THT: Az eHÁZ tavaly elnyerte az „Év Fintech Megoldása 2021" díjat. Mit jelent ez Önöknek?

Dén Mátyás András: Nagyon örülünk minden szakmai elismerésnek. 2019-ben „MagyarBrands-díj"-at kaptunk, 2020-ban és 2021-ben is mi lettünk az „Év Honlapja", az „Év Blockchain megoldása", most pedig az „Év pénzügyi technológiai megoldása" díjat kaptuk meg, ami azt jelenti, hogy a felhasználókon kívül már a technológiai-informatikai szektor is felfigyelt az eHÁZ-ra. A legnagyobb elismerés ugyanakkor számunka még mindig az ügyfelek elégedettsége.

THT: Hogyan kezdődött ez az egész, miért vág bele valaki egy ilyen vállalkozásba?

Dén Mátyás András: Ez nagyon régen kezdődött. 1998 körül a Szent István Gimnáziumban osztálytársammal, Schwindt Péterrel „összeraktuk" az iskola weboldalát. Aztán eltelt pár év, és azt „vettük észre", hogy weboldalakat, majd felhő-alapú, komplex rendszereket fejlesztünk különböző cégek számára. Ekkortájt költöztem el otthonról, és pár hónappal később kézhez kaptam az első levelet a közös képviselőnktől, ami egy „perelés előtti utolsó felszólítás" pecséttel volt ellátva.

THT: Szép kezdés! Tartozás miatt?

Dén Mátyás András: Igen, de mint új tulajdonos, fogalmam sem volt arról, hogy mi az a közös költség. Mennyi, és hova kell fizetni? Nem mondom, hogy tűzijátékra, vagy tortára számítottam az üdvözlésemet követően, de legalább egy tájékoztató levél a közös képviselettől jól esett volna, hogy ne ez legyen az első kapcsolati pont.

THT: Ekkor döntötte el, hogy ezzel foglalkozik majd?

Dén Mátyás András: Én csak megkérdeztem a már említett osztálytársamat - mai napig az eHÁZ-as tulajdonostársamat, Schwindt Pétert -, hogy nem csinálunk-e egy „rendes" rendszert a háznak, ahol az ilyen kommunikációs konfliktusok elkerülhetők. Ő meg azt mondta, hogy jó, csináljunk.

THT: Mennyi idő és pénz egy ilyen rendszer lefejlesztése?
Dén Mátyás András: Nem nagyon tudom ezt összeszámolni. Mostanában azt hirdetik mindenhol, hogy akkor vagy jó startup vállalkozó, ha az ötletedet elmondod sok helyen, szerzel rá pénzt, és aztán majd valahogyan, valamilyen minőségben megcsinálod. Mi azt a konzervatív álláspontot képviseljük a mai napig: ha van egy ötlet, akkor dolgozzuk ki, kezdjük el saját forrásból, vigyük el, mutassuk meg a célcsoportnak, és ha elnyeri a potenciális felhasználók tetszését a megoldás, akkor csináljuk meg. Ez történt az eHÁZ esetében is.
Sok százezer nettó munkaróra van az eHÁZ-ban! Ha forintosítani akarnánk, akkor biztosan elkeserednénk, és azon morfondíroznánk, hogy inkább elmehettünk volna valami multihoz dolgozni. Még az a szerencse, hogy nem ezen jár az agyunk mostanában.

THT: Hanem min?
Dén Mátyás András: 40 évesek leszünk idén Péterrel, és azt valljuk, hogy legalább annyira fontos egy vállalkozás profitabilitása, mint a munkavállalói közeg és a misszió, amit szolgálunk. Sok fejlesztéssel készülünk idénre is, de nagyon sok erőforrást rakunk abba is, hogy fenntartható legyen mind a mi fejlődésünk, mind pedig az ügyfeleink fejlődése.

THT: Az ügyfelek fejlődése alatt mit ért?
Dén Mátyás András: Nem fenntartható üzleti modell az, hogy ha csak mi fejlődünk - legyen az pénzügyi, vagy vállalatfejlesztési jellegű fejlődés. Amellett, hogy nagyon szerencsésnek érezzük magunkat, hogy magas hozzáadott értékű eszközt adunk az ügyfeleink kezébe, fontosnak tartjuk, hogy az ő előremenetelüket és a boldogulásukat más úton-módon is megpróbáljuk segíteni.

THT: Mit jelent ez az Önök gyakorlatában?
Dén Mátyás András: Majdnem 10 éve járunk a THT rendezvényeire, beszélünk minden városban a közös képviselőkkel, megkérdezzük őket a véleményükről, problémáikról. Próbáltunk ezekre informatikailag válaszokat, megoldásokat találni. Aztán egy ponton beláttuk, lehet, hogy nem oldható meg minden informatikával, és úgy döntöttünk, befektetőként megpróbáljuk segíteni a THT szaklap megújítását: a formátumot modernizálni, és egyúttal olyan témákat felkarolni, melyek eddig tabunak számítottak, vagy még mindig számítanak.

THT: Például?
Dén Mátyás András: Ilyen például a közös képviselő díjazása. Nem állapot az, hogy ma vannak olyan térségek Magyarországon, ahol 800 Ft-okért vállalnak lakásonként közös képviseletet! Mégis mit várnak el a tulajdonosok ennyi pénzért? Ugyanakkor beszédes adat, hogy - ahogyan az eHÁZ 2021. decemberi felméréséből már kiderült - annak ellenére, hogy az eHÁZ-as lakástulajdonosok többsége elégedett a közös képviselőjével, közel felüknek fogalma sincs arról, hogy mennyiért végzi egy közös képviselő a társasházzal kapcsolatos
feladatokat.
Ugyanígy megdöbbentő, hogy a felmérésből látszik: annak ellenére, hogy az eHÁZ-as lakástulajdonosok több mint egyharmada minden közgyűlésen ott van, ugyanígy egyharmaduknak nincs arról információja, hogy van-e megtakarítása a társasháznak. Valószínű hogy ennek a két harmadnak nincs közös metszete, de számunkra azt jelenti, hogy a lakástulajdonosi tudatosságon van mit javítani az országban.

Ugyanilyen tabu téma a közös képviselői feladatok átvétele is. Ez a szakma nagyon személyhez kötött, nehéz átadni a kapcsolatokat és a tudást is egy új generációnak. Főleg a 800 Ft-os térségekben.

THT: Visszatérve az eHÁZ ötlethez. Egyből mindenki pozitívan fogadta a kezdetekkor az eHÁZ-at?
Schwindt Péter: Dehogyis! Volt, aki egyenesen démonizálta a számítógépet és az internetet! Mai napig vannak olyan társasházkezelők, akik rendkívül büszkék a papír- vagy excel-alapú nyilvántartásaikra, amivel semmi gond nincsen, csak ilyen esetben mi nem tudunk segíteni. Mi annak a hívei vagyunk, hogy mindenkinek az életében máskor jön el az a pont, amikor a módszertani váltás esedékes, vagy már kikényszerített. Nincs értelme ezt erőltetni. Az eHÁZ működik, fejlődik, nő, de erre a vonatra sosem késő felszállni.

THT: Mik voltak a legnehezebb pontok a bevezetésben?
Schwindt Péter: Talán az, hogy túlságosan hamar jöttünk ki az ötlettel és az első verzióval. Amikor először megmutattuk pár közös képviselőnek az eHÁZ-at, mint lakónyilvántartót, sokan nem is értették, hogy ez mire jó. Aztán voltak olyanok, akik megsúgták, hogy kellene bele könyvelés is. Ekkor Mátyással összenevettünk, hiszen az első visszajelzések arról szóltak, hogy nem kell bele könyvelés, csak könyvelő programokkal való összekötés lehetősége. Végül is megcsináltuk, nem is akárhogyan.

