THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Pénzt kaphat, aki energiahatékonyabbá teszi a lakását – új szabályok léptek életbe2025. június 23. |
|---|
 Az energiahatékonysági beruházásokat ösztönző szabályok a társasházi lakástulajdonosoknak is kedvezhetnek. Mostantól kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá válik, hogy mennyi pénzbeli ellenszolgáltatás járhat egy-egy jól dokumentált, hitelesített lakásfelújítás után. Ráadásul a nagyvállalatoknak előírt energiamegtakarítás egy jelentős részét kötelező lesz lakóépületek felújítása révén elérni - ami tovább növelheti a lakossági érdekeltséget.
|
|
A 2025. június 19-én kihirdetett új szabályozás célja, hogy felgyorsítsa az energiahatékonysági beruházásokat, különösen a lakóépületek esetében. Az új rendelkezések értelmében a vállalatok energiamegtakarítási kötelezettségük 75%-át csak lakóépületekhez kapcsolódó korszerűsítésekkel teljesíthetik. Ez azt jelenti, hogy egyre több piaci szereplő lesz érdekelt abban, hogy pénzt ajánljon a lakástulajdonosoknak a megtakarítást eredményező felújításokért cserébe. Az elért energiamegtakarítást az állam elismeri Ilyen „egyéni fellépés" lehet például a nyílászárók cseréje, a szigetelés, vagy akár a fűtési rendszer korszerűsítése, ha az energiamegtakarítás hitelesítetten kimutatható. Az így elért energiamegtakarítást az állam elismeri, és a vállalatok ezt beszámíthatják saját kötelezettségeikbe - természetesen az elért eredményt „meg kell vásárolniuk" a lakóktól. A rendelet részletesen szabályozza, hogyan kell kiszámítani a lakók számára járó pénzbeli ellenszolgáltatást. Ez nem lehet önkényesen alacsony összeg: a lakossági megtakarítások értékét az előző évi piaci aukciókon kialakult árak alapján kell meghatározni. Így a társasházi lakók olyan piaci áron kaphatnak ellentételezést, amely figyelembe veszi a beruházás tényleges költségeit is.A kétoldalú megállapodásokhoz azonban pontos adminisztráció, hitelesített megtakarítás és hivatalos nyilvántartás szükséges. A rendelet azt is előírja, hogy ilyen megállapodások után a vevőnek tranzakciós díjat kell fizetnie az államnak, így a rendszer ellenőrzött, követhető keretek között működik. A jogszabály a korábbi rendelet több mellékletét is módosította, és új elemekkel egészítette ki, köztük például az energiahatékonysági intézkedések élettartamára és az elszámolás módjára vonatkozó táblázatokat. Mit jelent ez egy társasházi lakó számára? Ha valaki energiahatékonysági korszerűsítésen gondolkodik - például hőszigetelésen, fűtéskorszerűsítésen vagy nyílászárócserén -, most érdemes utánajárni, hogy az elérhető-e „egyéni fellépésként" a rendszerben. A jól előkészített, hitelesített beruházások után pénzhez juthatnak a lakók - nem támogatásként, hanem a megtakarítás értékének ellentételezéseként. Forrás: A Kormány 145/2025. (VI. 19.) Korm. rendelete az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2025. évi 73. szám) https://magyarkozlony.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A Kormány 153/2025. (VI. 19.) rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló végrehajtási rendelet több pontját is módosítja. Az új szabályok célja az ingatlanforgalom biztonságának növelése és az egységes jogalkalmazás biztosítása. A változások közvetlenül érintik a közös tulajdon használatára vonatkozó jogok bejegyzését, a közgyűlési határozatok alapján módosított alapító okiratokat, valamint a közjegyzői eljárásokat is. 
A Pest Vármegyei Főügyészség kilenc ingatlanközvetítő céggel szemben indított közérdekű pert a fogyasztói jogokat sértő, tisztességtelen szerződési feltételek miatt. A perek tétje nem csupán az érintett vállalkozások gyakorlata, hanem a jövőben alkalmazható szerződésminták jogszerűsége is. 
Kevés olyan pénzügyi esemény volt a rendszerváltás utáni Magyarországon, amely akkora társadalmi feszültséget és hosszú távú következményeket okozott volna, mint a devizahitelek kérdése. A 2000-es évek elején és közepén a lakosság tömegesen fordult az akkor vonzónak tűnő svájci frank és euró alapú kölcsönök felé. 
2025. július 1-jétől életbe lép a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény. Az új szabályozás hátterében az a társadalmi és politikai szándék áll, hogy a települések - különösen a túlzott népszerűség miatt átalakuló üdülőövezetek - saját hatáskörben dönthessenek a fejlődés üteméről és irányáról, sőt akár arról is, ki költözhet be és ki nem. 
Több lépcsőházból álló társasház esetén jogszerű, ha a lépcsőházak külön gazdálkodnak, miközben a társasház szervezetileg és számvitelileg egységet alkot? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházi épületekben közös tulajdonban álló rendszerek - így a kémények - fenntartása gyakran okoz vitás helyzeteket, különösen akkor, ha azok állapota leromlik, de a használatuk csak néhány lakástulajdonos érdekeit szolgálja. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Olvasónk arra volt kíváncsi, hogyan egyeztethetők össze a háztartási gépek működése során keletkező zajok a csendrendeletben rögzített határértékekkel, különös tekintettel a társasházi házirend szabályozási lehetőségeire. Jogi szakértőnk az alábbiakban válaszol a felvetésre. 
2025. május 27-étől új hivatalos lista érvényes a „kivett" jogcímű és rendeltetésű ingatlanokra vonatkozóan. A Földhivatali Portálon elérhető táblázat részletesen tartalmazza, milyen megnevezések alkalmazhatók az ingatlan-nyilvántartásban. 
A törvény által elvárt regisztrációt, két évente újra és újra meg kell ismételni, még abban az esetben is, ha a közös képviselőt újra választják, azaz a személye nem változik? - az olvasói kérdésre szakértőnk válaszol. 
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtását szabályozó 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása a jogalkalmazás során felmerült kérdésekre reagál. A változások célja, hogy pontosabb eligazodást nyújtsanak a közös tulajdon használatának bejegyzésétől kezdve a társasházi alapító okirat módosításán át egészen a végrehajtási jogok bejegyzéséig. A módosítás egyúttal összhangot teremt a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szabályaival is. 
Az SZMSZ-ben általános szabályokon túl van arra lehetőség, hogy a házban lévő üzletek esetében (melyek nem a társasház tulajdonában vannak) meghatározásra kerüljön, hogy pl. alkoholt is forgalmazó üzlet nem nyitható? A lakások esetében lehetséges olyan szabályt hozni, hogy airbnb-hez a közgyűlés hozzájárulása szükséges? 
Már a Parlament előtt van az a jogszabálytervezet, amely új alapokra helyezheti a településkép és a közösségi érdekek védelmét. Az indítvány lehetőséget teremtene arra, hogy az önkormányzatok korlátozhassák bizonyos lakóingatlanok megszerzését, illetve felléphessenek a helyi karaktert veszélyeztető beruházásokkal szemben. 
A lakásszövetkezetben az Alapszabályon kívül csak Házirend, Tűzvédelmi Szabályzat és Kameraszabályzat van. Szükséges a működéshez ezeken kívül más szabályzatok megalkotása is? Olvasói kérdésre szakértőnk válaszol. 
Mit kell pontosan tartalmaznia annak a közgyűlési határozatnak, amellyel a közös képviselő jogosult lesz regisztrálni a Földhivatalnál? A THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
Lejárt a korábban kiírt május 1-i határidő. A regisztrációs kötelezettség aktuális helyzetéről a THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly adott tájékoztatást. 
A társasház közgyűlése 2025. január 01. hatállyal választott új közös képviselőt. A beszámoló közgyűlést, az előírt határidő tartásával, már az új közös képviselő hívja össze. A THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
A Társasházam nem erősítette meg az előző közös képviselőt tisztségében, engem szeretnének megválasztani de a közös képviselő a megválasztás lehetőségét adó közgyűlés idejét nem hajlandó a regisztráció határidejének betartásához szükséges időre kiírni az idevonatkozó /30 napos/határidő törvény alapján. Így az április 30.-i határidő után tudok csak beregisztrálni. Milyen szankcióra számíthatok? Olvasói kérdésre szakértő válaszol. 
Dr. Arató Márk, a Havas-Sághy és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében tartott előadásában részletesen ismertette a digitális állampolgárság és az adatkezelés alapfogalmait, valamint a kapcsolódó jogi környezetet. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
