Novemberben 20 milliárdos kerettel jön a társasházi pályázat2014. október 16. |
|---|
| Novemberben jelenik meg a legalább 5 lakásból álló társasházaknak szóló energiahatékonysági pályázat 20 milliárd forintos keretösszeggel - jelentette be az október 16-án tartott sajtótájékoztatón Szabó Zsolt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára elmondta: a cél az, hogy az eddigi egyharmados vissza nem térítendő támogatási arányt 45-50 százalékra megemeljék, hogy minél több társasháznak vonzó legyen a konstrukció. A vonzerőt egyébként a támogatással járó hitel kondíciói is növelik majd. |
|
2 781 HUF
Biztonsági utánvilágító jelzés - emeletjelző/szintjelző/irányjelző biztonsági tábla
![]() Érdekel → |
|
Többek között erről és a pályázatok beadásának és elbírálásának módjáról is szó esik a THT és a TTOE, V. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo elnevezésű rendezvényén, melyre október 1-én indult a REGISZTRÁCIÓ Szabó Zsolt emlékeztetett arra a minapi kormánydöntésre, hogy a 120 milliárd forintnyi, most megjelenő új pályázati konstrukció közül 58 milliárd forintnyi keretösszeggel két NFM-es pályázat is indul. Mindkettő Európai Uniós derogációból fakadó feladatokat kezel (szennyvíz- és ivóvíz kezelés, illetve ár- és belvízi védekezés).Az NFM a közelmúlt három, a lakosságnak szóló energiahatékonysági pályázatot is közzétett (a legfeljebb 4 lakásból álló társasházban élők számára), amelyek közül a kazáncserére, illetve nyílászáróra vonatkozó pályázatra igen erős érdeklődést tapasztalnak, így a keretek esetleges megemelése is szóba jöhet - jelezte a Portfolio érdeklődésére Szabó. A háztartási gépcsere pályázat kapcsán viszont egyelőre kisebb az érdeklődés, így várhatóan kiszélesítik a jelentkezők körét a nyugdíjasok és a nagycsaládosok felől más társadalmi rétegek irányába is. Új pályázati konstrukcióként jelezte Szabó azt, hogy novemberben teszik közzé 20 milliárd forintos keretösszeggel a minimum 5 lakásból álló társasházaknak szóló energiahatékonysági pályázatot, amely mind a téglából épített, mind a panelházak számára nyitott lesz. A keretösszeg fele-fele arányban oszlik majd meg vissza nem térítendő pénzből (jórészt a széndioxid-kvóta értékesítéséből befolyó pénzből finanszírozza ezt a kormány), illetve vissza térítendő részből. Utóbbit várhatóan két pénzügyi intézmény folyósítja majd nagyon kedvezményes, 2,5-3,0%-os éves kamat mellett 4 évre, amelyből az első két év türelmi időt tesz majd ki. Ezen időszak alatt a végrehajtott energiahatékonysági beruházás olyan mértékű megtakarítást (a megfogalmazás szerint mennyiségi rezsicsökkentést) ér majd el, hogy az érintetteknek nagyon megéri majd a program. Az államtitkár azt is bejelentette: cél, hogy valóban mindenkinek vonzóvá tegyék a társasházi energiahatékonysági pályázatot, ezért az eddigi egyharmados vissza nem térítendő támogatási részt a terveik szerint 45-50%-ra megemelik. A részletekről várhatóan novemberben külön sajtótájékoztatón ad majd tájékoztatást a tárca, de azt már most jelezte, hogy a felhasználási célok között nem csak a klasszikus energiahatékonysági megoldásokra (szigetelés, nyílászáró és födémcsere) lehet pályázni, hanem napelemes, illetve geotermikus megoldásokra is. Szabó jelzése szerint az NFM a következő 7 éves uniós fejlesztési ciklusban 1116 milliárd forintnyi pályázati forrás felett rendelkezik 5 fő prioritás kezelése érdekében. Ebből a három legnagyobb, de még nem nyilvános keretösszegű az ivó- és szennyvízkezelési, az energiahatékonysági, valamint az ár, illetve belvíz-védekezési célokra mehet nagyjából arányosan. Az államtitkár tájékoztatása szerint ezen célokra várhatóan február-március körül jelenhetnek majd meg nagy számban és jelentős keretösszeggel NFM-es kiírású pályázatok. Portfolio.hu/THT |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások




A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet.
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg. 
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét.
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit.
A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba.
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 14-én ismét megszervezte pro bono napját, amelynek célja, hogy anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető legyen a jogi segítség. A kezdeményezéshez idén is közel száz ügyvéd csatlakozott, akik a nap folyamán díjmentes tanácsadást nyújtottak a jelentkezőknek.
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások - például egy gyűjtőkémény korszerűsítése - esetén akár egy megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés. De mit is jelent pontosan a rendes gazdálkodás köre, mikor számít egy beruházás ezen belülinek, és hogyan oszlanak meg a költségek a tulajdonosok között, ha a garázsok is közös tulajdonban vannak? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 






































