A Világgazdaság című lap információi szerint a szolgáltatókat kissé noszogatni kell e kísérletekre, mert néhány év alatt úgy kell együtt hatalmas pénzt - modellszámítások alapján akár közel 250 milliárd forintot is - befektetniük, hogy annak kevés közvetlen hasznát látják. Ilyen haszon lehet a mérőleolvasás költségeinek csökkentése, a nem fizető fogyasztók könnyebb kikapcsolása vagy korlátozása.
Nemzetgazdasági szinten remélhető előny a kisebb szén-dioxid-kibocsátás, feltéve, ha az okosmérés segít az áramfelhasználás csökkenésében, illetve a megújuló alapú áramtermelésnek a villamosenergia-rendszerbe történő hatékony integrálásában.
A fogyasztók oldalán az okosmérés közvetlen haszna a takarékoskodás segítése. A szolgáltatók részéről komoly ellenérv, hogy a hazai áramfelhasználás jelentős részét képviselő ipari felhasználók fogyasztását már egyébként is távleolvasással mérik, a lakosságnál pedig kisebb az érdemi megtakarítás lehetősége. Ugyanakkor Magyarországon az áram- és gázfogyasztás mérésére együttvéve több mint tízmillió okosmérőt kellene felszerelni.
Okosmérési tesztek startja
Hamarosan indulnak a hazai áramszolgáltatók úgynevezett okosmérési kísérleti projektjei. A tesztek eredményei alapján dől el, hogy Magyarország milyen szabályozási és üzleti modellel tegyen eleget annak az uniós elvárásnak, mely szerint 2020-ra a háztartások mintegy 80 százalékában a szolgáltató és a felhasználó közötti kommunikációt lehetővé tévő fogyasztásmérés lehetőségét kell biztosítani.
