THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Szakmai összefogással készül a nemzeti épületfelújítási terv előkészítése2025. május 15. |
|---|
 Az Egyensúly Intézet koordinálásával új javaslatcsomag született, amely a magyarországi lakóépületek energetikai korszerűsítésének átfogó reformját célozza. A több tucat iparági, pénzügyi és civil szervezet közreműködésével összeállított program célja egy olyan hosszú távú, társadalmilag igazságos és gazdaságilag is fenntartható felújítási rendszer megalkotása, amely a 2050-es klímasemlegességi célkitűzésekhez is érdemben hozzájárul.
|
|
4 400 HUF
Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben
 Érdekel → |
|
A szakmai csomag időzítése nem véletlen: az uniós épületenergetikai irányelv (EPBD) frissített változata idén lépett hatályba, a tagállamoknak pedig év végéig nemzeti épületfelújítási tervet kell készíteniük. A javaslatcsomag többek között arra kínál megoldást, hogyan lehet egyszerre teljesíteni a klímacélokat, növelni az energiabiztonságot, csökkenteni a rezsiterheket, valamint megerősíteni a hazai építőipart. Energiatudatosság, mélyfelújítás, kiszámíthatóság A javaslatcsomag egyik legfontosabb üzenete, hogy a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez évi 100-150 ezer lakóingatlan energetikai mélyfelújítására van szükség, legalább 30%-os energiamegtakarítással. A mélyfelújítás nemcsak nyílászárók cseréjét vagy szigetelést jelent, hanem teljes körű korszerűsítést - például megújuló energiaforrások beépítését, hőszivattyús rendszerek kiépítését és intelligens vezérlések alkalmazását. Az államilag támogatott programok esetében a mélyfelújítás legyen az alapelv, a 30%-os energiamegtakarítás pedig minimumkövetelmény. A fokozatosság lehetőségét ugyanakkor biztosítani kell, például moduláris felújítási elemekkel és felújítási útlevéllel. Ez utóbbi segíti a tulajdonosokat abban, hogy egy átfogó terv mentén, több lépésben korszerűsítsék ingatlanjaikat. A felújításokat kizárólag olyan technológiák támogatásával lenne szabad ösztönözni, amelyek megfelelnek a hosszú távú klímacéloknak. Ennek megfelelően a javaslat kizárja a fosszilis energiahordozókra - így a földgázalapú fűtésre - irányuló beruházások állami támogatását, ugyanakkor erőteljesen támogatja a hőszivattyúk, távhőrendszerek és napelemek elterjesztését. A társasházak felé is nyitna a rendszer - új lakástakarék, felújítási alap, egyszerűbb döntéshozatal Bár a program elsőként a családi házak korszerűsítését célozza, az Egyensúly Intézet javaslatai külön figyelmet szentelnek a társasházakra is. A panelek és vegyes állapotú társasházi épületek energetikai felújítása rendkívül költséghatékony, és jelentős fogyasztáscsökkentési potenciált rejt. A javaslatcsomag szerint minden társasház számára kötelezővé kellene tenni felújítási alap képzését, a társasházi döntések meghozatalát pedig egyszerűsíteni kellene: elég lenne a jelen lévők egyszerű többsége a tulajdoni hányad alapján. Emellett újra bevezetnék az államilag támogatott lakástakarékpénztár-konstrukciókat - legalább a társasházak részére -, hogy kiszámítható módon gyűjthessenek önerőt a jövőbeni felújításokra. A társasházi felújításokat a javaslat szerint koordinátorok segítenék, akik a teljes folyamatot végigkísérik a műszaki előkészítéstől a kivitelezésig. Ezzel csökkenne az adminisztrációs teher, növekedne az átláthatóság és a minőségbiztosítás. Egyszerű, támogatott, kiszámítható - a pénzügyi rendszer új alapokon A lakosság és az ingatlanpiaci szereplők aktivizálásához a program komplex pénzügyi támogatási rendszert is javasol. Ennek alapelve, hogy a támogatás mértékét a jövedelmi helyzet, az ingatlan állapota és az elért energiamegtakarítás alapján differenciálják. Azaz: minél szegényebb a tulajdonos, és minél nagyobb a megtakarítási potenciál, annál magasabb lehet az elérhető vissza nem térítendő támogatás. A javaslatcsomag emellett olyan finanszírozási modellt szorgalmaz, ahol egységes pályázati és hitelrendszer működik, az adminisztráció egyszerűsített, az igazolás alapja pedig nem számlatömeg, hanem előtte-utána energetikai tanúsítvány. Fontos elem még, hogy a bankszektor egészét bevonnák a programba - ne csak kiemelt pénzintézetek vehessenek részt benne -, és újraindítanák az MNB népszerű Zöld Otthon Programját is, de már kimondottan felújításokra optimalizált formában. A program további elemei közé tartozik az egyablakos tanácsadói hálózat országos fejlesztése, az építőipari munkaerő képzésének kiszámítható támogatása, valamint a zöld technológiák és környezetbarát építőanyagok piacának fejlesztése. Hosszú távú program, valódi hatás Az Egyensúly Intézet által vezetett szakmai összefogás egy komplex, 28 pontból álló javaslatcsomagot tett le az asztalra, amely gyakorlati válaszokat ad a hazai energetikai felújítási kihívásokra. A hangsúly a fenntarthatóságon, társadalmi igazságosságon és kiszámíthatóságon van. Az ingatlanpiaci szereplők, kivitelezők, tervezők és pénzintézetek számára ez a csomag komoly üzleti és fejlesztési lehetőségeket is rejt, miközben a háztartások energiahatékonyságának javítása hozzájárul az ország gazdasági stabilitásához és a lakhatási költségek csökkentéséhez. A javaslatcsomagról részletesebben az Egyensúly Intézet hivatalos oldalán olvashatnak. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak. 
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan? 
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást. 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft. 
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
