THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Otthontámogatás a közszférában – idén kell előkészíteni a kérelmeket2025. október 28. |
|---|
 Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
|
|
14 900 HUF
Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben
 Érdekel → |
|
Kik és mire kaphatnak támogatást Az Otthontámogatás alanyi jogon járó juttatás, amely két célra használható: lakáshitel törlesztésére vagy lakásvásárláshoz, építéshez szükséges önerő kiegészítésére. A támogatás évente legfeljebb nettó egymillió forint lehet, részmunkaidő esetén arányosan. Csak magyarországi lakóingatlanhoz vehető igénybe, és kizárólag hitelintézettel kötött szerződések esetén. Az adós és az adóstárs együttesen is felhasználhatják a támogatást, ha mindketten jogosultak, de más lakhatási támogatással nem vonható össze. A tervezet egyértelműen kizárja a jogosultak közül a próbaidőn lévő munkavállalókat, továbbá azokat, akik már személyi jövedelemadó-törvény szerinti lakhatási támogatásban részesülnek. Az is rögzített szabály, hogy egy személy egyszerre csak egy jogviszonya alapján kérheti az Otthontámogatást, még akkor is, ha több, jogosító jogviszonnyal rendelkezik. A tervezet szerint jogosultak lehetnek az állami és önkormányzati fenntartású intézmények, kormányzati igazgatási szervek, valamint a közfeladatokat ellátó szervezetek dolgozói. Ide tartoznak többek között a köznevelési és szakképzési intézmények, az egészségügyi szolgáltatók és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő alkalmazottai, a honvédelmi és rendvédelmi szervek munkatársai, a közfoglalkoztatottak, továbbá egyes felsőoktatási intézmények dolgozói is. A nyilvántartásokat a Magyar Államkincstár és az érintett ágazati szervek kezelik. A jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy ha az adós és az adóstársa mindketten jogosultak, az éves keretösszegük együttesen is felhasználható ugyanazon lakáshitel vagy építési kölcsön törlesztésére, amennyiben mindketten szerepelnek a hitelszerződésben. Teendők a munkáltatóknál A részvétel feltétele, hogy a munkáltató 2025. november 15-ig elektronikusan bejelentse a Magyar Államkincstárnál (MÁK), hogy biztosítani kívánja dolgozóinak az Otthontámogatás lehetőségét. Az önkormányzati fenntartású intézményeknek először a fenntartónál kell megtenniük a bejelentést, aki a MÁK felé továbbítja azt. A Kincstár munkáltatói regisztert vezet, amelyet az adatszolgáltatás alapján folyamatosan frissít. A regisztrált munkáltatók 2025. december 1-ig kötelesek tájékoztatni dolgozóikat a támogatás igénylésének módjáról. Az alkalmazottak ezután nyújthatják be kérelmüket a hivatalos űrlapon, megjelölve, hogy törlesztésre vagy önerőre kérik a támogatást. Az első munkavállalói bejelentéseket 2025. december 15-ig kell továbbítani a Kincstárhoz, majd 2026-ban negyedévente ismételni az igénybejelentést. A munkáltató a támogatás igénylésére vonatkozó adatokat és bejelentéseket a Magyar Államkincstár által rendszeresített elektronikus adatlapon továbbítja, a határidők elmulasztása pedig jogvesztő, tehát utólag nem pótolható. A Kincstár a jóváhagyott igények alapján folyósítja a támogatási összegeket a munkáltatók részére, akik azt havonta vagy - önerő esetén - egy összegben utalják a dolgozóknak. A központi költségvetési szerveknél ez előirányzat-átcsoportosítással, más szervezeteknél pedig támogatói okirat alapján történik. Fontos határidők és visszafizetési szabályok A munkáltatóknak minden év végén el kell számolniuk a felhasznált támogatással: a költségvetési szervek a maradványelszámolás során, más munkáltatók a következő év március 31-ig. Jogosulatlan igénybevétel esetén a támogatást a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamattal növelten kell visszafizetni. A munkavállaló akkor is visszafizetésre kötelezett, ha két éven belül megszünteti a hitelszerződést, vagy három hónapot meghaladó késedelembe esik a törlesztéssel. Ha a jogviszony az első folyósítástól számított hat hónapon belül megszűnik, a teljes támogatás kamattal növelten visszakövetelhető. A rendelet-tervezet azt is kimondja, hogy ha a munkavállaló jogviszonya az első folyósítástól számított hat hónapon belül megszűnik, a támogatás teljes összegét vissza kell fizetnie, míg egy éven belüli megszűnés esetén időarányosan kell elszámolni. A munkáltató méltányosságból legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet. A társadalmi egyeztetés alatt álló rendelet szerint az Otthontámogatás első alkalommal 2026-ban vehető igénybe, ezért 2025-ben a munkáltatóknál a regisztráció, az adatlapok bekérése és a belső szabályzatok előkészítése a legfontosabb feladat. A késedelmes igénybejelentés jogvesztő, így a közszféra szervezeteinek november közepéig meg kell tenniük a szükséges lépéseket, hogy a dolgozók jövőre valóban élhessenek az új Otthontámogatás lehetőségével. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Pakson az utolsó turbina leállására még sor kerülhet, de az erőmű műszaki kialakítása egyelőre lehetővé teszi a további működést. A kieső termelést részben a Dunamenti Erőmű helyreállítása, részben az import és az önkéntes fogyasztáscsökkentési vállalások ellensúlyozhatják. 
A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét. 
