Az új kabinet feladat- és hatásköreit rögzítő 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet olyan intézményi átrendeződést hozott, amely alapjaiban formálja át az ingatlanpiacot, a lakásépítéseket és az otthonteremtési támogatások jövőjét.
Egy kézbe került a lakáspolitika és az építésgazdaság
Az elmúlt évek egyik legnagyobb ingatlanszakmai kritikája az volt, hogy a lakáspiaci kereslet (támogatások, hitelek) és a kínálat (építőipari kapacitások, szabályozás) elvált egymástól a minisztériumi struktúrában. A 90/2026. Korm. rendelet ezt megszüntette: a Közlekedési és Beruházási Minisztérium, élén Vitézy Dávid miniszterrel, megkapta a terület teljes körű stratégiai irányítását.
A tárcához tartozik az állami és magánberuházások keretszabályozása, az építésgazdaság és az építőanyag-ipar ágazati irányítása, valamint a lakáspolitika stratégiai funkciója, a településfejlesztés és a rozsdaövezeti akcióterületek felügyelete.
Az új lakáspiaci programokat már közvetlenül az építőipar aktuális kapacitásaihoz (alapanyagárak, munkaerő-ellátottság) igazítva tervezik meg, ami mérsékelheti a hirtelen áremelkedéseket az ingatlanpiacon.
Politikai prioritás helyett szigorú fiskális kontroll
Bár a stratégiai irányvonalakat Vitézy Dávid minisztériuma jelöli ki, a pénz feletti felügyelet máshová került. A kormányrendelet értelmében a lakáscélú állami támogatások jogszabály-előkészítése, finanszírozása és végrehajtása a Pénzügyminisztériumhoz (Kármán András) tartozik.
Mi várható a támogatások és hitelek terén?
- Szigorúbb költségvetési felügyelet: Az állami támogatások (mint a korábban bevezetett Otthon Start vagy a meglévő családtámogatási hitelek) kikerültek a közvetlen politikai irányítás alól. A Pénzügyminisztérium elsősorban makrogazdasági és költségvetési egyensúlyi szempontok alapján fogja felülvizsgálni a rendszert.
- Fordulat a támogatási célokban: Vitézy Dávid miniszteri meghallgatásán éles kritikával illette az infrastruktúra nélkül, zöldmezős beruházásként épülő lakóparkok eddigi támogatási gyakorlatát, valamint a minimális élettér alatti (22-25 m²-es) lakások térnyerését. A hivatalos kormányzati kommunikáció alapján a hangsúly a spekulatív magánberuházások támogatása helyett az uniós forrásból megvalósuló, megfizethető bérlakásprogramok felé tolódik el.
- A 2026-os költségvetés: Az új kabinet saját, átdolgozott 2026-os költségvetést készít elő. A jelenleg futó hitelek és a Vidéki Otthonfelújítási Program jogilag érvényben maradnak, de a feltételrendszerek finomhangolása (célzottabbá tétele) várható.
Az ingatlanpiac használt lakásszegmensét, valamint a felújítási piacot leginkább érintő strukturális változás, hogy a korábbi önálló Energiaügyi Minisztérium megszűnt. A klasszikus energiapolitika és az épületenergetika a Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz (Kapitány István) került.
A tárca kiemelt feladata az épület-energiatakarékossági programok kidolgozása és végrehajtása. A kormányzati tervek szerint évente 100 ezer lakás energetikai korszerűsítését (szigetelés, nyílászáró-csere, fűtéskorszerűsítés) kívánják menedzselni uniós források bevonásával.
A hivatalos koncepció szerint az ingatlanpiacon lévő különböző épülettípusokra (kádár-kockák, vályogházak, panellakások) egyedi támogatási csomagokat fognak elérhetővé tenni.
Mivel a korábbi Otthonfelújítási Program (OFP) keretei kimerültek, az ingatlanállomány megújítását ennek az új, Kapitány István nevéhez köthető energetikai mintaprogramnak a beindításával tervezi orvosolni a kormány.
Kulturális örökségvédelem elcsatolása az építésügytől
Építészeti szempontból fontos részlet, hogy a kulturális örökségvédelem (műemlékvédelem) kikerült a korábbi Építési és Közlekedési Minisztérium alól, és átkerült a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterhez. Így a jövőben a műemléki épületek sorsáról nem az építésügyi, hanem a kulturális tárca hozza meg a végső döntéseket.
- Megszűnt az összeférhetetlenség: Korábban ugyanaz a minisztérium pörgette a nagy építkezéseket, amelyiknek védenie kellett volna a régi épületeket. Ez állandó belső feszültséget szült.
- Erősebb vétójog: Az örökségvédelem átkerült a kulturális tárcához. Így a kulturális miniszter mostantól kívülről, sokkal bátrabban leállíthat vagy módosíttathat olyan beruházásokat (lakóparkok, gyárak), amelyek történelmi emlékeket vagy régészeti lelőhelyeket veszélyeztetnek.
- Szigorúbb szabályok a tulajdonosoknak: Aki műemléki vagy védett épületet vásárol/felújít, annak az általános építési szabályok helyett sokkal szigorúbb, kulturális és restaurálási szempontoknak kell megfelelnie.
Az új kormány a műemlékvédelmet nem gazdasági/építésügyi, hanem kulturális kérdésként kezeli, megnehezítve a régi épületek spekulatív célú lebontását vagy átépítését.
