NHP: Az utolsó olcsó hitellehetőség is odaveszett a társasházak számára2021. június 9. |
|---|
A lakástakarék állami támogatásának megszűnését követően most a Magyar Nemzeti Bank által 2013-ban indított, 2,5%-os fix kamatozású hitet kínáló Növekedési Hitelprogram is kifut, mely azt jelenti, hogy míg az elmúlt 8 évben ez a lehetőség 73 ezer vállalkozást, mintegy 2600 milliárd forint hitellel segített meg, addig társasházak szinte teljesen kimaradtak ebből is.
|
|
7 990 HUF
THS biztonsági füstérzékelő
![]() Érdekel → |
|
Jól jellemzi a hazai társasházakra való teljes központi fókuszhiányt, hogy az NHP-t indulását követően mintegy hét év után, tavaly júliusban terjesztették ki a társasházakra az, mely elméletben azt jelentette volna, hogy az NHP Hajrá programban a 2,5%-os fix kamatozású hitelt társasházak is igényelhették volna, már amennyiben a bankok ebben partnerek lettek volna. Míg a THT oldalain és hasábjain az elmúlt hónapokban folyamatosan írtunk arról, hogy a társasházak forráshiányosak és az NHP-t nem helyezik ki a részükre a bankok, egy olvasónk az elmúlt hónapokban aktívan utánajárt a témának és egy társasházi NHP hitelfelvétel kapcsán az alábbi válaszokat kapta a bankoktól:
A piaci információink ezt a tapasztalatot csak megerősítik: míg köztudottan a társasházak a legjobb adósok, addig a bankok szinte semennyi hitelt nem helyeztek ki tavaly óta az NHP keretében a társasházak részére, és ezt valószínűleg a kezességvállalás, illetve a garancia hiánya miatt nem tették. Erre megoldás lehetne egyfajta állami, vagy önkormányzati garanciavállalás, de láthatóan a társasházakkal központilag senki nem foglalkozik, ha pedig mégis, akkor olyan helyzetek állnak elő, mint az egyik napról a másikra betiltott, majd újra engedélyezett közgyűlések, melyekre vonatkozóan a mai napig nem tisztázottak a maszkviselési, illetve védettségi igazolvánnyal kapcsolatos szabályok. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ugyan vannak a piacon olyan bankok, akik saját elhatározásukból aktívan foglalkoznak a társasházakkal és a társasházi hitelezéssel, de mivel a banki digitalizáció lajhártempóban zajlik itthon és erre vonatkozóan a szabályozás is meglehetősen semmittevő (PSD2 open banking, QR kódos azonnali fizetési megoldások késései) a hitelminősítés sok esetben hónapokba telik ahelyett, hogy ez valamiféle automatizmuson keresztül online történne a piacon lévő ügyviteli szoftverek bevonásával. Az utolsó utáni lehetőség talán a célzott önkormányzati felújítási támogatások és az uniós újraindítási programban lévő lehetőségek lehetnek a hazai társasházak számára, de ezek tömeges megjelenésére még várni kell. A hazai társasházak általános rossz állapotáról tavaly a THT, TTOE és az eHÁZ együttműködésével a Magyar Nemzeti Bank az aktuális lakáspiaci jelentésében is beszámolt, a témával több médium is foglalkozott. Annak ellenére, hogy nemzetközi tapasztalatok tömkelege áll rendelkezésre az ilyen irányú felújítási programok sikereiről, Magyarországon lényegében senki nem foglalkozik a társasházakkal: az otthonteremtési program csak a négy fal között gondolkodik és a következő időszakra belengetett energetikai korszerűsítési támogatások zöme is csak a családi házakra koncentrál. Dén Mátyás András |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások


A lakástakarék állami támogatásának megszűnését követően most a Magyar Nemzeti Bank által 2013-ban indított, 2,5%-os fix kamatozású hitet kínáló Növekedési Hitelprogram is kifut, mely azt jelenti, hogy míg az elmúlt 8 évben ez a lehetőség 73 ezer vállalkozást, mintegy 2600 milliárd forint hitellel segített meg, addig társasházak szinte teljesen kimaradtak ebből is.


Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált.
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik.
Az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS2) és a hazai rezsicsökkentés elsőre tűz és víz. Egy friss szakpolitikai elemzés szerint azonban a látszólagos ellentét feloldható: okos szabályozással és az évi közel 500 milliárd forintnyi uniós forrás célzott felhasználásával Magyarország nemcsak teljesítheti a klímacélokat, de védelmet is nyújthat a sérülékeny háztartásoknak. 
A hazai lakáspiac rendkívül intenzív évet zárt: 2025-ben a lakásár-növekedés országosan reálértelemben elérte a 19,0%-ot, ami az elmúlt negyedszázad legjelentősebb áremelkedési üteme. A Magyar Nemzeti Bank 2026. májusi Lakáspiaci jelentéséből kiderül, hogy a dinamikus drágulás mögött komoly feszültségek húzódnak, és a piac 2026 elejére a lassulás jeleit mutatja.
A hazai lakáspiac tovább élénkült, a legfrissebb jegybanki adatok szerint a kedvezményes hitelkihelyezések előnyei jelentős részben egy jól körülhatárolható, magasabb jövedelmű adósi körhöz kerültek.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség. 
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni.
A devizahitelek rendezése hosszú évek óta húzódó, összetett probléma, amely számtalan magyar családot érint. A 2026 májusában benyújtott törvényjavaslat első látásra megnyugtató megoldást kínálhat a bajba jutott adósoknak, hiszen hivatalból és soron kívül függesztené fel a devizahiteles pereket. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, hogy a felkínált megoldások valóban minden érintett helyzetén könnyítenek-e.
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet.
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került.
A Magyar Posta frissítette díjszabását 2026. május 1-jei hatállyal. Az áremelés elsősorban a lakossági és üzleti csomagküldést, valamint a levélpostai szolgáltatásokat érinti.
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan?
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek.
Olvasói jelzés alapján jutott tudomásunkra, hogy az egyik hazai pénzintézet milyen feltételek mellett köti meg az államilag támogatott, úgynevezett „3 százalékos" lakáshitel-szerződéseket. A hozzánk eljuttatott dokumentumok és információk alapján a konstrukció kockázatai jóval túlmutatnak azon, amit a kedvezményes kamatszint első ránézésre sugall.
Megújult formában, 50 millió forintos keretösszeggel indul el az OTP Bank 2026-os Társasházi Pályázata. A 18 éve futó program célja továbbra is az, hogy a lakóközösségek saját elképzeléseik mentén tegyék élhetőbbé környezetüket - az idei évtől a legjobb 20 pályázó egységes, fix összegű, vissza nem térítendő támogatásban részesül.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 






