THT: Az eHÁZ egy havidíjas szolgáltatás, nem egy egy összegben megvásárolható szoftver. Ebből nem voltak konfliktusok az ügyfelekkel?
Schwindt Péter: Mi az elejétől úgy találtuk ki a modellt, hogy fenntartható legyen mind a társasházkezelők számára, mind pedig a mi számunkra. Így nincs szükség beruházásra, viszont mindenki számára kiszámítható havi pénzmozgás van, és emiatt mindig motiváltak leszünk a fejlesztésre. Az egy összegben megvásárolható szoftverek fejlesztői egy idő után alulmotiváltak lesznek, és abbahagyják a fejlesztést és a támogatást. Az úgynevezett software-as-a-service jellegű megoldásoknál ez nem fordulhat elő.

THT: Milyen támogatást adnak az ügyfeleknek?
Schwindt Péter: Egyszerűbb lenne azt kérdezni, hogy mit nem. Már a kezdetektől fogva ingyenes adatfeltöltést biztosítunk valamennyi közös képviselő számára, melynek köszönhetően később is segítünk a megnyert házak felvitelében és gyors elindításában. Ezenkívül már hárman dolgoznak a telefonos ügyfélszolgálatunkon, e-learning tananyagokkal, az új munkatársak betanításával segítjük az ügyfeleket, és beépített postai, illetve könyvelési szolgáltatásunk is van azok számára, akik véglegesen meg szeretnének szabadulni az adminisztrációs terhektől. Továbbá márciustól már biztosítási ajánlatokat is lehet kérni az eHÁZ-on keresztül, illetve egy gomb megnyomásával fizetési meghagyási és végrehajtási eljárást is lehet indítani.

THT: Akkor milyen támogatást nem ad meg az eHÁZ a társasházkezelők részére?
Schwindt Péter: Még mindig nem tudjuk azt megoldani, hogy a társasházkezelő ki tudja kapcsolni a telefonját. Próbálkoztunk már gyorsszolgálati partner bevonásával, de valahogyan ez a dolog túlságosan személyes Magyarországon. Valamiféle kerületenkénti, vagy régiós társasházi gyorsszolgálatok kellenének erre, csak ugye a 800 Ft-okból ez nem kigazdálkodható.

THT: Több piaci szereplő is van ezen a piacon. Mit szóltak, szólnak ők az eHÁZ-hoz?
Schwindt Péter: Megmondom őszintén, hogy mi soha nem néztünk meg egy másik programot sem. Mindig magunk, a felhasználókkal való beszélgetések alapján találjuk ki és fejlesztjük le az egyes funkciókat. Hallunk egyet s mást a piacról, ami azt sejteti, hogy ez visszafelé nem feltétlenül van így. Hat éve mi találtuk ki az automatikus könyvelést, tavaly előtt mi valósítottuk meg először a NAV-szinkront, tavaly a banki szinkront, és idén is lesznek meglepetéseink. Inkább úgy fogalmaznék, hogy nekünk elismerés az, ha a piaci szereplők minket másolnak, vagy követnek - a többi részével nem foglalkozunk.

THT: Meddig lehet ezt még tovább fejleszteni? Nem tartanak attól, hogy egyszer csak „készen lesz"?
Schwindt Péter: Az eHÁZ soha nem lesz kész. Érdekes evolúciós folyamat, hogy míg az első években mindig nekünk kellett kitalálni azt, hogy vajon milyen funkciót használnának szívesen a társasházkezelők, addig az elmúlt években naponta kapunk új ötleteket, igényeket, és nekünk egyfajta cenzorként kell eljárnunk annak érdekében, nehogy olyan funkciót tegyünk bele a rendszerbe, ami a végén nemhogy egyszerűsíti, hanem hosszútávon megnehezíti a közös képviselők munkáját.

THT: Tud mondani egy példát?
Schwindt Péter: Ilyen például a hibabejelentő rendszer. Nagyon alaposan át kell gondolnunk azt, hogy adjunk-e egy olyan eszközt a lakástulajdonosok kezébe, ahol boldog- boldogtalan minden repedést, vagy kényelmi hiányosságot bejelent. Lesz ilyen nálunk, csak nem úgy, hogy azt a sok helyen általános szemléletet erősítse, miszerint a közös képviselő a lakástulajdonosok szolgája.