THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai2026. március 6. |
|---|
 A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.
|
|
74 630 HUF
Információs / Tájékoztató vitrin 52 x 70 cm
 Érdekel → |
|
Új finanszírozási lehetőség az építés alatt álló lakásoknál A rendelet lehetővé teszi, hogy az államilag támogatott lakáshitelek folyósítása ne csak a használatbavételi engedély bemutatása után történjen. Új lakás vásárlása esetén a kölcsön - bizonyos feltételek mellett - már az építkezés során, akár részletekben is kifizethető. Ez különösen akkor alkalmazható, ha a lakás egy olyan beruházásban épül, ahol az építtető gazdálkodó szervezet projekthitelt vett fel az építkezés finanszírozására. Ilyen esetben a támogatott személyek a társasházi építményi jog jogosultjaként jelenhetnek meg az ingatlan-nyilvántartásban, és a kölcsön folyósítása ehhez igazodva történhet. A rendszer alapvető feltétele, hogy a folyósított összeg ne közvetlenül a fejlesztőhöz kerüljön. A vételár - illetve annak hitelből finanszírozott része - egy pénzügyi intézmény által vezetett, óvadéki célú számlára kerül. A fejlesztő ehhez az összeghez csak akkor férhet hozzá, ha az adott lakás elkészült. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések szerepe A módosítás pontosítja a tulajdonszerzés igazolásának módját is. Lakásvásárlás esetén a támogatás vagy hitel igényléséhez az igénylőknek továbbra is be kell mutatniuk az adásvételi szerződést, valamint az ingatlan-nyilvántartásba benyújtott tulajdonjog- vagy vevői jog bejegyzési kérelmet. Bizonyos esetekben a jogosultság igazolásához a társasházi építményi jog bejegyzésére irányuló kérelem is elfogadható. A hitelintézet a jogosultság fennállását tulajdoni lap lekérésével ellenőrzi. Értékbecslés és műszaki ellenőrzés A rendelet pontosítja az ingatlan-értékbecslések érvényességi szabályait is. A szakvélemény általában akkor fogadható el, ha a kölcsönkérelem benyújtása előtt legfeljebb 90 nappal készült. Új lakás vásárlásakor azonban a bank az ingatlan lakhatásra alkalmas állapotát külön ellenőrzi, amely a folyósítás időpontjától függően a kölcsön kifizetése előtt vagy az utolsó részlet folyósítása előtt történik. Az utolsó részlet kifizetésének feltétele minden esetben az, hogy a lakás műszaki állapota alkalmas legyen a lakhatási igények kielégítésére. Bentlakási kötelezettség és határidők A támogatott személyeknek és az érintett gyermekeknek a kölcsön felhasználásával vásárolt lakásban legalább 10 évig életvitelszerűen kell lakniuk. A lakóhelyet a folyósítást vagy - részfolyósítás esetén - az utolsó részlet kifizetését követő 180 napon belül kell létesíteni. Új lakás vásárlásánál a használatbavételi engedély megszerzésére is határidő vonatkozik. Amennyiben az építési munkák nem fejeződnek be a kölcsönszerződésben rögzített határidőn belül - de legkésőbb az első részfolyósítástól számított három éven belül -, a hitelintézet felmondhatja a kölcsönszerződést. A határidő indokolt esetben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Jelzálogjog az állam javára A kölcsönnel érintett ingatlanra - vagy bizonyos esetekben először a társasházi építményi jogra - az állam javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Ez a kölcsönszerződés megkötésétől számított tíz évig áll fenn, és a kölcsönösszeg 20 százalékáig biztosítja az állam követeléseit. A jelzálog ranghelyét megelőzheti például a lakás megvásárlásához vagy az építkezéshez felvett lakáshitel, illetve az építtető által igénybe vett projekthitel. Mikortól alkalmazandók az új szabályok A módosítások az otthonteremtési támogatások több kapcsolódó rendeletét érintik, így a kistelepülési otthonteremtési támogatásról szóló 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendeletet és a CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendeletet is. A rendeletben bevezetett társasházi építményi joghoz kapcsolódó hitelfolyósítási szabályok, valamint az új lakások vásárlásához kapcsolódó részfolyósítás és óvadéki számlás konstrukció 2026. március 6-tól alkalmazhatók az új szerződéseknél és ügyintézésnél. Forrás: Magyar Közlöny 2026. évi 24. szám |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A devizahitelek rendezése hosszú évek óta húzódó, összetett probléma, amely számtalan magyar családot érint. A 2026 májusában benyújtott törvényjavaslat első látásra megnyugtató megoldást kínálhat a bajba jutott adósoknak, hiszen hivatalból és soron kívül függesztené fel a devizahiteles pereket. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, hogy a felkínált megoldások valóban minden érintett helyzetén könnyítenek-e. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
2026. május 14-én hivatalosan is megszűnt a veszélyhelyzet Magyarországon. Az áprilisi választások nyomán felálló új Országgyűlés első intézkedéseinek egyike a rendeleti kormányzás lezárása volt. Az átmenet folyamatossága, valamint a gazdasági és szervezeti stabilitás biztosítása érdekében a parlament törvényi szintre emelte a legfontosabb veszélyhelyzeti intézkedéseket. 
Olvasónk két társasházi közgyűlésen is azt tapasztalta, hogy a közös képviselők nem terjesztik elő elfogadásra a számviteli törvény szerinti éves beszámolót. A mulasztásra olyan érveik voltak, miszerint a tulajdonosok „úgysem értik, felesleges", vagy a „közös képviselő által készített elszámolás amúgy is részletesebb". Olvasónk kérdésére jogi szakértőnk válaszol. 
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
