A belső kerületek lakosságának csak egy nagyon szűk, 12%-os kisebbsége támogatná az airbnb tiltását.

A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy a belső kerületek lakosságának csak egy nagyon szűk 12%-os kisebbsége, azaz hozzávetőleg minden nyolcadik ember támogatná az airbnb-k tiltását. A többség (60%) ugyan szavazna arra, hogy szigorítsák a rövid távú lakáskiadás működését, de úgy, hogy ne tiltsák be azt. Azok száma is messze meghaladta a tiltáspártiakat, akik azt preferálnák egy szavazáson, hogy minden maradjon a régiben (21%).

A VI. kerület a legszigorúbb, még a VII. kerület is megengedőbb

Az egyes kerületek között azonban szignifikáns különbségek adódtak. Aligha meglepően a Terézvárosiak a legszigorúbbak, hiszen itt egy intenzív kampány folyt a szavazással egy időben mindkét oldalon, amiben a polgármester is a tiltás mellett foglalt állást. De még közülük is csak 21% szeretne tiltást, 57% valamilyen szigorítást, és egyedüliként a kerületek közül, a tiltáspártiaknál egy hajszállal kevesebben (19%) vannak azok, akik azt preferálnák Terézvárosban, hogy minden maradjon a régiben.
A VII. kerületben, ahol az airbnb a legelterjedtebb, már a kerületek átlagát meghaladó mértékben (62%) támogatnák azt a lakosok, hogy maradjon az airbnb, de azért szigorítsák a működésüket. Itt többen (17%) szavaznának arra is, hogy minden maradjon a régiben, mint akik tiltást szeretnének (13%).

A VIII. és IX. kerületieknek, csak egy nagyon kicsi, 10% alatti része szeretne tiltást. A többség itt is azt szeretné, hogy működhessenek az airbnb-k, de szigorúbb keretek között, de ezekben a kerületekben a tiltáspártiaknál jóval nagyobb arányban szavaznának az emberek arra is, hogy minden maradjon a régiben (VIII. kerület: 21%, IX. kerület: 25%).

Külön érdemes megvizsgálni az V. kerületi eredményeket: itt nagyobb az átlagnál a tiltás-pártiak aránya (17%), de még ennél is nagyobb azok aránya, akik azt szeretnék, hogy maradjon minden úgy, ahogy van (25%). Itt a szavazók 50%-a preferálná a szigorúbb keretek között való további Airbnb működést.

Lakmuszpapír a VI. kerületi szavazás kapcsán

Ebben a kerületben nemrég egy olyan szavazás zajlott, ami egy elég éles választás elé állította a kerületieket. Arról kérdezték őket, hogy egyetértenek e az airbnb teljes tiltásával. A másik opció itt az volt, hogy minden maradjon a régiben. A két héten át zajló szavazáson, amelyen a kerületiek kevesebb, mint negyede vett részt (az ügydöntőnek hirdetett szavazásnak nem volt érvényességi küszöbe) végül egy hajszállal a tiltáspártiak kerekedtek felül. A Medián kutatása során fel lett téve ilyen radikális, fekete-fehér formában is a kérdés, hogy megállapítható legyen, így reprezentatív felmérés milyen eredményt hozna. A VI. kerületben így is szoros volt az eredmény.  

Az eredmény ezúttal is nagyon kiegyenlítettnek tekinthető. Ugyanakkor jelentősen magasabb (9%, 3% helyett) volt azok aránya is, akik nem tudtak vagy akartak dönteni, mint amikor még a szigorítás is lehetséges opció volt. Amely opciót - ahogy fentebb is láttuk- a VI. kerületiek nagy része is preferálna a tiltás helyett.

A Terézvárosiak összességében lényegesen szigorúbbak voltak a többi kerületnél. Minden más vizsgált kerületben ugyanis lényegesen többen voltak azok, akik azt preferálják, hogy maradjon az airbnb, akkor is, ha az opciók között szigorítás nem szerepel. Az V., VIII. és IX. kerületben 60% feletti volt az arányuk, míg a VII. kerületben 54%.

Az összes belső kerület átlagában pedig 58% szavazna arra, hogy maradjon az airbnb szigorítás nélkül is és 34% támogatná a tiltást, ebben az esetben.

