Barion Pixel

Rezsibomba: bajban a társasházi lakástulajdonosok és a családok

2022. július 14.
fejfajas2.jpgMagyarország Kormánya a tegnapi kormányinfón bejelentette, hogy augusztus 1-jétől minden olyan háztartás, akinek havi 7.750 Ft-nál több a villanyszámlája (azaz 210 kWh-nál többet fogyaszt) és 15.833 Ft-nál (144 m3) több a gázszámlája, az a fennmaradó részt piaci áron kell, hogy fizesse. De vajon gondolt-e bárki a társasházi hőszivattyúk, vagy központi gázkazánok energia fogyasztására? Vagy esetleg arra, hogy az egy háztartásban élőkre leosztva számolják-e a kedvezményt?

A kérdések természetesen költői kérdések, hiszen a bejelentés egyedül a nagycsaládosokra tér ki, mint kedvezményezettekre, azokra is csak a gázfogyasztás kapcsán: akár az egyedülállókhoz, akár pedig a kétgyerekes családokhoz viszonyítjuk, augusztus 1-jétől a háromgyerekes családoknak 25 százalékkal több gáz áll rendelkezésre a támogatott áron és minden további gyerek 300 m3-rel növelheti családi gázfogyasztást. Több gyerek azonban nem fogyaszt több áramot - mint tudjuk - tehát a villamos energia fogyasztás tekintetében a nagycsaládok részére sincs kegyelem.

Az elmúlt 12 évben a kormány kommunikációja lényegében az uniós pénzek „lehívásának maximalizálása" melletti Európai Unió és a baloldal elleni háborúra, a migrációra és a rezsicsökkentésre, mint három pillérre támaszkodott. Az elmúlt 72 órában először a katás vállalkozók ellehetetlenítéséről döntött a kormány, mely miatt az egyszerűsített adózási nemet választott közös képviselők és társasházaknak dolgozó alvállalkozók kénytelenek lesznek árat emelni szeptembertől, azaz a közös költség azonnali emelkedésére lehet számítani a társasházakban. Aztán tegnap jött a hidegzuhany: hiába a havonta kifüggesztett rezsicsökkentési értesítő, hiába a részben erre épített választási kampány: a kormány szerint a háztartások háromnegyede 210 kWh-nál nem fogyaszt több áramot, és 144 m3-nél nem fogyaszt több gázt, aki viszont igen, az augusztus 1-jével a fennmaradó rész 6-9-szeresével kell, hogy számoljon a havi rezsit illetően.

Mennyi az annyi?

210 kWh havi áramfogyasztás az 7.750 Ft-os villanyszámlát jelent, mely reálisan maximum két fős háztartásban produkálható, már persze ha mindkét lakásban élő dolgozik és nem egész nap otthon van (és nem minden villanyról megy). A gázt illetően már kicsit jobb a helyzet, itt havi 15.833 Ft a rezsicsökkentett ár limitje, mely a gyakorlatban egy 100-130nm-es lakásnál, jól szigetelt házban akár a teljes fűtés számlát is fedezheti, efelett viszont kilencszeres díjra lehet számítani majd augusztustól

A társasházakra már megint nem gondolt senki

Az elmúlt 12 évben érvényben lévő rezsicsökkentés, mint kormányzati kommunikációs elem most bosszulja meg magát. Egyértelmű, hogy senki nem számított háborúra, és az emiatt eszkalálódó energiaválságra, de a rezsicsökkentés intézménye már évekkel ezelőtt látszott, hogy fenntarthatatlan és lényegében egy időzített bomba. A világpiaci áraktól való elszakadás és az árak rögzítése egyrészről hamis kényelemérzetet keltett a lakosságban, mely miatt egyáltalán nem sarkallta az embereket a fogyasztás visszafogására és optimalizálására. Másrészről pedig fenntartotta azt a teljesen abszurd állapotot, miszerint a nagyobb fogyasztókat - akiknek például járda- és medencefűtésük is van otthon - ugyanúgy segítette, mint az amúgy valóban rászorulókat. A helyzet tegnapig volt fenntartható, és nem tovább.


A tegnapi bejelentésből azonban megint kimaradtak a társasházak, melyeknek sokszor saját házközponti kazánjuk, hőszivattyújuk van, ami szintén áramot eszik. Nem is keveset. Nem beszélve a közös területek áramfogyasztásáról, vagy a ház gázórájáról, melynek fogyasztását általában az alapító okiratban, vagy SZMSZ-ben foglaltak szerint, sokszor hőmennyiségmérők adatai alapján oszt szét a közös képviselő a társasházi tulajdonosok között. Ki fogja lejelenteni a háztartások egyedi fogyasztását és hova? Mi lesz a közös területek fűtésével? Mi lesz a társasház havi 1 milliós hőszivattyú áramszámlájával? Ezek az árak is 6-7-szeresére nőnek? Abban az ökoszisztémában, ahol a társasházak jelentős hányadának nincs érdemi megtakarítása?

Mit tehetünk?

Társasházi szinten egyelőre semmit, jelen állás szerint a közös költség el fog szállni, durván. Emellett minden jel arra mutat, hogy felesleges áltatnunk magunkat azzal kapcsolatban, hogy a jövőben társasházi szempontból is átgondolt és megfontolt javaslatok alapján lesz döntéshozatal az országban. Már a katás kapkodás is azt az érzetet keltette az emberben, mintha apa a családi kassza kiüresedését hirtelen észlelve a gyerekek ebéd pénzét sarcolná meg, ami valljuk be: nem elegáns és főleg nem bíztató a családi háztartás állapotára nézve. Ezen túl az egyéni fogyasztók számára nincs más út, mint takarékoskodni, optimalizálni a fogyasztásunkat, melyekkel akár 50%-os megtakarítást is elérhetünk a rezsiszámlákban. Ilyen megoldások lehetnek a háztartásban lévő lámpák égőinek azonnali ledesítése, a bojler és a fűtés 3 fokkal való lejjebb állítása, a mosogatógép és szárítógép ritkább, a porszívó gyorsabb és hatékonyabb használata, a klíma használatának minimalizálása, vagy a vízforralók- és a kávéfőzők használatának visszaszorítása.

