THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Novemberben 20 milliárdos kerettel jön a társasházi pályázat2014. október 16. |
|---|
| Novemberben jelenik meg a legalább 5 lakásból álló társasházaknak szóló energiahatékonysági pályázat 20 milliárd forintos keretösszeggel - jelentette be az október 16-án tartott sajtótájékoztatón Szabó Zsolt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára elmondta: a cél az, hogy az eddigi egyharmados vissza nem térítendő támogatási arányt 45-50 százalékra megemeljék, hogy minél több társasháznak vonzó legyen a konstrukció. A vonzerőt egyébként a támogatással járó hitel kondíciói is növelik majd. |
|
4 670 HUF
Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
Többek között erről és a pályázatok beadásának és elbírálásának módjáról is szó esik a THT és a TTOE, V. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo elnevezésű rendezvényén, melyre október 1-én indult a REGISZTRÁCIÓ Szabó Zsolt emlékeztetett arra a minapi kormánydöntésre, hogy a 120 milliárd forintnyi, most megjelenő új pályázati konstrukció közül 58 milliárd forintnyi keretösszeggel két NFM-es pályázat is indul. Mindkettő Európai Uniós derogációból fakadó feladatokat kezel (szennyvíz- és ivóvíz kezelés, illetve ár- és belvízi védekezés).Az NFM a közelmúlt három, a lakosságnak szóló energiahatékonysági pályázatot is közzétett (a legfeljebb 4 lakásból álló társasházban élők számára), amelyek közül a kazáncserére, illetve nyílászáróra vonatkozó pályázatra igen erős érdeklődést tapasztalnak, így a keretek esetleges megemelése is szóba jöhet - jelezte a Portfolio érdeklődésére Szabó. A háztartási gépcsere pályázat kapcsán viszont egyelőre kisebb az érdeklődés, így várhatóan kiszélesítik a jelentkezők körét a nyugdíjasok és a nagycsaládosok felől más társadalmi rétegek irányába is. Új pályázati konstrukcióként jelezte Szabó azt, hogy novemberben teszik közzé 20 milliárd forintos keretösszeggel a minimum 5 lakásból álló társasházaknak szóló energiahatékonysági pályázatot, amely mind a téglából épített, mind a panelházak számára nyitott lesz. A keretösszeg fele-fele arányban oszlik majd meg vissza nem térítendő pénzből (jórészt a széndioxid-kvóta értékesítéséből befolyó pénzből finanszírozza ezt a kormány), illetve vissza térítendő részből. Utóbbit várhatóan két pénzügyi intézmény folyósítja majd nagyon kedvezményes, 2,5-3,0%-os éves kamat mellett 4 évre, amelyből az első két év türelmi időt tesz majd ki. Ezen időszak alatt a végrehajtott energiahatékonysági beruházás olyan mértékű megtakarítást (a megfogalmazás szerint mennyiségi rezsicsökkentést) ér majd el, hogy az érintetteknek nagyon megéri majd a program. Az államtitkár azt is bejelentette: cél, hogy valóban mindenkinek vonzóvá tegyék a társasházi energiahatékonysági pályázatot, ezért az eddigi egyharmados vissza nem térítendő támogatási részt a terveik szerint 45-50%-ra megemelik. A részletekről várhatóan novemberben külön sajtótájékoztatón ad majd tájékoztatást a tárca, de azt már most jelezte, hogy a felhasználási célok között nem csak a klasszikus energiahatékonysági megoldásokra (szigetelés, nyílászáró és födémcsere) lehet pályázni, hanem napelemes, illetve geotermikus megoldásokra is. Szabó jelzése szerint az NFM a következő 7 éves uniós fejlesztési ciklusban 1116 milliárd forintnyi pályázati forrás felett rendelkezik 5 fő prioritás kezelése érdekében. Ebből a három legnagyobb, de még nem nyilvános keretösszegű az ivó- és szennyvízkezelési, az energiahatékonysági, valamint az ár, illetve belvíz-védekezési célokra mehet nagyjából arányosan. Az államtitkár tájékoztatása szerint ezen célokra várhatóan február-március körül jelenhetnek majd meg nagy számban és jelentős keretösszeggel NFM-es kiírású pályázatok. Portfolio.hu/THT |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is. 
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe. 
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 
Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket. 
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat. 
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel. 
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet. 
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg. 
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
