THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai2026. március 6. |
|---|
 A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.
|
|
47 364 HUF
Forgószék Bluering® Elite szürke
 Érdekel → |
|
Új finanszírozási lehetőség az építés alatt álló lakásoknál A rendelet lehetővé teszi, hogy az államilag támogatott lakáshitelek folyósítása ne csak a használatbavételi engedély bemutatása után történjen. Új lakás vásárlása esetén a kölcsön - bizonyos feltételek mellett - már az építkezés során, akár részletekben is kifizethető. Ez különösen akkor alkalmazható, ha a lakás egy olyan beruházásban épül, ahol az építtető gazdálkodó szervezet projekthitelt vett fel az építkezés finanszírozására. Ilyen esetben a támogatott személyek a társasházi építményi jog jogosultjaként jelenhetnek meg az ingatlan-nyilvántartásban, és a kölcsön folyósítása ehhez igazodva történhet. A rendszer alapvető feltétele, hogy a folyósított összeg ne közvetlenül a fejlesztőhöz kerüljön. A vételár - illetve annak hitelből finanszírozott része - egy pénzügyi intézmény által vezetett, óvadéki célú számlára kerül. A fejlesztő ehhez az összeghez csak akkor férhet hozzá, ha az adott lakás elkészült. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések szerepe A módosítás pontosítja a tulajdonszerzés igazolásának módját is. Lakásvásárlás esetén a támogatás vagy hitel igényléséhez az igénylőknek továbbra is be kell mutatniuk az adásvételi szerződést, valamint az ingatlan-nyilvántartásba benyújtott tulajdonjog- vagy vevői jog bejegyzési kérelmet. Bizonyos esetekben a jogosultság igazolásához a társasházi építményi jog bejegyzésére irányuló kérelem is elfogadható. A hitelintézet a jogosultság fennállását tulajdoni lap lekérésével ellenőrzi. Értékbecslés és műszaki ellenőrzés A rendelet pontosítja az ingatlan-értékbecslések érvényességi szabályait is. A szakvélemény általában akkor fogadható el, ha a kölcsönkérelem benyújtása előtt legfeljebb 90 nappal készült. Új lakás vásárlásakor azonban a bank az ingatlan lakhatásra alkalmas állapotát külön ellenőrzi, amely a folyósítás időpontjától függően a kölcsön kifizetése előtt vagy az utolsó részlet folyósítása előtt történik. Az utolsó részlet kifizetésének feltétele minden esetben az, hogy a lakás műszaki állapota alkalmas legyen a lakhatási igények kielégítésére. Bentlakási kötelezettség és határidők A támogatott személyeknek és az érintett gyermekeknek a kölcsön felhasználásával vásárolt lakásban legalább 10 évig életvitelszerűen kell lakniuk. A lakóhelyet a folyósítást vagy - részfolyósítás esetén - az utolsó részlet kifizetését követő 180 napon belül kell létesíteni. Új lakás vásárlásánál a használatbavételi engedély megszerzésére is határidő vonatkozik. Amennyiben az építési munkák nem fejeződnek be a kölcsönszerződésben rögzített határidőn belül - de legkésőbb az első részfolyósítástól számított három éven belül -, a hitelintézet felmondhatja a kölcsönszerződést. A határidő indokolt esetben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Jelzálogjog az állam javára A kölcsönnel érintett ingatlanra - vagy bizonyos esetekben először a társasházi építményi jogra - az állam javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Ez a kölcsönszerződés megkötésétől számított tíz évig áll fenn, és a kölcsönösszeg 20 százalékáig biztosítja az állam követeléseit. A jelzálog ranghelyét megelőzheti például a lakás megvásárlásához vagy az építkezéshez felvett lakáshitel, illetve az építtető által igénybe vett projekthitel. Mikortól alkalmazandók az új szabályok A módosítások az otthonteremtési támogatások több kapcsolódó rendeletét érintik, így a kistelepülési otthonteremtési támogatásról szóló 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendeletet és a CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendeletet is. A rendeletben bevezetett társasházi építményi joghoz kapcsolódó hitelfolyósítási szabályok, valamint az új lakások vásárlásához kapcsolódó részfolyósítás és óvadéki számlás konstrukció 2026. március 6-tól alkalmazhatók az új szerződéseknél és ügyintézésnél. Forrás: Magyar Közlöny 2026. évi 24. szám |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is. 
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe. 
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 
Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
