THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Petíció indult a közös képviselők számára ingyenes földhivatali hozzáférés biztosítása érdekében - melyet a TSZOE is támogat2025. február 6. |
|---|
|
|
|
17 690 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
Közös képviselők számára ingyenes földhivatali hozzáférés biztosítása érdekében aláírásgyűjtés indult a peticiok.com oldalon. A Gáts Bence által indított kezdeményezés szövege a következő: "Egy Társasház esetén több száz, akár több ezer albetét tekintetében eddig adott volt a lehetőség, hogy a közös képviselő a földhivatalnál személyesen betekintsen a tulajdoni lapokba, így került sor tipikusan az adategyeztetésre. Ez a közös képviselők számára nélkülözhetetlen, mert nagy számú albetét esetén szinte lehetetlen a tulajdonosokkal egyesével adategyeztetést intézni, sok tulajdonos saját maga sincs tisztában a tulajdonosi jogviszonyokkal, így csak a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adatai jelenthetnek kiinduló pontot.Ezt az adategyeztetést évi egy alkalommal célszerű volt megtenni, elkerülve a közgyűlésekhez kapcsolódó szabálytalanságokkal járó jogkövetkezményeket. Bár a társasházi adatinformációk nyilvánosak, de nem tartalmazzák a tulajdonosi adatokat és tulajdoni hányadok mértékét, ez csak a tulajdoni lap tartalmából ismerhető meg. Az új ingatlany-nyilvántartási törvény (Inytv.) 74. § (1) szabályozza, hogy a tulajdoni lap tartalma megismerhető: a) a tulajdonilap-másolat szolgáltatásával, b) a tulajdonilap-másolatba történő betekintéssel, c) földkönyvi adatszolgáltatással. Egy tulajdoni lap lekérésének költsége 4 800 -Ft, ami olyan mértékű kiadást jelent, hogy a társasházak nem tudják vállalni. A tulajdonilap-másolatba történő betekintés körében az Inytv. 78. § szerint „Természetes személy kérelmére a saját és olyan ingatlan tulajdonilap-másolatába, amelyen jogosultként szerepel, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal saját számítástechnikai eszközével betekintést biztosít." A közös képviselő egyrészt nem természetes személy, másrészt az egyes albetétek tulajdoni lapjain nem jelenik meg jogosultként (amennyiben a közös képviselői tisztség keletkezésének ténye bejegyzésre kerül, úgy a társasházi törzslapon fog megjelenni jogosultként). Földkönyvi adatszolgáltatás körében az Inytv. 80. § b) pontja szerinti, jogosulti adatokkal kiegészített földkönyv jelenthet hatékony megoldást a tulajdoni adatok megismerésére, adategyeztetésre. Álláspontunk szerint a közös képviselő számára az igénylésre megjelölt adatkör megismerésére a Tht. adja meg a törvényi felhatalmazást. Az ingatlan-nyilvántartási, a telekalakítási, a földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos eljárások, továbbá az ingatlan-nyilvántartásból és az állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 1/2024. (I. 30.) KTM rendelet 21. §-a szerint a tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv vagy földkönyvkivonat esetében 320 - Ft díjat kell ingatlanonként fizetni. A 4 800 - Ft/albetéthez képest a földkönyv 320 Ft/albetét ára már vállalhatóbb alternatíva, de még így is jelentős kiadás a társasházaknak. Bár nyilvánvaló, hogy az új szabályokkal az egyik cél az volt, hogy az állami szolgáltatások költségeit részben az igénybe vevők fedezzék, csökkentve ezzel a költségvetési terheket, de ezzel az intézkedéssel olyan jelentős terhet róttak a társasházakra és közös képviselőkre, amely jelentős érdeksérelmet okoz. Az ingyenes betekintés azon része amit a közös képviselők végeztek a munkájuk pontosságának elősegítése érdekében ugyanakkor álláspontunk szerint nem jelenthet jelentős anyagi veszteséget az államnak. A fenti helyzet megoldására két megoldás lehetséges, kérjük a jogalkotót ennek végig gondolására, és a szükséges lépések megtételére: 1.) Biztosítsa a jogalkotó a tulajdoni lap másolatba történő iratbetekintés ingyenes és korlátlan lehetőségét a társasházhoz tartozó albetétek tekintetében a társasházi törzslapra bejegyzett közös képviselők számára, (lehetőleg elektronikusan pl. jogosulti adatokkal kiegészített földkönyv módjára). 