A tartós hőség és a történelmi mélypontra süllyedt Duna-vízállás egyszerre terheli a térség ivóvízellátását. A DMRV Zrt. szerint a parti szűrésű kutak víztermelő kapacitása mintegy 30 százalékkal csökkent, miközben a vízfogyasztás másfélszeresére emelkedett, ezért a Pilisi-medence 14 településén III. fokú vízkorlátozást vezettek be. A kormány eközben arra figyelmeztet, hogy a tartós vízhiányos időszakok a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válhatnak. 
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével minden évben jelentősen nő a kereslet az albérletek iránt. A lakásukat kiadók és a bérlők számára egyaránt fontos, hogy tisztában legyenek a bérbeadás legfontosabb szabályaival. 
A Duna rendkívüli és tartós vízszintcsökkenése miatt a következő 24-72 órában le kell állítani a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkját. A döntés következtében átmenetileg megszűnik a hazai villamosenergia-termelés mintegy felét adó, közel 2000 MW-os kapacitás. Az erőmű szakemberei és a vízügyi hatóságok felkészültek a helyzet kezelésére: az álló blokkok biztonsági hűtése folyamatosan biztosított, a lakosságot pedig felelős és takarékos áramhasználatra kérik. 
A rekordalacsony dunai vízállás idején sokan csábítónak találják, hogy besétáljanak a folyó szárazzá vált medrébe, ám a Fővárosi Vízművek határozottan figyelmeztet: a vízbázisvédelmi területekre belépni és ott tartózkodni szigorúan tilos. Ahhoz, hogy megértsük e tilalom jelentőségét, érdemes tisztázni, mit jelent pontosan a vízbázis fogalma, és miért jelenthet kockázatot a lakossági ivóvízellátásra az emberi jelenlét a Duna medrének ezen részein. 
A kormány 2026 őszétől 27 százalékról 5 százalékra csökkenti a tűzifa általános forgalmi adóját. Az intézkedés célja, hogy a részben vagy teljes egészében tűzifával fűtő háztartások is részesüljenek a rezsitámogatási intézkedésekből. 
Szigorúbb feltételekkel, negyedszintű és társasházi korlátokkal, valamint a lakóközösségek jogainak megerősítésével lép fel Józsefváros a rövid távú lakáskiadás terjedése ellen. A Képviselő-testület döntése alapján a szabályozás a kormányzati moratórium lejártát követően lép életbe. 
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar negyedik kerekasztalának résztvevői arról beszélgettek, hogyan alakult át az elmúlt években a biztosításközvetítői szakma, milyen kihívásokkal néz szembe napjainkban, és miért kínál továbbra is vonzó életpályát azoknak, akik hosszú távon szeretnének ügyfelekkel foglalkozni. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
A lakhatás kérdése a következő évek egyik legmeghatározóbb társadalmi és gazdasági kihívásává válik, ami halaszthatatlanná teszi egy egységes és kiszámítható állami koncepció kialakítását. 
Mihez kezd egy társasházi lakó, ha a fűtési szezon közepén hirtelen tönkremegy a régi, turbós gázkazánja? Valóban kénytelen az egész lakóközösség kéményfelújításba fogni csak azért, mert egyetlen lakásban kazánt kell cserélni? A THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" konferenciáján Szenkovszky István és Körtvélyesi Áron ügyvezetők mutatták be a Magyar Kéménygyártó Kft. innovatív technológiáját. 
A társasházaknak komoly felkészülést jelent a távolról leolvasható költségmegosztók kötelező bevezetése a 2027-es határidőig. Olvasó kérdésekre válaszolva bemutatjuk a jogi felelősségi köröket. 
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata ambiciózus fenntarthatósági célokat fogalmazott meg a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP), melyek eléréséhez egy kulcsfontosságú mintaprojekt beruházás előkészítését kezdte meg. Az önkormányzat újraélesztené a helyi energetikai tanácsadást. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar harmadik kerekasztal-beszélgetése egy sokak által félreértett területet, az ingatlankezelést vette górcső alá. Az ingatlankezelő nem egyszerűen egy „másik nevű közös képviselő", hanem egy olyan profi vagyonkezelő, akinek a megbízó nevében, tulajdonosi szemlélettel kell eljárnia, miközben napi szinten egyensúlyozik az emberi sorsok és a műszaki kihívások között. 
A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő jogegységi határozatot hozott a Kúria. A döntés pontot tesz egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül. 
Budapest I. kerület Budavári Önkormányzata 2026-ban két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházak és azok lakói számára kínálnak fejlesztési lehetőséget. Az egyik kiírás a belső udvarok, kertek és zöldhomlokzatok kialakítását, illetve fejlesztését támogatja, míg a másik az energiahatékonyság javítását célzó lakáskorszerűsítésekhez nyújt vissza nem térítendő támogatást. 
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata átfogó beruházási koncepciót készített a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP) vállalt célok megvalósítására. Az Európai Városfejlesztési Alap (EUCF) támogatásával kidolgozott program négy egymásra épülő projektet foglal magában, amelyek az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítésére, valamint a társasházi felújításokat ösztönző támogatási rendszer megújítására irányulnak. 
A Budapest Főváros Önkormányzata által közzétett összesítés szerint az elmúlt években több száz budapesti fejlesztés kapott kiemelt beruházási státuszt. Erő Zoltán budapesti főépítész éles kritikával illette ezt a kormányzati gyakorlatot, amelyet a modern városfejlesztés egyik legkártékonyabb eszközének tart. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
