Barion Pixel

Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai

2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.

Új finanszírozási lehetőség az építés alatt álló lakásoknál

A rendelet lehetővé teszi, hogy az államilag támogatott lakáshitelek folyósítása ne csak a használatbavételi engedély bemutatása után történjen. Új lakás vásárlása esetén a kölcsön - bizonyos feltételek mellett - már az építkezés során, akár részletekben is kifizethető.

Ez különösen akkor alkalmazható, ha a lakás egy olyan beruházásban épül, ahol az építtető gazdálkodó szervezet projekthitelt vett fel az építkezés finanszírozására. Ilyen esetben a támogatott személyek a társasházi építményi jog jogosultjaként jelenhetnek meg az ingatlan-nyilvántartásban, és a kölcsön folyósítása ehhez igazodva történhet.

A rendszer alapvető feltétele, hogy a folyósított összeg ne közvetlenül a fejlesztőhöz kerüljön. A vételár - illetve annak hitelből finanszírozott része - egy pénzügyi intézmény által vezetett, óvadéki célú számlára kerül. A fejlesztő ehhez az összeghez csak akkor férhet hozzá, ha az adott lakás elkészült.

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések szerepe

A módosítás pontosítja a tulajdonszerzés igazolásának módját is. Lakásvásárlás esetén a támogatás vagy hitel igényléséhez az igénylőknek továbbra is be kell mutatniuk az adásvételi szerződést, valamint az ingatlan-nyilvántartásba benyújtott tulajdonjog- vagy vevői jog bejegyzési kérelmet.

Bizonyos esetekben a jogosultság igazolásához a társasházi építményi jog bejegyzésére irányuló kérelem is elfogadható. A hitelintézet a jogosultság fennállását tulajdoni lap lekérésével ellenőrzi.

Értékbecslés és műszaki ellenőrzés

A rendelet pontosítja az ingatlan-értékbecslések érvényességi szabályait is. A szakvélemény általában akkor fogadható el, ha a kölcsönkérelem benyújtása előtt legfeljebb 90 nappal készült. Új lakás vásárlásakor azonban a bank az ingatlan lakhatásra alkalmas állapotát külön ellenőrzi, amely a folyósítás időpontjától függően a kölcsön kifizetése előtt vagy az utolsó részlet folyósítása előtt történik.

Az utolsó részlet kifizetésének feltétele minden esetben az, hogy a lakás műszaki állapota alkalmas legyen a lakhatási igények kielégítésére.

Bentlakási kötelezettség és határidők

A támogatott személyeknek és az érintett gyermekeknek a kölcsön felhasználásával vásárolt lakásban legalább 10 évig életvitelszerűen kell lakniuk. A lakóhelyet a folyósítást vagy - részfolyósítás esetén - az utolsó részlet kifizetését követő 180 napon belül kell létesíteni.

Új lakás vásárlásánál a használatbavételi engedély megszerzésére is határidő vonatkozik. Amennyiben az építési munkák nem fejeződnek be a kölcsönszerződésben rögzített határidőn belül - de legkésőbb az első részfolyósítástól számított három éven belül -, a hitelintézet felmondhatja a kölcsönszerződést. A határidő indokolt esetben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

Jelzálogjog az állam javára

A kölcsönnel érintett ingatlanra - vagy bizonyos esetekben először a társasházi építményi jogra - az állam javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Ez a kölcsönszerződés megkötésétől számított tíz évig áll fenn, és a kölcsönösszeg 20 százalékáig biztosítja az állam követeléseit.

A jelzálog ranghelyét megelőzheti például a lakás megvásárlásához vagy az építkezéshez felvett lakáshitel, illetve az építtető által igénybe vett projekthitel.

Mikortól alkalmazandók az új szabályok

A módosítások az otthonteremtési támogatások több kapcsolódó rendeletét érintik, így a kistelepülési otthonteremtési támogatásról szóló 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendeletet és a CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendeletet is.

