Szankciókkal fenyegeti a Kormányhivatal a közös képviselőket - A TTOE a Miniszterelnökséghez fordult2022. január 11. |
|---|
|
|
|
200 019 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
Tisztelt Miniszter Úr! Segítségét szeretném kérni a Kormányhivatalok által küldött, rezsicsökkentéssel kapcsolatos hirdetményi kötelezettségre vonatkozó tájékoztató kiegészítése ügyében. A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete tagjai közül megkapták a Kormányhivatalok által kiküldött tájékoztatókat azok a közös képviselők/társasházkezelők, akik a tevékenységüket üzletszerűen végzik és a kormányhivatalok nyilvántartásában szerepelnek. Sajnos ez a tájékoztató nem jut el azokhoz a közös képviselőkhöz és intéző bizottsági elnökökhöz, akik ott látják el a feladatot, ahol tulajdonosok és nincs kötelezettségük a nyilvántartásba vételre. Tisztában vagyunk azzal, hogy a társasházi törvényben foglaltak szerint a közös képviselőknek, társasházkezelőknek kötelezettsége a rezsicsökkentéssel kapcsolatos hirdetmények kihelyezése. Azt is értjük, hogy az európai országokban drasztikusan megemelkedő energiaárak idején külön jelentősége van annak, hogy lássuk, Magyarországon a rezsicsökkentés védi meg a lakosságot ettől a negatív hatástól. Azt azonban nehezményezzük, hogy szankciókkal sújtanák a szakma képviselőit olyan hiányosságok miatt, melyek elhárítása a gyakorlatban sok esetben kivitelezhetetlen számukra. Ennek oka: - A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 43/A. § -a szerint: A jogszabály nem rendelkezik arról, hogy zárt, üvegszekrényben kell elhelyezni, így ennek hiánya nem róható a közös képviselő terhére. - több olyan társasház van, amelyeknél sorházként kerültek kialakításra a lakások, nincs közös lépcsőházuk és bejáratuk, így a hirdetőtábla elhelyezése egy helyre nem kialakítható, - nem minden társasház lépcsőháza alkalmas arra, hogy zártrendszerű hirdetőtábla kerüljön kihelyezésre, főleg az elvárt méretre is figyelemmel - az üveges és zárható hirdetőtábla megrendelése és elkészíttetése - a bírósági gyakorlat szerint - csak közgyűlési döntés alapján lehetséges, erre a közös képviselő önállóan nem jogosult, - közgyűlés összehívása és az ott hozható döntés nem kivitelezhető 8 napon belül, ezért az 2022. január 15-ig nem valósulhat meg, - ott, ahol nincs lehetőség zártan elhelyezni a hirdetmény szövegét, ott nincs kizárva, hogy valaki letépi és annak azonnali pótlása nem megoldható, mert az üzletszerűen társasházkezeléssel foglalkozók általában nem az érintett társasházban laknak, gondnok pedig csak a társasházak elenyésző hányadában tevékenykedik, - a hirdetmény 45 napos ott tartásával nem egy oldalt, hanem sok esetben három-négy A4-es lapot kell elhelyezni, amely nagyságában is méretes zárható szekrény meglétét teszi szükségessé, - a megküldött tájékoztatóban úgy fogalmaztak, hogy Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a Thtv. semmilyen indokkal nem ad felmentést a tájékoztatási kötelezettség teljesítése alól, valamint a fogyasztóvédelmi hatóság számára sem nyújt lehetőséget a mérlegelésre. Az ellenőrzések eddigi tapasztalata szerint gyakran előfordul olyan eset, hogy a helyszíni ellenőrzés során az előírt hirdetmény annak ellenére nem található meg a társasház hirdetőtábláján, hogy az ott korábban - akár szabályszerűen - elhelyezésre került. Tekintettel arra, hogy a Thtv. nem magát a kihelyezést, hanem a hirdetmény folyamatos közzétételét írja elő, a tájékoztatási kötelezettség teljesítése tanúkkal vagy fénykép- esetleg videófelvételekkel nem igazolható. A rongálások elkerülése érdekében javasolt a hirdetmény zárható üvegszekrényben történő elhelyezése." - a hirdetmények kint tartását a leírtak szerint csak őrzéssel lehetne biztosítani, ami a gyakorlatban végrehajthatatlan feladatot jelent, - igazságtalan, hogy egy végrehajthatatlan rendelkezésért azokat a közös képviselőket, társasházkezelőket kívánják felelősségre vonni, akik minden feladatukat elvégzik, de nem tudják garantálni, hogy egy hirdetmény a társasház lépcsőházában 45 napig kint legyen. A törvény egyébként arról is rendelkezik, hogy február 15-ig lakásra bontottan ki kell mutatni a tulajdonosok részére, hogy a közös tulajdonban lévő közművek után milyen összegű költség megtakarítás vonatkozik az adott lakásra. A fentiekre figyelemmel kérjük, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a büntetések kiszabása előtt vizsgálja meg, hogy valóban felelős-e a közös képviselő azért, hogy az ellenőrzéskor nem volt látható a hirdetmény vagy bizonyítható módon teljesítette a kötelezettségét, de a dokumentumot a tudta nélkül eltávolították. Ebben az esetben álláspontom szerint felelősség nem terheli, mert a feladat eleve végrehajthatatlan. A fent jelzett problémák miatt valószínűsíthető, hogy az a közös képviselő/társasházkezelő, aki a társasházi törvényben előírt módon elvégezte a rezsicsökkentési tájékoztató kihelyezését, de azt tudta nélkül eltávolították, majd ezért a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság elmarasztalta, jogi úton elérheti, hogy mentesítsék a szankciók alól. Úgy gondoljuk, hogy a társasházakban e nélkül is bőven akad feszültségforrás, főleg mióta a lakástakarék-pénztári konstrukció megszűntetése miatt a lakóközösségek a leghatékonyabb ösztönzőt veszítették el arra, hogy energiahatékony társasházi felújításokat valósítsanak meg. Meglátásuk szerint e rendelkezés - jelenlegi formájában - inkább generálja a feszültséget a lakóközösségekben mintsem segítené a békés egymás mellett élés feltételeinek megteremtését. Budapest, 2022. január 11. dr. Bék Ágnes Fotó: agrar24.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások




A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 





































