THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Otthontámogatás a közszférában – idén kell előkészíteni a kérelmeket2025. október 28. |
|---|
 Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
|
|
43 805 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
Kik és mire kaphatnak támogatást Az Otthontámogatás alanyi jogon járó juttatás, amely két célra használható: lakáshitel törlesztésére vagy lakásvásárláshoz, építéshez szükséges önerő kiegészítésére. A támogatás évente legfeljebb nettó egymillió forint lehet, részmunkaidő esetén arányosan. Csak magyarországi lakóingatlanhoz vehető igénybe, és kizárólag hitelintézettel kötött szerződések esetén. Az adós és az adóstárs együttesen is felhasználhatják a támogatást, ha mindketten jogosultak, de más lakhatási támogatással nem vonható össze. A tervezet egyértelműen kizárja a jogosultak közül a próbaidőn lévő munkavállalókat, továbbá azokat, akik már személyi jövedelemadó-törvény szerinti lakhatási támogatásban részesülnek. Az is rögzített szabály, hogy egy személy egyszerre csak egy jogviszonya alapján kérheti az Otthontámogatást, még akkor is, ha több, jogosító jogviszonnyal rendelkezik. A tervezet szerint jogosultak lehetnek az állami és önkormányzati fenntartású intézmények, kormányzati igazgatási szervek, valamint a közfeladatokat ellátó szervezetek dolgozói. Ide tartoznak többek között a köznevelési és szakképzési intézmények, az egészségügyi szolgáltatók és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő alkalmazottai, a honvédelmi és rendvédelmi szervek munkatársai, a közfoglalkoztatottak, továbbá egyes felsőoktatási intézmények dolgozói is. A nyilvántartásokat a Magyar Államkincstár és az érintett ágazati szervek kezelik. A jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy ha az adós és az adóstársa mindketten jogosultak, az éves keretösszegük együttesen is felhasználható ugyanazon lakáshitel vagy építési kölcsön törlesztésére, amennyiben mindketten szerepelnek a hitelszerződésben. Teendők a munkáltatóknál A részvétel feltétele, hogy a munkáltató 2025. november 15-ig elektronikusan bejelentse a Magyar Államkincstárnál (MÁK), hogy biztosítani kívánja dolgozóinak az Otthontámogatás lehetőségét. Az önkormányzati fenntartású intézményeknek először a fenntartónál kell megtenniük a bejelentést, aki a MÁK felé továbbítja azt. A Kincstár munkáltatói regisztert vezet, amelyet az adatszolgáltatás alapján folyamatosan frissít. A regisztrált munkáltatók 2025. december 1-ig kötelesek tájékoztatni dolgozóikat a támogatás igénylésének módjáról. Az alkalmazottak ezután nyújthatják be kérelmüket a hivatalos űrlapon, megjelölve, hogy törlesztésre vagy önerőre kérik a támogatást. Az első munkavállalói bejelentéseket 2025. december 15-ig kell továbbítani a Kincstárhoz, majd 2026-ban negyedévente ismételni az igénybejelentést. A munkáltató a támogatás igénylésére vonatkozó adatokat és bejelentéseket a Magyar Államkincstár által rendszeresített elektronikus adatlapon továbbítja, a határidők elmulasztása pedig jogvesztő, tehát utólag nem pótolható. A Kincstár a jóváhagyott igények alapján folyósítja a támogatási összegeket a munkáltatók részére, akik azt havonta vagy - önerő esetén - egy összegben utalják a dolgozóknak. A központi költségvetési szerveknél ez előirányzat-átcsoportosítással, más szervezeteknél pedig támogatói okirat alapján történik. Fontos határidők és visszafizetési szabályok A munkáltatóknak minden év végén el kell számolniuk a felhasznált támogatással: a költségvetési szervek a maradványelszámolás során, más munkáltatók a következő év március 31-ig. Jogosulatlan igénybevétel esetén a támogatást a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamattal növelten kell visszafizetni. A munkavállaló akkor is visszafizetésre kötelezett, ha két éven belül megszünteti a hitelszerződést, vagy három hónapot meghaladó késedelembe esik a törlesztéssel. Ha a