Rögzítették a jogosultak körét
A rendelet szerint jogosult lehet többek között a költségvetési és önkormányzati szerveknél dolgozó, a rendvédelmi szervek hivatásos állománya, a hivatásos és szerződéses katona, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya, a köznevelési, felsőoktatási, szakképzési, szociális, gyermekvédelmi, kulturális, gyűjteményi, levéltári, közművelődési, karitatív és egészségügyi intézmények dolgozói, az egyházi fenntartású intézmények alkalmazottai, a közfoglalkoztatottak, a nevelőszülők, a praxisjoggal rendelkező háziorvosok és alapellátó fogorvosok, a BME munkavállalói, a polgármesterek és képviselő-testületi tagok, valamint a HUN-REN hálózat munkatársai, ha munkáltatójuk regisztrál a rendszerbe.
Nem jogosult az, aki ezeknél a szervezeteknél kizárólag megbízási vagy vállalkozási szerződéssel dolgozik, továbbá a miniszterelnök, miniszter, államtitkár, az önkéntes tartalékos e jogviszonyára tekintettel, illetve az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy ebben a minőségében. Nem kérhet Otthontámogatást az sem, aki személyi jövedelemadó szerinti lakhatási támogatást kap a Szja tv. 71. § (1b) alapján.
A támogatás kizárólag magyarországi lakóingatlanhoz kapcsolódó, hitelintézettel kötött lakáscélú hitelre, zártvégű lízingre vagy ilyen célú önerőre vehető igénybe. Munkáltatói kölcsönre nem jár.
Egy jogosult egy adóévben legfeljebb nettó egymillió forintot kaphat, amely időarányosan csökken, ha az évnek csak egy részében áll fenn a jogosító jogviszony. Részmunkaidő esetén arányos a támogatás, de ha több részmunkaidős jogviszony együtt teljes munkaidőt tesz ki, a dolgozó teljes összegre lehet jogosult, feltéve, hogy nyilatkozik, és csak egy választott munkáltatónál igényli a támogatást. Az éves keret több lakáskölcsön-szerződés között is megosztható. Egy adott naptári évben a támogatás vagy kizárólag hiteltörlesztési célra, vagy kizárólag önerőre kérhető, a kettő nem keverhető.
Házastársak közös hitelénél fontos külön szabály vonatkozik az időpontra. Ha a lakáshitel-szerződés 2026. január 1. előtt jött létre, ugyanarra a szerződésre a házastársak mindketten saját jogon igényelhetik az Otthontámogatást, akkor is, ha az adóstárs nem tulajdonosa az ingatlannak. A 2026. január 1-je után kötött szerződéseknél mindketten csak akkor jogosultak ugyanarra a hitelre, ha mindkét fél tulajdont szerez az ingatlanban. Ha az adós és adóstárs nem házastárs, ugyanarra a hitelszerződésre csak egyikük veheti igénybe az Otthontámogatást.
A rendszer beindításához először a munkáltató teendői a döntőek
Az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszerén kívüli jogi személy munkáltatóknak 2025. december 15-ig elektronikusan be kell jelenteniük a Magyar Államkincstár felé, hogy Otthontámogatást kívánnak nyújtani dolgozóiknak. Fenntartóval rendelkező intézmények ezt először a fenntartó felé teszik meg, aki továbbítja a kérelmet. A központi és önkormányzati költségvetési szerveket a Kincstár automatikusan felveszi a munkáltatói regiszterbe. Minden regisztrált munkáltató feladata, hogy 2025. december 20-ig írásban tájékoztassa az érintett dolgozókat arról, hogy az Otthontámogatás iránti igény a kormányzati honlapon közzétett formanyomtatvány benyújtásával jelenthető be.
A munkavállalók számára az első kulcshatáridő 2026. január 20.
Azok, akik 2026. január 1. előtt érvényesen megkötött lakáshitel- vagy lakáslízing-szerződéssel rendelkeznek, eddig a napig jelenthetik be támogatási igényüket a munkáltatónál; ez a határidő jogvesztő, később ugyanerre a régi szerződésre már nem kérhető támogatás. A 2026. január 1. után megkötött lakáskölcsön-szerződések esetében nincs jogvesztő határidő, az igény a szerződés létrejötte után bármikor bejelenthető, de az adott hónapra vonatkozó támogatáshoz a bejelentésnek legkésőbb a tárgyhónap első napjáig be kell érkeznie. 2027-től kezdődően és az azt követő években évente egy bejelentés szükséges a támogatás igénybevételéhez.
A jogosult a munkáltatónak az 1. melléklet szerinti adatokkal és nyilatkozatokkal ellátott formanyomtatványt nyújtja be. Ebben meg kell adni a személyes adatokat, a foglalkoztatás jellegét és időtartamát, a támogatás célját és tervezett időpontját, az igényelt összeg nagyságát, a lakáskölcsön-szerződés adatait (hitelintézet, összeg, törlesztőrészlet, önerő), az adóstárs adatait, valamint a jogosult bankszámlaszámát, továbbá nyilatkozni kell többek között az adatok kezeléséről, a visszafizetési kötelezettség vállalásáról és arról, hogy hol veszi igénybe a támogatást. A lakáskölcsön-szerződésben bekövetkező bármilyen változást a jogosult öt munkanapon belül köteles bejelenteni a munkáltatónak.
Visszafizetési szabályok
Ha az Otthontámogatást önerőként veszik igénybe, és a lakáskölcsön-szerződés 180 napon belül nem jön létre, a támogatást vissza kell fizetni. Ha a szerződés elmaradása a jogosult önhibájából történik, akkor a teljes összeget a visszafizetéskor érvényes jegybanki alapkamattal növelten kell rendezni, ha nem az ő hibájából hiúsul meg, akkor kamatmentesen. Hiteltörlesztési célú igénybevételnél a munkáltató a Kincstártól kapott összegből havonta, a hitelszerződés szerinti törlesztőrészlet mértékéig, de legfeljebb az éves keret egytizenketted részig utalja a támogatást a jogosult fizetési számlájára. Önerő esetén a munkáltató egy összegben fizet, a Kincstári folyósítást követő 15 munkanapon belül.
Lényeges visszafizetési szabályok kapcsolódnak a jogviszony megszűnéséhez. Ha a jogosult a jogviszonyát az első folyósítástól számított hat hónapon belül saját kezdeményezésére vagy felróható magatartása miatt szünteti meg (ideértve a közös megegyezést is), akkor az addig kapott teljes támogatási összeget egy hónapon belül, a mindenkori jegybanki alapkamattal növelten köteles visszafizetni. Ha a jogviszony megszűnésére hat hónap után, de egy éven belül kerül sor, a támogatás egy évre számított, időarányos részét kell visszafizetni. Ugyanezek a szabályok irányadók, ha a munkáltató a jogosult felróható magatartása miatt mond fel. Ugyanakkor, ha a jogosult más, a rendelet szerinti foglalkoztatótól kap jogviszonyt (például egyik intézménytől a másikhoz megy át) vagy a támogatásra jogosító jogállások között vált, a jogosultság folyamatosnak minősül, visszafizetési kötelezettség nem keletkezik, és az új munkáltató rendezi az önerőre jutó arányos részt a korábbival. Haláleset esetén a tárgyévre járó támogatást nem követelik vissza.
Jogosulatlan igénybevétel - például téves adatszolgáltatás vagy túlzott összeg kifizetése - esetén a különbözetet szintén a jegybanki alapkamattal növelten kell visszafizetni. A munkáltató minden év végéig kimutatást készít a kifizetett támogatásról, és ha kiderül, hogy a jogosult nagyobb összeget kapott, mint ami járna, a különbözetet vissza kell fizetni. A visszafizetendő Otthontámogatás adók módjára behajtható köztartozásnak minősül, ugyanakkor a munkáltató méltányosságból legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet.
A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, az Otthontámogatás pedig első alkalommal a 2026-os évben vehető igénybe. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2025 végéig a munkáltatóknak el kell dönteniük, belépnek-e a rendszerbe és bejelentik-e magukat a Kincstárhoz, az érintett dolgozóknak pedig 2026 elejéig érdemes áttekinteniük lakáshitel-szerződéseiket, és ha jogosultak, időben benyújtani az igényt a munkáltatójukhoz.