Nem az Airbnb-k jelentenek komoly problémát a belső kerületek lakóinak

Emellett a Medián 16-féle lakókörnyezeti problémáról kérdezte meg a Budapest belső kerületeiben lakókat. A problémák egy része szorosan, egy része távolabbról, egy része pedig egyáltalán nem kapcsolódik a rövidtávú lakáskiadáshoz, és a problémák között szerepelt az is, hogy „túl sok lakást adnak ki rövidtávra, túl sok az Airbnb-s lakás". Ez lehetőséget ad annak vizsgálatára, hogy az Airbnb-típusú lakások üzemelése mennyire jelent problémát a lakosok számára, más, tipikusan felmerülő lakókörnyezeti problémákhoz képest. A lehetséges problémákról alkotott véleményeket egy százfokú skálán elemezték, ahol a 100 azt jelenti, hogy mindenki szerint nagyon nagy probléma, a 0 pedig azt jelenti, hogy senki nem gondolja azt, hogy ezek bármilyen problémát jelentenének.

A VI. kerületiek véleménye valamivel széttartóbb volt, mint a belső kerületekben lakók összesített véleménye, de alapvetően ugyanazok a tendenciák figyelhetőek meg a két csoportban.

A 16 probléma közül azt, hogy túl sok lakást adnak ki rövidtávra, túl sok az Airbnb-s lakás, a VI. kerületi lakók átlagosan a 10., a belső kerületek lakói pedig a 11. legsúlyosabb problémaként értékelték, mindkét esetben kevesebb, mint 50 ponttal.

A legsúlyosabb probléma egy rövidtávú lakáskiadástól teljesen független ügy lett (átlagosan 77 ponttal mindkét csoportban), a város, az utcák és az épületek nyári felforrósodása, a lakók több mint fele szerint ez nagyon nagy problémát jelent.

A komoly problémák között nem szerepelnek az Airbnb-típusú lakáskiadáshoz igazán szorosan kapcsolódó, és érvként használt városi problémák. A sokszor az airbnb-k megjelenéséhez kötött kérédsek közül azt ítélték meg legsúlyosabbnak az emberek, hogy nehéz bérelhető lakást találni (az összes probléma rangsorában a 8.helyen szerepel), ennél a problémánál viszont nagyon nagy azoknak az aránya, akik nem tudták eldönteni, hogy ez mennyire jelent problémát, közel egyharmaduk nem válaszolt. Szembeötlő az is, hogy a lakosok - különösen az összes belső kerület átlagában- többségében nem tartják problémának, vagy nem így gondolják, hogy túl sok a turista vagy, hogy a közeli boltok drágábbak, netán, hogy túl nagy a vendéglétó teraszokról, bulikból származó zaj. A VI. kerületiek egy kicsit szigorúbbak voltak e tekintetben, de még itt is ezek sereghajtók voltak a problémák rangsorában. Pedig ezek gyakori érvként jelennek meg az airbnb-ket ellenzők körében, és így volt ez a VI. kerületi szavazást kísérő kampány során is.

Úgy tűnik a lakosok túlnyomó többségének - a már említett nyári felforrósodás mellett- inkább jelentenek komoly problémát az olyan jelenségek, amelyeket hagyományosan a belső kerületekhez szokás kötni: koszosak az utcák, sok a parkoló auto, rossz a levegő vagy, hogy rossz állapotban vannak a házak. Az pedig az összes belső kerület átlagában a 4., csak a VI. kerületet vizsgálva pedig a 7. legsúlyosabbnak ítélt probléma volt a lakók körében, hogy az önkormányzatnak nincs elég pénze.

Érvek az Airbnb-k mellett és ellen

Érdekes eredményeket hozott az is, amikor a rövidtávú lakáskiadás mellett és ellen szóló érvek megítéléséről kérdezte a lakosokat a Medián. 5-5 olyan érvről kérdezték meg a lakókat, amelyek a terézvárosi ügydöntő szavazás körüli kampány főbb érveinek felelnek meg. Az érvek megítélését egy százfokú skálán elemeztük, ahol a 100 azt jelenti, hogy mindenki teljesen egyetért az érvvel, a 0 pedig azt jelenti, hogy mindenki teljes mértékben elutasítja ezeket.

Az eredmények nagyon kiegyenlítettek - ami összhangban van a szoros szavazási eredményekkel -, az egyetértés átlagos értékét tükröző pontszámok 54 és 69 pont között szóródnak a VI. kerületiek körében, és 54 és 66 között a belső kerületekben, egy kivétellel: „A túl nagy turizmus problémát okoz a helyi lakosok számára és ezért a rövidtávú lakáskiadás a felelős" érv kicsit leszakad a mezőnytől, ezzel az érvvel egy kicsit kevésbé értenek egyet a lakosok. Ez összhangban van azokra kérdésekre adott válaszokkal, amely a lakókörnyezeti problémákat vizsgálta.

Vélemények a kutatásról

A Felelős Szálláskiadók Szövetségének elnökének Rege Mihálynak a véleménye a kutatás eredményeivel kapcsolatban:

A kutatás megerősítette azt, amit mi általánosan tapasztalunk: Magyarországon egyáltalán nincs társadalmi ígény az airbnb-k betiltására. Alig több, mint a belső kerületek lakosságának 10%-a gondolja azt, hogy az airbnb-t be kellene tiltani. Minden demográfiai és más szempontú (pl. hogy van e a házában airbnb vagy nincs) válaszadó alcsoportban túlnyomó többségben vannak azok, akik azt szeretnék, hogy szigorúbb feltételekkel, de maradjon az airbnb. Ez így volt a VI. kerületben is, a tiltáspártiak itt is egy szűk kisebbséget képviseltek, de itt azért szignifikánsan nagyobb volt az arányuk, mint az összes kerület általágában. Ez aligha független attól a néha már úszításba menő és valótlanságokra építő (ezek még az objektívnak mondott tájékoztató anyagokban is megjelentek) airbnb ellenes kampánytól, amiben sajnos még a polgármester is részt vett. Egyedül a VI. kerület volt az is, ahol ha kizárólag a tiltás és a status quo között dönthetnek az emberek, akkor csak picivel voltak többen azok, akik a maradásra szavaztak. Az összes kerület átlagában még akkor is lényegesen többen pártolták azt, hogy maradjanak az airbnb-k (akkor is, ha a szigorítás nem opció). Ez véleményem szerint azt is mutatja, hogy a lakók többsége nem az olyan az airbnb-k működését jelentősen ellehetetlenítő, akadályozó szabályozást szeretne, mint pl. a kiadható napok számának korlátozása vagy az olyan lehetetlenül alacsony kvóták meghatározása, mint, ami az 5. kerületben van. Feltehetőleg sokkal inkább az adózás szigorítását pártolják, vagy azt, hogy életszerű arányban, de keretek közé legyen az airbnb-k terjedése szorítva az egyes városrészékben.

Jól látszik az is, hogy a lakosok nagy részének kifejezetten cizellált, árnyalt véleménye van a kérdésben. Úgy tűnik, hogy szemben például Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter véleményével, ők az airbnb-t nem csak lakhatási kérdésnek tekintik, de legalább annyira turisztikainak és gazdaságinak is. Számomra kifejezetten szembeötlő, hogy míg sokan magukévá tettek olyan érveket, hogy az airbnb-k miatt drágábbak az albérletek (mi vitatjuk, hogy ezek döntő szerepet játszanának) vagy, hogy az ilyen lakások nagy részét nagybefektetők adják ki (ami egyértelműen nem igaz, itt valószínűleg sokan az üzemeltető cégeket keverik össze a tulajdonossal), de mégis nagyjából ugyanilyen fontosnak tartják az airbnb melletti érveket is. Összeségében pedig mindenképp jelentősebb fontosságunak, hiszen túlnyomó többségük támogatja a maradásukat (a kerületek átlagában még akkor is, ha a szigorítás nincs az opciók között). Ez egyrészt a szavazók bölcsességét, széles látókörűségét jelzi. De rámutat egy olyan jelenségre is, ami talán különösen magyarországi vagy kelet-európai sajátosság:

Nálunk az airbnb kiadás és az azokhoz köthető ágazatokban tevékenykedés nagyon sok embernek jelentett kitörési lehetőséget vagy erősítette meg a középosztálybeli, polgári státuszukat. Ez szinte biztosan nagyobb számú embert és/vagy nagyobb mértéket jelent, mint, amit például egy szigorú szabályozástól lehetne esetleg várni a bérleti díjak és ingatlanárak csökkenésében. Ez azt gondolom különösen a kormány számára egy intő jelenség. Hiszen a lakhatási válság fókuszba állításával nyilván ezekhez a középosztálybeli szavazókhoz szeretnének szólni. De ők azok, akik a kutatás eredményéből is jól láthatóan erre a problémára nem az airbnb tiltásával vagy jelentős visszaszorításával szeretnének megoldást találni. Feltehetőleg sokan közülük pedig kifejezetten pofonként élnének meg bármilyen ilyen típusú intézkedést.

