THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Pénzügyi nyomásgyakorlás és patthelyzet egy budapesti társasházban2026. május 11. |
|---|
 A belvárosi ingatlanpiac egyik legvitatottabb esete bontakozott ki Budapest V. kerületében, egy Károlyi-kertre néző, nagy múltú társasházban. Az ingatlanban az elmúlt két évben jelentős tulajdonosi átrendeződés ment végbe. A lakók beszámolói alapján Lázár János miniszter, valamint egy hozzá köthető cég fokozatosan szerzett többségi tulajdont az épületben.
|
|
8 148 HUF
Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
A hét lakásból mára öt a politikus és cége birtokában van. A konfliktus gyökere egy rendkívüli közgyűlési határozat, amely a tulajdonosi többség akaratát érvényesítve drasztikus pénzügyi terheket rótt a lakókra. A beruházások célja hivatalosan az épület régi patinájának visszaállítása és a pince szigetelése. A panaszos tulajdonos azonban a beruházást a többségi tulajdonos magánvagyon-gyarapításának tekinti - adta hírül az RTL Házon kívül műsora. A költségek a kisebbségben lévő magántulajdonosok számára teljesíthetetlennek bizonyultak: • Közös költség emelkedése: Egyik lakó esetében a havi 36 000 forintos fix díj további 69 000 forinttal emelkedett.• Célbefizetés: A felújítási munkálatok fedezésére közel 12 millió forintos egyszeri befizetést írtak elő lakásonként. Stratégiai ellehetetlenítés vagy szükséges karbantartás? A közös teherviselés elve elméletben a ház megújulását szolgálja, a gyakorlatban azonban a tulajdonosi többség olyan pénzügyi nyomást gyakorolhat a kisebbségre, amely az ingatlan elhagyására kényszerítheti őket. Míg a többségi tulajdonos képviselője szerint soha nem volt céljuk a fennmaradó lakások felvásárlása, az érintett lakók pszichológiai és fizikai nyomásgyakorlásról számolnak be. Az egyik bérlakásban élő idős lakó például a lépcsőházban folyó munkálatok és az ott felhalmozott építési anyagok miatt a lakását is alig tudta elhagyni. A panaszos tulajdonos az ingatlan értékesítésével sem tud szabadulni a helyzetből. A piaci ár felét kínáló vételi ajánlatok elfogadhatatlanok, az eladó táblára jelentkező külső érdeklődők pedig a többségi tulajdonossal való várható konfliktusok miatt állnak el a vételtől. A többségi tulajdonos álláspontja Az Építési és Közlekedési Minisztérium korábbi tájékoztatása szerint Lázár János saját és családja részére, lakhatási céllal vásárolt ingatlant a házban. Lázár véleménye szerint az épület rossz állapota miatt a felújítások elkerülhetetlenek, és a költségeket a tulajdonosoknak tulajdoni hányaduk arányában kell viselniük. Ugyanakkor jelezte, hogy amennyiben a kisebbségi tulajdonos méltányosságot kér a fizetési kötelezettségek kapcsán, azt támogatni fogja. Jogszabályi háttér és a kisebbségvédelem eszközei Egy ingatlan vagy akár egy teljes társasház hasonló módszerekkel - a tulajdoni többség megszerzésén és az azt követő költségnyomáson keresztüli - kisajátítása nem újkeletű jelenség a ingatlanpiacon. A társasházakról szóló 2003. évi CIII. törvény (Tht.) alapvetése, hogy a tulajdonostársak a tulajdoni hányaduk arányában kötelesek viselni a közös tulajdonba tartozó épületrészek fenntartási költségeit és a felújítási kiadásokat. Bár a törvény biztosítja a többségi döntéshozatal jogát a közgyűléseken, egyúttal fontos kisebbségvédelmi garanciákat is tartalmaz. A jogszabály kimondja, hogy a közgyűlés határozata nem sértheti lényeges mértékben a kisebbségben lévő tulajdonosok jogait. Amennyiben egy tulajdonos úgy ítéli meg, hogy a megszavazott határozat kisebbségi jogait sérti, törvénysértő módon összehívott közgyűlésen született, vagy nem kellő mértékben volt például előkészítve, a határozat meghozatalától számított 60 napon belül bíróságtól kérheti az érvénytelenség megállapítását. Ilyen esetekben a bíróság az összes állított jogsértést megvizsgálja, és a bizonyítási eljárás végén meghozza döntését. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon. 
