Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Szégyenlista: Jogszerű-e közzétenni a tartozók nevét? 2023. június 28.
Egy hazai önkormányzat a rendeletében úgy rendelkezett, hogy egy bizonyos összeghatár felett lakásbérleti díjjal tartozó adós nevét, lakcímét, tartozásának összegét az önkormányzat hivatalos honlapján, illetve az önkormányzat Facebook-oldalán közzéteszi azzal, hogy a közzététel megszűnhet a tartozás teljes megfizetésével vagy a részletfizetési megállapodás megkötésével. A szankciós célú nyilvánosságtól a kintlévőségek mielőbbi megfizetésének ösztönzését várta az önkormányzat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) bejelentés érkezett az eset kapcsán, a Hatóság pedig megvizsgálta, hogy az eljárás jogszerű volt-e.
A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 6. cikk (1) bekezdése alapján személyes adat kizárólag akkor és annyiban kezelhető jogszerűen, ha legalább az alábbiak egyike teljesül: a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; c) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; d) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdeki vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek; A jogalapokat sorba véve kiemelendő, hogy - az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont második bekezdése alapján - az önkormányzati adatkezelők, mint közhatalmi szervek nem alapíthatják adatkezeléseiket a „jogos érdek" jogalapra. Ugyanakkor az adatkezelő önkormányzat, mint közfeladatot ellátó szerv a közvagyonnal folytatott felelős gazdálkodás során alapíthatja a hátralék-kezeléshez kapcsolódó, illetve közhatalmi szervként a közhatalmi jogosítvány gyakorlása körében végzett feladata végrehajtásához kapcsolódó adatkezelését az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontjára. Azonban az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy a 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját uniós jognak, vagy olyan tagállami jognak kell megállapítani, melynek hatálya alá tartozik az adatkezelő. A releváns jogszabályok a vizsgált esetben az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok hasznosítását, annak szabályait rendező, lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), mely részletesen meghatározza, hogy mely kérdések rendezésére végezhet a tulajdonos önkormányzat jogalkotói tevékenységet, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.), amennyiben a nemzeti vagyon védelme érdekében az önkormányzat él a bírósági végrehajtás lehetőségével. Az Ltv. 2. számú melléklete határozza meg, hogy milyen, lakás bérbeadással kapcsolatos kérdéseket szabályozhat az önkormányzat a helyi rendeletében. Az Ltv. 2. számú melléklete nem tartalmaz az adós személyes adatainak közzététel céljából történő adatkezelés helyi szabályozására jogalkotói felhatalmazást, ahogy ilyen felhatalmazás a Vht.-ból is hiányzik. A fentiek alapján a sérelmezett, online térben megvalósult adatkezeléshez kapcsolódóan az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében megjelölt adatkezelési jogalapok közül kizárólag az érintett hozzájárulása adhatott volna megfelelő jogalapot. Az adatkezelés célhoz kötöttsége Az adatkezelés célhoz kötöttségének elve szorosan kapcsolódik a jogalap megállapításához. A vizsgált önkormányzat nyilatkozata szerint a helyi rendelet módosításával nem az volt az elérni kívánt cél, hogy a köztartozást felhalmozó bérlőket a helyi közösségből kirekessze, őket negatív színben tüntesse fel, hanem a fizetési fegyelem javulását, a kintlévőségek csökkenését várta ettől az intézkedéstől. A Hatóság álláspontja szerint a közzététel tekintetében az egyetlen jogszerű út az adatok Infotv. 37. § (3) bekezdése szerinti egyedi közzétételi listában történő szerepeltetése lehetne, azonban természetes személyek személyes adatait online-pellengérre állító, internetes szégyenlista elkészítését a Hatóság nem támogatja. Ráadásul az önkormányzati lakhatási lehetőség, a jogviszony megszüntetésének kezdeményezése vélhetően hatékonyabban és jobban ösztönöz a fizetésre, ezért az adatkezelés/közzététel nem is feltétlenül szükséges, mivel van más mód a helyzet rendezésére. Ahogyan azt a NAIH/2019/6273/3. számú, 2019. november 13-án kelt, az önkormányzati testületek működésének nyilvánosságáról szóló tájékoztatója is kiemelte: a köztulajdonban álló ingatlan piaci alapon történő bérbeadása során a bérlő neve és a jogviszony fennállása, továbbá az ehhez kapcsolódó egyéb adatok közérdekből nyilvános személyes adatnak tekinthetőek. Önmagában az a tény, hogy valaki késedelembe esett a díjfizetéssel, de egyébként a kötelezettségeinek rövid időn belül utólag eleget tett, már a későbbiekben nem minősül a közvagyont érintő nyilvános adatnak, kivéve, ha emiatt olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, jelentkezett, amely közpénznek, közpénzbevételnek minősül. [NAIH/2017/2138/V.] Az Infotv. 26. § (2) bekezdése kimondja, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok csak a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A lejárt tartozást felhalmozó bérlő személyes adatainak online közzétételekor a célhoz kötött adatkezelés elve sérül, mivel egy ilyen jellegű közzététel következménye a köztartozást felhalmozó bérlő személyének helyi közösségből történő kirekesztése, negatív színben való megjelenése. A Hatóság szerint jelen esetben a közérdekből nyilvános személyes adatok közzététele által okozott egyéni érdeksérelem nem áll arányban a közérdekből nyilvános személyes adatok megismeréséhez fűződő közérdekkel. A tartozás megfizetésére irányuló, törvényben meghatározott állami kényszereszköz a bírósági végrehajtási eljárás lefolytatása, melyhez kapcsolódó adatkezelés törvényben szabályozott, ezáltal nem terjeszkedik túl a szükségszerűségi és célszerűségi szempontokon. Dr. habil Péterfalvi Attila elnök, c. egyetemi tanár

