THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Sorra vonják vissza az érintett települések a beköltözést nehezítő önazonossági rendeleteket2026. augusztus 19. |
|---|
 A parlamenti választások óta 29 önkormányzat döntött úgy, hogy visszavonja a helyi önazonosság védelmére hivatkozó rendeletét, illetve más helységekben finomítottak a szigorításokon - derül ki az RTL Híradó gyűjtéséből.
|
|
6 030 HUF
A1 típusú Intézményi figyelmeztető csomag 4 db - os tábla/matrica szett - több színben
 Érdekel → |
|
Az RTL Tápióbicske, valamint Kömlő polgármesterével készített interjúkon keresztül mutatta be a helyzetet és a döntések hátterét. Tápióbicskén a lakosok kérésére vezették be az engedélyköteles beköltözést, hogy kiszűrjék a helyi normákat be nem tartó érkezőket. Herczegh Róbert polgármester elismerte: mindig is tisztában voltak azzal, hogy egy ilyen szabályozás jogilag és etikailag is aggályos, így végül visszavonták azt - hozzátéve, hogy a gyakorlatban nem utasítottak el senkit. Kömlőn hasonló megfontolásból törölték a rendeletet. Túró Tamás polgármester rámutatott: méltánytalan lett volna az új lakóktól olyan követelményeket - például a túlzsúfoltság tilalmát - számonkérni, amelyeket a már ott élők közül sem tart be mindenki. A szabályozás hátterében a 2025 nyarán elfogadott, a helyi önazonosság védelméről szóló törvény áll, amely felhatalmazza az önkormányzatokat a helyi kötődéssel nem rendelkezők ingatlanszerzésének korlátozására. Kadét Ernő, a Roma Sajtóközpont főszerkesztője úgy véli, sok helyen a romák kirekesztésére használták fel ezt a jogi eszközt. A törvény ellen korábban nemzetközi szinten is felléptek: az Amnesty International Magyarország tavaly decemberben az Európai Bizottsághoz fordult. A jogvédők szerint a szabályozás a diszkriminatív jellege mellett az uniós jogot is sérti, mivel korlátozza a személyek és a tőke szabad áramlását az EU-n belül. Az Amnesty International elemzése szerint a törvény alapján mintegy 230 településen hoztak olyan feltételeket - mint a munkaviszony, a tartozásmentesség, a „közösségi együttélés szabályainak betartására alkalmasságot" -, amelyek burkoltan a szegényebb rétegek kizárását szolgálják. A jogvédő szervezet kormányhivataloktól kikért adatai rámutatnak, hogy a törvényességi felügyeleti gyakorlat egy év után is kaotikus és ellentmondásos: az egyes hivatalok eltérően ítélik meg a diszkriminatív szabályokat, miközben egyikük sem fordult bírósághoz vagy az Alkotmánybírósághoz a jogsértések felszámolása érdekében. A jogvédők kiemelik, hogy a látszólag semleges adminisztratív akadályok, a túlzott betelepülési hozzájárulások vagy az önkormányzati elővásárlási jogok szintén a közvetett hátrányos megkülönböztetés eszközeivé váltak. Az Amnesty International szerint az egyetlen megnyugtató megoldás az Alaptörvény vonatkozó részének, a felhatalmazó törvénynek és a kapcsolódó önkormányzati rendeleteknek a teljes hatályon kívül helyezése lenne. A kormány egyelőre nem válaszolt az RTL megkeresésére azzal kapcsolatban, hogy tervezi-e a jogszabályi lehetőség eltörlését. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Az elmúlt hetek Magyarországa talán az eddigieknél is világosabban mutatta meg, milyen törékeny lehet az a komfort, amelyre a mindennapjainkat építettük. A klímaváltozás hatásai és a hirtelen fellépő erőforráshiányok ugyanis már nem a távoli jövő fenyegetései, hanem közvetlenül a lakókörnyezetünkben, a társasházaink falai között vizsgáztatják az alkalmazkodóképességünket. 
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium által előterjesztett jogszabálytervezet alapvető célja, hogy megteremtse az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó energetikai reformok és mérföldkövek jogi feltételeit. A rendelet több miniszteri rendelet módosításán keresztül koordinálja a magyar villamosenergia-rendszer modernizációját, a lakossági és mikrovállalkozási piaci rugalmasság növelését, valamint a megújuló energiaforrások, kiemelten a szélenergia hálózati integrációját és társadalmi elfogadottságát. 
A társasházi közös költség tartozások behajtása gyakran okoz fejtörést a közös képviselőknek, különösen akkor, ha a tulajdonos együttműködéstől elzárkózó, vitatkozó vagy elérhetetlen. Az olvasói kérdésre adott szakértői válasz tisztázza a fizetési meghagyásos eljárás és a jelzálogjog bejegyzésének menetét. 
Új irányt hirdetett a kormány a lakáspolitikában, amely megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek építését célozza, miközben felülvizsgálják az Otthon Start programhoz kapcsolódó kiemelt beruházásokat is. A bejelentés szerint a cél nem csupán több lakás építése, hanem élhető, infrastruktúrával is jól kiszolgált városrészek létrehozása. 
Tájékoztatás jelent meg az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. Egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzat módosítás tervezetének közzétételéről. 