Dén Mátyás András

További híreink


Hátráltatja a bank a társasházi bankszámla megszüntetését? 2026. június 17.
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált.

Egyhangúlag megszavazta a parlament a devizahiteles perek és végrehajtások átmeneti felfüggesztését 2026. június 9.
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik.

Hogyan békíthető ki a rezsicsökkentés és az uniós klímavédelem? 2026. június 8.
Az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS2) és a hazai rezsicsökkentés elsőre tűz és víz. Egy friss szakpolitikai elemzés szerint azonban a látszólagos ellentét feloldható: okos szabályozással és az évi közel 500 milliárd forintnyi uniós forrás célzott felhasználásával Magyarország nemcsak teljesítheti a klímacélokat, de védelmet is nyújthat a sérülékeny háztartásoknak.

http://www.mitoe.hu
Rendkívül dinamikus áremelkedés és hitelpiaci élénkülés – megjelent az MNB Lakáspiaci jelentése 2026. június 4.
A hazai lakáspiac rendkívül intenzív évet zárt: 2025-ben a lakásár-növekedés országosan reálértelemben elérte a 19,0%-ot, ami az elmúlt negyedszázad legjelentősebb áremelkedési üteme. A Magyar Nemzeti Bank 2026. májusi Lakáspiaci jelentéséből kiderül, hogy a dinamikus drágulás mögött komoly feszültségek húzódnak, és a piac 2026 elejére a lassulás jeleit mutatja.

Kik finanszírozzák a lakáspiaci szárnyalást? – megjelent az MNB Pénzügyi stabilitási jelentése 2026. június 4.
A hazai lakáspiac tovább élénkült, a legfrissebb jegybanki adatok szerint a kedvezményes hitelkihelyezések előnyei jelentős részben egy jól körülhatárolható, magasabb jövedelmű adósi körhöz kerültek.

Mentőövet kér a napelemes szövetség a félbemaradt lakossági projekteknek 2026. június 8.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Végső határidő a napelemeseknek – Június 11-ig lehet kártérítésért fordulni Strasbourghoz 2026. június 8.
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni.

A devizahiteles eljárások tervezett felfüggesztése: segítség vagy újabb akadály az adósoknak? 2026. június 1.
A devizahitelek rendezése hosszú évek óta húzódó, összetett probléma, amely számtalan magyar családot érint. A 2026 májusában benyújtott törvényjavaslat első látásra megnyugtató megoldást kínálhat a bajba jutott adósoknak, hiszen hivatalból és soron kívül függesztené fel a devizahiteles pereket. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, hogy a felkínált megoldások valóban minden érintett helyzetén könnyítenek-e.

Pénzügyi megoldások társasházaknak és lakásszövetkezeteknek 2026. május 28.
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet.

Strukturális fordulatot hoz az új kormányzati felépítés az ingatlanpiacon 2026. május 26.
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került.

Új törvényjavaslat a devizahiteles eljárások és végrehajtások felfüggesztéséről 2026. május 21.
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra.

Árat emelt a Posta 2026. május 7.
A Magyar Posta frissítette díjszabását 2026. május 1-jei hatállyal. Az áremelés elsősorban a lakossági és üzleti csomagküldést, valamint a levélpostai szolgáltatásokat érinti.

Bezárul egy kiskapu: szigorodik az Otthontámogatás visszafizetése 2026. április 24.
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.

Felújítási alap vagy eseti befizetés? Melyik modell véd jobban? 2026. április 14.
andre-taissin-Dc2SRspMak4-unsplash.jpgMinden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift  vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan?

A számvizsgáló bizottság szerepe a társasházak működésében 2026. április 1.
szamologep_k.jpgMit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.

Brutális spórolásba kezdtek a társasházak – Ha ez így folytatódik, romhalmazzá válhat a magyar lakásállomány jelentős része 2026. március 9.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek.

Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai 2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.

Foglaló után hidegzuhany: így válik kockázatossá a 3%-os lakáshitel 2026. március 2.
Olvasói jelzés alapján jutott tudomásunkra, hogy az egyik hazai pénzintézet milyen feltételek mellett köti meg az államilag támogatott, úgynevezett „3 százalékos" lakáshitel-szerződéseket. A hozzánk eljuttatott dokumentumok és információk alapján a konstrukció kockázatai jóval túlmutatnak azon, amit a kedvezményes kamatszint első ránézésre sugall.

Megemelt keretösszeggel rajtol az OTP Bank 2026-os Társasházi Pályázata 2026. február 25.
Megújult formában, 50 millió forintos keretösszeggel indul el az OTP Bank 2026-os Társasházi Pályázata. A 18 éve futó program célja továbbra is az, hogy a lakóközösségek saját elképzeléseik mentén tegyék élhetőbbé környezetüket - az idei évtől a legjobb 20 pályázó egységes, fix összegű, vissza nem térítendő támogatásban részesül.

Egyedi mérőóra vagy költségmegosztó? – A MITOE utánajárt: Itt a Minisztérium állásfoglalásának értelmezése a 676/2023. Kormányrendeletről! 2026. február 17.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem?

(c) Társasházi Háztartás 2026 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások