Pénzügyi nyomásgyakorlás és patthelyzet egy budapesti társasházban2026. május 11. |
|---|
A belvárosi ingatlanpiac egyik legvitatottabb esete bontakozott ki Budapest V. kerületében, egy Károlyi-kertre néző, nagy múltú társasházban. Az ingatlanban az elmúlt két évben jelentős tulajdonosi átrendeződés ment végbe. A lakók beszámolói alapján Lázár János miniszter, valamint egy hozzá köthető cég fokozatosan szerzett többségi tulajdont az épületben.
|
|
10 528 HUF
Alumínium tájékoztató tábla / Hirdető tábla több méretben
![]() Érdekel → |
|
A hét lakásból mára öt a politikus és cége birtokában van. A konfliktus gyökere egy rendkívüli közgyűlési határozat, amely a tulajdonosi többség akaratát érvényesítve drasztikus pénzügyi terheket rótt a lakókra. A beruházások célja hivatalosan az épület régi patinájának visszaállítása és a pince szigetelése. A panaszos tulajdonos azonban a beruházást a többségi tulajdonos magánvagyon-gyarapításának tekinti - adta hírül az RTL Házon kívül műsora. A költségek a kisebbségben lévő magántulajdonosok számára teljesíthetetlennek bizonyultak: • Közös költség emelkedése: Egyik lakó esetében a havi 36 000 forintos fix díj további 69 000 forinttal emelkedett.• Célbefizetés: A felújítási munkálatok fedezésére közel 12 millió forintos egyszeri befizetést írtak elő lakásonként. Stratégiai ellehetetlenítés vagy szükséges karbantartás? A közös teherviselés elve elméletben a ház megújulását szolgálja, a gyakorlatban azonban a tulajdonosi többség olyan pénzügyi nyomást gyakorolhat a kisebbségre, amely az ingatlan elhagyására kényszerítheti őket. Míg a többségi tulajdonos képviselője szerint soha nem volt céljuk a fennmaradó lakások felvásárlása, az érintett lakók pszichológiai és fizikai nyomásgyakorlásról számolnak be. Az egyik bérlakásban élő idős lakó például a lépcsőházban folyó munkálatok és az ott felhalmozott építési anyagok miatt a lakását is alig tudta elhagyni. A panaszos tulajdonos az ingatlan értékesítésével sem tud szabadulni a helyzetből. A piaci ár felét kínáló vételi ajánlatok elfogadhatatlanok, az eladó táblára jelentkező külső érdeklődők pedig a többségi tulajdonossal való várható konfliktusok miatt állnak el a vételtől. A többségi tulajdonos álláspontja Az Építési és Közlekedési Minisztérium korábbi tájékoztatása szerint Lázár János saját és családja részére, lakhatási céllal vásárolt ingatlant a házban. Lázár véleménye szerint az épület rossz állapota miatt a felújítások elkerülhetetlenek, és a költségeket a tulajdonosoknak tulajdoni hányaduk arányában kell viselniük. Ugyanakkor jelezte, hogy amennyiben a kisebbségi tulajdonos méltányosságot kér a fizetési kötelezettségek kapcsán, azt támogatni fogja. Jogszabályi háttér és a kisebbségvédelem eszközei Egy ingatlan vagy akár egy teljes társasház hasonló módszerekkel - a tulajdoni többség megszerzésén és az azt követő költségnyomáson keresztüli - kisajátítása nem újkeletű jelenség a ingatlanpiacon. A társasházakról szóló 2003. évi CIII. törvény (Tht.) alapvetése, hogy a tulajdonostársak a tulajdoni hányaduk arányában kötelesek viselni a közös tulajdonba tartozó épületrészek fenntartási költségeit és a felújítási kiadásokat. Bár a törvény biztosítja a többségi döntéshozatal jogát a közgyűléseken, egyúttal fontos kisebbségvédelmi garanciákat is tartalmaz. A jogszabály kimondja, hogy a közgyűlés határozata nem sértheti lényeges mértékben a kisebbségben lévő tulajdonosok jogait. Amennyiben egy tulajdonos úgy ítéli meg, hogy a megszavazott határozat kisebbségi jogait sérti, törvénysértő módon összehívott közgyűlésen született, vagy nem kellő mértékben volt például előkészítve, a határozat meghozatalától számított 60 napon belül bíróságtól kérheti az érvénytelenség megállapítását. Ilyen esetekben a bíróság az összes állított jogsértést megvizsgálja, és a bizonyítási eljárás végén meghozza döntését. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A belvárosi ingatlanpiac egyik legvitatottabb esete bontakozott ki Budapest V. kerületében, egy Károlyi-kertre néző, nagy múltú társasházban. Az ingatlanban az elmúlt két évben jelentős tulajdonosi átrendeződés ment végbe. A lakók beszámolói alapján Lázár János miniszter, valamint egy hozzá köthető cég fokozatosan szerzett többségi tulajdont az épületben.

Új irányt hirdetett a kormány a lakáspolitikában, amely megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek építését célozza, miközben felülvizsgálják az Otthon Start programhoz kapcsolódó kiemelt beruházásokat is. A bejelentés szerint a cél nem csupán több lakás építése, hanem élhető, infrastruktúrával is jól kiszolgált városrészek létrehozása.
Tájékoztatás jelent meg az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. Egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzat módosítás tervezetének közzétételéről.
Felvételsorozat kilencedik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Jánky Zoltán, ügyvezető - NOVU Tervezőiroda Kft. 
A nyári szünetben a gyerekek több időt töltenek otthon, és előfordulhat, hogy alkalmanként röviden egyedül maradnak. Ilyenkor fontos, hogy ismerjék az alapvető tűzvédelmi szabályokat, felismerjék a veszélyes helyzeteket, és tudják, mikor és hogyan kell segítséget kérni.
