Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Novemberben 20 milliárdos kerettel jön a társasházi pályázat 2014. október 16.
Novemberben jelenik meg a legalább 5 lakásból álló társasházaknak szóló energiahatékonysági pályázat 20 milliárd forintos keretösszeggel - jelentette be az október 16-án tartott sajtótájékoztatón Szabó Zsolt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára elmondta: a cél az, hogy az eddigi egyharmados vissza nem térítendő támogatási arányt 45-50 százalékra megemeljék, hogy minél több társasháznak vonzó legyen a konstrukció. A vonzerőt egyébként a támogatással járó hitel kondíciói is növelik majd.
3 289 HUF Alumínium tájékoztató tábla / Hirdető tábla több méretben Érdekel →
Többek között erről és a pályázatok beadásának és elbírálásának módjáról is szó esik a THT és a TTOE, V. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo elnevezésű rendezvényén, melyre október 1-én indult a REGISZTRÁCIÓ Szabó Zsolt emlékeztetett arra a minapi kormánydöntésre, hogy a 120 milliárd forintnyi, most megjelenő új pályázati konstrukció közül 58 milliárd forintnyi keretösszeggel két NFM-es pályázat is indul. Mindkettő Európai Uniós derogációból fakadó feladatokat kezel (szennyvíz- és ivóvíz kezelés, illetve ár- és belvízi védekezés). Az NFM a közelmúlt három, a lakosságnak szóló energiahatékonysági pályázatot is közzétett (a legfeljebb 4 lakásból álló társasházban élők számára), amelyek közül a kazáncserére, illetve nyílászáróra vonatkozó pályázatra igen erős érdeklődést tapasztalnak, így a keretek esetleges megemelése is szóba jöhet - jelezte a Portfolio érdeklődésére Szabó. A háztartási gépcsere pályázat kapcsán viszont egyelőre kisebb az érdeklődés, így várhatóan kiszélesítik a jelentkezők körét a nyugdíjasok és a nagycsaládosok felől más társadalmi rétegek irányába is. Új pályázati konstrukcióként jelezte Szabó azt, hogy novemberben teszik közzé 20 milliárd forintos keretösszeggel a minimum 5 lakásból álló társasházaknak szóló energiahatékonysági pályázatot, amely mind a téglából épített, mind a panelházak számára nyitott lesz. A keretösszeg fele-fele arányban oszlik majd meg vissza nem térítendő pénzből (jórészt a széndioxid-kvóta értékesítéséből befolyó pénzből finanszírozza ezt a kormány), illetve vissza térítendő részből. Utóbbit várhatóan két pénzügyi intézmény folyósítja majd nagyon kedvezményes, 2,5-3,0%-os éves kamat mellett 4 évre, amelyből az első két év türelmi időt tesz majd ki. Ezen időszak alatt a végrehajtott energiahatékonysági beruházás olyan mértékű megtakarítást (a megfogalmazás szerint mennyiségi rezsicsökkentést) ér majd el, hogy az érintetteknek nagyon megéri majd a program. Az államtitkár azt is bejelentette: cél, hogy valóban mindenkinek vonzóvá tegyék a társasházi energiahatékonysági pályázatot, ezért az eddigi egyharmados vissza nem térítendő támogatási részt a terveik szerint 45-50%-ra megemelik. A részletekről várhatóan novemberben külön sajtótájékoztatón ad majd tájékoztatást a tárca, de azt már most jelezte, hogy a felhasználási célok között nem csak a klasszikus energiahatékonysági megoldásokra (szigetelés, nyílászáró és födémcsere) lehet pályázni, hanem napelemes, illetve geotermikus megoldásokra is. Szabó jelzése szerint az NFM a következő 7 éves uniós fejlesztési ciklusban 1116 milliárd forintnyi pályázati forrás felett rendelkezik 5 fő prioritás kezelése érdekében. Ebből a három legnagyobb, de még nem nyilvános keretösszegű az ivó- és szennyvízkezelési, az energiahatékonysági, valamint az ár, illetve belvíz-védekezési célokra mehet nagyjából arányosan. Az államtitkár tájékoztatása szerint ezen célokra várhatóan február-március körül jelenhetnek majd meg nagy számban és jelentős keretösszeggel NFM-es kiírású pályázatok. Portfolio.hu/THT

Novemberben 20 milliárdos kerettel jön a társasházi pályázat

2014. október 16.

Novemberben jelenik meg a legalább 5 lakásból álló társasházaknak szóló energiahatékonysági pályázat 20 milliárd forintos keretösszeggel - jelentette be az október 16-án tartott sajtótájékoztatón Szabó Zsolt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára elmondta: a cél az, hogy az eddigi egyharmados vissza nem térítendő támogatási arányt 45-50 százalékra megemeljék, hogy minél több társasháznak vonzó legyen a konstrukció. A vonzerőt egyébként a támogatással járó hitel kondíciói is növelik majd.

3 289 HUF

Alumínium tájékoztató tábla / Hirdető tábla több méretben

Érdekel →

Többek között erről és a pályázatok beadásának és elbírálásának módjáról is szó esik a THT és a TTOE, V. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo elnevezésű rendezvényén, melyre október 1-én indult a REGISZTRÁCIÓ

Szabó Zsolt emlékeztetett arra a minapi kormánydöntésre, hogy a 120 milliárd forintnyi, most megjelenő új pályázati konstrukció közül 58 milliárd forintnyi keretösszeggel két NFM-es pályázat is indul. Mindkettő Európai Uniós derogációból fakadó feladatokat kezel (szennyvíz- és ivóvíz kezelés, illetve ár- és belvízi védekezés).