Szégyenlista: Jogszerű-e közzétenni a tartozók nevét?

2023. június 28.

Egy hazai önkormányzat a rendeletében úgy rendelkezett, hogy egy bizonyos összeghatár felett lakásbérleti díjjal tartozó adós nevét, lakcímét, tartozásának összegét az önkormányzat hivatalos honlapján, illetve az önkormányzat Facebook-oldalán közzéteszi azzal, hogy a közzététel megszűnhet a tartozás teljes megfizetésével vagy a részletfizetési megállapodás megkötésével. A szankciós célú nyilvánosságtól a kintlévőségek mielőbbi megfizetésének ösztönzését várta az önkormányzat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) bejelentés érkezett az eset kapcsán, a Hatóság pedig megvizsgálta, hogy az eljárás jogszerű volt-e.

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 6. cikk (1) bekezdése alapján személyes adat kizárólag akkor és annyiban kezelhető jogszerűen, ha legalább az alábbiak egyike teljesül:

a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;

b) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;

c) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány
gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;

d) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdeki vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek;

A jogalapokat sorba véve kiemelendő, hogy - az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont második bekezdése alapján - az önkormányzati adatkezelők, mint közhatalmi szervek nem alapíthatják adatkezeléseiket a „jogos érdek" jogalapra. Ugyanakkor az adatkezelő önkormányzat, mint közfeladatot ellátó szerv a közvagyonnal folytatott felelős gazdálkodás során alapíthatja a hátralék-kezeléshez kapcsolódó, illetve közhatalmi szervként a közhatalmi jogosítvány gyakorlása körében végzett feladata végrehajtásához kapcsolódó adatkezelését az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontjára.

Azonban az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy a 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját uniós jognak, vagy olyan tagállami jognak kell megállapítani, melynek hatálya alá tartozik az adatkezelő. A releváns jogszabályok a vizsgált esetben az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok hasznosítását, annak szabályait rendező, lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), mely részletesen meghatározza, hogy mely kérdések rendezésére végezhet a tulajdonos önkormányzat jogalkotói tevékenységet, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.), amennyiben a nemzeti vagyon védelme érdekében az önkormányzat él a bírósági végrehajtás lehetőségével.

Az Ltv. 2. számú melléklete határozza meg, hogy milyen, lakás bérbeadással kapcsolatos kérdéseket szabályozhat az önkormányzat a helyi rendeletében. Az Ltv. 2. számú melléklete nem tartalmaz az adós személyes adatainak közzététel céljából történő adatkezelés helyi szabályozására jogalkotói felhatalmazást, ahogy ilyen felhatalmazás a Vht.-ból is hiányzik.

A fentiek alapján a sérelmezett, online térben megvalósult adatkezeléshez kapcsolódóan az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében megjelölt adatkezelési jogalapok közül kizárólag az érintett hozzájárulása adhatott volna megfelelő jogalapot.

Az adatkezelés célhoz kötöttsége

Az adatkezelés célhoz kötöttségének elve szorosan kapcsolódik a jogalap megállapításához. A vizsgált önkormányzat nyilatkozata szerint a helyi rendelet módosításával nem az volt az elérni kívánt cél, hogy a köztartozást felhalmozó bérlőket a helyi közösségből kirekessze, őket negatív színben tüntesse fel, hanem a fizetési fegyelem javulását, a kintlévőségek csökkenését várta ettől az intézkedéstől.

A Hatóság álláspontja szerint a közzététel tekintetében az egyetlen jogszerű út az adatok Infotv. 37. § (3) bekezdése szerinti egyedi közzétételi listában történő szerepeltetése lehetne, azonban természetes személyek személyes adatait online-pellengérre állító, internetes szégyenlista elkészítését a Hatóság nem támogatja. Ráadásul az önkormányzati lakhatási lehetőség, a jogviszony megszüntetésének kezdeményezése vélhetően hatékonyabban és jobban ösztönöz a fizetésre, ezért az adatkezelés/közzététel nem is feltétlenül szükséges, mivel van más mód a helyzet rendezésére.

Ahogyan azt a NAIH/2019/6273/3. számú, 2019. november 13-án kelt, az önkormányzati testületek működésének nyilvánosságáról szóló tájékoztatója is kiemelte: a köztulajdonban álló ingatlan piaci alapon történő bérbeadása során a bérlő neve és a jogviszony fennállása, továbbá az ehhez kapcsolódó egyéb adatok közérdekből nyilvános személyes adatnak tekinthetőek. Önmagában az a tény, hogy valaki késedelembe esett a díjfizetéssel, de egyébként a kötelezettségeinek rövid időn belül utólag eleget tett, már a későbbiekben nem minősül a közvagyont érintő nyilvános adatnak, kivéve, ha emiatt olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, jelentkezett, amely közpénznek, közpénzbevételnek minősül. [NAIH/2017/2138/V.]

Az Infotv. 26. § (2) bekezdése kimondja, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok csak a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A lejárt tartozást felhalmozó bérlő személyes adatainak online közzétételekor a célhoz kötött adatkezelés elve sérül, mivel egy ilyen jellegű közzététel következménye a köztartozást felhalmozó bérlő személyének helyi közösségből történő kirekesztése, negatív színben való megjelenése. A Hatóság szerint jelen esetben a közérdekből nyilvános személyes adatok közzététele által okozott egyéni érdeksérelem nem áll arányban a közérdekből nyilvános személyes adatok megismeréséhez fűződő közérdekkel.

A tartozás megfizetésére irányuló, törvényben meghatározott állami kényszereszköz a bírósági végrehajtási eljárás lefolytatása, melyhez kapcsolódó adatkezelés törvényben szabályozott, ezáltal nem terjeszkedik túl a szükségszerűségi és célszerűségi szempontokon.

Dr. habil Péterfalvi Attila
elnök, c. egyetemi tanár

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

Be kell számolnia a leköszönő közös képviselőnek? 2025. április 29.
A társasház közgyűlése 2025. január 01. hatállyal választott új közös képviselőt. A beszámoló közgyűlést, az előírt határidő tartásával, már az új közös képviselő hívja össze. A THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre.

Csak a határidő után regisztrálhatok - szakértő válaszol 2025. április 25.
A Társasházam nem erősítette meg az előző közös képviselőt tisztségében, engem szeretnének megválasztani de a közös képviselő a megválasztás lehetőségét adó közgyűlés idejét nem hajlandó a regisztráció határidejének betartásához szükséges időre kiírni az idevonatkozó /30 napos/határidő törvény alapján. Így az április 30.-i határidő után tudok csak beregisztrálni. Milyen szankcióra számíthatok? Olvasói kérdésre szakértő válaszol.

Digitális állampolgárság és adatkezelés – Mit kell tudnunk ezekről a fogalmakról és a mögöttes tartalomról? 2025. április 24.
Dr. Arató Márk, a Havas-Sághy és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében tartott előadásában részletesen ismertette a digitális állampolgárság és az adatkezelés alapfogalmait, valamint a kapcsolódó jogi környezetet.

Földhivatali regisztráció: elhalasztva? 2025. április 22.
Úgy tűnik, újabb fordulatot vett a társasházi közös képviselők földhivatali regisztrációjának ügye: a kormány által benyújtott igazságügyi salátatörvény-tervezet szerint 2026. október 31-ig - azaz több mint másfél évvel későbbre - tolnák ki a regisztrációs kötelezettség határidejét.


Új törvénytervezet a betelepülések szabályozására 2025. április 22.
A kormány törvénytervezetet nyújtott be a helyi önazonosság védelméről, amely a települési közösségek számára biztosítana új jogosítványokat a lakosságszám növekedésének szabályozására. A kezdeményezés alapját az Alaptörvény legutóbbi módosítása adja, amely kimondja, hogy a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog nem sértheti a helyi közösségek önazonossághoz való jogát.

Alaptörvénybe került a települések önvédelmi joga 2025. április 14.
Az Országgyűlés 2025. április 14-én elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amely lehetőséget biztosít a települések számára, hogy megvédjék közösségi identitásukat a túlnépesedéssel szemben.

Kétharmados hozzájárulás kéne, de a tulajdonostárs passzív - szakértő válaszol 2025. április 14.
A házmesteri lakást szeretnénk értékesíteni és az érte kapott pénzt szeretnénk a társasház felújítására fordítani. Az adás-vételi szerződésben az eladó részéről elégséges a 2/3-os tulajdonosi hozzájárulás? Továbbá mi a teendő, ha passzív, a szavazáson részt nem vevő tulajdonostársak miatt nem valósulhat meg a 2/3?

A veszélyessé vált kémények bontását a közgyűlés leszavazta 2025. április 10.
A tulajdonosok leszavazták a veszély miatt fontossá vált bontási munkát a magas költségek miatt. Kit terhel a felelősség? A THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Olaszországot egy ingatlan-végrehajtási ügyben 2025. április 8.
Egy olasz állampolgár esete világított rá a szabályozás visszásságaira, aki több mint egy évtizeden keresztül nem tudta birtokba venni megvásárolt ingatlanát, mivel a korábbi bérlő nem volt hajlandó kiköltözni, miközben az olasz jogszabályok felfüggesztették a kilakoltatási eljárások végrehajtását.

Társasházi közös tulajdon megfigyelése szabálytalanul – szakértő válaszol 2025. április 7.
Társasházunkban az egyik lakó a bejárati ajtajának fémrácsára felszerelt egy működő kamerának látszó eszközt, amivel a társasház közfolyosóját és egyéb belső részeket is megfigyelhet, illetve engedély nélkül ragasztott ki szintén osztatlan közös tulajdonban lévő társasházi lépcsőház ajtajára egy kamerára figyelmeztető matricát.

Az Alaptörvényt is módosítanák az ingatlanpiaci korlátozások érdekében 2025. április 4.
Az Alaptörvény 15. módosítása kapcsán új szövegrész kerülhet be az alaptörvényi szabályozásba, amely a helyi közösségek önazonosságához való jogát emelné alkotmányos szintre.

JOGSEGÉLY pszichiátriai jogsértések esetén 2025. április 2.
Olyan károsultaknak működtet jogsegélyszolgálatot az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány, akik egy pszichiátriai kórházban, intézetben szenvedtek sérelmet: egészségkárosodást, megaláztatást, igazságtalan kényszerkezeléseket vagy akár egy szeretett családtag elvesztését.

A társasházi tisztségviselők nyilvántartásba vételi kötelezettségéről – szakértő válaszol 2025. április 1.
A társasházi törvény 2025. május 1-ig tartó türelmi idővel előírja a társasházi tisztségviselők kötelező földhivatali bejelentését. Ezzel kapcsolatosan felmerült kérdésekre válaszol Dr. Havas-Sághy Gábor ügyvéd.

