NHP: Az utolsó olcsó hitellehetőség is odaveszett a társasházak számára2021. június 9. |
|---|
A lakástakarék állami támogatásának megszűnését követően most a Magyar Nemzeti Bank által 2013-ban indított, 2,5%-os fix kamatozású hitet kínáló Növekedési Hitelprogram is kifut, mely azt jelenti, hogy míg az elmúlt 8 évben ez a lehetőség 73 ezer vállalkozást, mintegy 2600 milliárd forint hitellel segített meg, addig társasházak szinte teljesen kimaradtak ebből is.
|
|
86 180 HUF
THS GDPR-1 adattároló iratszekrény
![]() Érdekel → |
|
Jól jellemzi a hazai társasházakra való teljes központi fókuszhiányt, hogy az NHP-t indulását követően mintegy hét év után, tavaly júliusban terjesztették ki a társasházakra az, mely elméletben azt jelentette volna, hogy az NHP Hajrá programban a 2,5%-os fix kamatozású hitelt társasházak is igényelhették volna, már amennyiben a bankok ebben partnerek lettek volna. Míg a THT oldalain és hasábjain az elmúlt hónapokban folyamatosan írtunk arról, hogy a társasházak forráshiányosak és az NHP-t nem helyezik ki a részükre a bankok, egy olvasónk az elmúlt hónapokban aktívan utánajárt a témának és egy társasházi NHP hitelfelvétel kapcsán az alábbi válaszokat kapta a bankoktól:
A piaci információink ezt a tapasztalatot csak megerősítik: míg köztudottan a társasházak a legjobb adósok, addig a bankok szinte semennyi hitelt nem helyeztek ki tavaly óta az NHP keretében a társasházak részére, és ezt valószínűleg a kezességvállalás, illetve a garancia hiánya miatt nem tették. Erre megoldás lehetne egyfajta állami, vagy önkormányzati garanciavállalás, de láthatóan a társasházakkal központilag senki nem foglalkozik, ha pedig mégis, akkor olyan helyzetek állnak elő, mint az egyik napról a másikra betiltott, majd újra engedélyezett közgyűlések, melyekre vonatkozóan a mai napig nem tisztázottak a maszkviselési, illetve védettségi igazolvánnyal kapcsolatos szabályok. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ugyan vannak a piacon olyan bankok, akik saját elhatározásukból aktívan foglalkoznak a társasházakkal és a társasházi hitelezéssel, de mivel a banki digitalizáció lajhártempóban zajlik itthon és erre vonatkozóan a szabályozás is meglehetősen semmittevő (PSD2 open banking, QR kódos azonnali fizetési megoldások késései) a hitelminősítés sok esetben hónapokba telik ahelyett, hogy ez valamiféle automatizmuson keresztül online történne a piacon lévő ügyviteli szoftverek bevonásával. Az utolsó utáni lehetőség talán a célzott önkormányzati felújítási támogatások és az uniós újraindítási programban lévő lehetőségek lehetnek a hazai társasházak számára, de ezek tömeges megjelenésére még várni kell. A hazai társasházak általános rossz állapotáról tavaly a THT, TTOE és az eHÁZ együttműködésével a Magyar Nemzeti Bank az aktuális lakáspiaci jelentésében is beszámolt, a témával több médium is foglalkozott. Annak ellenére, hogy nemzetközi tapasztalatok tömkelege áll rendelkezésre az ilyen irányú felújítási programok sikereiről, Magyarországon lényegében senki nem foglalkozik a társasházakkal: az otthonteremtési program csak a négy fal között gondolkodik és a következő időszakra belengetett energetikai korszerűsítési támogatások zöme is csak a családi házakra koncentrál. Dén Mátyás András |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások


A lakástakarék állami támogatásának megszűnését követően most a Magyar Nemzeti Bank által 2013-ban indított, 2,5%-os fix kamatozású hitet kínáló Növekedési Hitelprogram is kifut, mely azt jelenti, hogy míg az elmúlt 8 évben ez a lehetőség 73 ezer vállalkozást, mintegy 2600 milliárd forint hitellel segített meg, addig társasházak szinte teljesen kimaradtak ebből is.


Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik.
A Magyar Bankszövetség több tagja - köztük az OTP, az Erste, a K&H és a Raiffeisen - alkotmányjogi panaszt nyújtott be a lakossági jelzáloghitelek kamatstopjának 2025. december 31-ig tartó újabb meghosszabbítása ellen. Álláspontjuk szerint a rendelet szükségtelen és aránytalan beavatkozás a magánjogi szerződésekbe. 
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek.
Július végén hat európai parlamenti képviselő érkezett Bécsbe, hogy első kézből tanulmányozza a város sokat emlegetett szociális és nonprofit lakásépítési rendszerét. A küldöttség - élén Irene Tinagli bizottsági elnökkel és az osztrák koordinátorral, Andreas Schiederrel - azzal a céllal látogatott el Ausztria fővárosába, hogy tapasztalatokat gyűjtsön az európai megfizethető lakhatási terv előkészítéséhez.
A lakásbiztosítás régóta alapvető pénzügyi termék a magyar háztartások körében, ám a szektor dinamikus változásai, a szabályozói beavatkozások és a digitalizáció hatásai újra napirendre helyezték a szerződések felülvizsgálatát. Besnyő Márton, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezetője előadásában részletes áttekintést nyújtott az aktuális piaci trendekről, különös tekintettel az ársapka hatására, az ügyfélszokások átalakulására és a társasházi biztosítási gyakorlatok sajátosságaira. 
Felvételsorozat hetedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Szarvas Gábor ügyvezető - Greenbors Consulting
A kormány módosítja a családtámogatási rendeleteket, hogy azok illeszkedjenek a szeptember 1-jén induló Otthon Start programhoz, amely rögzített, 3%-os kamatozású lakáshitelt kínál. A cél az eddigi támogatási formák egyszerűbb kombinálhatósága.
Tanárok, rendőrök, katonák, ápolók, orvosok és más köztisztviselők - évente akár egymillió forintos támogatást kaphatnak lakáshitel törlesztésére vagy új hitel önrészének kifizetésére.
Fontos részletszabály tisztázódott az Otthon Start program kapcsán: szeptembertől azok is jogosultak lesznek a kedvezményes, 3%-os kamatozású lakáshitelre, akik egy lakóingatlanban már legfeljebb 50%-os tulajdoni hányaddal rendelkeznek. Ez a társasházi tulajdonosok számára is új lehetőséget nyit meg, különösen azoknak, akik szülőkkel, testvérekkel vagy élettárssal osztoznak egy ingatlanon.
A Magyar Nemzeti Bank 2025. júliusi közleménye és Lakásbiztosítási Indexe alapján a márciusi kampány a tavalyinál alacsonyabb aktivitás mellett is érdemi piaci változásokat hozott. Javult a lakásbiztosítások ár-érték aránya, csökkent a piac koncentrációja, és erősödött a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási konstrukciók szerepe.
Miért fontos a társasházi bankszámla, és miért nem mindegy, hol vezetik? A társasházak működése alapvetően közösségi együttműködésre épül: a közös képviselő és a számvizsgáló bizottság felel a tulajdonostársak pénzének kezeléséért, amihez elengedhetetlen egy átlátható és költséghatékony bankszámla. A nem megfelelő számlacsomag azonban sok ezer forint felesleges kiadást okozhat havonta, ami hosszú távon jelentős terhet róhat a tulajdonosokra. 






































