THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Omladozó társasházak: a lakástulajdonosoknak kell fizetni, ha kár keletkezik2023. szeptember 22. |
|---|
 Talán kevesen gondolják végig, de egy elhanyagolt homlokzat esetében a lehulló vakolat által okozott sérülés kapcsán a társasházat, mögöttesen pedig az egyes tulajdonosokat is komoly és kézzelfogható felelősség terheli. Egy Budapest XII. kerületében lévő tárasasháznál ráadásul, egy első ránézésre megfelelő állapotú homlokzat egy darabja szakadt le és zuhant egy járókelőre. A sérültet súlyos, életveszélyes állapotban szállították kórházba, a társasház előtti járdaszakaszt pedig a helyszínelés idejére, majd pedig a veszélyelhárító munkálatok teljes idejére le kellett zárni.
|
|
A tulajdonosok, akik eddig - ha egyáltalán észlelték - esztétikai kérdésként kezelték a problémát, azonnal szembesültek azzal, hogy jogilag és anyagilag is vészjósló helyzetbe kerültek. Az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért ugyanis, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint az épület tulajdonosa felelős, aki társasházak esetében nem más, mint maga a társasház. Amennyiben a társasháznak nincs kellő fedezete a kártérítési igény kifizetéséhez, abban az esetben válik igazán kézzelfoghatóvá és közvetlenné a felelősség kérdése az egyes tulajdonostársak számára, mert a Társasházi Törvény alapján a társasház tartozásáért a tulajdonostársak kezesként felelnek, eszmei tulajdoni hányaduk arányában, akár a kevesek által ismert egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint. Azt, hogy ebben és hasonló esetekben milyen felelősség terheli a közös képviselőt, a számvizsgálókat és a tulajdonosokat, s ki, milyen módon mentesülhet az őt érintő negatív következményektől jogászi segítséggel elemezzük a THT által rendezett XIV. KÖZÖS KÉPVISELŐK NAPJA ÉS TÁRSASHÁZI EXPO rendezvényen, október 19-én, melyre ide kattintva regisztrálhat díjmentesen. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Petor Anita, az OTP Bank társasházi szakértője előadásában a társasházak és lakásszövetkezetek pénzügyi lehetőségeit ismertette a résztvevőkkel. Az előadás fókuszában az OTP által kínált pályázati lehetőségek, kedvezményes hitelmegoldások, valamint a számlavezetési akciók álltak. 
A Kormány és a Magyar Bankszövetség megegyezésének eredményeként 2025. április 1. és október 31. között a hazai bankok önkéntes alapon egy új, kedvezményes jelzáloghitelt kínálnak a fiataloknak. 
Ausztriában meggondolták magukat a kormányt koalícióban vezető kormánypártok: az eredeti tervekkel ellentétben felfüggesztik a 2025-re tervezett bérleti díjkorrekciót a szabályozott bérleti jogviszonyok esetében. Ez azt jelenti, hogy a társasházi lakásokban, az önkormányzati és a szövetkezeti lakásokban a bérleti díjak egyelőre változatlanok maradnak. 
Fontos mérföldkőhöz érkeztek a hazai társasházak: 2025 márciustól megnyílik a lehetőség a közös költségek bankkártyával történő kifizetésére a K&H Pénzforgalmi Szolgáltató Kft. és az eHÁZ, mint Magyarország első felhő-alapú társasházi ingatlankezelő együttműködésének köszönhetően. 
Az energiatakarékosság és a fenntarthatóság szempontjai egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a háztartások döntéseiben, mivel ezekkel nem csupán a mindennapi kiadásaikat csökkenthetik, hanem hozzájárulhatnak környezetünk megóvásához is. Az Európai Unióban (EU) már 1995 óta kötelező bizonyos termékekre a címkézés, viszont az energiafogyasztás mérséklése érdekében 2021 márciusában megújította az energiahatékonysági címkézési rendszert, hogy a fogyasztók könnyebben átláthassák a termékek valós fogyasztását. 
A magyar kormány új törvényjavaslattal kísérli meg szabályozni a vidéki ingatlanok felvásárlását annak érdekében, hogy megvédje a helyi közösségeket és értékeiket. A javaslat, amelyet a közelmúltban Navracsics Tibor miniszter ismertetett, az ingatlanok adásvételének szigorítását, az elővásárlási jog kiterjesztését és egyéb korlátozásokat tartalmaz. 
Budapest turizmusa továbbra is növekszik, a város az egyik legkedveltebb európai úti célként vonzza a látogatókat. Azonban a rövid távú lakáskiadás szabályozása szigorúbbá vált, és 2025. január 1-jétől életbe léptek az új előírások, amelyek meghatározzák a magán- és egyéb szálláshelyek működtetésének feltételeit. 
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) bejelentése szerint márciusban kezdetét veszi a Lakhatási Tőkeprogram, amely 200 milliárd forintos keretösszeggel indul, és várhatóan 800-1000 milliárd forint értékű ingatlanfejlesztést generálhat Magyarországon. A program célja a lakásépítések ösztönzése, ami a következő öt évben akár 30 ezer új lakóingatlan megépüléséhez is hozzájárulhat. 
A legtöbb háztartásban kötelező kellék a lakásbiztosítás, azonban ezeket a szerződéseket sokan nem tartják naprakészen. A több évvel ezelőtt megkötött biztosítások sokszor baj esetén nem jelentenének teljes védelmet, és sokszor jóval kedvezőbb feltételekkel is elérhetőek lennének a naprakészebb szolgáltatások. Március 1-jétől azonban mindenkinek lehetősége nyílik idén is megvizsgálnia a jelenlegi lakábiztosítását és kedvezőbb konstrukcióra váltani. 
Az OTP Bank idén is meghirdeti Társasházi Pályázatát, amelyre 2025. május 31-ig jelentkezhetnek a társasházak és lakásszövetkezetek lakóközösségei. Idén 20 társasházi közösség nyerhet összesen 40 millió forint vissza nem térítendő támogatást lakókörnyezetük fenntarthatóbbá és biztonságosabbá tételére. A bank célja, hogy a tenni akaró társasházakat segítse, és hozzájáruljon a közös lakókörnyezetek hosszú távú fejlődéséhez és modernizálásához. 
A társasházunkban házközponti fűtés van, a kazán 37 éves. Ebben az évben szeretnénk lecserélni. A kérdésem, hogy hány szavazat szükséges a cseréhez? Elég a közgyűlésen megjelentek 51%-a? A finanszírozása egyrészről felújítási alapból, másrészről célbefizetésből menne. A lakások alatt vannak garázsok amik szintén tulajdoni hányaddal rendelkeznek. Ebben az esetben a garázsoknak is fizetniük kell tulajdoni hányaduk szerint a kazáncsererébe? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A THT és az eHÁZ közös, országos szintű, 5609 társasház anonim adatai alapján készült felmérés rávilágított arra, hogy a társasházak fenntartásával kapcsolatos költségek jelentős emelkedést mutattak 2024-ben. Az adatok szerint a drágulás az egyes költségelemeknél különböző mértékű volt, egyes tételek infláció felett, mások annál is jelentősebben nőttek. 
Horvátországban a 2017-ben bevezetett, APN program névre hallgató államilag támogatott lakáshitelek komoly hatással voltak az ingatlanpiacra. A hitelprogram célja az volt, hogy megkönnyítsék a fiatalok számára az első otthonuk megszerzését, ám hosszútávon épp az ellenkezőjét érték el: az ingatlanárak drasztikusan megugrottak. 
A Nemzetgazdasági Minisztérium, figyelembe véve a turisztikai szakmai szervezetek és vállalkozások javaslatait, valamint a jogszabály társadalmasítása során beérkezett észrevételeket, döntött arról, hogy a kötelező szálláshely-minősítés továbbra is díjmentes marad. A döntés értelmében visszavonják azt a rendelettervezetet, amely a szálláshely-minősítési tevékenységhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak szabályozásáról szólt. 
A társasházak közös wellness-részlegeinek fenntartása az elmúlt években egyre nagyobb kihívást jelentett a lakóközösségek számára. A növekvő rezsiköltségek és a karbantartási terhek miatt sok helyen a medencéket leeresztették, a wellness-területek pedig kihasználatlanná váltak. Erre a problémára kínál megoldást a Stilianos Babauszoda, amely ezeket az üresen álló helyiségeket hasznosítva biztosít minőségi babaúszási lehetőséget a családoknak, miközben a társasházak számára is előnyös konstrukciót kínál. A THT interjúja Kis Ildikóval, a Stilianos Babauszoda Franchise üzletfejlesztési vezetőjével. 
A 2017. évi CLXXXVI. számú, a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló törvény 32. § (2) bekezdése módosította a társasházi törvény 64/A. §-át, ennek értelmében 2025. május 1-jéig kell a közös képviselőknek, intézőbizottsági elnököknek regisztráltatni magukat - társasházanként - az illetékes földhivatalnál, melyet mától az eHÁZ felületén keresztül is kezdeményezhetnek a felhasználók. 
Budapesten a lakóépületek felelősek a széndioxid-kibocsátás közel 40 százalékáért, míg a fővárosiak túlnyomó része energiapazarló társasházakban él. Az elmúlt évtizedben a kormány szinte semmilyen támogatást nem nyújtott ezen épületek korszerűsítéséhez, miközben a családi házak felújítására, korszerűsítésére sok száz milliárd forint állami támogatást fordítottak – pedig a társasáházak energetikai korszerűsítése elengedhetetlen lenne a 2050-re kitűzött országos klímasemlegességi célok eléréséhez. 
Október 17-én már a tizenötödik alkalommal gyűlt össze a Lurdy Házban a társasházi szakma az aktuális kérdések megbeszélése végett, ahol reggel 9 órától egészen 18 óráig sorakoztak egymást érve a szakmai előadások. A XV. Közös Képviselők Napján és Társasházi EXPO-n számos szakértő szólalt fel az aktuális társasházi ügyek széles spektrumáról. Az eseményen megvitatott témák a hitelfelvételtől és kárrendezéstől kezdve a tűzvédelmen és fűtéskorszerűsítésen át az elektronikus ingatlan-nyilvántartásig terjedtek, ezzel átfogó képet nyújtva a közös képviselők számára. Konferencaibeszámoló következik. 
Az elmúlt 15 évhez hasonlóan idén is meghirdette az OTP Bank a társasházak, lakásszövetkezetek számára kiírt pályázatát, s ennek keretében 30 millió forinttal támogatta a lakóközösségek kreatív terveinek megvalósítását. Erről februárban az elsők között értesülhettek a THT országos konferencia-sorozatának résztvevői, akik között többen már korábbi nyertesként ismerkedhettek a kiírással. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