A rendeletben bevezetett társasházi építményi joghoz kapcsolódó hitelfolyósítási szabályok, valamint az új lakások vásárlásához kapcsolódó részfolyósítás és óvadéki számlás konstrukció 2026. március 6-tól alkalmazhatók az új szerződéseknél és ügyintézésnél.

Forrás: Magyar Közlöny 2026. évi 24. szám

További híreink


Uniós jogharmonizáció, szigorodó környezetvédelem és lakásügyi átütemezés 2026. szeptember 3.
A Kormány 2026. szeptember 1-jén nyújtotta be az Országgyűlésnek a T/572. számú törvényjavaslatot, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) átfogó korrekciójára tesz javaslatot. A módosítás célja az Európai Unió Bíróságának ítéletéből fakadó kötelezettségek teljesítése, a kiemelt beruházások környezeti kontrolljának megerősítése, az állami lakásépítési stratégiák összehangolása, valamint az ágazati szereplőket terhelő adminisztratív kötelezettségek csökkentése.

Kötelező vízóracsere 2027-ig a távhős lakásokban? A még hiteles mérők sorsa 2026. augusztus 25.
Le kell cserélni a még érvényes hitelességi idejű, de hagyományos (nem távleolvasható) melegvízmérőket kötelezően a határidő előtt, és pontosan melyik jogszabály vonatkozik az egyedi kazán nélküli, tisztán távhős épületekre? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

A helyi közösségek és az állam szerepvállalását erősítené a megújuló energiában az új rendelettervezet 2026. augusztus 18.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium által előterjesztett jogszabálytervezet alapvető célja, hogy megteremtse az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó energetikai reformok és mérföldkövek jogi feltételeit. A rendelet több miniszteri rendelet módosításán keresztül koordinálja a magyar villamosenergia-rendszer modernizációját, a lakossági és mikrovállalkozási piaci rugalmasság növelését, valamint a megújuló energiaforrások, kiemelten a szélenergia hálózati integrációját és társadalmi elfogadottságát.

http://www.mitoe.hu
Így hajtható be a társasházi közös költség tartozás 2026. augusztus 18.
A társasházi közös költség tartozások behajtása gyakran okoz fejtörést a közös képviselőknek, különösen akkor, ha a tulajdonos együttműködéstől elzárkózó, vitatkozó vagy elérhetetlen. Az olvasói kérdésre adott szakértői válasz tisztázza a fizetési meghagyásos eljárás és a jelzálogjog bejegyzésének menetét.

Jogilag nem létező lakások keletkezhetnek a családi házak szabálytalan felosztásával 2026. augusztus 11.
Az utóbbi években az agglomerációs településeken és a nagyvárosok kertvárosi részein elterjedt az a gyakorlat, amely során a beruházók meglévő családi házakat vagy telkeket vásárolnak meg, majd azokat a helyi építési szabályzatot kijátszva több önálló lakrésszé alakítják át és értékesítik. A helyzet jogilag egyes esetekben megoldhatatlan maradhat, és az ingatlan végleg forgalomképtelenné válhat.

Egyre több problémát okoznak a szabálytalan lakásfelosztások 2026. augusztus 10.
Régi nagypolgári lakásokból kialakított miniapartmanok, vitatott közműbekötések és túlterhelt társasházi infrastruktúra - országszerte egyre több konfliktust okoznak a szabálytalan lakásfelosztások. A hatóságok és az önkormányzatok egyre szigorúbban lépnek fel a jogsértő átalakításokkal szemben, de hogyan kezelhetik a problémát társasházak és a közös képviselők a mindennapokban? A THT társasházi és ingatlan jogi szakértőjét Dr. Kiss Balázs Károlyt kérdeztük a probléma hátteréről és a megoldási lehetőségekről.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Ha a homlokzatról burkolatdarabok hullanak le, az a tulajdonosok felelőssége 2026. augusztus 6.
Életveszélyes, amikor egy épület homlokzatáról burkolatdarab hullik le, különösen olyan helyeken, ahol közvetlenül a homlokzati sík előtt gyalogos közforgalom van. Ez a jelenség egyáltalán nem technológiafüggő, és nem is egy-egy településre vagy épülettípusra jellemző. Egy azonban minden esetben közös: a veszélyeztetés a tulajdonos vagy a tulajdonosi közösség karbantartási kötelezettségének elmulasztására vezethető vissza.

