THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Otthontámogatás 2026-tól: évi 1 millió forint lakáshitelre – ezekre a határidőkre kell figyelni2025. november 26. |
|---|
 Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét.
|
|
38 710 HUF
THS Mini széf
 Érdekel → |
|
Rögzítették a jogosultak körét A rendelet szerint jogosult lehet többek között a költségvetési és önkormányzati szerveknél dolgozó, a rendvédelmi szervek hivatásos állománya, a hivatásos és szerződéses katona, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya, a köznevelési, felsőoktatási, szakképzési, szociális, gyermekvédelmi, kulturális, gyűjteményi, levéltári, közművelődési, karitatív és egészségügyi intézmények dolgozói, az egyházi fenntartású intézmények alkalmazottai, a közfoglalkoztatottak, a nevelőszülők, a praxisjoggal rendelkező háziorvosok és alapellátó fogorvosok, a BME munkavállalói, a polgármesterek és képviselő-testületi tagok, valamint a HUN-REN hálózat munkatársai, ha munkáltatójuk regisztrál a rendszerbe. Nem jogosult az, aki ezeknél a szervezeteknél kizárólag megbízási vagy vállalkozási szerződéssel dolgozik, továbbá a miniszterelnök, miniszter, államtitkár, az önkéntes tartalékos e jogviszonyára tekintettel, illetve az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy ebben a minőségében. Nem kérhet Otthontámogatást az sem, aki személyi jövedelemadó szerinti lakhatási támogatást kap a Szja tv. 71. § (1b) alapján. A támogatás kizárólag magyarországi lakóingatlanhoz kapcsolódó, hitelintézettel kötött lakáscélú hitelre, zártvégű lízingre vagy ilyen célú önerőre vehető igénybe. Munkáltatói kölcsönre nem jár. Egy jogosult egy adóévben legfeljebb nettó egymillió forintot kaphat, amely időarányosan csökken, ha az évnek csak egy részében áll fenn a jogosító jogviszony. Részmunkaidő esetén arányos a támogatás, de ha több részmunkaidős jogviszony együtt teljes munkaidőt tesz ki, a dolgozó teljes összegre lehet jogosult, feltéve, hogy nyilatkozik, és csak egy választott munkáltatónál igényli a támogatást. Az éves keret több lakáskölcsön-szerződés között is megosztható. Egy adott naptári évben a támogatás vagy kizárólag hiteltörlesztési célra, vagy kizárólag önerőre kérhető, a kettő nem keverhető. Házastársak közös hitelénél fontos külön szabály vonatkozik az időpontra. Ha a lakáshitel-szerződés 2026. január 1. előtt jött létre, ugyanarra a szerződésre a házastársak mindketten saját jogon igényelhetik az Otthontámogatást, akkor is, ha az adóstárs nem tulajdonosa az ingatlannak. A 2026. január 1-je után kötött szerződéseknél mindketten csak akkor jogosultak ugyanarra a hitelre, ha mindkét fél tulajdont szerez az ingatlanban. Ha az adós és adóstárs nem házastárs, ugyanarra a hitelszerződésre csak egyikük veheti igénybe az Otthontámogatást. A rendszer beindításához először a munkáltató teendői a döntőek Az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszerén kívüli jogi személy munkáltatóknak 2025. december 15-ig elektronikusan be kell jelenteniük a Magyar Államkincstár felé, hogy Otthontámogatást kívánnak nyújtani dolgozóiknak. Fenntartóval rendelkező intézmények ezt először a fenntartó felé teszik meg, aki továbbítja a kérelmet. A központi és önkormányzati költségvetési szerveket a Kincstár automatikusan felveszi a munkáltatói regiszterbe. Minden regisztrált munkáltató feladata, hogy 2025. december 20-ig írásban tájékoztassa az érintett dolgozókat arról, hogy az Otthontámogatás iránti igény a kormányzati honlapon közzétett formanyomtatvány benyújtásával jelenthető be. A munkavállalók számára az első kulcshatáridő 2026. január 20. Azok, akik 2026. január 1. előtt érvényesen megkötött lakáshitel- vagy lakáslízing-szerződéssel rendelkeznek, eddig a napig jelenthetik be támogatási igényüket a munkáltatónál; ez a határidő jogvesztő, később ugyanerre a régi szerződésre már nem kérhető támogatás. A 2026. január 1. után megkötött lakáskölcsön-szerződések esetében nincs jogvesztő határidő, az igény a szerződés létrejötte után bármikor bejelenthető, de az adott hónapra vonatkozó támogatáshoz a bejelentésnek legkésőbb a tárgyhónap első napjáig be kell érkeznie. 