Proptech Innovation NOW: a jövő építészete MA - egy konferencia beszámolója2024. június 6. |
|---|
Az AI, a BIM, a fenntartható működés, és az építőipari szereplők bizonytalansága metszetén bonyolódott Proptech Hungary ötödik innovációs rendezvénye, amit május 16-án tartottak a Budapest Music Centerben, ahol a THT is képviseltette magát. Konferencia beszámoló következik.
|
|
2 781 HUF
Biztonsági utánvilágító jelzés - emeletjelző/szintjelző/irányjelző biztonsági tábla
![]() Érdekel → |
|
Május 16-án került megrendezésre a Proptech Hungary ötödik innovációs rendezvénye a Budapest Music Centerben, amely az építőipar és az ingatlanpiac legújabb technológiai fejlesztéseit mutatta be. A konferencia fő témái között szerepelt az AI, a BIM, a fenntartható működés, és az iparági szereplők bizonytalansága. A rendezvény célja az volt, hogy közelebb hozza az építőipar és az ingatlanpiac szereplőit, valamint hogy bemutassa az új technológiák alkalmazásának lehetőségeit. Innovatív előadások és nemzetközi sztárok A konferenciát James Dearsley, az ingatlanpiaci innovációk nemzetközileg elismert szakértője nyitotta meg. Ezt követően Dirk Paelinck, a Proptech House alapítója, és Andrew Knight, a RICS vezető adatelemzője osztotta meg gondolatait a digitális technológiák és az AI növekvő szerepéről az ingatlanpiac értékláncában. Fahad Al Tomaihy, a szaúdi Tayaqan alapítója, bemutatta a szaúdi szuperváros, a The Line projektjét, amely egy 170 kilométer hosszú, 200 méter széles és 800 méter magas okosmetropolisz. Digitális építészet: A jövő megoldásai Az előadások során kiemelt szerepet kapott az AR, VR, BIM és AI technológiák alkalmazása az építőiparban. Livják Csaba, a Buildext Kft. ügyvezetője, bemutatta, hogyan építik fel a tervezők a virtuális épületek digitális másolatát, és hogyan segítik ezek a technológiák az építési és üzemeltetési folyamatokat. A digitális integrációval az épületek építése gyorsabbá és költséghatékonyabbá válik, miközben a kommunikáció és az információelérés is javul. A digitális átállás kihívásai és lehetőségei A konferencia egyik fő üzenete az volt, hogy bár a digitális technológiák és megoldások már rendelkezésre állnak, az iparági szereplők gyakran idegenkednek azok bevezetésétől. Kalmár Zoltán, a Proptech Hungary ügyvezetője hangsúlyozta, hogy az építőipar és az ingatlanpiac digitalizációja elengedhetetlen a versenyképesség fenntartásához. A konferencia résztvevői között egyetértés volt abban, hogy a digitalizáció és az innováció kulcsfontosságú a jövő építőiparának sikeréhez. Állami szerepvállalás és a digitális stratégia Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, beszámolt a magyar építőipari digitális stratégia fontosságáról és a BIM beruházási törvényről. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak fel kell zárkóznia a digitális élmezőnyhöz, mivel az Európai Unió digitális gazdaság és társadalom indexén a huszonkettedik helyen állunk. A digitális átállás és az automatizáció elengedhetetlen a gazdasági fejlődéshez és a versenyképesség növeléséhez. A jövő építészete: Hol tartunk és merre haladunk? A Proptech Innovation NOW konferencia egyértelműen rámutatott, hogy a digitális technológiák és innovációk már a jelenben elérhetők, és azok alkalmazása elengedhetetlen a jövő építészete szempontjából. Az eseményen bemutatott megoldások és előadások inspiráló példákat nyújtottak arra, hogyan lehet a modern technológiákat hatékonyan alkalmazni az építőiparban és az ingatlanpiacon. A konferencia összekötötte az iparági szereplőket, és új lehetőségeket mutatott be a digitalizáció és az innováció terén. A részletesebb összefoglalót ITT olvashat a konferencián látottakról és elhangzottakról. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Az AI, a BIM, a fenntartható működés, és az építőipari szereplők bizonytalansága metszetén bonyolódott Proptech Hungary ötödik innovációs rendezvénye, amit május 16-án tartottak a Budapest Music Centerben, ahol a THT is képviseltette magát. Konferencia beszámoló következik.

A társasházak felújítása során egyre gyakrabban kerül sor komplex energetikai korszerűsítésre. A homlokzati hőszigetelés mellett a lapostető is kiemelt szerepet kap, hiszen az épület hőveszteségének jelentős része a tetőn keresztül távozhat. Az energetikai felújítások részeként ezért sok esetben új hőszigetelés kerül a tetőre, miközben a meglévő vízszigetelést is korszerűsíteni kell. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy a választott vízszigetelési rendszer hosszú távon is megbízható legyen, és jól együttműködjön a modern tetőtechnológiákkal. A PVC alapú Fatrafol vízszigetelő lemezek éppen ezekre az igényekre kínálnak korszerű megoldást.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”
Egy olvasói levél egy viszonylag gyakori, mégis sok bizonytalanságot hordozó működési modellre kérdez rá: mi történik akkor, ha egy társasházon belül az elkülönülő épületek a gyakorlatban külön gazdálkodnak, miközben jogilag egy társasházat alkotnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet.
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak.
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan?
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást.
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt.
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban.
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása.
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft.
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést.
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 







































