Padlófűtés kialakítása: három rétegvastagság, három megoldás (x)2022. szeptember 27. |
|---|
Az építési és felújítási munkák többségéhez hasonlóan a padlófűtési rendszerek esetében is a megfelelő anyagok használata garantálja a megbízható működést és a végső minőséget. A fő kérdés mindig az, hogy mekkora hely áll rendelkezésre a szükséges rétegrend kialakításához. A Cemix a többféle anyagot és többféle megoldást is kínál.
|
|
14 900 HUF
Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben
![]() Érdekel → |
|
A padlófűtési rendszerek alkalmazása mára már elterjedt megoldásnak számít családi házak, társasházak vagy irodai épületek esetén is. Népszerűségüket többek között annak köszönhetik, hogy számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek a hagyományos fűtési módozatokkal szemben. Alkalmazásuk több helyet és lehetőséget ad a belső terek berendezésére, kisebb energia-felhasználást igényelnek és az emberi szervezet számára ideálisabb hőmérséklet-eloszlást biztosítanak. A padlófűtési rendszerek kiépítésének egyik alapvető feltétele a megfelelő rétegrend kialakítása. A különböző megoldások és fűtési rendszer típusok (elektromos vagy hidraulikus) telepítéséhez eltérő rétegrendvastagságra van szükség. Ha nincs elég hely, nincs lehetőség a padlófűtés használatára. Ez a probléma elsősorban a meglévő épületek és lakások felújításánál okozhat fejtörést.
A Cemix termékeinek és fejlesztőmunkájának hála azonban akkor sem kell kétségbe esni, ha csak kevés hely áll rendelkezésre. A vastagság függvényében a cég többféle anyagot és többféle megoldást is kínál az alábbiak szerint. Rétegvastagság: alig néhány milliméterHa csak alig néhány milliméteres rétegvastagság áll rendelkezésünkre, akkor kizárólag az elektromos padlófűtési rendszerek jöhetnek szóba. A Cemix ajánlása szerint ebben az esetben a csöveket (fűtőkábeleket) teljes hosszúságukban közvetlenül egy külön ragasztó ágyban vagy egy pár milliméteres aljzatkiegyenlítő rétegben érdemes elhelyezni. Ehhez olyan speciális anyagokra van szükség, amelyeket kifejezetten erre a célra fejlesztettek ki. Ha a ragasztóágyba helyezés mellett döntünk, a Cemix termékpalettájáról a Flex vagy a magasabb minőséget képviselő S1 Flex ragasztót érdemes választani. A rétegrendi sorrend ez esetben: ragasztóágy (fűtőkábelekkel), aljzatkiegyenlítő, burkolati ragasztó, burkolat. a az aljzatkiegyenlítőbe történő beágyazás mellett döntünk, attól függően, hogy vizes vagy nem vizes helyiségekről van szó, a Cemix két terméket kínál: első esetben a NivoPlus 3-15, második esetben a Nivo SP 0-20 önterülő aljzatkiegyenlítőt. A rétegrendi sorrend ennél a megoldásnál: aljzatkiegyenlítő (fűtőkábelekkel), burkolati ragasztó, burkolat. Rétegvastagság: néhány centiméterHa 2-4 centiméteres rétegvastagság áll rendelkezésünkre, akkor már a hidraulikus padlófűtési rendszerek telepítésére is lehetőség nyílik azzal a megkötéssel, hogy vékony fűtőcsöveket használunk.
