THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Otthontámogatás 2026-tól: évi 1 millió forint lakáshitelre – ezekre a határidőkre kell figyelni2025. november 26. |
|---|
 Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét.
|
|
4 670 HUF
Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
Rögzítették a jogosultak körét A rendelet szerint jogosult lehet többek között a költségvetési és önkormányzati szerveknél dolgozó, a rendvédelmi szervek hivatásos állománya, a hivatásos és szerződéses katona, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya, a köznevelési, felsőoktatási, szakképzési, szociális, gyermekvédelmi, kulturális, gyűjteményi, levéltári, közművelődési, karitatív és egészségügyi intézmények dolgozói, az egyházi fenntartású intézmények alkalmazottai, a közfoglalkoztatottak, a nevelőszülők, a praxisjoggal rendelkező háziorvosok és alapellátó fogorvosok, a BME munkavállalói, a polgármesterek és képviselő-testületi tagok, valamint a HUN-REN hálózat munkatársai, ha munkáltatójuk regisztrál a rendszerbe. Nem jogosult az, aki ezeknél a szervezeteknél kizárólag megbízási vagy vállalkozási szerződéssel dolgozik, továbbá a miniszterelnök, miniszter, államtitkár, az önkéntes tartalékos e jogviszonyára tekintettel, illetve az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy ebben a minőségében. Nem kérhet Otthontámogatást az sem, aki személyi jövedelemadó szerinti lakhatási támogatást kap a Szja tv. 71. § (1b) alapján. A támogatás kizárólag magyarországi lakóingatlanhoz kapcsolódó, hitelintézettel kötött lakáscélú hitelre, zártvégű lízingre vagy ilyen célú önerőre vehető igénybe. Munkáltatói kölcsönre nem jár. Egy jogosult egy adóévben legfeljebb nettó egymillió forintot kaphat, amely időarányosan csökken, ha az évnek csak egy részében áll fenn a jogosító jogviszony. Részmunkaidő esetén arányos a támogatás, de ha több részmunkaidős jogviszony együtt teljes munkaidőt tesz ki, a dolgozó teljes összegre lehet jogosult, feltéve, hogy nyilatkozik, és csak egy választott munkáltatónál igényli a támogatást. Az éves keret több lakáskölcsön-szerződés között is megosztható. Egy adott naptári évben a támogatás vagy kizárólag hiteltörlesztési célra, vagy kizárólag önerőre kérhető, a kettő nem keverhető. Házastársak közös hitelénél fontos külön szabály vonatkozik az időpontra. Ha a lakáshitel-szerződés 2026. január 1. előtt jött létre, ugyanarra a szerződésre a házastársak mindketten saját jogon igényelhetik az Otthontámogatást, akkor is, ha az adóstárs nem tulajdonosa az ingatlannak. A 2026. január 1-je után kötött szerződéseknél mindketten csak akkor jogosultak ugyanarra a hitelre, ha mindkét fél tulajdont szerez az ingatlanban. Ha az adós és adóstárs nem házastárs, ugyanarra a hitelszerződésre csak egyikük veheti igénybe az Otthontámogatást. A rendszer beindításához először a munkáltató teendői a döntőek Az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszerén kívüli jogi személy munkáltatóknak 2025. december 15-ig elektronikusan be kell jelenteniük a Magyar Államkincstár felé, hogy Otthontámogatást kívánnak nyújtani dolgozóiknak. Fenntartóval rendelkező intézmények ezt először a fenntartó felé teszik meg, aki továbbítja a kérelmet. A központi és önkormányzati költségvetési szerveket a Kincstár automatikusan felveszi a munkáltatói regiszterbe. Minden regisztrált munkáltató feladata, hogy 2025. december 20-ig írásban tájékoztassa az érintett dolgozókat arról, hogy az Otthontámogatás iránti igény a kormányzati honlapon közzétett formanyomtatvány benyújtásával jelenthető be. A munkavállalók számára az első kulcshatáridő 2026. január 20. Azok, akik 2026. január 1. előtt érvényesen megkötött lakáshitel- vagy lakáslízing-szerződéssel rendelkeznek, eddig a napig jelenthetik be támogatási igényüket a munkáltatónál; ez a határidő jogvesztő, később ugyanerre a régi szerződésre már nem kérhető támogatás. A 2026. január 1. után megkötött lakáskölcsön-szerződések esetében nincs jogvesztő határidő, az igény a szerződés létrejötte után bármikor bejelenthető, de az adott hónapra vonatkozó támogatáshoz a bejelentésnek legkésőbb a tárgyhónap első napjáig be kell érkeznie. 2027-től kezdődően és az azt követő években évente egy bejelentés szükséges a támogatás igénybevételéhez. A jogosult a munkáltatónak az 1. melléklet szerinti adatokkal és nyilatkozatokkal ellátott formanyomtatványt nyújtja be. Ebben meg kell adni a személyes adatokat, a foglalkoztatás jellegét és időtartamát, a támogatás célját és tervezett időpontját, az igényelt összeg nagyságát, a lakáskölcsön-szerződés adatait (hitelintézet, összeg, törlesztőrészlet, önerő), az adóstárs adatait, valamint a jogosult bankszámlaszámát, továbbá nyilatkozni kell többek között az adatok kezeléséről, a visszafizetési kötelezettség vállalásáról és arról, hogy hol veszi igénybe a támogatást. A lakáskölcsön-szerződésben bekövetkező bármilyen változást a jogosult öt munkanapon belül köteles bejelenteni a munkáltatónak. Visszafizetési szabályok Ha az Otthontámogatást önerőként veszik igénybe, és a lakáskölcsön-szerződés 180 napon belül nem jön létre, a támogatást vissza kell fizetni. Ha a szerződés elmaradása a jogosult önhibájából történik, akkor a teljes összeget a visszafizetéskor érvényes jegybanki alapkamattal növelten kell rendezni, ha nem az ő hibájából hiúsul meg, akkor kamatmentesen. Hiteltörlesztési célú igénybevételnél a munkáltató a Kincstártól kapott összegből havonta, a hitelszerződés szerinti törlesztőrészlet mértékéig, de legfeljebb az éves keret egytizenketted részig utalja a támogatást a jogosult fizetési számlájára. Önerő esetén a munkáltató egy összegben fizet, a Kincstári folyósítást követő 15 munkanapon belül. Lényeges visszafizetési szabályok kapcsolódnak a jogviszony megszűnéséhez. Ha a jogosult a jogviszonyát az első folyósítástól számított hat hónapon belül saját kezdeményezésére vagy felróható magatartása miatt szünteti meg (ideértve a közös megegyezést is), akkor az addig kapott teljes támogatási összeget egy hónapon belül, a mindenkori jegybanki alapkamattal növelten köteles visszafizetni. Ha a jogviszony megszűnésére hat hónap után, de egy éven belül kerül sor, a támogatás egy évre számított, időarányos részét kell visszafizetni. Ugyanezek a szabályok irányadók, ha a munkáltató a jogosult felróható magatartása miatt mond fel. Ugyanakkor, ha a jogosult más, a rendelet szerinti foglalkoztatótól kap jogviszonyt (például egyik intézménytől a másikhoz megy át) vagy a támogatásra jogosító jogállások között vált, a jogosultság folyamatosnak minősül, visszafizetési kötelezettség nem keletkezik, és az új munkáltató rendezi az önerőre jutó arányos részt a korábbival. Haláleset esetén a tárgyévre járó támogatást nem követelik vissza. Jogosulatlan igénybevétel - például téves adatszolgáltatás vagy túlzott összeg kifizetése - esetén a különbözetet szintén a jegybanki alapkamattal növelten kell visszafizetni. A munkáltató minden év végéig kimutatást készít a kifizetett támogatásról, és ha kiderül, hogy a jogosult nagyobb összeget kapott, mint ami járna, a különbözetet vissza kell fizetni. A visszafizetendő Otthontámogatás adók módjára behajtható köztartozásnak minősül, ugyanakkor a munkáltató méltányosságból legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, az Otthontámogatás pedig első alkalommal a 2026-os évben vehető igénybe. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2025 végéig a munkáltatóknak el kell dönteniük, belépnek-e a rendszerbe és bejelentik-e magukat a Kincstárhoz, az érintett dolgozóknak pedig 2026 elejéig érdemes áttekinteniük lakáshitel-szerződéseiket, és ha jogosultak, időben benyújtani az igényt a munkáltatójukhoz. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A Kormány 2026. szeptember 1-jén nyújtotta be az Országgyűlésnek a T/572. számú törvényjavaslatot, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) átfogó korrekciójára tesz javaslatot. A módosítás célja az Európai Unió Bíróságának ítéletéből fakadó kötelezettségek teljesítése, a kiemelt beruházások környezeti kontrolljának megerősítése, az állami lakásépítési stratégiák összehangolása, valamint az ágazati szereplőket terhelő adminisztratív kötelezettségek csökkentése. 
