Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai2026. március 6. |
|---|
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.
|
|
8 260 HUF
Kis méretű Postaláda több színben
![]() Érdekel → |
|
Új finanszírozási lehetőség az építés alatt álló lakásoknál A rendelet lehetővé teszi, hogy az államilag támogatott lakáshitelek folyósítása ne csak a használatbavételi engedély bemutatása után történjen. Új lakás vásárlása esetén a kölcsön - bizonyos feltételek mellett - már az építkezés során, akár részletekben is kifizethető. Ez különösen akkor alkalmazható, ha a lakás egy olyan beruházásban épül, ahol az építtető gazdálkodó szervezet projekthitelt vett fel az építkezés finanszírozására. Ilyen esetben a támogatott személyek a társasházi építményi jog jogosultjaként jelenhetnek meg az ingatlan-nyilvántartásban, és a kölcsön folyósítása ehhez igazodva történhet. A rendszer alapvető feltétele, hogy a folyósított összeg ne közvetlenül a fejlesztőhöz kerüljön. A vételár - illetve annak hitelből finanszírozott része - egy pénzügyi intézmény által vezetett, óvadéki célú számlára kerül. A fejlesztő ehhez az összeghez csak akkor férhet hozzá, ha az adott lakás elkészült. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések szerepe A módosítás pontosítja a tulajdonszerzés igazolásának módját is. Lakásvásárlás esetén a támogatás vagy hitel igényléséhez az igénylőknek továbbra is be kell mutatniuk az adásvételi szerződést, valamint az ingatlan-nyilvántartásba benyújtott tulajdonjog- vagy vevői jog bejegyzési kérelmet. Bizonyos esetekben a jogosultság igazolásához a társasházi építményi jog bejegyzésére irányuló kérelem is elfogadható. A hitelintézet a jogosultság fennállását tulajdoni lap lekérésével ellenőrzi. Értékbecslés és műszaki ellenőrzés A rendelet pontosítja az ingatlan-értékbecslések érvényességi szabályait is. A szakvélemény általában akkor fogadható el, ha a kölcsönkérelem benyújtása előtt legfeljebb 90 nappal készült. Új lakás vásárlásakor azonban a bank az ingatlan lakhatásra alkalmas állapotát külön ellenőrzi, amely a folyósítás időpontjától függően a kölcsön kifizetése előtt vagy az utolsó részlet folyósítása előtt történik. Az utolsó részlet kifizetésének feltétele minden esetben az, hogy a lakás műszaki állapota alkalmas legyen a lakhatási igények kielégítésére. Bentlakási kötelezettség és határidők A támogatott személyeknek és az érintett gyermekeknek a kölcsön felhasználásával vásárolt lakásban legalább 10 évig életvitelszerűen kell lakniuk. A lakóhelyet a folyósítást vagy - részfolyósítás esetén - az utolsó részlet kifizetését követő 180 napon belül kell létesíteni. Új lakás vásárlásánál a használatbavételi engedély megszerzésére is határidő vonatkozik. Amennyiben az építési munkák nem fejeződnek be a kölcsönszerződésben rögzített határidőn belül - de legkésőbb az első részfolyósítástól számított három éven belül -, a hitelintézet felmondhatja a kölcsönszerződést. A határidő indokolt esetben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Jelzálogjog az állam javára A kölcsönnel érintett ingatlanra - vagy bizonyos esetekben először a társasházi építményi jogra - az állam javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Ez a kölcsönszerződés megkötésétől számított tíz évig áll fenn, és a kölcsönösszeg 20 százalékáig biztosítja az állam követeléseit. A jelzálog ranghelyét megelőzheti például a lakás megvásárlásához vagy az építkezéshez felvett lakáshitel, illetve az építtető által igénybe vett projekthitel. Mikortól alkalmazandók az új szabályok A módosítások az otthonteremtési támogatások több kapcsolódó rendeletét érintik, így a kistelepülési otthonteremtési támogatásról szóló 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendeletet és a CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendeletet is. A rendeletben bevezetett társasházi építményi joghoz kapcsolódó hitelfolyósítási szabályok, valamint az új lakások vásárlásához kapcsolódó részfolyósítás és óvadéki számlás konstrukció 2026. március 6-tól alkalmazhatók az új szerződéseknél és ügyintézésnél. Forrás: Magyar Közlöny 2026. évi 24. szám |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.

A Kormány 2026. szeptember 1-jén nyújtotta be az Országgyűlésnek a T/572. számú törvényjavaslatot, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) átfogó korrekciójára tesz javaslatot. A módosítás célja az Európai Unió Bíróságának ítéletéből fakadó kötelezettségek teljesítése, a kiemelt beruházások környezeti kontrolljának megerősítése, az állami lakásépítési stratégiák összehangolása, valamint az ágazati szereplőket terhelő adminisztratív kötelezettségek csökkentése.