Ebben az esetben jöhet szóba az a megoldás, amely a Cemix és a REHAU Kft., a világ egyik legnagyobb és leginnovatívabb épületgépészeti gyártójának együttműködésével jött létre. Ennek keretében a REHAU anyacége által kidolgozott rendszerhez a veszprémi cég fejlesztett olyan anyagokat, amelyek a magyarországi alkalmazás előfeltételei voltak. A RAUTHERM SPEED PLUS RENOVA elnevezésű, tépőzáras kontakt rendszert kifejezetten felújításokhoz tervezték. Mivel a lyukasztás révén az aljzatkiegyenlítő réteg közvetlenül csatlakozik az aljzathoz, a teljes szerkezeti magasság csupán 20 mm. Előnyei ezen felül, hogy a legkülönfélébb aljzatokra fektethető, és az aljzatkiegyenlítő esztrichtől függően már 5 óra elteltével is lehet rajta járni. Speciális tulajdonságai miatt érdemes néhány szót ejteni a rendszer részét képező Nivo SP 10-30 aljzatkiegyenlítőről. A Cemix beltérben alkalmazható terméke lakásokban, vízszigeteléssel ellátott vizes helységekben, közintézményekben és ipari objektumokban egyaránt bevethető. 10-30 mm-es rétegvastagságban hordható fel, és mivel kicsi a fajsúlya, optimális választás lehet azoknál a helyiségeknél, ahol a födém csak kis terhelést bír el. Rétegvastagság: 4 cm felettHa még nagyobb rétegvastagság (4-10 cm) áll rendelkezésünkre, akkor a padlófűtési rendszer csöveit egy esztrich rétegbe érdemes beágyazni. Ehhez a Cemix az Estrich FE50 elnevezésű, gipszes alapú önterülő esztrichet ajánlja.
Ez a nagyszilárdságú, gyors kivitelezést lehetővé tévő, magas hővezetési képességű anyag jól körbe öleli a fűtőcsöveket, így jelentősen növeli a fűtési rendszer hatékonyságát. A termék padlókiegyenlítőként is alkalmazható, így ezt választva nincs szükség külön aljzatkiegyenlítő használatára, ami csökkenti a beruházás költségeit. Ennek köszönhetően a kész felület a teljes kiszáradást követően közvetlenül is ellátható hideg- vagy melegburkolattal. A termék felhasználását ez a videó szemlélteti. Minden problémára van megoldásA padlófűtési rendszerek kialakítása, illetve a régi lakások felújítása (különösen az aljzatképzés) során számos problémával, számos buktatóval találkozhatnak az ingatlantulajdonosok. A Cemix termékpalettáján és Tudástárában gyakorlatilag minden helyzetre, minden alkalmazási területre találunk megoldást. Az építkezés vagy felújítás megkezdése előtt mindenképpen érdemes ellátogatni a cég honlapjára. A Cemix nemcsak a szükséges anyagokat biztosítja, de munkatársaihoz szakmai véleményért, szaktanácsadásért és felújítási javaslatért is lehet fordulni. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Az építési és felújítási munkák többségéhez hasonlóan a padlófűtési rendszerek esetében is a megfelelő anyagok használata garantálja a megbízható működést és a végső minőséget. A fő kérdés mindig az, hogy mekkora hely áll rendelkezésre a szükséges rétegrend kialakításához. A Cemix a többféle anyagot és többféle megoldást is kínál.




Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Európában jelenleg csaknem 19 millió felsőoktatásban tanuló hallgató él, közülük több mint másfél millió külföldi diák, akik jellemzően a rövid távú bérleti piacon keresnek megfizethető, mégis biztonságos lakhatási lehetőséget. E speciális szegmens iránti kereslet évek óta dinamikusan nő, miközben a kínálat - különösen a magánszektorban - sok helyütt változatlanul szűkös. A UIPI felmérésének és a HOME2 Erasmus projektnek tanulságai. 
A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A Kúria kimondta, hogy Terézváros Airbnb-rendelete nem törvényellenes, elutasítva a kormányhivatal indítványát a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. Ezzel a döntéssel a helyi önkormányzat szabályozási hatásköre megerősítést nyert.
A fűtési szezonban kevés kellemetlenebb dolog van annál, mint amikor a lakók arra panaszkodnak, hogy „nem melegek a radiátorok". A közös képviselő ilyenkor a frontvonalban találja magát, hiszen a probléma egyszerre technikai, kommunikációs és szervezési feladat is. Egy korszerű, hitelesített mérőműszer azonban nemcsak a hibák gyors beazonosításában segít, hanem abban is, hogy a képviselő hitelesen és hatékonyan képviselhesse a közösség érdekeit. 
