NHP: Az utolsó olcsó hitellehetőség is odaveszett a társasházak számára2021. június 9. |
|---|
A lakástakarék állami támogatásának megszűnését követően most a Magyar Nemzeti Bank által 2013-ban indított, 2,5%-os fix kamatozású hitet kínáló Növekedési Hitelprogram is kifut, mely azt jelenti, hogy míg az elmúlt 8 évben ez a lehetőség 73 ezer vállalkozást, mintegy 2600 milliárd forint hitellel segített meg, addig társasházak szinte teljesen kimaradtak ebből is.
|
|
2 781 HUF
Biztonsági utánvilágító jelzés - emeletjelző/szintjelző/irányjelző biztonsági tábla
![]() Érdekel → |
|
Jól jellemzi a hazai társasházakra való teljes központi fókuszhiányt, hogy az NHP-t indulását követően mintegy hét év után, tavaly júliusban terjesztették ki a társasházakra az, mely elméletben azt jelentette volna, hogy az NHP Hajrá programban a 2,5%-os fix kamatozású hitelt társasházak is igényelhették volna, már amennyiben a bankok ebben partnerek lettek volna. Míg a THT oldalain és hasábjain az elmúlt hónapokban folyamatosan írtunk arról, hogy a társasházak forráshiányosak és az NHP-t nem helyezik ki a részükre a bankok, egy olvasónk az elmúlt hónapokban aktívan utánajárt a témának és egy társasházi NHP hitelfelvétel kapcsán az alábbi válaszokat kapta a bankoktól:
A piaci információink ezt a tapasztalatot csak megerősítik: míg köztudottan a társasházak a legjobb adósok, addig a bankok szinte semennyi hitelt nem helyeztek ki tavaly óta az NHP keretében a társasházak részére, és ezt valószínűleg a kezességvállalás, illetve a garancia hiánya miatt nem tették. Erre megoldás lehetne egyfajta állami, vagy önkormányzati garanciavállalás, de láthatóan a társasházakkal központilag senki nem foglalkozik, ha pedig mégis, akkor olyan helyzetek állnak elő, mint az egyik napról a másikra betiltott, majd újra engedélyezett közgyűlések, melyekre vonatkozóan a mai napig nem tisztázottak a maszkviselési, illetve védettségi igazolvánnyal kapcsolatos szabályok. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ugyan vannak a piacon olyan bankok, akik saját elhatározásukból aktívan foglalkoznak a társasházakkal és a társasházi hitelezéssel, de mivel a banki digitalizáció lajhártempóban zajlik itthon és erre vonatkozóan a szabályozás is meglehetősen semmittevő (PSD2 open banking, QR kódos azonnali fizetési megoldások késései) a hitelminősítés sok esetben hónapokba telik ahelyett, hogy ez valamiféle automatizmuson keresztül online történne a piacon lévő ügyviteli szoftverek bevonásával. Az utolsó utáni lehetőség talán a célzott önkormányzati felújítási támogatások és az uniós újraindítási programban lévő lehetőségek lehetnek a hazai társasházak számára, de ezek tömeges megjelenésére még várni kell. A hazai társasházak általános rossz állapotáról tavaly a THT, TTOE és az eHÁZ együttműködésével a Magyar Nemzeti Bank az aktuális lakáspiaci jelentésében is beszámolt, a témával több médium is foglalkozott. Annak ellenére, hogy nemzetközi tapasztalatok tömkelege áll rendelkezésre az ilyen irányú felújítási programok sikereiről, Magyarországon lényegében senki nem foglalkozik a társasházakkal: az otthonteremtési program csak a négy fal között gondolkodik és a következő időszakra belengetett energetikai korszerűsítési támogatások zöme is csak a családi házakra koncentrál. Dén Mátyás András |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások


A lakástakarék állami támogatásának megszűnését követően most a Magyar Nemzeti Bank által 2013-ban indított, 2,5%-os fix kamatozású hitet kínáló Növekedési Hitelprogram is kifut, mely azt jelenti, hogy míg az elmúlt 8 évben ez a lehetőség 73 ezer vállalkozást, mintegy 2600 milliárd forint hitellel segített meg, addig társasházak szinte teljesen kimaradtak ebből is.


A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra.
2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait. 
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét.
A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Petor Anita, az OTP Bank társasházi szakértője mutatta be, hogyan segíti a bank a lakóközösségeket a mindennapi számlavezetéstől a felújítások finanszírozásáig. Az előadás közérthetően ismertette a legfrissebb akciókat, megtakarítási formákat és hitellehetőségeket, amelyekkel a társasházak biztonságosan és kiszámíthatóan gazdálkodhatnak.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba. 
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik.
A Magyar Bankszövetség több tagja - köztük az OTP, az Erste, a K&H és a Raiffeisen - alkotmányjogi panaszt nyújtott be a lakossági jelzáloghitelek kamatstopjának 2025. december 31-ig tartó újabb meghosszabbítása ellen. Álláspontjuk szerint a rendelet szükségtelen és aránytalan beavatkozás a magánjogi szerződésekbe.
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek.
Július végén hat európai parlamenti képviselő érkezett Bécsbe, hogy első kézből tanulmányozza a város sokat emlegetett szociális és nonprofit lakásépítési rendszerét. A küldöttség - élén Irene Tinagli bizottsági elnökkel és az osztrák koordinátorral, Andreas Schiederrel - azzal a céllal látogatott el Ausztria fővárosába, hogy tapasztalatokat gyűjtsön az európai megfizethető lakhatási terv előkészítéséhez.
A lakásbiztosítás régóta alapvető pénzügyi termék a magyar háztartások körében, ám a szektor dinamikus változásai, a szabályozói beavatkozások és a digitalizáció hatásai újra napirendre helyezték a szerződések felülvizsgálatát. Besnyő Márton, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezetője előadásában részletes áttekintést nyújtott az aktuális piaci trendekről, különös tekintettel az ársapka hatására, az ügyfélszokások átalakulására és a társasházi biztosítási gyakorlatok sajátosságaira.
Felvételsorozat hetedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Szarvas Gábor ügyvezető - Greenbors Consulting
A kormány módosítja a családtámogatási rendeleteket, hogy azok illeszkedjenek a szeptember 1-jén induló Otthon Start programhoz, amely rögzített, 3%-os kamatozású lakáshitelt kínál. A cél az eddigi támogatási formák egyszerűbb kombinálhatósága.
Tanárok, rendőrök, katonák, ápolók, orvosok és más köztisztviselők - évente akár egymillió forintos támogatást kaphatnak lakáshitel törlesztésére vagy új hitel önrészének kifizetésére.
Fontos részletszabály tisztázódott az Otthon Start program kapcsán: szeptembertől azok is jogosultak lesznek a kedvezményes, 3%-os kamatozású lakáshitelre, akik egy lakóingatlanban már legfeljebb 50%-os tulajdoni hányaddal rendelkeznek. Ez a társasházi tulajdonosok számára is új lehetőséget nyit meg, különösen azoknak, akik szülőkkel, testvérekkel vagy élettárssal osztoznak egy ingatlanon.
A Magyar Nemzeti Bank 2025. júliusi közleménye és Lakásbiztosítási Indexe alapján a márciusi kampány a tavalyinál alacsonyabb aktivitás mellett is érdemi piaci változásokat hozott. Javult a lakásbiztosítások ár-érték aránya, csökkent a piac koncentrációja, és erősödött a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási konstrukciók szerepe. 






