Az NFM a közelmúlt három, a lakosságnak szóló energiahatékonysági pályázatot is közzétett (a legfeljebb 4 lakásból álló társasházban élők számára), amelyek közül a kazáncserére, illetve nyílászáróra vonatkozó pályázatra igen erős érdeklődést tapasztalnak, így a keretek esetleges megemelése is szóba jöhet - jelezte a Portfolio érdeklődésére Szabó. A háztartási gépcsere pályázat kapcsán viszont egyelőre kisebb az érdeklődés, így várhatóan kiszélesítik a jelentkezők körét a nyugdíjasok és a nagycsaládosok felől más társadalmi rétegek irányába is.

Új pályázati konstrukcióként jelezte Szabó azt, hogy novemberben teszik közzé 20 milliárd forintos keretösszeggel a minimum 5 lakásból álló társasházaknak szóló energiahatékonysági pályázatot, amely mind a téglából épített, mind a panelházak számára nyitott lesz. A keretösszeg fele-fele arányban oszlik majd meg vissza nem térítendő pénzből (jórészt a széndioxid-kvóta értékesítéséből befolyó pénzből finanszírozza ezt a kormány), illetve vissza térítendő részből. Utóbbit várhatóan két pénzügyi intézmény folyósítja majd nagyon kedvezményes, 2,5-3,0%-os éves kamat mellett 4 évre, amelyből az első két év türelmi időt tesz majd ki. Ezen időszak alatt a végrehajtott energiahatékonysági beruházás olyan mértékű megtakarítást (a megfogalmazás szerint mennyiségi rezsicsökkentést) ér majd el, hogy az érintetteknek nagyon megéri majd a program.

Az államtitkár azt is bejelentette: cél, hogy valóban mindenkinek vonzóvá tegyék a társasházi energiahatékonysági pályázatot, ezért az eddigi egyharmados vissza nem térítendő támogatási részt a terveik szerint 45-50%-ra megemelik. A részletekről várhatóan novemberben külön sajtótájékoztatón ad majd tájékoztatást a tárca, de azt már most jelezte, hogy a felhasználási célok között nem csak a klasszikus energiahatékonysági megoldásokra (szigetelés, nyílászáró és födémcsere) lehet pályázni, hanem napelemes, illetve geotermikus megoldásokra is.

Szabó jelzése szerint az NFM a következő 7 éves uniós fejlesztési ciklusban 1116 milliárd forintnyi pályázati forrás felett rendelkezik 5 fő prioritás kezelése érdekében. Ebből a három legnagyobb, de még nem nyilvános keretösszegű az ivó- és szennyvízkezelési, az energiahatékonysági, valamint az ár, illetve belvíz-védekezési célokra mehet nagyjából arányosan. Az államtitkár tájékoztatása szerint ezen célokra várhatóan február-március körül jelenhetnek majd meg nagy számban és jelentős keretösszeggel NFM-es kiírású pályázatok.

Portfolio.hu/THT

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

17 690 HUF

Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg

Érdekel →

További híreink

Megtiltható az autótöltés a társasházban? 2026. május 5.
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Mit tehet egy társasház a rövid távú lakáskiadás ellen? 2026. április 30.
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.

Szórakozóhely zaja a társasházban: mit tehet a közös képviselő és mit a lakók? 2026. április 23.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”


Bezárul egy kiskapu: szigorodik az Otthontámogatás visszafizetése 2026. április 24.
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.

Mit jelent a társasházi építményi jog az új építésű házaknak? 2026. április 23.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.

Amikor flex helyett a jogász válaszol - újszerű megoldás a folyosói rácsok és szabálytalan klímák felszámolására 2026. április 21.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.


Költségmegosztók nélkül büntetődíj: mit kockáztatnak a társasházak? 2026. április 20.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.

Egyetlen helyrajzi szám, több társasház – jogi csapdák a földhivatali bejegyzésnél 2026. április 9.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.

A számvizsgáló bizottság szerepe a társasházak működésében 2026. április 1.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.

Parkolóhelyek a közös tulajdonban – hogyan rendezhető a használat? 2026. március 27.
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Közös fűtési költség alóli mentesség hogy alakul az új szabályozás mellett? 2026. március 24.
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Garanciális igények hatékony jogi érvényesítése magánlakásoknál és társasházi tulajdonba tartozó épületrészeknél 2026. március 16.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.

Hogyan kell benyújtani a társasházi beszámolót a földhivatalhoz? 2026. március 10.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.

Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai 2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.

Hogyan készíthető hangfelvétel a közgyűlésen, ha egyetlen tulajdonos ellenzi? 2026. március 5.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.

Vízkorlátozás egy vitatott díj miatt – meddig mehet el a szolgáltató? 2026. február 26.
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.

Az önkormányzati lakás bérlője nem fizet – perelhető a tulajdonos? 2026. február 18.
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Egyedi mérőóra vagy költségmegosztó? – A MITOE utánajárt: Itt a Minisztérium állásfoglalásának értelmezése a 676/2023. Kormányrendeletről! 2026. február 17.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem?

Nő a lakások áramigénye – de ki fizeti a társasházi hálózat bővítését? 2026. február 12.
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Képviselői regisztráció a földhivatalok gyakorlatában – Hogyan és hogyan ne csináljuk 2026. február 5.
Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője a társasházi képviselők regisztrációs kötelezettségének földhivatali tapasztalatairól számolt be a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n. A több mint négyszáz ügyön alapuló gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az eljárás még mindig tele van bizonytalansággal, hibás bejegyzésekkel és értelmezési zavarokkal.