Önkéntes vállalásokkal tartják stabilan a villamosenergia-rendszert Paks kiesése mellett2026. augusztus 3. |
|---|
Pakson az utolsó működő turbina leállása már a következő órákban várható. A kormányfő szerint akár egy hónapon keresztül is állhat az atomerőmű. A kieső termelést részben a Dunamenti Erőmű helyreállítása, részben az import és az önkéntes fogyasztáscsökkentési vállalások ellensúlyozhatják.
|
|
111 630 HUF
Információs / Tájékoztató vitrin 94 x 70 cm
![]() Érdekel → |
|
A hőség és az aszály miatt továbbra is fokozott terhelés alatt áll a magyar villamosenergia-rendszer. A százhalombattai Dunamenti Erőmű meghibásodott egységének helyreállításával 380 megawattnyi hazai termelőkapacitás tért vissza a rendszerbe, így az erőmű a vártnál korábban ismét teljes kapacitással kezdett termelni. A kormány közlése szerint ennek, valamint a vállalatok, az önkormányzatok és a lakosság fogyasztáscsökkentésének köszönhetően egyelőre nincs szükség kötelező energiafogyasztási korlátozásra. A legnehezebb napok jönnek A Paksi Atomerőmű helyzetét továbbra is a Duna vízállása határozza meg. A miniszterelnök szerint számolni kell azzal is, hogy az atomerőmű akár egy hónapig állhat. A következő öt nap lehet a legkritikusabb, ezt követően a hőség enyhülése és a Duna vízszintjének esetleges emelkedése javíthatna a helyzeten. Az utolsó turbina leállása nem jelent technikai veszélyt: a folyamat az előírt biztonsági eljárások szerint, ellenőrzött módon zajlik majd. A kieső kapacitás pótlására több lehetőség is rendelkezésre áll. A Dunamenti Erőmű a háromnapos javítás után ismét teljes kapacitással termel, emellett tartalékban van a litéri erőmű, valamint a Mátrai Erőmű két jelenleg nem üzemelő blokkja is, amelyek szükség esetén bevonhatók a termelésbe. Az ország ellátásának stabilitását az import és a fogyasztás csökkentése is segíti. Több száz cég vállalt önkéntes fogyasztáscsökkentést Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter tájékoztatása szerint a jelentősebb vállalások között szerepel a MOL Petrolkémia 63 megawattos, a Samsung SDI 32,8 megawattos, a MÁV pályaműködtetési társaságának 22,5 megawattos, valamint az SK és az Audi Hungaria 22 megawattos fogyasztáscsökkentése. A Duna-Dráva Cement 11,5, a Hamburger Hungária 11,4, a Howmet-Köfém 10, a Denso pedig 9 megawattal mérsékli a hálózat terhelését. További vállalásokat tett többek között a Nestlé, a Jász-Plasztik, a Richter, a Mercedes, a BMW, az Egis, a Tesco, a Bosch és a Magyar Telekom is. A vállalások elsősorban a legkritikusabb, 17 és 22 óra közötti időszakra koncentrálnak. A cégek többek között energiaigényes munkafolyamatokat szerveznek át, csökkentik a világítást, illetve a csúcsidőszakon kívülre helyezik egyes fogyasztásaikat. Az Országos Kereskedelmi Szövetség tagvállalatai például zárás után tovább mérséklik a világítást, felülvizsgálják irodai működésüket, és ahol lehetséges, támogatják az otthoni munkavégzést. A Magyar Fürdőszövetség a következő tíz napra az elektromos szaunák és gőzkamrák leállítását, az energiaigényes élményelemek esti szüneteltetését, valamint a dekorációs világítás mérséklését javasolta. A MÁV hétfőn és kedden 17 és 22 óra között leállítja a vasúti teherszállítást. A fogyasztás visszafogásának hatására vasárnap 19 órakor, a csúcsidőszakban 5700 megawatt volt az ország terhelése a tervezett 6400 megawatt helyett, vagyis 700 megawattal alacsonyabb értéket mértek. Ez a különbség több mint a Paksi Atomerőmű egy teljes blokkjának teljesítménye - ekkora áramfogyasztást sikerült megmenteni egyetlen este alatt a lakossági