A hét lakásból mára öt a politikus és cége birtokában van. A konfliktus gyökere egy rendkívüli közgyűlési határozat, amely a tulajdonosi többség akaratát érvényesítve drasztikus pénzügyi terheket rótt a lakókra. A beruházások célja hivatalosan az épület régi patinájának visszaállítása és a pince szigetelése. A panaszos tulajdonos azonban a beruházást a többségi tulajdonos magánvagyon-gyarapításának tekinti - adta hírül az RTL Házon kívül műsora.
A költségek a kisebbségben lévő magántulajdonosok számára teljesíthetetlennek bizonyultak:
• Közös költség emelkedése: Egyik lakó esetében a havi 36 000 forintos fix díj további 69 000 forinttal emelkedett.• Célbefizetés: A felújítási munkálatok fedezésére közel 12 millió forintos egyszeri befizetést írtak elő lakásonként.
Stratégiai ellehetetlenítés vagy szükséges karbantartás?
A közös teherviselés elve elméletben a ház megújulását szolgálja, a gyakorlatban azonban a tulajdonosi többség olyan pénzügyi nyomást gyakorolhat a kisebbségre, amely az ingatlan elhagyására kényszerítheti őket. Míg a többségi tulajdonos képviselője szerint soha nem volt céljuk a fennmaradó lakások felvásárlása, az érintett lakók pszichológiai és fizikai nyomásgyakorlásról számolnak be. Az egyik bérlakásban élő idős lakó például a lépcsőházban folyó munkálatok és az ott felhalmozott építési anyagok miatt a lakását is alig tudta elhagyni.
A panaszos tulajdonos az ingatlan értékesítésével sem tud szabadulni a helyzetből. A piaci ár felét kínáló vételi ajánlatok elfogadhatatlanok, az eladó táblára jelentkező külső érdeklődők pedig a többségi tulajdonossal való várható konfliktusok miatt állnak el a vételtől.
A többségi tulajdonos álláspontja
Az Építési és Közlekedési Minisztérium korábbi tájékoztatása szerint Lázár János saját és családja részére, lakhatási céllal vásárolt ingatlant a házban. Lázár véleménye szerint az épület rossz állapota miatt a felújítások elkerülhetetlenek, és a költségeket a tulajdonosoknak tulajdoni hányaduk arányában kell viselniük. Ugyanakkor jelezte, hogy amennyiben a kisebbségi tulajdonos méltányosságot kér a fizetési kötelezettségek kapcsán, azt támogatni fogja.
Jogszabályi háttér és a kisebbségvédelem eszközei
Egy ingatlan vagy akár egy teljes társasház hasonló módszerekkel - a tulajdoni többség megszerzésén és az azt követő költségnyomáson keresztüli - kisajátítása nem újkeletű jelenség a ingatlanpiacon. A társasházakról szóló 2003. évi CIII. törvény (Tht.) alapvetése, hogy a tulajdonostársak a tulajdoni hányaduk arányában kötelesek viselni a közös tulajdonba tartozó épületrészek fenntartási költségeit és a felújítási kiadásokat. Bár a törvény biztosítja a többségi döntéshozatal jogát a közgyűléseken, egyúttal fontos kisebbségvédelmi garanciákat is tartalmaz. A jogszabály kimondja, hogy a közgyűlés határozata nem sértheti lényeges mértékben a kisebbségben lévő tulajdonosok jogait. Amennyiben egy tulajdonos úgy ítéli meg, hogy a megszavazott határozat kisebbségi jogait sérti, törvénysértő módon összehívott közgyűlésen született, vagy nem kellő mértékben volt például előkészítve, a határozat meghozatalától számított 60 napon belül bíróságtól kérheti az érvénytelenség megállapítását. Ilyen esetekben a bíróság az összes állított jogsértést megvizsgálja, és a bizonyítási eljárás végén meghozza döntését.
