THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Novemberben 20 milliárdos kerettel jön a társasházi pályázat2014. október 16. |
|---|
| Novemberben jelenik meg a legalább 5 lakásból álló társasházaknak szóló energiahatékonysági pályázat 20 milliárd forintos keretösszeggel - jelentette be az október 16-án tartott sajtótájékoztatón Szabó Zsolt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára elmondta: a cél az, hogy az eddigi egyharmados vissza nem térítendő támogatási arányt 45-50 százalékra megemeljék, hogy minél több társasháznak vonzó legyen a konstrukció. A vonzerőt egyébként a támogatással járó hitel kondíciói is növelik majd. |
|
8 148 HUF
Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
Többek között erről és a pályázatok beadásának és elbírálásának módjáról is szó esik a THT és a TTOE, V. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo elnevezésű rendezvényén, melyre október 1-én indult a REGISZTRÁCIÓ Szabó Zsolt emlékeztetett arra a minapi kormánydöntésre, hogy a 120 milliárd forintnyi, most megjelenő új pályázati konstrukció közül 58 milliárd forintnyi keretösszeggel két NFM-es pályázat is indul. Mindkettő Európai Uniós derogációból fakadó feladatokat kezel (szennyvíz- és ivóvíz kezelés, illetve ár- és belvízi védekezés).Az NFM a közelmúlt három, a lakosságnak szóló energiahatékonysági pályázatot is közzétett (a legfeljebb 4 lakásból álló társasházban élők számára), amelyek közül a kazáncserére, illetve nyílászáróra vonatkozó pályázatra igen erős érdeklődést tapasztalnak, így a keretek esetleges megemelése is szóba jöhet - jelezte a Portfolio érdeklődésére Szabó. A háztartási gépcsere pályázat kapcsán viszont egyelőre kisebb az érdeklődés, így várhatóan kiszélesítik a jelentkezők körét a nyugdíjasok és a nagycsaládosok felől más társadalmi rétegek irányába is. Új pályázati konstrukcióként jelezte Szabó azt, hogy novemberben teszik közzé 20 milliárd forintos keretösszeggel a minimum 5 lakásból álló társasházaknak szóló energiahatékonysági pályázatot, amely mind a téglából épített, mind a panelházak számára nyitott lesz. A keretösszeg fele-fele arányban oszlik majd meg vissza nem térítendő pénzből (jórészt a széndioxid-kvóta értékesítéséből befolyó pénzből finanszírozza ezt a kormány), illetve vissza térítendő részből. Utóbbit várhatóan két pénzügyi intézmény folyósítja majd nagyon kedvezményes, 2,5-3,0%-os éves kamat mellett 4 évre, amelyből az első két év türelmi időt tesz majd ki. Ezen időszak alatt a végrehajtott energiahatékonysági beruházás olyan mértékű megtakarítást (a megfogalmazás szerint mennyiségi rezsicsökkentést) ér majd el, hogy az érintetteknek nagyon megéri majd a program. Az államtitkár azt is bejelentette: cél, hogy valóban mindenkinek vonzóvá tegyék a társasházi energiahatékonysági pályázatot, ezért az eddigi egyharmados vissza nem térítendő támogatási részt a terveik szerint 45-50%-ra megemelik. A részletekről várhatóan novemberben külön sajtótájékoztatón ad majd tájékoztatást a tárca, de azt már most jelezte, hogy a felhasználási célok között nem csak a klasszikus energiahatékonysági megoldásokra (szigetelés, nyílászáró és födémcsere) lehet pályázni, hanem napelemes, illetve geotermikus megoldásokra is. Szabó jelzése szerint az NFM a következő 7 éves uniós fejlesztési ciklusban 1116 milliárd forintnyi pályázati forrás felett rendelkezik 5 fő prioritás kezelése érdekében. Ebből a három legnagyobb, de még nem nyilvános keretösszegű az ivó- és szennyvízkezelési, az energiahatékonysági, valamint az ár, illetve belvíz-védekezési célokra mehet nagyjából arányosan. Az államtitkár tájékoztatása szerint ezen célokra várhatóan február-március körül jelenhetnek majd meg nagy számban és jelentős keretösszeggel NFM-es kiírású pályázatok. Portfolio.hu/THT |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Életveszélyes, amikor egy épület homlokzatáról burkolatdarab hullik le, különösen olyan helyeken, ahol közvetlenül a homlokzati sík előtt gyalogos közforgalom van. Ez a jelenség egyáltalán nem technológiafüggő, és nem is egy-egy településre vagy épülettípusra jellemző. Egy azonban minden esetben közös: a veszélyeztetés a tulajdonos vagy a tulajdonosi közösség karbantartási kötelezettségének elmulasztására vezethető vissza. 
Szigorúbb feltételekkel, negyedszintű és társasházi korlátokkal, valamint a lakóközösségek jogainak megerősítésével lép fel Józsefváros a rövid távú lakáskiadás terjedése ellen. A Képviselő-testület döntése alapján a szabályozás a kormányzati moratórium lejártát követően lép életbe. 
A társasházaknak komoly felkészülést jelent a távolról leolvasható költségmegosztók kötelező bevezetése a 2027-es határidőig. Olvasó kérdésekre válaszolva bemutatjuk a jogi felelősségi köröket. 
A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő jogegységi határozatot hozott a Kúria. A döntés pontot tesz egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül. 
Évek óta nincs elfogadott beszámoló, a közös költséget több hónapra visszamenőleges hatállyal emelték meg - sok társasházban ismerősek lehetnek az ehhez hasonló, komoly vitákat szülő helyzetek. Mit tehet a tulajdonos, ha a vezetőség szabálytalan pénzügyi kimutatásokkal és jogszerűtlennek tűnő döntésekkel próbálja rendezni a ház ügyeit? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasház közgyűlése tiltó határozatot hozott egy veszélyt jelentő gázszivárgás bejelentésével szemben. Mit tehet a közös képviselő? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Ha egy tulajdonos saját, egyéni lakásbiztosítást köt, akkor mentesülhet a ház közös biztosítási díjának fizetése alól? Bár logikusnak tűnhet, hogy ne fizessünk kétszer ugyanazért, a társasházi törvények és a közös tulajdon védelme miatt a helyzet jogilag és gyakorlatilag is összetettebb. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A közös képviselő váltása ritkán zajlik zökkenőmentesen, az egyik legnagyobb feszültségforrást pedig a társasház adatai jelentik. Ki használhatja a nyilvántartást, mi történik a személyes adatokkal, és meddig mehet el a lakóközösség, ha nyilvánosan akarja rendezni a vitát? Az olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon. 
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik. 
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség. 
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni. 
A devizahitelek rendezése hosszú évek óta húzódó, összetett probléma, amely számtalan magyar családot érint. A 2026 májusában benyújtott törvényjavaslat első látásra megnyugtató megoldást kínálhat a bajba jutott adósoknak, hiszen hivatalból és soron kívül függesztené fel a devizahiteles pereket. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, hogy a felkínált megoldások valóban minden érintett helyzetén könnyítenek-e. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került. 
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