jogviszony az első folyósítástól számított hat hónapon belül megszűnik, a teljes támogatás kamattal növelten visszakövetelhető. A rendelet-tervezet azt is kimondja, hogy ha a munkavállaló jogviszonya az első folyósítástól számított hat hónapon belül megszűnik, a támogatás teljes összegét vissza kell fizetnie, míg egy éven belüli megszűnés esetén időarányosan kell elszámolni. A munkáltató méltányosságból legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet. A társadalmi egyeztetés alatt álló rendelet szerint az Otthontámogatás első alkalommal 2026-ban vehető igénybe, ezért 2025-ben a munkáltatóknál a regisztráció, az adatlapok bekérése és a belső szabályzatok előkészítése a legfontosabb feladat. A késedelmes igénybejelentés jogvesztő, így a közszféra szervezeteinek november közepéig meg kell tenniük a szükséges lépéseket, hogy a dolgozók jövőre valóban élhessenek az új Otthontámogatás lehetőségével. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Fel vannak háborodva egy budapesti társasház lakói, miután csaknem négymillió forint tűnt el a ház bankszámlájáról. Egy idegen hamis közgyűlési jegyzőkönyvvel ment be a bankba, közös képviselőnek adta ki magát, majd átíratta a számlát a saját nevére, és részletekben felvette a pénzt. Hibás dokumentumok, halott tulajdonosok nevei, egy történet, amely elsőre szinte hihetetlennek tűnik. 
A lakóingatlanok biztosítása hosszú időn keresztül stabil, jól modellezhető üzletág volt: a kockázatok lassan változtak, a károk előre jelezhetők voltak, a díjak pedig ezt a viszonylagos kiszámíthatóságot tükrözték. Ez a korszak azonban lezárulóban van. Az éghajlat változása nemcsak a természeti környezetet, hanem az ingatlanállomány pénzügyi kockázati térképét is átrajzolja. A lakásbiztosítások drágulása ennek a mélyebb átalakulásnak a látható következménye. 
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit. 
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki. 
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül. 
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
A tavaszi közgyűlések időszaka nemcsak a költségvetés elfogadásáról és a felújítási tervekről szól. Ilyenkor a társasházi biztosítás felülvizsgálatát is érdemes napirendre tűzni. Egy elavult szerződés komoly kockázatot jelenthet a lakóközösség számára - különösen a folyamatosan emelkedő építési költségek és az egyre gyakoribb viharkárok miatt. Egy megfelelően aktualizált biztosítás viszont újra valódi pénzügyi biztonságot adhat. 
2025.12.31-ig volt a határideje a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek. 
Mindannyian nyugalmat és biztonságot szeretnénk teremteni otthonunkban, ugyanakkor számos olyan nem várt esemény következhet be, legyen szó csőtörésről vagy a zárba beletört kulcsról, ami azonnali megoldást igényel. Ilyenkor a lehető leggyorsabban szükséges iparos szakembert találni. 
2026-ban a fővárosi és több kerületi önkormányzat is kínál vissza nem térítendő, illetve részben kamatmentes kölcsönnel kombinált támogatásokat társasházak számára. Az alábbiakban összegyűjtöttük a budapesti társasházakat közvetlenül érintő pályázatokat, a legfontosabb tudnivalókkal és elérhetőségekkel. 
Felvételsorozat negyedik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Szilber Szilvia ingatlankezelő, társasházi szakértő - Szilber Házak Ingatlankezelő Kft. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe. 
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk. 
Tartalmas program és a THT új, nagy érdeklődéssel várt szakkönyve, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetéseKarbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" várja az előfizetőket a THT konferencián 2026.03.12-én a Lurdy Konferencia és Rendezvényközpontban. A vidéki rendezvényeken már három város konferencia résztvevői forgathatják haszonnal ezt a hiánypótló kiadványt. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