Idén év elejétől új tulajdonosok csatlakoztak az eHÁZ csapatához, akik segítségével új dimenziókba emelkedhet a piacvezető hazai társasházi szoftver további fejlődése. 
Az új energiahatékonysági szabályok miatt a társasházakban egyre sürgetőbbé válik a távleolvasós vízmérők bevezetése. Hogyan érdemes elindulni az eltérő hitelességi idők mellett, és pontosan mekkora szavazati arány kell a döntéshez? Két konkrét olvasói kérdés kapcsán mutatunk be néhány fontos jogi és gyakorlati kiindulópontot, amelyek segíthetnek elindítani a lakóközösséget a folyamatban. 
Haladékot kaptak az RRF-6.2.1 lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat nyertesei és a kivitelezők. A Magyar Közlönyben megjelent 1193/2026. (VI. 11.) Korm. határozat értelmében a végső elszámolási határidőt 2026. június 15-ről 2026. szeptember 30-ra tolták ki. 
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Mérnöki Kamara közös iránymutatást adott ki a tervezési alaptérképek és a telekhatár-kitűzések szabályairól. A 2026. június 9-én megjelent hivatalos tájékoztató célja a korábbi bizonytalanságok tisztázása, a hatósági ellenőrzések szigorítása és a jogszabályok egységes alkalmazása. 
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI). A brüsszeli székhelyű szervezet nemrégiben hivatalosan is köszöntötte legújabb tagjait, a svéd Bostadsrätterna és az izlandi Húseigendafélagið egyesületeket. Ezzel a lépéssel az UIPI jelentősen megerősítette a skandináv térségben való jelenlétét, és még hatékonyabban tudja képviselni a magáningatlan-tulajdonosok érdekeit egész Európában. 
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A lakhatási helyzet kezelése kiemelt helyet foglal el az európai döntéshozók napirendjén. A hosszú távú stabilitás érdekében elengedhetetlen a legújabb fejlemények nyomon követése és a valós társadalmi igények megismerése. Ehhez kíván hozzájárulni a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) által indított kutatás, ami a fiatal európaiak ingatlanszerzési igényeit méri fel, és amelyhez kapcsolódó kérdőív magyar nyelven is elérhető. 
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik. 
Az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS2) és a hazai rezsicsökkentés elsőre tűz és víz. Egy friss szakpolitikai elemzés szerint azonban a látszólagos ellentét feloldható: okos szabályozással és az évi közel 500 milliárd forintnyi uniós forrás célzott felhasználásával Magyarország nemcsak teljesítheti a klímacélokat, de védelmet is nyújthat a sérülékeny háztartásoknak. 
A Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége (MIOSZ) és a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy az ingatlanszektor különböző szereplőit - az ingatlantulajdonosokat, társasházkezelőket, ingatlankezelőket és ingatlanközvetítőket - közös szakmai és társadalmi érdekek mentén közelebb hozzák egymáshoz. 
A hazai lakáspiac rendkívül intenzív évet zárt: 2025-ben a lakásár-növekedés országosan reálértelemben elérte a 19,0%-ot, ami az elmúlt negyedszázad legjelentősebb áremelkedési üteme. A Magyar Nemzeti Bank 2026. májusi Lakáspiaci jelentéséből kiderül, hogy a dinamikus drágulás mögött komoly feszültségek húzódnak, és a piac 2026 elejére a lassulás jeleit mutatja. 
A hazai lakáspiac tovább élénkült, a legfrissebb jegybanki adatok szerint a kedvezményes hitelkihelyezések előnyei jelentős részben egy jól körülhatárolható, magasabb jövedelmű adósi körhöz kerültek. 
Lezárult a helyreállítási terv tartalmi újratárgyalása az Európai Bizottsággal, amelynek köszönhetően nagyszabású lakhatási program veszi kezdetét. Az uniós forrás közvetlenül a bérlakáspiac és a kollégiumi hálózat bővítését célozza. 
A Haus & Grund Német Ingatlantulajdonosok Szövetsége pénzügyi ösztönzőket javasol a szövetségi kormánynak, különösen a fiatal, első lakásvásárlók és a bérbeadók számára, hogy több embert bátorítson a saját otthon teremtésére. 
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
