Rétegesen öltöztetett házak - Hány réteg legyen a hőszigetelés?

A kérdés a hőszigetelés átlagvastagságának növekedésével került napirendre. A 4-5 cm vastag lemezek helyett ma már a 15-20, vagy passzívházaknál akár a 30 cm vastag hőszigetelés a megszokott. 

És míg a padlóknál teljesen általános a többrétegű fektetés, mi a helyzet a homlokzatok esetében?
Technológiai akadálya nincsen a 20-40 cm vastag homlokzati hőszigetelő lemezek legyártásának (jelenleg a hazai rekord 38 cm), és az egy vastagabb, vagy a két vékonyabb lemezből összerakott hőszigetelés ára sem tér el, ha az összvastagság azonos. A kétrétegű szigetelés viszont költségesebb, mivel a hőszigetelő lemezek egymáshoz ragasztása többlet anyagköltséggel és munkadíjjal jár. Ha mégis több rétegben kell felhordani a hőszigetelést (amit például a homlokzati díszítő tagozatok rögzítése is indokolhat), a két réteg egymáshoz ragasztására a cement bázisú ragasztók (a legtöbb ragasztótapasz ilyen) nem alkalmazhatók. Mivel egyik felület sem nedvszívó, a ragasztó nehezen, vagy egyáltalán nem köt meg. Jól alkalmazhatók viszont a poliuretán bázisú ragasztók, melyek nedvesség jelenlétében kötnek. A kétrétegű homlokzatszigetelés technikai vagy jogi korlátairól a rendszergazdák adnak bővebb tájékoztatást.
Nem megkerülhető az a kérdés sem, hogy mi történjen, ha már egyszer korszerűsítettünk, és a homlokzaton van egy 5 cm vastag hőszigetelés? Nyilvánvaló, hogy ez ma már kevés; hozzá kell nyúlnunk. 

Sokan tartanak attól, hogy felújításnál a teljes hőszigetelő rendszert ki kell dobni, de szerencsére ez nincs így. A megfelelő állapotú vékony hőszigetelésre fel lehet helyezni egy második hőszigetelőanyag réteget, melyet ragasztással és dübelezéssel kell rögzíteni. A régi vakolat külső rétegét azonban előzetesen meg kell vizsgálni, és annak teljesen épnek kell lennie. Abban az esetben, ha a szigetelés megfelelő állapotú, de a vakolat nem (többnyire ez a réteg károsodik először), akkor csak az utóbbit kell eltávolítani: ezt hívják „lecsupaszításnak". A vékonyvakolat, háló és ragasztó alkotta külső réteget függőlegesen bevágják, majd csíkokban maradék nélkül le kell húzni.

 
Lapostető

A megszokott, úgynevezett egyenes rétegrendű lapostetők esetében (amikor a hőszigetelés van alul, és a vízszigetelés felül) lehetséges, esetenként még előnyös is a több rétegű fektetés. 

Más a helyzet a fordított rétegrend esetében (amikor az extrudált polisztirolhab vagy az AUSTROTHERM ZENIT® hőszigetelés van felül, és alul a vízszigetelés). Ebben az esetben már a szabványok is tiltják a kétrétegű fektetést.

Új épületeknél, új szerkezeteknél egyaránt lehet bármelyik rétegrendet alkalmazni, ennek meghatározása a tervező feladata. Felújítások során, mikor a tető hőszigetelő képességét szeretnénk javítani, jelentős előnnyel jár egy harmadik, tulajdonképpen vegyes megoldás, az egyenes és a fordított rétegrend kombinálása. Ezt a szaknyelv kettős hőszigetelésű tetőnek vagy plusztetőnek is hívja. 

Ilyenkor közvetlenül a meglevő vízszigetelésre helyezzük a nedvességálló, fagyálló hőszigetelést. Ezzel jelentős bontási munkálatoktól, hulladék elhelyezési költségektől tudjuk megkímélni magunkat, és ez környezeti szempontból is előnyös. A ZENIT® vagy XPS táblákra kerülő geotextília és kavicsréteg segítségével a könnyű hőszigetelés rögzítése is megoldható. A kivitelezésnél ügyelni kell arra, hogy a sérülékeny vízszigetelés ép maradjon.

Kruchina Sándor
vezető szaktanácsadó
www.austrotherm.hu