Felvételsorozat kilencedik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Jánky Zoltán, ügyvezető - NOVU Tervezőiroda Kft. 
A nyári szünetben a gyerekek több időt töltenek otthon, és előfordulhat, hogy alkalmanként röviden egyedül maradnak. Ilyenkor fontos, hogy ismerjék az alapvető tűzvédelmi szabályokat, felismerjék a veszélyes helyzeteket, és tudják, mikor és hogyan kell segítséget kérni. 
A lakásárak és bérleti díjak emelkedése, a korszerűtlen lakásállomány és a szűkös nagyvárosi kínálat egyaránt nehezíti a megfizethető lakhatást. Az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatcsomagja szerint a problémára nem elsősorban a lakásvásárlást ösztönző támogatások jelenthetnek tartós megoldást. 
Az utóbbi években az agglomerációs településeken és a nagyvárosok kertvárosi részein elterjedt az a gyakorlat, amely során a beruházók meglévő családi házakat vagy telkeket vásárolnak meg, majd azokat a helyi építési szabályzatot kijátszva több önálló lakrésszé alakítják át és értékesítik. A helyzet jogilag egyes esetekben megoldhatatlan maradhat, és az ingatlan végleg forgalomképtelenné válhat. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Régi nagypolgári lakásokból kialakított miniapartmanok, vitatott közműbekötések és túlterhelt társasházi infrastruktúra - országszerte egyre több konfliktust okoznak a szabálytalan lakásfelosztások. A hatóságok és az önkormányzatok egyre szigorúbban lépnek fel a jogsértő átalakításokkal szemben, de hogyan kezelhetik a problémát társasházak és a közös képviselők a mindennapokban? A THT társasházi és ingatlan jogi szakértőjét Dr. Kiss Balázs Károlyt kérdeztük a probléma hátteréről és a megoldási lehetőségekről. 
Budapesten 40-50 ezer új lakás építésére is lehetőség nyílhatna olyan alulhasznosított állami és vasúti területeken, amelyek már ma is jó kötöttpályás közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek. Vitézy Dávid szerint a lakhatási válság kezelésében ezeknek a területeknek kellene nagyobb szerepet kapniuk, nem pedig az infrastruktúra nélküli városszéli fejlesztéseknek. 
Energiatárolás, hálózatfejlesztés, több szélenergia - átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány. Az első ütemre 868 milliárd forintot szánnak, és több olyan intézkedés is szerepel a csomagban, amely közvetlenül érintheti a napelemes háztartásokat és a villamosenergia-fogyasztókat. 
Életveszélyes, amikor egy épület homlokzatáról burkolatdarab hullik le, különösen olyan helyeken, ahol közvetlenül a homlokzati sík előtt gyalogos közforgalom van. Ez a jelenség egyáltalán nem technológiafüggő, és nem is egy-egy településre vagy épülettípusra jellemző. Egy azonban minden esetben közös: a veszélyeztetés a tulajdonos vagy a tulajdonosi közösség karbantartási kötelezettségének elmulasztására vezethető vissza. 
A Duna vízszintje lassan emelkedik, a Paksi Atomerőmű teljes leállításra nem volt szükség. A kormány a legutóbbi energiaválság tapasztalataira reagálva átfogó fejlesztési programot fogadott el. 
Az Európai Bizottság új együttműködési platformot hozott létre Európai Lakhatási Szövetség (European Housing Alliance) néven, amelynek célja, hogy összehangolja a tagállamok, az önkormányzatok és a lakhatási ágazat szereplőinek munkáját a kontinens egyre súlyosbodó lakhatási problémáinak kezelésében. 
Viharban megrongálódott tető cseréje, életveszélyessé vált lépcsőházi üvegpanelek pótlása, LED-es világításkorszerűsítés, illetve hő- és füstelvezető rendszer modernizálása - ez csak néhány példa az OTP Bank Társasházi Pályázatának 2026-os nyertesei közül. A „Fenntarthatóbb jövő" és a „Biztonságos otthonok" kategóriában idén 20 lakóközösség osztozott az 50 millió forintos - vissza nem térítendő - támogatáson. A győztes fejlesztések közel 1200 lakásban, több mint 2500 lakó otthonában hoznak érezhető változást, a fővárosi panelházaktól a kisvárosi téglaépületekig. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar záró beszélgetése az ingatlanvilág legszigorúbb, mégis legizgalmasabb területére, a jog útvesztőibe kalauzolta a nézőket. Egy hibásan összehívott közgyűlés vagy egy vitatott határozat könnyen bírósági eljáráshoz vezethet. A beszélgetés során a szakértők beavatták a nézőket a társasházi krízishelyzetekbe, és kiderült, miről ismerszik meg a profi ügyvéd. 
A Paksi Atomerőmű tájékoztatása szerint a 2. blokk augusztus 10-től ismét névleges teljesítményen üzemel. 
Pakson az utolsó turbina leállására még sor kerülhet, de az erőmű műszaki kialakítása egyelőre lehetővé teszi a további működést. A kieső termelést részben a Dunamenti Erőmű helyreállítása, részben az import és az önkéntes fogyasztáscsökkentési vállalások ellensúlyozhatják. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