2027-től kezdődően és az azt követő években évente egy bejelentés szükséges a támogatás igénybevételéhez. A jogosult a munkáltatónak az 1. melléklet szerinti adatokkal és nyilatkozatokkal ellátott formanyomtatványt nyújtja be. Ebben meg kell adni a személyes adatokat, a foglalkoztatás jellegét és időtartamát, a támogatás célját és tervezett időpontját, az igényelt összeg nagyságát, a lakáskölcsön-szerződés adatait (hitelintézet, összeg, törlesztőrészlet, önerő), az adóstárs adatait, valamint a jogosult bankszámlaszámát, továbbá nyilatkozni kell többek között az adatok kezeléséről, a visszafizetési kötelezettség vállalásáról és arról, hogy hol veszi igénybe a támogatást. A lakáskölcsön-szerződésben bekövetkező bármilyen változást a jogosult öt munkanapon belül köteles bejelenteni a munkáltatónak. Visszafizetési szabályok Ha az Otthontámogatást önerőként veszik igénybe, és a lakáskölcsön-szerződés 180 napon belül nem jön létre, a támogatást vissza kell fizetni. Ha a szerződés elmaradása a jogosult önhibájából történik, akkor a teljes összeget a visszafizetéskor érvényes jegybanki alapkamattal növelten kell rendezni, ha nem az ő hibájából hiúsul meg, akkor kamatmentesen. Hiteltörlesztési célú igénybevételnél a munkáltató a Kincstártól kapott összegből havonta, a hitelszerződés szerinti törlesztőrészlet mértékéig, de legfeljebb az éves keret egytizenketted részig utalja a támogatást a jogosult fizetési számlájára. Önerő esetén a munkáltató egy összegben fizet, a Kincstári folyósítást követő 15 munkanapon belül. Lényeges visszafizetési szabályok kapcsolódnak a jogviszony megszűnéséhez. Ha a jogosult a jogviszonyát az első folyósítástól számított hat hónapon belül saját kezdeményezésére vagy felróható magatartása miatt szünteti meg (ideértve a közös megegyezést is), akkor az addig kapott teljes támogatási összeget egy hónapon belül, a mindenkori jegybanki alapkamattal növelten köteles visszafizetni. Ha a jogviszony megszűnésére hat hónap után, de egy éven belül kerül sor, a támogatás egy évre számított, időarányos részét kell visszafizetni. Ugyanezek a szabályok irányadók, ha a munkáltató a jogosult felróható magatartása miatt mond fel. Ugyanakkor, ha a jogosult más, a rendelet szerinti foglalkoztatótól kap jogviszonyt (például egyik intézménytől a másikhoz megy át) vagy a támogatásra jogosító jogállások között vált, a jogosultság folyamatosnak minősül, visszafizetési kötelezettség nem keletkezik, és az új munkáltató rendezi az önerőre jutó arányos részt a korábbival. Haláleset esetén a tárgyévre járó támogatást nem követelik vissza. Jogosulatlan igénybevétel - például téves adatszolgáltatás vagy túlzott összeg kifizetése - esetén a különbözetet szintén a jegybanki alapkamattal növelten kell visszafizetni. A munkáltató minden év végéig kimutatást készít a kifizetett támogatásról, és ha kiderül, hogy a jogosult nagyobb összeget kapott, mint ami járna, a különbözetet vissza kell fizetni. A visszafizetendő Otthontámogatás adók módjára behajtható köztartozásnak minősül, ugyanakkor a munkáltató méltányosságból legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, az Otthontámogatás pedig első alkalommal a 2026-os évben vehető igénybe. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2025 végéig a munkáltatóknak el kell dönteniük, belépnek-e a rendszerbe és bejelentik-e magukat a Kincstárhoz, az érintett dolgozóknak pedig 2026 elejéig érdemes áttekinteniük lakáshitel-szerződéseiket, és ha jogosultak, időben benyújtani az igényt a munkáltatójukhoz. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit. 
A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba. 
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 14-én ismét megszervezte pro bono napját, amelynek célja, hogy anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető legyen a jogi segítség. A kezdeményezéshez idén is közel száz ügyvéd csatlakozott, akik a nap folyamán díjmentes tanácsadást nyújtottak a jelentkezőknek. 
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások - például egy gyűjtőkémény korszerűsítése - esetén akár egy megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés. De mit is jelent pontosan a rendes gazdálkodás köre, mikor számít egy beruházás ezen belülinek, és hogyan oszlanak meg a költségek a tulajdonosok között, ha a garázsok is közös tulajdonban vannak? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen. 
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak. 
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár. 
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség? 
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza. 
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik. 
Megjelent egy kormányrendelet, amely új keretet ad a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló lakhatási programoknak. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint civil szervezetek ingyenesen felajánlott ingatlanjai is bekapcsolódhatnak a településeken induló integrációs lakhatási konstrukcióba. Kedvezményes bérleti lehetőségek, szociális támogatás. 
Mekkora szavazati arány szükséges a célbefizetés elfogadásához? Mi minősül a rendes gazdálkodást meghaladó kiadásnak? 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
