Az RTL Tápióbicske, valamint Kömlő polgármesterével készített interjúkon keresztül mutatta be a helyzetet és a döntések hátterét.
Tápióbicskén a lakosok kérésére vezették be az engedélyköteles beköltözést, hogy kiszűrjék a helyi normákat be nem tartó érkezőket. Herczegh Róbert polgármester elismerte: mindig is tisztában voltak azzal, hogy egy ilyen szabályozás jogilag és etikailag is aggályos, így végül visszavonták azt - hozzátéve, hogy a gyakorlatban nem utasítottak el senkit.
Kömlőn hasonló megfontolásból törölték a rendeletet. Túró Tamás polgármester rámutatott: méltánytalan lett volna az új lakóktól olyan követelményeket - például a túlzsúfoltság tilalmát - számonkérni, amelyeket a már ott élők közül sem tart be mindenki.
A szabályozás hátterében a 2025 nyarán elfogadott, a helyi önazonosság védelméről szóló törvény áll, amely felhatalmazza az önkormányzatokat a helyi kötődéssel nem rendelkezők ingatlanszerzésének korlátozására. Kadét Ernő, a Roma Sajtóközpont főszerkesztője úgy véli, sok helyen a romák kirekesztésére használták fel ezt a jogi eszközt.
A törvény ellen korábban nemzetközi szinten is felléptek: az Amnesty International Magyarország tavaly decemberben az Európai Bizottsághoz fordult. A jogvédők szerint a szabályozás a diszkriminatív jellege mellett az uniós jogot is sérti, mivel korlátozza a személyek és a tőke szabad áramlását az EU-n belül.
Az Amnesty International elemzése szerint a törvény alapján mintegy 230 településen hoztak olyan feltételeket - mint a munkaviszony, a tartozásmentesség, a „közösségi együttélés szabályainak betartására alkalmasságot" -, amelyek burkoltan a szegényebb rétegek kizárását szolgálják. A jogvédő szervezet kormányhivataloktól kikért adatai rámutatnak, hogy a törvényességi felügyeleti gyakorlat egy év után is kaotikus és ellentmondásos: az egyes hivatalok eltérően ítélik meg a diszkriminatív szabályokat, miközben egyikük sem fordult bírósághoz vagy az Alkotmánybírósághoz a jogsértések felszámolása érdekében.
A jogvédők kiemelik, hogy a látszólag semleges adminisztratív akadályok, a túlzott betelepülési hozzájárulások vagy az önkormányzati elővásárlási jogok szintén a közvetett hátrányos megkülönböztetés eszközeivé váltak. Az Amnesty International szerint az egyetlen megnyugtató megoldás az Alaptörvény vonatkozó részének, a felhatalmazó törvénynek és a kapcsolódó önkormányzati rendeleteknek a teljes hatályon kívül helyezése lenne.
A kormány egyelőre nem válaszolt az RTL megkeresésére azzal kapcsolatban, hogy tervezi-e a jogszabályi lehetőség eltörlését.
