THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Otthontámogatás 2026-tól: évi 1 millió forint lakáshitelre – ezekre a határidőkre kell figyelni2025. november 26. |
|---|
 Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét.
|
|
4 670 HUF
Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
Rögzítették a jogosultak körét A rendelet szerint jogosult lehet többek között a költségvetési és önkormányzati szerveknél dolgozó, a rendvédelmi szervek hivatásos állománya, a hivatásos és szerződéses katona, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya, a köznevelési, felsőoktatási, szakképzési, szociális, gyermekvédelmi, kulturális, gyűjteményi, levéltári, közművelődési, karitatív és egészségügyi intézmények dolgozói, az egyházi fenntartású intézmények alkalmazottai, a közfoglalkoztatottak, a nevelőszülők, a praxisjoggal rendelkező háziorvosok és alapellátó fogorvosok, a BME munkavállalói, a polgármesterek és képviselő-testületi tagok, valamint a HUN-REN hálózat munkatársai, ha munkáltatójuk regisztrál a rendszerbe. Nem jogosult az, aki ezeknél a szervezeteknél kizárólag megbízási vagy vállalkozási szerződéssel dolgozik, továbbá a miniszterelnök, miniszter, államtitkár, az önkéntes tartalékos e jogviszonyára tekintettel, illetve az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy ebben a minőségében. Nem kérhet Otthontámogatást az sem, aki személyi jövedelemadó szerinti lakhatási támogatást kap a Szja tv. 71. § (1b) alapján. A támogatás kizárólag magyarországi lakóingatlanhoz kapcsolódó, hitelintézettel kötött lakáscélú hitelre, zártvégű lízingre vagy ilyen célú önerőre vehető igénybe. Munkáltatói kölcsönre nem jár. Egy jogosult egy adóévben legfeljebb nettó egymillió forintot kaphat, amely időarányosan csökken, ha az évnek csak egy részében áll fenn a jogosító jogviszony. Részmunkaidő esetén arányos a támogatás, de ha több részmunkaidős jogviszony együtt teljes munkaidőt tesz ki, a dolgozó teljes összegre lehet jogosult, feltéve, hogy nyilatkozik, és csak egy választott munkáltatónál igényli a támogatást. Az éves keret több lakáskölcsön-szerződés között is megosztható. Egy adott naptári évben a támogatás vagy kizárólag hiteltörlesztési célra, vagy kizárólag önerőre kérhető, a kettő nem keverhető. Házastársak közös hitelénél fontos külön szabály vonatkozik az időpontra. Ha a lakáshitel-szerződés 2026. január 1. előtt jött létre, ugyanarra a szerződésre a házastársak mindketten saját jogon igényelhetik az Otthontámogatást, akkor is, ha az adóstárs nem tulajdonosa az ingatlannak. A 2026. január 1-je után kötött szerződéseknél mindketten csak akkor jogosultak ugyanarra a hitelre, ha mindkét fél tulajdont szerez az ingatlanban. Ha az adós és adóstárs nem házastárs, ugyanarra a hitelszerződésre csak egyikük veheti igénybe az Otthontámogatást. A rendszer beindításához először a munkáltató teendői a döntőek Az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszerén kívüli jogi személy munkáltatóknak 2025. december 15-ig elektronikusan be kell jelenteniük a Magyar Államkincstár felé, hogy Otthontámogatást kívánnak nyújtani dolgozóiknak. Fenntartóval rendelkező intézmények ezt először a fenntartó felé teszik meg, aki továbbítja a kérelmet. A központi és önkormányzati költségvetési szerveket a Kincstár automatikusan felveszi a munkáltatói regiszterbe. Minden regisztrált munkáltató feladata, hogy 2025. december 20-ig írásban tájékoztassa az érintett dolgozókat arról, hogy az Otthontámogatás iránti igény a kormányzati honlapon közzétett formanyomtatvány benyújtásával jelenthető be. A munkavállalók számára az első kulcshatáridő 2026. január 20. Azok, akik 2026. január 1. előtt érvényesen megkötött lakáshitel- vagy lakáslízing-szerződéssel rendelkeznek, eddig a napig jelenthetik be támogatási igényüket a munkáltatónál; ez a határidő jogvesztő, később ugyanerre a régi szerződésre már nem kérhető támogatás. A 2026. január 1. után megkötött lakáskölcsön-szerződések esetében nincs jogvesztő határidő, az igény a szerződés létrejötte után bármikor bejelenthető, de az adott hónapra vonatkozó támogatáshoz a bejelentésnek legkésőbb a tárgyhónap első napjáig be kell érkeznie. 2027-től kezdődően és az azt követő években évente egy bejelentés szükséges a támogatás igénybevételéhez. A jogosult a munkáltatónak az 1. melléklet szerinti adatokkal és nyilatkozatokkal ellátott formanyomtatványt nyújtja be. Ebben meg kell adni a személyes adatokat, a foglalkoztatás jellegét és időtartamát, a támogatás célját és tervezett időpontját, az igényelt összeg nagyságát, a lakáskölcsön-szerződés adatait (hitelintézet, összeg, törlesztőrészlet, önerő), az adóstárs adatait, valamint a jogosult bankszámlaszámát, továbbá nyilatkozni kell többek között az adatok kezeléséről, a visszafizetési kötelezettség vállalásáról és arról, hogy hol veszi igénybe a támogatást. A lakáskölcsön-szerződésben bekövetkező bármilyen változást a jogosult öt munkanapon belül köteles bejelenteni a munkáltatónak. Visszafizetési szabályok Ha az Otthontámogatást önerőként veszik igénybe, és a lakáskölcsön-szerződés 180 napon belül nem jön létre, a támogatást vissza kell fizetni. Ha a szerződés elmaradása a jogosult önhibájából történik, akkor a teljes összeget a visszafizetéskor érvényes jegybanki alapkamattal növelten kell rendezni, ha nem az ő hibájából hiúsul meg, akkor kamatmentesen. Hiteltörlesztési célú igénybevételnél a munkáltató a Kincstártól kapott összegből havonta, a hitelszerződés szerinti törlesztőrészlet mértékéig, de legfeljebb az éves keret egytizenketted részig utalja a támogatást a jogosult fizetési számlájára. Önerő esetén a munkáltató egy összegben fizet, a Kincstári folyósítást követő 15 munkanapon belül. Lényeges visszafizetési szabályok kapcsolódnak a jogviszony megszűnéséhez. Ha a jogosult a jogviszonyát az első folyósítástól számított hat hónapon belül saját kezdeményezésére vagy felróható magatartása miatt szünteti meg (ideértve a közös megegyezést is), akkor az addig kapott teljes támogatási összeget egy hónapon belül, a mindenkori jegybanki alapkamattal növelten köteles visszafizetni. Ha a jogviszony megszűnésére hat hónap után, de egy éven belül kerül sor, a támogatás egy évre számított, időarányos részét kell visszafizetni. Ugyanezek a szabályok irányadók, ha a munkáltató a jogosult felróható magatartása miatt mond fel. Ugyanakkor, ha a jogosult más, a rendelet szerinti foglalkoztatótól kap jogviszonyt (például egyik intézménytől a másikhoz megy át) vagy a támogatásra jogosító jogállások között vált, a jogosultság folyamatosnak minősül, visszafizetési kötelezettség nem keletkezik, és az új munkáltató rendezi az önerőre jutó arányos részt a korábbival. Haláleset esetén a tárgyévre járó támogatást nem követelik vissza. Jogosulatlan igénybevétel - például téves adatszolgáltatás vagy túlzott összeg kifizetése - esetén a különbözetet szintén a jegybanki alapkamattal növelten kell visszafizetni. A munkáltató minden év végéig kimutatást készít a kifizetett támogatásról, és ha kiderül, hogy a jogosult nagyobb összeget kapott, mint ami járna, a különbözetet vissza kell fizetni. A visszafizetendő Otthontámogatás adók módjára behajtható köztartozásnak minősül, ugyanakkor a munkáltató méltányosságból legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, az Otthontámogatás pedig első alkalommal a 2026-os évben vehető igénybe. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2025 végéig a munkáltatóknak el kell dönteniük, belépnek-e a rendszerbe és bejelentik-e magukat a Kincstárhoz, az érintett dolgozóknak pedig 2026 elejéig érdemes áttekinteniük lakáshitel-szerződéseiket, és ha jogosultak, időben benyújtani az igényt a munkáltatójukhoz. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A devizahitelek rendezése hosszú évek óta húzódó, összetett probléma, amely számtalan magyar családot érint. A 2026 májusában benyújtott törvényjavaslat első látásra megnyugtató megoldást kínálhat a bajba jutott adósoknak, hiszen hivatalból és soron kívül függesztené fel a devizahiteles pereket. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, hogy a felkínált megoldások valóban minden érintett helyzetén könnyítenek-e. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került. 
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Olvasónk két társasházi közgyűlésen is azt tapasztalta, hogy a közös képviselők nem terjesztik elő elfogadásra a számviteli törvény szerinti éves beszámolót. A mulasztásra olyan érveik voltak, miszerint a tulajdonosok „úgysem értik, felesleges", vagy a „közös képviselő által készített elszámolás amúgy is részletesebb". Olvasónk kérdésére jogi szakértőnk válaszol. 
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