Le kell cserélni a még érvényes hitelességi idejű, de hagyományos (nem távleolvasható) melegvízmérőket kötelezően a határidő előtt, és pontosan melyik jogszabály vonatkozik az egyedi kazán nélküli, tisztán távhős épületekre? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium által előterjesztett jogszabálytervezet alapvető célja, hogy megteremtse az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó energetikai reformok és mérföldkövek jogi feltételeit. A rendelet több miniszteri rendelet módosításán keresztül koordinálja a magyar villamosenergia-rendszer modernizációját, a lakossági és mikrovállalkozási piaci rugalmasság növelését, valamint a megújuló energiaforrások, kiemelten a szélenergia hálózati integrációját és társadalmi elfogadottságát. 
A társasházi közös költség tartozások behajtása gyakran okoz fejtörést a közös képviselőknek, különösen akkor, ha a tulajdonos együttműködéstől elzárkózó, vitatkozó vagy elérhetetlen. Az olvasói kérdésre adott szakértői válasz tisztázza a fizetési meghagyásos eljárás és a jelzálogjog bejegyzésének menetét.
Az utóbbi években az agglomerációs településeken és a nagyvárosok kertvárosi részein elterjedt az a gyakorlat, amely során a beruházók meglévő családi házakat vagy telkeket vásárolnak meg, majd azokat a helyi építési szabályzatot kijátszva több önálló lakrésszé alakítják át és értékesítik. A helyzet jogilag egyes esetekben megoldhatatlan maradhat, és az ingatlan végleg forgalomképtelenné válhat.
Régi nagypolgári lakásokból kialakított miniapartmanok, vitatott közműbekötések és túlterhelt társasházi infrastruktúra - országszerte egyre több konfliktust okoznak a szabálytalan lakásfelosztások. A hatóságok és az önkormányzatok egyre szigorúbban lépnek fel a jogsértő átalakításokkal szemben, de hogyan kezelhetik a problémát társasházak és a közös képviselők a mindennapokban? A THT társasházi és ingatlan jogi szakértőjét Dr. Kiss Balázs Károlyt kérdeztük a probléma hátteréről és a megoldási lehetőségekről. 
Életveszélyes, amikor egy épület homlokzatáról burkolatdarab hullik le, különösen olyan helyeken, ahol közvetlenül a homlokzati sík előtt gyalogos közforgalom van. Ez a jelenség egyáltalán nem technológiafüggő, és nem is egy-egy településre vagy épülettípusra jellemző. Egy azonban minden esetben közös: a veszélyeztetés a tulajdonos vagy a tulajdonosi közösség karbantartási kötelezettségének elmulasztására vezethető vissza.
Szigorúbb feltételekkel, negyedszintű és társasházi korlátokkal, valamint a lakóközösségek jogainak megerősítésével lép fel Józsefváros a rövid távú lakáskiadás terjedése ellen. A Képviselő-testület döntése alapján a szabályozás a kormányzati moratórium lejártát követően lép életbe.
A társasházaknak komoly felkészülést jelent a távolról leolvasható költségmegosztók kötelező bevezetése a 2027-es határidőig. Olvasó kérdésekre válaszolva bemutatjuk a jogi felelősségi köröket.
A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő jogegységi határozatot hozott a Kúria. A döntés pontot tesz egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül.
Évek óta nincs elfogadott beszámoló, a közös költséget több hónapra visszamenőleges hatállyal emelték meg - sok társasházban ismerősek lehetnek az ehhez hasonló, komoly vitákat szülő helyzetek. Mit tehet a tulajdonos, ha a vezetőség szabálytalan pénzügyi kimutatásokkal és jogszerűtlennek tűnő döntésekkel próbálja rendezni a ház ügyeit? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A társasház közgyűlése tiltó határozatot hozott egy veszélyt jelentő gázszivárgás bejelentésével szemben. Mit tehet a közös képviselő? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Ha egy tulajdonos saját, egyéni lakásbiztosítást köt, akkor mentesülhet a ház közös biztosítási díjának fizetése alól? Bár logikusnak tűnhet, hogy ne fizessünk kétszer ugyanazért, a társasházi törvények és a közös tulajdon védelme miatt a helyzet jogilag és gyakorlatilag is összetettebb. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A közös képviselő váltása ritkán zajlik zökkenőmentesen, az egyik legnagyobb feszültségforrást pedig a társasház adatai jelentik. Ki használhatja a nyilvántartást, mi történik a személyes adatokkal, és meddig mehet el a lakóközösség, ha nyilvánosan akarja rendezni a vitát? Az olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon.
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség.
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni. 





