Hogy bírjuk rá a közös képviselőt a törvényes működtetésre? 2025. március 24.
Próbáljuk a közös képviselőt rábírni a törvényes működés betartására, de semmilyen hivatalos megkeresésre nem reagál, a rendkívüli közgyűlést sem hívta össze, illetve annak megtartása esetén perrel fenyegeti a tulajdonosi közösséget, illetve a közgyűlés megszervezésével megbízott tulajdonost. Próbáltuk a jegyzőt is, de mivel egy régi ismerőse kapta az ügyet, 8 hónap alatt érdemi lépés nem történt a jegyzőnél indított törvényes működés helyreállítását célzó eljárásban.

THT podcast: Kamerarendszer és adatvédelmi buktatók a társasházakban 2025. március 21.
Előadó: Dr. Dávid Péter ügyvéd - fintechjog.hu. Felvételsorozat hatodikrésze a THT által rendezett, XV. KÖZÖS KÉPVISELŐK NAPJA ÉS TÁRSASHÁZI EXPO előadásaiból.

Bérleti díjstop: Megkönnyebbülés vagy veszély a lakáspiacra? 2025. március 20.
Ausztriában meggondolták magukat a kormányt koalícióban vezető kormánypártok: az eredeti tervekkel ellentétben felfüggesztik a 2025-re tervezett bérleti díjkorrekciót a szabályozott bérleti jogviszonyok esetében. Ez azt jelenti, hogy a társasházi lakásokban, az önkormányzati és a szövetkezeti lakásokban a bérleti díjak egyelőre változatlanok maradnak.

Kell-e megbízási szerződés a közös képviseletre? 2025. március 18.
A közös képviselő megválasztásáról hozott Közgyűlési határozatban a következő áll: A Közgyűlés megválasztotta (név) közös képviselő jelöltet (dátum) új közös képviselőnek és társasházkezelőnek. (név) a .....Kft által látja el a Társasház közös képviseletét, illetve társasházkezelését bruttó (összeg) /albetét/hó áron. A Közgyűlés megadja a felhatalmazást (név) részére a banki aláíráshoz. Az első helyen a közös képviselő, a második helyen a megválasztott számvizsgáló bizottsági tagok, egyben banki aláírók közül az egyik. Már kértük korábban a közös képviselőtől a megbízási szerződés megküldését, bemutatását, vagy nem válaszol az e-mailre, vagy közli, hogy az irodában lehet megtekinteni és másolatot kérni. Megnéztem a társasházkezelő regiszterben a közös képviselő nevét és a Kft-t, egyik sincs a rendszerben feltüntetve. Abban az esetben, ha nincs megbízási szerződése, ez milyen következményekkel jár a társasházra nézve, illetve mit kellene tennünk? Mi egy közös képviselőt választottunk meg, nem pedig egy jogi személyt. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A BKIK is az ingyenes földhivatali lekérdezést sürgeti 2025. március 17.
Mint az ismeretes, az elmúlt hetekben több mint 600-an társasházkezelő, illetve közös képviselő töltötte ki az ingyenes földhivatali lekérdezést sürgető petíciót, melyet Gáts Bence társasházkezelő kezdeményezett. Most megérkezett a BKIK XXIII. Ingatlanforgalmazás, -hasznosítás, Ingatlan Vagyonkezelés Osztályának hivatalos álláspontja, melyet az alábbiakban teszünk közzé változtatás nélkül.

Földhivatali regisztráció: megérkezett a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének hivatalos szakmai álláspontja 2025. március 11.
A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége a Szakmai Bizottság elnökének, dr Kovács Kázmérnak az előterjesztését elfogadva szakmai álláspontot alakított ki a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 55/A. § (2) bekezdése kapcsán történő ügyvédi közreműködésről. A jogszabály rendelkezése szerint ugyanis 2025. május 1-i határidővel a társasház közgyűlése által megválasztott közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor láthat el, ha a tisztség keletkezésének a tényét az ingatlanügyi hatóság - az erre irányuló kérelme alapján - az ingatlan-nyilvántartásba - a társasház törzslapra - bejegyezte. Kérdésként merült fel, hogy a bejegyzés alapját képező okirat ellenjegyzését a közreműködő ügyvéd milyen feltételekkel teljesítheti.

Módosult a kormány ingatlan-nyilvántartásról szóló végrehajtási rendelete 2025. március 12.
A március 11-ei Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 38/2025. (III. 11.) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása.