A VI. kerületi Podmaniczky utca 7. szám alatti társasház egyik lakójának beszámolója nyomán készített interjút a Telex Soproni Tamás polgármesterrel, miután kiderült, hogy a lakóközösség a tiltás ellenére továbbra is folyamatosan küzd két rövid távra kiadott ingatlan zavaró hatásaival. A panaszos lakók értetlenül álltak az előtt, hogy miként működhet és válhat teljesen legálissá a lakások turisztikai célú hasznosítása azután, hogy Terézváros egy helyi ügydöntő szavazást követve 2026. január 1-jétől elvileg betiltotta a rövid távú lakáskiadást, azaz az Airbnb-zést. Az érintett szállásadó kezdetben úgy próbált kibújni a tiltás alól, hogy a platformokon a szomszédos V. kerületre módosította a lokációt, ám április folyamán az önkormányzat határozatban rögzítette az ingatlan funkcióváltását közösségi szálláshellyé. A lap ezután felkérte a kerület vezetőjét, hogy magyarázza el a szabályozás hátterét és az önkormányzat lehetőségeit.

Soproni Tamás az interjúban kifejtette, az előző kormány kizárólag arra adott felhatalmazást a településeknek, hogy az úgynevezett magánszálláshelyeknél és egyéb szálláshelyeknél korlátozhassák a kiadható napok számát, és ezt a VI. kerület meg is tette. A polgármester szavaiból kiderült, hogy ez a de facto betiltás az esetek többségében működött is, hiszen a tulajdonosok zöme csak egy-egy kisebb vagy nem egymás mellett lévő lakást üzemeltetett, amelyeket a tiltás után eladtak, vagy áttereltek a hosszú távú bérleti piacra.

Az érintett lakások egy kisebb része viszont alkalmas volt arra, hogy a tulajdonosok közösségi szálláshellyé nyilváníttassák őket, amire az önkormányzat szabályozási jogköre már nem terjed ki. Ehhez olyan minimumkövetelményeknek kell megfelelni, mint az ágyankénti legalább 4 négyzetméter alapterület vagy a személyenkénti 5 köbméter légtér, valamint a 24 órás recepció fenntartása. Soproni Tamás rámutatott, hogy ez egy kisebb lakásnál nem gazdaságos, de a nagyobb, főleg egymás mellett elhelyezkedő ingatlanoknál komoly alternatíva. A Podmaniczky utcai házban is ez történt, ahol két lakás összevonásával, összesen 224 négyzetméteren április 27-től már teljesen legálisan működtetnek egy fiatalokat célzó hostelt. Az interjúból az is kiderült, hogy akik a méret és a szolgáltatási szint alapján még ennél is magasabb kritériumokat teljesítenek, azok akár panzióvá vagy szállodává is nyilváníthatják az ingatlanjaikat, ami főként azokban a házakban jellemző, ahol a befektetők korábban szinte minden lakást felvásároltak.

A polgármesteri hivatal adatai szerint a magánszálláshelyek korlátozása óta komoly elmozdulás látható az üzleti szálláshelyek irányába, hiszen a kerületben működő 43 szállodából 4, a 25 panzióból 15, valamint a 17 közösségi szálláshelyből 6 idén kapott engedélyt, ráadásul a számok az ügydöntő szavazás óta még magasabbak is lehetnek az előre gondolkodó befektetők miatt. Soproni Tamás elismerte, hogy tudnak a Podmaniczky utcai házban tapasztalható rendszeres problémákról, ám az önkormányzat tehetetlen az ügyben, amikor a tulajdonosok teljesítik a törvényi feltételeket, még úgy is, hogy a lakók jelzése szerint a recepció jelenléte a gyakorlatban nem igazán valósul meg. A panaszos lakóknak jelenleg nincs több jogi eszközük, mint bárki másnak egy hangos házibuli esetén, azaz kénytelenek rendőrt hívni, ha gond van.

A polgármester az interjúban hangsúlyozta, hogy szükségesnek tartja az önkormányzati jogkörök bővítését, és kezdeményezni fogja az új kormánynál a szabályozás felülvizsgálatát, hogy a helyhatóságok is felléphessenek az együttélési szabályokat be nem tartó panziók és közösségi szálláshelyek ellen. A hivatal adatai szerint az új szálláshelyek mindössze tizenöt épületre koncentrálódnak, miközben a tiltó rendelet révén hatszáz társasházban megszűnt a turisztikai célú kiadás és a lakások visszakerültek a bérleti piacra. Soproni Tamás elismerte, hogy a tiltás sikere kevéssé vigasztalja azokat, akik pont az újdonsült hostelekkel és panziókkal érintett házakban élnek.