Ezek az új Airbnb-szabályok Józsefvárosban 2026. július 29.
Szigorúbb feltételekkel, negyedszintű és társasházi korlátokkal, valamint a lakóközösségek jogainak megerősítésével lép fel Józsefváros a rövid távú lakáskiadás terjedése ellen. A Képviselő-testület döntése alapján a szabályozás a kormányzati moratórium lejártát követően lép életbe.

Távmérős költségmegosztók felszerelése: Kinek mi a szerepe? 2026. július 23.
A társasházaknak komoly felkészülést jelent a távolról leolvasható költségmegosztók kötelező bevezetése a 2027-es határidőig. Olvasó kérdésekre válaszolva bemutatjuk a jogi felelősségi köröket.

A Kúria tisztázta az alapító okirat és a működési szabályzat viszonyát 2026. július 20.
A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő jogegységi határozatot hozott a Kúria. A döntés pontot tesz egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül.

Közös költség emelés visszamenőleg: Mit tehet a tulajdonos? 2026. július 15.
Évek óta nincs elfogadott beszámoló, a közös költséget több hónapra visszamenőleges hatállyal emelték meg - sok társasházban ismerősek lehetnek az ehhez hasonló, komoly vitákat szülő helyzetek. Mit tehet a tulajdonos, ha a vezetőség szabálytalan pénzügyi kimutatásokkal és jogszerűtlennek tűnő döntésekkel próbálja rendezni a ház ügyeit? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Veszélyes gázszivárgás – A közös képviselő köteles a társasház érdekeit képviselni! 2026. július 8.
A társasház közgyűlése tiltó határozatot hozott egy veszélyt jelentő gázszivárgás bejelentésével szemben. Mit tehet a közös képviselő? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Egyéni lakásbiztosítással kiváltható a társasházi biztosítási díj? 2026. július 3.
Ha egy tulajdonos saját, egyéni lakásbiztosítást köt, akkor mentesülhet a ház közös biztosítási díjának fizetése alól? Bár logikusnak tűnhet, hogy ne fizessünk kétszer ugyanazért, a társasházi törvények és a közös tulajdon védelme miatt a helyzet jogilag és gyakorlatilag is összetettebb. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Kérhet-e pénzt a leváltott közös képviselő az adatok átadásáért? 2026. június 25.
A közös képviselő váltása ritkán zajlik zökkenőmentesen, az egyik legnagyobb feszültségforrást pedig a társasház adatai jelentik. Ki használhatja a nyilvántartást, mi történik a személyes adatokkal, és meddig mehet el a lakóközösség, ha nyilvánosan akarja rendezni a vitát? Az olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.

Szigorúbb keretek közé szorítaná a kormány a villamos biztonsági felülvizsgálatokat 2026. június 16.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon.

Kiszivároghatnak a belső információk? – Az olcsó szoftverért az adatainkkal fizetünk 2026. június 12.
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Kié a folyosó vége? 2026. június 10.
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Egyhangúlag megszavazta a parlament a devizahiteles perek és végrehajtások átmeneti felfüggesztését 2026. június 9.
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik.

Mentőövet kér a napelemes szövetség a félbemaradt lakossági projekteknek 2026. június 8.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség.

Végső határidő a napelemeseknek – Június 11-ig lehet kártérítésért fordulni Strasbourghoz 2026. június 8.
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni.

(c) Társasházi Háztartás 2026 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások