Proptech Innovation NOW: a jövő építészete MA - egy konferencia beszámolója2024. június 6. |
|---|
Az AI, a BIM, a fenntartható működés, és az építőipari szereplők bizonytalansága metszetén bonyolódott Proptech Hungary ötödik innovációs rendezvénye, amit május 16-án tartottak a Budapest Music Centerben, ahol a THT is képviseltette magát. Konferencia beszámoló következik.
|
|
49 690 HUF
Prémium minőségű NOTRAX Szennyfogó szőnyeg 380 Swisson Classic XT 90x150 cm
![]() Érdekel → |
|
Május 16-án került megrendezésre a Proptech Hungary ötödik innovációs rendezvénye a Budapest Music Centerben, amely az építőipar és az ingatlanpiac legújabb technológiai fejlesztéseit mutatta be. A konferencia fő témái között szerepelt az AI, a BIM, a fenntartható működés, és az iparági szereplők bizonytalansága. A rendezvény célja az volt, hogy közelebb hozza az építőipar és az ingatlanpiac szereplőit, valamint hogy bemutassa az új technológiák alkalmazásának lehetőségeit. Innovatív előadások és nemzetközi sztárok A konferenciát James Dearsley, az ingatlanpiaci innovációk nemzetközileg elismert szakértője nyitotta meg. Ezt követően Dirk Paelinck, a Proptech House alapítója, és Andrew Knight, a RICS vezető adatelemzője osztotta meg gondolatait a digitális technológiák és az AI növekvő szerepéről az ingatlanpiac értékláncában. Fahad Al Tomaihy, a szaúdi Tayaqan alapítója, bemutatta a szaúdi szuperváros, a The Line projektjét, amely egy 170 kilométer hosszú, 200 méter széles és 800 méter magas okosmetropolisz. Digitális építészet: A jövő megoldásai Az előadások során kiemelt szerepet kapott az AR, VR, BIM és AI technológiák alkalmazása az építőiparban. Livják Csaba, a Buildext Kft. ügyvezetője, bemutatta, hogyan építik fel a tervezők a virtuális épületek digitális másolatát, és hogyan segítik ezek a technológiák az építési és üzemeltetési folyamatokat. A digitális integrációval az épületek építése gyorsabbá és költséghatékonyabbá válik, miközben a kommunikáció és az információelérés is javul. A digitális átállás kihívásai és lehetőségei A konferencia egyik fő üzenete az volt, hogy bár a digitális technológiák és megoldások már rendelkezésre állnak, az iparági szereplők gyakran idegenkednek azok bevezetésétől. Kalmár Zoltán, a Proptech Hungary ügyvezetője hangsúlyozta, hogy az építőipar és az ingatlanpiac digitalizációja elengedhetetlen a versenyképesség fenntartásához. A konferencia résztvevői között egyetértés volt abban, hogy a digitalizáció és az innováció kulcsfontosságú a jövő építőiparának sikeréhez. Állami szerepvállalás és a digitális stratégia Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, beszámolt a magyar építőipari digitális stratégia fontosságáról és a BIM beruházási törvényről. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak fel kell zárkóznia a digitális élmezőnyhöz, mivel az Európai Unió digitális gazdaság és társadalom indexén a huszonkettedik helyen állunk. A digitális átállás és az automatizáció elengedhetetlen a gazdasági fejlődéshez és a versenyképesség növeléséhez. A jövő építészete: Hol tartunk és merre haladunk? A Proptech Innovation NOW konferencia egyértelműen rámutatott, hogy a digitális technológiák és innovációk már a jelenben elérhetők, és azok alkalmazása elengedhetetlen a jövő építészete szempontjából. Az eseményen bemutatott megoldások és előadások inspiráló példákat nyújtottak arra, hogyan lehet a modern technológiákat hatékonyan alkalmazni az építőiparban és az ingatlanpiacon. A konferencia összekötötte az iparági szereplőket, és új lehetőségeket mutatott be a digitalizáció és az innováció terén. A részletesebb összefoglalót ITT olvashat a konferencián látottakról és elhangzottakról. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Az AI, a BIM, a fenntartható működés, és az építőipari szereplők bizonytalansága metszetén bonyolódott Proptech Hungary ötödik innovációs rendezvénye, amit május 16-án tartottak a Budapest Music Centerben, ahol a THT is képviseltette magát. Konferencia beszámoló következik.

A társasházak felújítása során egyre gyakrabban kerül sor komplex energetikai korszerűsítésre. A homlokzati hőszigetelés mellett a lapostető is kiemelt szerepet kap, hiszen az épület hőveszteségének jelentős része a tetőn keresztül távozhat. Az energetikai felújítások részeként ezért sok esetben új hőszigetelés kerül a tetőre, miközben a meglévő vízszigetelést is korszerűsíteni kell. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy a választott vízszigetelési rendszer hosszú távon is megbízható legyen, és jól együttműködjön a modern tetőtechnológiákkal. A PVC alapú Fatrafol vízszigetelő lemezek éppen ezekre az igényekre kínálnak korszerű megoldást.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: az építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
Egy olvasói levél egy viszonylag gyakori, mégis sok bizonytalanságot hordozó működési modellre kérdez rá: mi történik akkor, ha egy társasházon belül az elkülönülő épületek a gyakorlatban külön gazdálkodnak, miközben jogilag egy társasházat alkotnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet.
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak.
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan?
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást.
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt.
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban.
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása.
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft.
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést. 







