és vállalati önkorlátozásokkal. A lakosságtól is további takarékosságot kérnek A lakosságtól kérik, hogy továbbra is lehetőség szerint 17 és 22 óra között mérsékelje az áram- és vízfogyasztást. Az elektromos autók töltését, a mosást, a mosogatást, a villanybojler felfűtését és más nagyobb energiaigényű tevékenységeket érdemes napközbenre vagy késő estére időzíteni. Egyelőre nincs szükség kötelező korlátozásra, noha a frissen hatályba lépett szabályozás már lehetőséget ad erre. Amennyiben a hőhullám és az aszály miatt mégis szükségessé válna a kényszerintézkedés, a jogszabály egyértelmű prioritási sorrendet állít fel: elsőként az állami intézmények és létesítmények fogyasztásának korlátozása, második lépésben az ipari nagyfogyasztók kötelező leterhelése, és csak legvégső esetben a lakossági áramfogyasztók korlátozása. A kormány célja azonban az, hogy elsősorban az önkéntes vállalásokkal, a hazai termelőkapacitások mozgósításával és az importtal legyen fenntartható a rendszer egyensúlya. Az energiaágazat szereplői azon dolgoznak, hogy az ország villamosenergia-ellátása Paks teljes kiesése mellett is stabil maradjon. A MAVIR folyamatosan figyeli a hálózat terhelését, összehangolja a hazai termelést és az importot, a kormány pedig szükség esetén a nagyfogyasztók korlátozásáról is dönthet. A következő napok ezért továbbra is kritikusak lehetnek: a hőhullám csúcsa még előttünk áll, miközben a Duna vízállása és a szárazság az energiatermelés mellett a vízellátást is jelentős kihívások elé állítja. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Pakson az utolsó működő turbina leállása már a következő órákban várható. A kormányfő szerint akár egy hónapon keresztül is állhat az atomerőmű. A kieső termelést részben a Dunamenti Erőmű helyreállítása, részben az import és az önkéntes fogyasztáscsökkentési vállalások ellensúlyozhatják.

A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét.
A tartós hőség és a történelmi mélypontra süllyedt Duna-vízállás egyszerre terheli a térség ivóvízellátását. A DMRV Zrt. szerint a parti szűrésű kutak víztermelő kapacitása mintegy 30 százalékkal csökkent, miközben a vízfogyasztás másfélszeresére emelkedett, ezért a Pilisi-medence 14 településén III. fokú vízkorlátozást vezettek be. A kormány eközben arra figyelmeztet, hogy a tartós vízhiányos időszakok a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válhatnak.
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével minden évben jelentősen nő a kereslet az albérletek iránt. A lakásukat kiadók és a bérlők számára egyaránt fontos, hogy tisztában legyenek a bérbeadás legfontosabb szabályaival. 
A Duna rendkívüli és tartós vízszintcsökkenése miatt a következő 24-72 órában le kell állítani a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkját. A döntés következtében átmenetileg megszűnik a hazai villamosenergia-termelés mintegy felét adó, közel 2000 MW-os kapacitás. Az erőmű szakemberei és a vízügyi hatóságok felkészültek a helyzet kezelésére: az álló blokkok biztonsági hűtése folyamatosan biztosított, a lakosságot pedig felelős és takarékos áramhasználatra kérik.
A rekordalacsony dunai vízállás idején sokan csábítónak találják, hogy besétáljanak a folyó szárazzá vált medrébe, ám a Fővárosi Vízművek határozottan figyelmeztet: a vízbázisvédelmi területekre belépni és ott tartózkodni szigorúan tilos. Ahhoz, hogy megértsük e tilalom jelentőségét, érdemes tisztázni, mit jelent pontosan a vízbázis fogalma, és miért jelenthet kockázatot a lakossági ivóvízellátásra az emberi jelenlét a Duna medrének ezen részein.