A Magyar ApartmanKiadók elnökének Schumicky Balázsnak a véleménye a kutatás eredményeivel kapcsolatban:

Az elmúlt időszakban heves viták kereszttüzébe került a budapesti Airbnb-zés, anélkül, hogy az országos és kerületi döntéshozóknak, politikusoknak hiteles tudása lett volna arról, hogy mit akarnak Budapest belvárosának lakosai, hogy érzik, hogy érinti őket a társasházakban lévő magán-, és egyéb szálláshely szolgáltatás.

A kutatás számos toposszal leszámol: A budapestiek nem akarják az Airbnb-k bezárását, sem az ellehetlenítését, ami a kiadható napok számának korlátozását jelenti.

Azt szeretnék, hogy mégjobban szabályozott keretek között folyjon ez a tevékenység. A médiában sugallt hamis képekkel ellentétben a társasházakban folyó szálláskiadást sokkal kisebb gondot okoz a lakók döntő többségének, mint azt a legtöbben gondolták, vagy amit a közösségi médiában egy-egy törpe, de hangos csoport sugall.

Világossá vált, hogy a szálláshelyek kis hányada okozza a problémák (zaj, közösségi együttélés szabályainak be nem tartása) nagy részét. Ezeket a problémákat kezelni kell, de ennek nem lehet eszköze a betiltás, ellehetlenítés.

A belváros elnépelenedésében a turizmus terjedése jelentéktelen szerepet játszik, a zöld felületek hiánya, a mocskos utcák, a hajléktalankérdés megoldatlansága, annál nagyobbat.
Figyelemreméltó, hogy a lakók tudják, hogy a turizmusból élő vállalkozások jelentős mértékben hozzájárulnak a közteherviseléshez és aggódnak, hogy a szektor korlátozásával tovább szegényednének az önkormányzatok.

A lakók jelentős problémának látják a kevés parkolót, valamint a társasházak leromlott állapotát. Utóbbiak megújulásában az airbnb-zők fontos,és fizetőképes partnerei a társasházaknak, míg a parkolók kihasználtsága a turisták elüldözésével csak növekedni tud, tovább nehezítve a helyben élők életét!

Összefoglalva megállapítható, hogy a budapesti Airbnb piac annyi szállal kapcsolódik Budapest és a turizmus szövetéhez, akkora szeletet hasít ki a turizmusból, annyi embernek ad közvetlen és közvetve megélhetést, akkora adótömeget jelent, hogy az egyoldalú betiltása, a kiadható napok számának korlátozása -ahogy jópár kisebb piacú európai nagyvárosban történt- a lakosság akaratával szemben menne. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által az egyenlő versenyhelyzetre(?!) való hivatkozással propagált kiadható napok számának korlátozására társadalmi igény nincs. A fennálló problémákat nem oldja meg, viszont újabbakat generál. Ezért érdemes lenne egy egy éves moratorium alatt megvizsgálni a hazai és nemzetközi jógyakorlatokat a szálláshelyek számának optimális szinten tartására, valamint áttekinteni az adózásukat, a feketén kiadott lakásokat pedig évekre kitiltani a szálláshelyszolgáltatási piacról. Át kell tekinteni a büntetési tételeket a jogszabályokat be nem tartó szálláshelyek esetén, és meg kell fontolni hogy a nagyobb kapacitású szálláshelyek milyen esetleges többletintézkedésekkel tudják biztosítani a lakóknak a pihenéshez való jogát.

Forrás: MEDIÁN

A kutatás megrendelői:
Felelős Szálláskiadók Szövetsége (FSZKSZ)
Magyar Apartmankiadók Egyesülete (MAKE)