2.) Amennyiben a fentiekre nem lát lehetőséget, úgy évi egy alkalommal biztosítsa ingyenesen a jogosulti adatokkal kiegészített földkönyv lekérésének lehetőségét a társasházhoz tartozó albetétek tekintetében a társasházi törzslapra bejegyzett közös képviselők számára. A törvényi szabályozás (az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény) értelmében az illetékes földhivatal ingyen biztosítja az adatokat évente egy alkalommal az önkormányzatok részére az illetékességi területeiken található ingatlanjairól, a telekadó, a magánszemélyek kommunális adója, valamint az építményadó ellenőrzése céljából. Minden közgyűlés előtt indokolt lenne a közös képviselők számára a betekintés, illetve más ügyekben is előfordulhat, hogy szükség lenne a tulajdonosok adataira [pl.: Tht. 10. § (2) bekezdés szerinti elidegenítés]. Álláspontunk szerint ezen intézkedéssel a bírósági peres eljárások száma egyértelműen csökkenthető lenne, amely méltányolható társadalmi érdeket is jelent, nem terhelve feleslegesen az intézmények amúgy is szűkös kapacitását." A TSZOE és a THT ezúton kéri Önöket, hogy csatlakozzanak a társasházak és képviselőik munkáját megkönnyíteni szándékozó petíció aláíróihoz! |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Nem egyszerűen az látszik a közös képviselői díjakból, hogy Budapesten drágább, vidéken pedig olcsóbb a szolgáltatás. A MITOE és a THT 2026 eleji felmérésének részletesebb elemzése ennél jóval érdekesebb képet mutat: Magyarországon több, egymástól látványosan eltérő közös képviselői működési modell él egymás mellett. Van közöttük olyan, amelyből professzionális szolgáltatói piac kezd kialakulni, és olyan is, amelynek hosszú távú fennmaradása már kérdésesnek látszik. 
A városi környezetben megjelenő csótányok nemcsak kellemetlen látványt nyújtanak, de jelenlétük komoly higiéniai és egészségügyi kockázatokat is hordoz magában. A hatékony védekezés alappillérét a megelőzés és a tulajdonosi felelősségvállalás jelenti. A jogszabályi előírások alapján a lakott területeken mindenkinek általános kötelezettsége a kártevők elleni védekezés és megtelepedésük megakadályozása. 
Életveszélyes, amikor egy épület homlokzatáról burkolatdarab hullik le, különösen olyan helyeken, ahol közvetlenül a homlokzati sík előtt gyalogos közforgalom van. Ez a jelenség egyáltalán nem technológiafüggő, és nem is egy-egy településre vagy épülettípusra jellemző. Egy azonban minden esetben közös: a veszélyeztetés a tulajdonos vagy a tulajdonosi közösség karbantartási kötelezettségének elmulasztására vezethető vissza. 
Az országos energiaellátás biztonságának fenntartásában a társasházi lakók egyéni döntései összeadódva óriási erőt képviselnek. Sokszor nincs szükség drága gépcserékre vagy beruházásokra ahhoz, hogy érdemben lefaragjunk a fogyasztásból. Apró, azonnal bevezethető szokásváltásokkal már a mai naptól kezdve jelentős mennyiségű áramot takaríthatunk meg a négy fal között és a lépcsőházban egyaránt. 
A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét. 
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot". 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár. 
A társasházak működtetésével kapcsolatos feladatok az elmúlt években jelentősen összetettebbé váltak, miközben a lakóközösségek által fizetett közös képviseleti díjak emelkedése sok esetben nem követi a növekvő szakmai, műszaki és adminisztratív terheket. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a THT Társasházi és Ingatlanpiaci szaklap 2026. év eleji felmérése azt vizsgálta, hogyan alakulnak jelenleg a közös képviselői díjak Magyarországon, milyen tényezők befolyásolják meghatározását, valamint hogyan értékelik saját szakmai helyzetüket és munkaterhelésüket a társasházkezeléssel foglalkozó szakemberek. 
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet. 
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
