bírnak.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

Manipulált végrendeletek és a törvényes örökös jogai – Hogyan döntött a bíróság? 2025. szeptember 12.
A végrendelet érvényessége és annak körülményei számos jogi kérdést vetnek fel, különösen akkor, ha manipuláció gyanúja merül fel. Előfordul, hogy egy ingatlan nem a családban marad, és az átírás körülményei joggal adnak okot kételyre. A bíróság feladata, hogy megállapítsa, valóban szabad akaratból történt-e az örökhagyó döntése, vagy külső befolyás hatására született meg.

A képviselő fizetést kap, mégsem dolgozik – Mit tehet a lépcsőház? 2025. szeptember 11.
A közös képviselőnk sem az éves elszámolási közgyűlésén, sem a tulajdonosok 10%-a által összehívott közgyűlésen nem jelent meg. A két közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság elnöke tartotta meg, a közgyűlések jegyzőkönyv vezetője is ő volt. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lakhatás mint jog és gazdasági kihívás – terv a megfizethető otthonokért 2025. szeptember 10.
Az Európai Parlament lakásválsággal foglalkozó különbizottsága először fogalmazott meg átfogó uniós szintű terveket a lakhatási nehézségek enyhítésére. A spanyol Borja Giménez Larraz, a HOUS bizottság előadója videóüzenetben szólt az UIPI 46. kongresszus résztvevőihez. Üzenete a finn modellt dicsérte, és közben az európai közös cselekvés szükségességét hangsúlyozta.

A nyár kreatív önazonosság védelmi szabályozásai 2025. szeptember 3.
Van, ahol a pénztárcát kérik először kinyitni, máshol a nyelvtudást vagy a munkaviszonyt nézik, és akad hely, ahol mindehhez személyes meghallgatás is társul, mintha állásinterjúra mennénk. Egy csokorba gyűjtöttük a legszínesebb megoldásokat.


Szeptembertől drágább lesz a közjegyző, kivéve a támogatott hiteleseknek 2025. augusztus 29.
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel.

Két épület, két közös képviselő, egy helyrajzi szám - hogyan kezeli a Földhivatal? 2025. augusztus 27.
Társasházunk két épületből áll egy közös helyrajzi számon. A két épületnek is van külön felvett helyrajzi száma. A társasház Alapító Okirata és SZMSZ-e épületenként rendelkezik közös képviselő megválasztásáról. Hogyan kezeli a Földhivatal az ezzel kapcsolatos regisztrációt? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Legfrissebb rendelet a FIX 3%-os lakáshitelhez – összehangolják az otthonteremtési programokat 2025. augusztus 25.
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek.

Új szabályok társasházakat is érintő építési és telekalakítási eljárásokban 2025. augusztus 25.
A kihirdetett 284/2025. (VIII. 25.) Korm. rendelet több építésügyi és településrendezési szabályt módosít. A változások közvetlenül érintik a társasházak építési, átalakítási és használatbavételi ügyeit is. A módosítások a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjednek, így nemcsak az új beruházásokra, hanem a jelenleg zajló ügyekre is hatással lehetnek.

Új szabályok a társasházi energiaközösségeknek: egyszerűbb csatlakozás és átlátható elszámolás 2025. augusztus 22.
2025 augusztusától a villamosenergia-szabályozás kifejezetten nevesíti a társasházi energiaközösségeket. A változtatások célja, hogy a közös napelemes beruházások elszámolása egyértelmű legyen, a hálózati csatlakozási eljárás pedig gyorsabban és átláthatóbban működjön.

Mi kell ahhoz, hogy az adataink biztonságban legyenek? – Társasházkezelés és adatbiztonság 2025. augusztus 19.
A társasházak mindennapi működésében az adatkezelés kiemelt jelentőséggel bír. A közös képviselet során keletkező adatok - legyen szó tulajdonosokról, lakókról vagy beszállítókról - érzékeny információnak minősülhetnek, és védelmük szigorú jogi keretek között történik.

Jogtalanul használt közös helyiség: mit tehet a társasház? 2025. augusztus 13.
A társasházak mindennapi működésében gyakori problémát jelent, ha egy közös tulajdonú helyiséget - például pincét, tárolót vagy raktárt - valamelyik tulajdonostárs jogcím nélkül használja, és ezzel akadályozza annak közösségi hasznosítását. Különösen kellemetlen a helyzet, ha az adott helyiséget bérbe adnánk, de az illető felszólításra, vagy közgyűlési határozat ellenére sem hajlandó azt kiüríteni.

Kiemelt beruházássá válhatnak a 3%-os hitelprogramra épített lakóparkok 2025. augusztus 12.
A 2025. augusztus 11-én megjelent kormányrendelet értelmében a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő, 250 lakásnál nagyobb lakóparkok építése kiemelt beruházássá nyilvánítható, ami gyorsított engedélyezési eljárást biztosít számukra.

Kamerás megfigyelés jogszerűen 2025. augusztus 11.
A társasházi kamerarendszerek üzemeltetése kapcsán komoly jogi és pénzügyi következményekkel járhat a szabályozás figyelmen kívül hagyása. Dr. Tóth Judit Lenke - adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, a Smartfill Legal Kft. pénzmosás elleni eljárások szakértője - előadásában részletesen ismertette, mire kell figyelniük a közös képviselőknek és társasházkezelőknek a GDPR legújabb követelményei alapján.

Saját parkoló, mégsem használhatja? – Vitás társasházi tiltás elektromos autók ellen 2025. augusztus 8.
Egy társasház közgyűlése határozatban döntött az elektromos meghajtású gépjárművek mélygarázsból történő kizárásáról. Az eset jól mutatja, hogy a társasházi döntéshozatalban a közösségi érdekek és az egyéni tulajdonosi jogok között gyakran nehéz megtalálni az egyensúlyt, és a szabályozási környezet nehezen tart lépést a technológia fejlődésével.

Drágább lesz a tulajdoni lap és a változásfigyelés – fontos tudnivalók az új díjszabásról 2025. augusztus 6.
Szeptembertől lép hatályba az a kormányrendelet, amely több ponton módosítja az ingatlan-nyilvántartási eljárások és adatszolgáltatások díjait. A friss szabályozás nemcsak a tulajdoni lapok lekérésének költségeit emeli meg, hanem részletesen meghatározza a fizetés módját, a díjfizetésre kötelezettek körét és az ügyintézéshez szükséges adminisztratív lépéseket is.

Lakcím csak feltétellel? Változnak a betelepülés szabályai 2025. augusztus 1.
Közérthető keretek között szabályozza a kormány a helyi önazonosság védelmét szolgáló új eszközök alkalmazását. A 240/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a lakcímbejelentéstől az adásvételi szerződések hirdetményes közléséig számos újdonságot tartalmaz.

Alapítvány lakásszövetkezeti keretek között – Új lehetőségek a közösségépítésre 2025. július 30.
Bár a lakásszövetkezetek elsődleges feladata az épületek fenntartása és a tagok érdekeinek képviselete, egyre több közösség keres olyan megoldásokat, amelyek túlmutatnak a napi üzemeltetésen. A lakásszövetkezet által létrehozott alapítvány új dimenziókat nyithat meg a közösségi célok megvalósításában, legyen szó felújításokról, szociális támogatásról vagy kulturális rendezvényekről.

Automatikus döntéshozatal, digitális bejegyzés - Mi tudható az új elektronikus nyilvántartási törvényről? 2025. július 29.
Felvételsorozat hatodik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Dr. Németh József partner ügyvéd - Visegrad + Legal, Illés&Németh Ügyvédi Társulás

Az ingatlan-nyilvántartás változásai az ingatlan-adásvétel tükrében – gyakorlati tapasztalatok 2025. július 28.
2025 januárjában új időszámítás kezdődött az ingatlan-nyilvántartásban: hatályba lépett a 2021. évi C. törvény, amely jelentős reformokat vezetett be az ingatlan-adásvétel és az ehhez kapcsolódó földhivatali eljárások területén. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesületének elnöke előadásában a legfontosabb gyakorlati tapasztalatokat osztotta meg a közönséggel - különös tekintettel a társasházakat érintő következményekre.

Mi lesz a hibás lízingszerződésekkel? – Fordulatot hozhat a kúriai döntés az ingatlanos ügyekben 2025. július 23.
A devizaalapú lakáslízingekkel kapcsolatos perek gyakran évekre elhúzódnak, és nem ritka, hogy az ingatlanpiac szereplői hosszú ideig nem tudják, milyen jogkövetkezménnyel számolhatnak. A Kúria 2025 júliusában közzétett jogegységi határozata most ebben a kérdésben próbált rendet tenni - az Európai Unió Bírósága által idén tavasszal meghozott C-630/23. számú ítélet alapján. A döntés új keretbe helyezi a devizaalapú lízingszerződések érvénytelenségének következményeit, de a Kúrián belül sem maradt vita nélkül.