A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Petor Anita, az OTP Bank társasházi szakértője mutatta be, hogyan segíti a bank a lakóközösségeket a mindennapi számlavezetéstől a felújítások finanszírozásáig. Az előadás közérthetően ismertette a legfrissebb akciókat, megtakarítási formákat és hitellehetőségeket, amelyekkel a társasházak biztonságosan és kiszámíthatóan gazdálkodhatnak.
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba.
A megfizethetetlen vagy nem megfelelő lakás ma már nem csupán egyéni tragédia. Az Eurofound 2023-as „Unaffordable and Inadequate Housing in Europe" című jelentése, illetve a kutatók - Hans Dubois és Marie Hyland - 2025. júniusi előadása a 46. UIPI-kongresszuson azt üzeni: bár a tagállamok lakáspiaci sajátosságai eltérnek, a problémák mély szerkezeti okai közösek, és legfőképpen a fiatal generációkat érintik.
A THT - Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n mutatta be legújabb fejlesztéseit. Dén Mátyás András főszerkesztő előadásában áttekintette a lap több mint huszonöt éves múltját, és ismertette a következő korszak fő irányait: a THT teljes egészében digitális formában folytatja működését, mesterséges intelligenciával támogatott szakmai szolgáltatásokat kínál, és hűségpont-rendszert vezet be a társasházkezelők számára.
Az ingatlanpiaci feszültségek és a bérleti díjak emelkedése miatt a spanyol autonóm régiók is sorra keresik azokat a beavatkozási eszközöket, amelyekkel a piaci kínálatot bővíthetik anélkül, hogy közvetlenül lakást építenének. Asturiasban a vezetés vonzóbb feltételekkel próbálja ösztönözni, hogy a hosszabb ideje üresen álló magánlakások bekerüljenek a megfizethető bérlakások körébe. Szociális lakásügynökségi programok korlátozottan Magyarországon is megvalósulnak, de nagyobb intézményi és pénzügyi háttérre volna szükség, hogy szélesebb körben is adott legyen a lehetőség.
A Fővárosi Önkormányzat 2025-ben ismét meghirdette az Égig érő fű programot, amelynek célja, hogy a budapesti társasházak belső udvarai zöld, közösségi terekké váljanak. Az idén megduplázott, 80 millió forintos keretösszegből a főváros a legsűrűbben beépített városi területek zöldfelületi arányát szeretné növelni - a társasházak aktív részvételével és önrészvállalásával.
Felvételsorozat tizenegyedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Kovács Tibor alapító-tulajdonnos, többszörösen díjnyertes Immo1 Ingatlanközvetítő Hálózat
Egy ingatlan eladása vagy megvásárlása sokak számára életük egyik legnagyobb pénzügyi döntése. Ilyenkor nem mindegy, kinek a kezébe adjuk az ügylet lebonyolítását. A szakértő ingatlanközvetítő nemcsak a hirdetéseket kezeli, hanem ismeri a piac folyamatait, a jogi és műszaki buktatókat, és képes valós értéket teremteni az ügyfél számára. Az amatőr viszont gyakran éppen a legfontosabb pillanatokban marad el a szükséges tudással vagy felelősségvállalással.
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások - például egy gyűjtőkémény korszerűsítése - esetén akár egy megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés. De mit is jelent pontosan a rendes gazdálkodás köre, mikor számít egy beruházás ezen belülinek, és hogyan oszlanak meg a költségek a tulajdonosok között, ha a garázsok is közös tulajdonban vannak? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A holland választási kampány egyik legforróbb témája a lakáshiány, amely nagyjából 400 000 otthon megépítését követelné meg. A politikai ígéretek nagy része ugyanazt mondja: építeni kell. A valódi vita arról szól, hol és hogyan. Hollandia sűrűn lakott ország, a szabad terület szűkös, a társadalmi és gazdasági érdekek pedig egymásnak feszülnek.
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott. 





