A lakásárak és bérleti díjak emelkedése, a korszerűtlen lakásállomány és a szűkös nagyvárosi kínálat egyaránt nehezíti a megfizethető lakhatást. Az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatcsomagja szerint a problémára nem elsősorban a lakásvásárlást ösztönző támogatások jelenthetnek tartós megoldást.
Az utóbbi években az agglomerációs településeken és a nagyvárosok kertvárosi részein elterjedt az a gyakorlat, amely során a beruházók meglévő családi házakat vagy telkeket vásárolnak meg, majd azokat a helyi építési szabályzatot kijátszva több önálló lakrésszé alakítják át és értékesítik. A helyzet jogilag egyes esetekben megoldhatatlan maradhat, és az ingatlan végleg forgalomképtelenné válhat. 
A Paksi Atomerőmű tájékoztatása szerint a 2. blokk augusztus 10-től ismét névleges teljesítményen üzemel.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Régi nagypolgári lakásokból kialakított miniapartmanok, vitatott közműbekötések és túlterhelt társasházi infrastruktúra - országszerte egyre több konfliktust okoznak a szabálytalan lakásfelosztások. A hatóságok és az önkormányzatok egyre szigorúbban lépnek fel a jogsértő átalakításokkal szemben, de hogyan kezelhetik a problémát társasházak és a közös képviselők a mindennapokban? A THT társasházi és ingatlan jogi szakértőjét Dr. Kiss Balázs Károlyt kérdeztük a probléma hátteréről és a megoldási lehetőségekről.
Budapesten 40-50 ezer új lakás építésére is lehetőség nyílhatna olyan alulhasznosított állami és vasúti területeken, amelyek már ma is jó kötöttpályás közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek. Vitézy Dávid szerint a lakhatási válság kezelésében ezeknek a területeknek kellene nagyobb szerepet kapniuk, nem pedig az infrastruktúra nélküli városszéli fejlesztéseknek.
Energiatárolás, hálózatfejlesztés, több szélenergia - átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány. Az első ütemre 868 milliárd forintot szánnak, és több olyan intézkedés is szerepel a csomagban, amely közvetlenül érintheti a napelemes háztartásokat és a villamosenergia-fogyasztókat.
Életveszélyes, amikor egy épület homlokzatáról burkolatdarab hullik le, különösen olyan helyeken, ahol közvetlenül a homlokzati sík előtt gyalogos közforgalom van. Ez a jelenség egyáltalán nem technológiafüggő, és nem is egy-egy településre vagy épülettípusra jellemző. Egy azonban minden esetben közös: a veszélyeztetés a tulajdonos vagy a tulajdonosi közösség karbantartási kötelezettségének elmulasztására vezethető vissza.
A Duna vízszintje lassan emelkedik, a Paksi Atomerőmű teljes leállításra nem volt szükség. A kormány a legutóbbi energiaválság tapasztalataira reagálva átfogó fejlesztési programot fogadott el.
Az Európai Bizottság új együttműködési platformot hozott létre Európai Lakhatási Szövetség (European Housing Alliance) néven, amelynek célja, hogy összehangolja a tagállamok, az önkormányzatok és a lakhatási ágazat szereplőinek munkáját a kontinens egyre súlyosbodó lakhatási problémáinak kezelésében.
Viharban megrongálódott tető cseréje, életveszélyessé vált lépcsőházi üvegpanelek pótlása, LED-es világításkorszerűsítés, illetve hő- és füstelvezető rendszer modernizálása - ez csak néhány példa az OTP Bank Társasházi Pályázatának 2026-os nyertesei közül. A „Fenntarthatóbb jövő" és a „Biztonságos otthonok" kategóriában idén 20 lakóközösség osztozott az 50 millió forintos - vissza nem térítendő - támogatáson. A győztes fejlesztések közel 1200 lakásban, több mint 2500 lakó otthonában hoznak érezhető változást, a fővárosi panelházaktól a kisvárosi téglaépületekig.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar záró beszélgetése az ingatlanvilág legszigorúbb, mégis legizgalmasabb területére, a jog útvesztőibe kalauzolta a nézőket. Egy hibásan összehívott közgyűlés vagy egy vitatott határozat könnyen bírósági eljáráshoz vezethet. A beszélgetés során a szakértők beavatták a nézőket a társasházi krízishelyzetekbe, és kiderült, miről ismerszik meg a profi ügyvéd.
Pakson az utolsó turbina leállására még sor kerülhet, de az erőmű műszaki kialakítása egyelőre lehetővé teszi a további működést. A kieső termelést részben a Dunamenti Erőmű helyreállítása, részben az import és az önkéntes fogyasztáscsökkentési vállalások ellensúlyozhatják.
Az országos energiaellátás biztonságának fenntartásában a társasházi lakók egyéni döntései összeadódva óriási erőt képviselnek. Sokszor nincs szükség drága gépcserékre vagy beruházásokra ahhoz, hogy érdemben lefaragjunk a fogyasztásból. Apró, azonnal bevezethető szokásváltásokkal már a mai naptól kezdve jelentős mennyiségű áramot takaríthatunk meg a négy fal között és a lépcsőházban egyaránt.
Kamatmentes felújítási és önerő-támogatás, valamint vissza nem térítendő kamattámogatás is elérhető a zuglói társasházak és lakásszövetkezetek számára. A pályázatokat a legalább 2 albetétes házak 2026. augusztus 1. és szeptember 30. között nyújthatják be.
A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét. 





