Le kell cserélni a még érvényes hitelességi idejű, de hagyományos (nem távleolvasható) melegvízmérőket kötelezően a határidő előtt, és pontosan melyik jogszabály vonatkozik az egyedi kazán nélküli, tisztán távhős épületekre? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium által előterjesztett jogszabálytervezet alapvető célja, hogy megteremtse az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó energetikai reformok és mérföldkövek jogi feltételeit. A rendelet több miniszteri rendelet módosításán keresztül koordinálja a magyar villamosenergia-rendszer modernizációját, a lakossági és mikrovállalkozási piaci rugalmasság növelését, valamint a megújuló energiaforrások, kiemelten a szélenergia hálózati integrációját és társadalmi elfogadottságát. 
A társasházi közös költség tartozások behajtása gyakran okoz fejtörést a közös képviselőknek, különösen akkor, ha a tulajdonos együttműködéstől elzárkózó, vitatkozó vagy elérhetetlen. Az olvasói kérdésre adott szakértői válasz tisztázza a fizetési meghagyásos eljárás és a jelzálogjog bejegyzésének menetét. 
Az utóbbi években az agglomerációs településeken és a nagyvárosok kertvárosi részein elterjedt az a gyakorlat, amely során a beruházók meglévő családi házakat vagy telkeket vásárolnak meg, majd azokat a helyi építési szabályzatot kijátszva több önálló lakrésszé alakítják át és értékesítik. A helyzet jogilag egyes esetekben megoldhatatlan maradhat, és az ingatlan végleg forgalomképtelenné válhat. 
Régi nagypolgári lakásokból kialakított miniapartmanok, vitatott közműbekötések és túlterhelt társasházi infrastruktúra - országszerte egyre több konfliktust okoznak a szabálytalan lakásfelosztások. A hatóságok és az önkormányzatok egyre szigorúbban lépnek fel a jogsértő átalakításokkal szemben, de hogyan kezelhetik a problémát társasházak és a közös képviselők a mindennapokban? A THT társasházi és ingatlan jogi szakértőjét Dr. Kiss Balázs Károlyt kérdeztük a probléma hátteréről és a megoldási lehetőségekről. 
Életveszélyes, amikor egy épület homlokzatáról burkolatdarab hullik le, különösen olyan helyeken, ahol közvetlenül a homlokzati sík előtt gyalogos közforgalom van. Ez a jelenség egyáltalán nem technológiafüggő, és nem is egy-egy településre vagy épülettípusra jellemző. Egy azonban minden esetben közös: a veszélyeztetés a tulajdonos vagy a tulajdonosi közösség karbantartási kötelezettségének elmulasztására vezethető vissza. 
Szigorúbb feltételekkel, negyedszintű és társasházi korlátokkal, valamint a lakóközösségek jogainak megerősítésével lép fel Józsefváros a rövid távú lakáskiadás terjedése ellen. A Képviselő-testület döntése alapján a szabályozás a kormányzati moratórium lejártát követően lép életbe. 
A társasházaknak komoly felkészülést jelent a távolról leolvasható költségmegosztók kötelező bevezetése a 2027-es határidőig. Olvasó kérdésekre válaszolva bemutatjuk a jogi felelősségi köröket. 
Évek óta nincs elfogadott beszámoló, a közös költséget több hónapra visszamenőleges hatállyal emelték meg - sok társasházban ismerősek lehetnek az ehhez hasonló, komoly vitákat szülő helyzetek. Mit tehet a tulajdonos, ha a vezetőség szabálytalan pénzügyi kimutatásokkal és jogszerűtlennek tűnő döntésekkel próbálja rendezni a ház ügyeit? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasház közgyűlése tiltó határozatot hozott egy veszélyt jelentő gázszivárgás bejelentésével szemben. Mit tehet a közös képviselő? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Ha egy tulajdonos saját, egyéni lakásbiztosítást köt, akkor mentesülhet a ház közös biztosítási díjának fizetése alól? Bár logikusnak tűnhet, hogy ne fizessünk kétszer ugyanazért, a társasházi törvények és a közös tulajdon védelme miatt a helyzet jogilag és gyakorlatilag is összetettebb. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A közös képviselő váltása ritkán zajlik zökkenőmentesen, az egyik legnagyobb feszültségforrást pedig a társasház adatai jelentik. Ki használhatja a nyilvántartást, mi történik a személyes adatokkal, és meddig mehet el a lakóközösség, ha nyilvánosan akarja rendezni a vitát? Az olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon. 
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik. 
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség. 
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