A kormány 2026 őszétől 27 százalékról 5 százalékra csökkenti a tűzifa általános forgalmi adóját. Az intézkedés célja, hogy a részben vagy teljes egészében tűzifával fűtő háztartások is részesüljenek a rezsitámogatási intézkedésekből. 
Szigorúbb feltételekkel, negyedszintű és társasházi korlátokkal, valamint a lakóközösségek jogainak megerősítésével lép fel Józsefváros a rövid távú lakáskiadás terjedése ellen. A Képviselő-testület döntése alapján a szabályozás a kormányzati moratórium lejártát követően lép életbe.
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar negyedik kerekasztalának résztvevői arról beszélgettek, hogyan alakult át az elmúlt években a biztosításközvetítői szakma, milyen kihívásokkal néz szembe napjainkban, és miért kínál továbbra is vonzó életpályát azoknak, akik hosszú távon szeretnének ügyfelekkel foglalkozni.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A lakhatás kérdése a következő évek egyik legmeghatározóbb társadalmi és gazdasági kihívásává válik, ami halaszthatatlanná teszi egy egységes és kiszámítható állami koncepció kialakítását.
Mihez kezd egy társasházi lakó, ha a fűtési szezon közepén hirtelen tönkremegy a régi, turbós gázkazánja? Valóban kénytelen az egész lakóközösség kéményfelújításba fogni csak azért, mert egyetlen lakásban kazánt kell cserélni? A THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" konferenciáján Szenkovszky István és Körtvélyesi Áron ügyvezetők mutatták be a Magyar Kéménygyártó Kft. innovatív technológiáját.
A társasházaknak komoly felkészülést jelent a távolról leolvasható költségmegosztók kötelező bevezetése a 2027-es határidőig. Olvasó kérdésekre válaszolva bemutatjuk a jogi felelősségi köröket.
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata ambiciózus fenntarthatósági célokat fogalmazott meg a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP), melyek eléréséhez egy kulcsfontosságú mintaprojekt beruházás előkészítését kezdte meg. Az önkormányzat újraélesztené a helyi energetikai tanácsadást.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar harmadik kerekasztal-beszélgetése egy sokak által félreértett területet, az ingatlankezelést vette górcső alá. Az ingatlankezelő nem egyszerűen egy „másik nevű közös képviselő", hanem egy olyan profi vagyonkezelő, akinek a megbízó nevében, tulajdonosi szemlélettel kell eljárnia, miközben napi szinten egyensúlyozik az emberi sorsok és a műszaki kihívások között.
A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő jogegységi határozatot hozott a Kúria. A döntés pontot tesz egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül.
Budapest I. kerület Budavári Önkormányzata 2026-ban két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházak és azok lakói számára kínálnak fejlesztési lehetőséget. Az egyik kiírás a belső udvarok, kertek és zöldhomlokzatok kialakítását, illetve fejlesztését támogatja, míg a másik az energiahatékonyság javítását célzó lakáskorszerűsítésekhez nyújt vissza nem térítendő támogatást.
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata átfogó beruházási koncepciót készített a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP) vállalt célok megvalósítására. Az Európai Városfejlesztési Alap (EUCF) támogatásával kidolgozott program négy egymásra épülő projektet foglal magában, amelyek az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítésére, valamint a társasházi felújításokat ösztönző támogatási rendszer megújítására irányulnak.
A Budapest Főváros Önkormányzata által közzétett összesítés szerint az elmúlt években több száz budapesti fejlesztés kapott kiemelt beruházási státuszt. Erő Zoltán budapesti főépítész éles kritikával illette ezt a kormányzati gyakorlatot, amelyet a modern városfejlesztés egyik legkártékonyabb eszközének tart.
Budapest XV. Kerületi Önkormányzata két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházakat és lakásszövetkezeteket érintik. Az egyik a helyi építészeti értékek megőrzését támogatja, míg a másik a társasházi előkertek és belső udvarok zöldítésére, fejlesztésére biztosít forrást. 





































