Szakmai összefogással készül a nemzeti épületfelújítási terv előkészítése2025. május 15. |
|---|
Az Egyensúly Intézet koordinálásával új javaslatcsomag született, amely a magyarországi lakóépületek energetikai korszerűsítésének átfogó reformját célozza. A több tucat iparági, pénzügyi és civil szervezet közreműködésével összeállított program célja egy olyan hosszú távú, társadalmilag igazságos és gazdaságilag is fenntartható felújítási rendszer megalkotása, amely a 2050-es klímasemlegességi célkitűzésekhez is érdemben hozzájárul.
|
|
14 900 HUF
Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben
![]() Érdekel → |
|
A szakmai csomag időzítése nem véletlen: az uniós épületenergetikai irányelv (EPBD) frissített változata idén lépett hatályba, a tagállamoknak pedig év végéig nemzeti épületfelújítási tervet kell készíteniük. A javaslatcsomag többek között arra kínál megoldást, hogyan lehet egyszerre teljesíteni a klímacélokat, növelni az energiabiztonságot, csökkenteni a rezsiterheket, valamint megerősíteni a hazai építőipart. Energiatudatosság, mélyfelújítás, kiszámíthatóság A javaslatcsomag egyik legfontosabb üzenete, hogy a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez évi 100-150 ezer lakóingatlan energetikai mélyfelújítására van szükség, legalább 30%-os energiamegtakarítással. A mélyfelújítás nemcsak nyílászárók cseréjét vagy szigetelést jelent, hanem teljes körű korszerűsítést - például megújuló energiaforrások beépítését, hőszivattyús rendszerek kiépítését és intelligens vezérlések alkalmazását. Az államilag támogatott programok esetében a mélyfelújítás legyen az alapelv, a 30%-os energiamegtakarítás pedig minimumkövetelmény. A fokozatosság lehetőségét ugyanakkor biztosítani kell, például moduláris felújítási elemekkel és felújítási útlevéllel. Ez utóbbi segíti a tulajdonosokat abban, hogy egy átfogó terv mentén, több lépésben korszerűsítsék ingatlanjaikat. A felújításokat kizárólag olyan technológiák támogatásával lenne szabad ösztönözni, amelyek megfelelnek a hosszú távú klímacéloknak. Ennek megfelelően a javaslat kizárja a fosszilis energiahordozókra - így a földgázalapú fűtésre - irányuló beruházások állami támogatását, ugyanakkor erőteljesen támogatja a hőszivattyúk, távhőrendszerek és napelemek elterjesztését. A társasházak felé is nyitna a rendszer - új lakástakarék, felújítási alap, egyszerűbb döntéshozatal Bár a program elsőként a családi házak korszerűsítését célozza, az Egyensúly Intézet javaslatai külön figyelmet szentelnek a társasházakra is. A panelek és vegyes állapotú társasházi épületek energetikai felújítása rendkívül költséghatékony, és jelentős fogyasztáscsökkentési potenciált rejt. A javaslatcsomag szerint minden társasház számára kötelezővé kellene tenni felújítási alap képzését, a társasházi döntések meghozatalát pedig egyszerűsíteni kellene: elég lenne a jelen lévők egyszerű többsége a tulajdoni hányad alapján. Emellett újra bevezetnék az államilag támogatott lakástakarékpénztár-konstrukciókat - legalább a társasházak részére -, hogy kiszámítható módon gyűjthessenek önerőt a jövőbeni felújításokra. A társasházi felújításokat a javaslat szerint koordinátorok segítenék, akik a teljes folyamatot végigkísérik a műszaki előkészítéstől a kivitelezésig. Ezzel csökkenne az adminisztrációs teher, növekedne az átláthatóság és a minőségbiztosítás. Egyszerű, támogatott, kiszámítható - a pénzügyi rendszer új alapokon A lakosság és az ingatlanpiaci szereplők aktivizálásához a program komplex pénzügyi támogatási rendszert is javasol. Ennek alapelve, hogy a támogatás mértékét a jövedelmi helyzet, az ingatlan állapota és az elért energiamegtakarítás alapján differenciálják. Azaz: minél szegényebb a tulajdonos, és minél nagyobb a megtakarítási potenciál, annál magasabb lehet az elérhető vissza nem térítendő támogatás. A javaslatcsomag emellett olyan finanszírozási modellt szorgalmaz, ahol egységes pályázati és hitelrendszer működik, az adminisztráció egyszerűsített, az igazolás alapja pedig nem számlatömeg, hanem előtte-utána energetikai tanúsítvány. Fontos elem még, hogy a bankszektor egészét bevonnák a programba - ne csak kiemelt pénzintézetek vehessenek részt benne -, és újraindítanák az MNB népszerű Zöld Otthon Programját is, de már kimondottan felújításokra optimalizált formában. A program további elemei közé tartozik az egyablakos tanácsadói hálózat országos fejlesztése, az építőipari munkaerő képzésének kiszámítható támogatása, valamint a zöld technológiák és környezetbarát építőanyagok piacának fejlesztése. Hosszú távú program, valódi hatás Az Egyensúly Intézet által vezetett szakmai összefogás egy komplex, 28 pontból álló javaslatcsomagot tett le az asztalra, amely gyakorlati válaszokat ad a hazai energetikai felújítási kihívásokra. A hangsúly a fenntarthatóságon, társadalmi igazságosságon és kiszámíthatóságon van. Az ingatlanpiaci szereplők, kivitelezők, tervezők és pénzintézetek számára ez a csomag komoly üzleti és fejlesztési lehetőségeket is rejt, miközben a háztartások energiahatékonyságának javítása hozzájárul az ország gazdasági stabilitásához és a lakhatási költségek csökkentéséhez. A javaslatcsomagról részletesebben az Egyensúly Intézet hivatalos oldalán olvashatnak. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Az Egyensúly Intézet koordinálásával új javaslatcsomag született, amely a magyarországi lakóépületek energetikai korszerűsítésének átfogó reformját célozza. A több tucat iparági, pénzügyi és civil szervezet közreműködésével összeállított program célja egy olyan hosszú távú, társadalmilag igazságos és gazdaságilag is fenntartható felújítási rendszer megalkotása, amely a 2050-es klímasemlegességi célkitűzésekhez is érdemben hozzájárul.

Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba.
Felvételsorozat első része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Lestyán Mária, építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, TSZVSZ elnök, szakmai kapcsolatokért felelős igazgató - Rockwool Hungary Kft.
Új támogatási lehetőség nyílik 2026 februárjától azoknak a háztartásoknak, amelyek szeretnék jobban kihasználni a megtermelt napenergiát, csökkentenék villanyszámlájukat és növelnék energiafüggetlenségüket. Az Otthoni Energiatároló Program keretében akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás is elérhető energiatároló telepítésére. 
Stratégiai együttműködést kötött az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar és a THT kiadója, a Proptech Digital Investment Zrt. A létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök/szakmenedzser szakos hallgatók díjmentes szaklap-előfizetést és mesterségesintelligencia-asszisztens hozzáférést kapnak
Egyre több társasházi lakó vált elektromos autóra, a töltési lehetőségek azonban sok helyen még hiányoznak. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n az Evergy Charging Kft. szakemberei, Szakács Gréta és Szendrei Krisztián előadásukban bemutatták, milyen műszaki, jogi és pénzügyi megoldásokkal lehet a társasházi környezetben is biztonságos és költséghatékony töltést biztosítani.
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Ha már van lakáshitel- vagy lakáslízing-szerződés, ami 2026. január 1. előtt érvényesen létrejött, akkor az Otthontámogatás 2026-os igénylésénél 2026. január 20. az első igazán kritikus dátum: eddig kell a kérelmet a munkáltatónál benyújtani.
Magyarországon a téli szmog nem elsősorban a gyárak vagy az autók miatt alakul ki. A rossz energiahatékonyságú épületekben, elavult berendezésekkel, gyakran nedves fával vagy hulladékkal történő fűtés a szállópor-kibocsátás egyik fő okozója. A probléma kezelése ezért legalább annyira lakhatási és felújítási kérdés, mint környezetvédelmi.
A hazai társasház-állomány megújítása évek óta az egyik legnehezebben mozdítható területe az épületenergetikának. A problémák nem ismeretlenek: széttagolt tulajdonosi szerkezet, lassú döntéshozatal, bizonytalan finanszírozás és hiányos műszaki adatok. A Renoinvest projekt magyarországi záró nemzeti kerekasztala ezekre a visszatérő akadályokra keresett rendszerszintű válaszokat, kifejezetten a társasházi felújítások szemszögéből.
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe.
2026. január 1-jével megszűnt a rövid távú lakáskiadás jogi lehetősége Terézvárosban. A több mint egyéves felkészülési időszak után az önkormányzat nemcsak hatályba léptette a rendeletet, hanem meg is kezdte annak aktív betartatását: elindultak az ellenőrzések, és már az első napokban szabályszegésre utaló jeleket találtak.
A társasházak villamos hálózatának egyik legelhanyagoltabb eleme a méretlen elektromos rendszer, amelynek meghibásodása nemcsak áramszünetet, hanem komoly tűzveszélyt is jelenthet. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n tartott előadásában Czekmeiszter Marcell villamosmérnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasházi csatlakozóberendezés - bár a ház tulajdonában van - az áramszolgáltató használatában áll, és éppen ez a kettősség teszi a „rendszer mostohagyermekévé".
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet.
Év végén több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások első látásra technikai jellegűek, azonban számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket.
A fűtési szezon nemcsak a meleg otthonok időszaka, hanem a legtöbb lakástűz és szén-monoxid-mérgezésé is. Lestyán Mária építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n arra figyelmeztetett: a társasházakban a tűzvédelem nem jogszabályi formalitás, hanem mindennapi gondosság kérdése.
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat.
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A társasházi biztosítások díja az elmúlt évben érezhetően megemelkedett, de az okok korántsem egyértelműek. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n a biztosítói kerekasztalnál négy piaci szereplő képviselői vitatták meg, miért kerülnek egyre többe a biztosítások, hogyan működik a mestervonalas assistance, és miért nem old meg mindent a kötelezővé tétel. Simon János (Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.), Antalffy Dániel (Allianz Hungária Zrt.), Hegyháti Szilvia (Generali Biztosító Zrt.) és Lévai Dániel (Netrisk Magyarország Kft.) beszélgetéséből kiderült: a biztosítások világa legalább annyira sokszínű, mint maguk a társasházak. 






































