THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Otthontámogatás a közszférában – idén kell előkészíteni a kérelmeket2025. október 28. |
|---|
 Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
|
|
2 781 HUF
Biztonsági utánvilágító jelzés - emeletjelző/szintjelző/irányjelző biztonsági tábla
 Érdekel → |
|
Kik és mire kaphatnak támogatást Az Otthontámogatás alanyi jogon járó juttatás, amely két célra használható: lakáshitel törlesztésére vagy lakásvásárláshoz, építéshez szükséges önerő kiegészítésére. A támogatás évente legfeljebb nettó egymillió forint lehet, részmunkaidő esetén arányosan. Csak magyarországi lakóingatlanhoz vehető igénybe, és kizárólag hitelintézettel kötött szerződések esetén. Az adós és az adóstárs együttesen is felhasználhatják a támogatást, ha mindketten jogosultak, de más lakhatási támogatással nem vonható össze. A tervezet egyértelműen kizárja a jogosultak közül a próbaidőn lévő munkavállalókat, továbbá azokat, akik már személyi jövedelemadó-törvény szerinti lakhatási támogatásban részesülnek. Az is rögzített szabály, hogy egy személy egyszerre csak egy jogviszonya alapján kérheti az Otthontámogatást, még akkor is, ha több, jogosító jogviszonnyal rendelkezik. A tervezet szerint jogosultak lehetnek az állami és önkormányzati fenntartású intézmények, kormányzati igazgatási szervek, valamint a közfeladatokat ellátó szervezetek dolgozói. Ide tartoznak többek között a köznevelési és szakképzési intézmények, az egészségügyi szolgáltatók és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő alkalmazottai, a honvédelmi és rendvédelmi szervek munkatársai, a közfoglalkoztatottak, továbbá egyes felsőoktatási intézmények dolgozói is. A nyilvántartásokat a Magyar Államkincstár és az érintett ágazati szervek kezelik. A jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy ha az adós és az adóstársa mindketten jogosultak, az éves keretösszegük együttesen is felhasználható ugyanazon lakáshitel vagy építési kölcsön törlesztésére, amennyiben mindketten szerepelnek a hitelszerződésben. Teendők a munkáltatóknál A részvétel feltétele, hogy a munkáltató 2025. november 15-ig elektronikusan bejelentse a Magyar Államkincstárnál (MÁK), hogy biztosítani kívánja dolgozóinak az Otthontámogatás lehetőségét. Az önkormányzati fenntartású intézményeknek először a fenntartónál kell megtenniük a bejelentést, aki a MÁK felé továbbítja azt. A Kincstár munkáltatói regisztert vezet, amelyet az adatszolgáltatás alapján folyamatosan frissít. A regisztrált munkáltatók 2025. december 1-ig kötelesek tájékoztatni dolgozóikat a támogatás igénylésének módjáról. Az alkalmazottak ezután nyújthatják be kérelmüket a hivatalos űrlapon, megjelölve, hogy törlesztésre vagy önerőre kérik a támogatást. Az első munkavállalói bejelentéseket 2025. december 15-ig kell továbbítani a Kincstárhoz, majd 2026-ban negyedévente ismételni az igénybejelentést. A munkáltató a támogatás igénylésére vonatkozó adatokat és bejelentéseket a Magyar Államkincstár által rendszeresített elektronikus adatlapon továbbítja, a határidők elmulasztása pedig jogvesztő, tehát utólag nem pótolható. A Kincstár a jóváhagyott igények alapján folyósítja a támogatási összegeket a munkáltatók részére, akik azt havonta vagy - önerő esetén - egy összegben utalják a dolgozóknak. A központi költségvetési szerveknél ez előirányzat-átcsoportosítással, más szervezeteknél pedig támogatói okirat alapján történik. Fontos határidők és visszafizetési szabályok A munkáltatóknak minden év végén el kell számolniuk a felhasznált támogatással: a költségvetési szervek a maradványelszámolás során, más munkáltatók a következő év március 31-ig. Jogosulatlan igénybevétel esetén a támogatást a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamattal növelten kell visszafizetni. A munkavállaló akkor is visszafizetésre kötelezett, ha két éven belül megszünteti a hitelszerződést, vagy három hónapot meghaladó késedelembe esik a törlesztéssel. Ha a jogviszony az első folyósítástól számított hat hónapon belül megszűnik, a teljes támogatás kamattal növelten visszakövetelhető. A rendelet-tervezet azt is kimondja, hogy ha a munkavállaló jogviszonya az első folyósítástól számított hat hónapon belül megszűnik, a támogatás teljes összegét vissza kell fizetnie, míg egy éven belüli megszűnés esetén időarányosan kell elszámolni. A munkáltató méltányosságból legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet. A társadalmi egyeztetés alatt álló rendelet szerint az Otthontámogatás első alkalommal 2026-ban vehető igénybe, ezért 2025-ben a munkáltatóknál a regisztráció, az adatlapok bekérése és a belső szabályzatok előkészítése a legfontosabb feladat. A késedelmes igénybejelentés jogvesztő, így a közszféra szervezeteinek november közepéig meg kell tenniük a szükséges lépéseket, hogy a dolgozók jövőre valóban élhessenek az új Otthontámogatás lehetőségével. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
.jpg "wesley-tingey-snNHKZ-mGfE-unsplash_(1).jpg")
A társasházi iratkezelés tipikusan az a terület, amely addig láthatatlan marad, amíg minden rendben működik – majd egyetlen konfliktus, tulajdonosi kérés vagy hatósági vizsgálat pillanatok alatt felszínre hozza a hiányosságokat. Egy hiányzó jegyzőkönyv, egy nem visszakereshető szerződés vagy egy rendezetlen pénzügyi dokumentáció nemcsak kellemetlenséget, hanem konkrét jogi kockázatot is jelenthet. Éppen ezért az iratok kezelése nem egyszerű adminisztáció, hanem a társasházkezelési munka egyik alapja. 
A társasházak mindennapi működtetésében van néhány olyan feladat van, amikre évente többször is érdemes gondolni. Ilyen a társasházak kötelező tűzvédelmi feliratainak ügye. Egyszerű, olcsó, gyorsan megoldható – és mégis, sok társasházban hiányoznak vagy elhasználódtak a táblák. Pedig ezek nem formaságok: életet és vagyont menthetnek. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak. 
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan? 
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást. 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft. 
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
