Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Szégyenlista: Jogszerű-e közzétenni a tartozók nevét? 2023. június 28.
Egy hazai önkormányzat a rendeletében úgy rendelkezett, hogy egy bizonyos összeghatár felett lakásbérleti díjjal tartozó adós nevét, lakcímét, tartozásának összegét az önkormányzat hivatalos honlapján, illetve az önkormányzat Facebook-oldalán közzéteszi azzal, hogy a közzététel megszűnhet a tartozás teljes megfizetésével vagy a részletfizetési megállapodás megkötésével. A szankciós célú nyilvánosságtól a kintlévőségek mielőbbi megfizetésének ösztönzését várta az önkormányzat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) bejelentés érkezett az eset kapcsán, a Hatóság pedig megvizsgálta, hogy az eljárás jogszerű volt-e.
8 148 HUF Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag) Érdekel →
A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 6. cikk (1) bekezdése alapján személyes adat kizárólag akkor és annyiban kezelhető jogszerűen, ha legalább az alábbiak egyike teljesül: a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; c) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; d) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdeki vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek; A jogalapokat sorba véve kiemelendő, hogy - az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont második bekezdése alapján - az önkormányzati adatkezelők, mint közhatalmi szervek nem alapíthatják adatkezeléseiket a „jogos érdek" jogalapra. Ugyanakkor az adatkezelő önkormányzat, mint közfeladatot ellátó szerv a közvagyonnal folytatott felelős gazdálkodás során alapíthatja a hátralék-kezeléshez kapcsolódó, illetve közhatalmi szervként a közhatalmi jogosítvány gyakorlása körében végzett feladata végrehajtásához kapcsolódó adatkezelését az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontjára. Azonban az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy a 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját uniós jognak, vagy olyan tagállami jognak kell megállapítani, melynek hatálya alá tartozik az adatkezelő. A releváns jogszabályok a vizsgált esetben az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok hasznosítását, annak szabályait rendező, lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), mely részletesen meghatározza, hogy mely kérdések rendezésére végezhet a tulajdonos önkormányzat jogalkotói tevékenységet, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.), amennyiben a nemzeti vagyon védelme érdekében az önkormányzat él a bírósági végrehajtás lehetőségével. Az Ltv. 2. számú melléklete határozza meg, hogy milyen, lakás bérbeadással kapcsolatos kérdéseket szabályozhat az önkormányzat a helyi rendeletében. Az Ltv. 2. számú melléklete nem tartalmaz az adós személyes adatainak közzététel céljából történő adatkezelés helyi szabályozására jogalkotói felhatalmazást, ahogy ilyen felhatalmazás a Vht.-ból is hiányzik. A fentiek alapján a sérelmezett, online térben megvalósult adatkezeléshez kapcsolódóan az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében megjelölt adatkezelési jogalapok közül kizárólag az érintett hozzájárulása adhatott volna megfelelő jogalapot. Az adatkezelés célhoz kötöttsége Az adatkezelés célhoz kötöttségének elve szorosan kapcsolódik a jogalap megállapításához. A vizsgált önkormányzat nyilatkozata szerint a helyi rendelet módosításával nem az volt az elérni kívánt cél, hogy a köztartozást felhalmozó bérlőket a helyi közösségből kirekessze, őket negatív színben tüntesse fel, hanem a fizetési fegyelem javulását, a kintlévőségek csökkenését várta ettől az intézkedéstől. A Hatóság álláspontja szerint a közzététel tekintetében az egyetlen jogszerű út az adatok Infotv. 37. § (3) bekezdése szerinti egyedi közzétételi listában történő szerepeltetése lehetne, azonban természetes személyek személyes adatait online-pellengérre állító, internetes szégyenlista elkészítését a Hatóság nem támogatja. Ráadásul az önkormányzati lakhatási lehetőség, a jogviszony megszüntetésének kezdeményezése vélhetően hatékonyabban és jobban ösztönöz a fizetésre, ezért az adatkezelés/közzététel nem is feltétlenül szükséges, mivel van más mód a helyzet rendezésére. Ahogyan azt a NAIH/2019/6273/3. számú, 2019. november 13-án kelt, az önkormányzati testületek működésének nyilvánosságáról szóló tájékoztatója is kiemelte: a köztulajdonban álló ingatlan piaci alapon történő bérbeadása során a bérlő neve és a jogviszony fennállása, továbbá az ehhez kapcsolódó egyéb adatok közérdekből nyilvános személyes adatnak tekinthetőek. Önmagában az a tény, hogy valaki késedelembe esett a díjfizetéssel, de egyébként a kötelezettségeinek rövid időn belül utólag eleget tett, már a későbbiekben nem minősül a közvagyont érintő nyilvános adatnak, kivéve, ha emiatt olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, jelentkezett, amely közpénznek, közpénzbevételnek minősül. [NAIH/2017/2138/V.] Az Infotv. 26. § (2) bekezdése kimondja, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok csak a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A lejárt tartozást felhalmozó bérlő személyes adatainak online közzétételekor a célhoz kötött adatkezelés elve sérül, mivel egy ilyen jellegű közzététel következménye a köztartozást felhalmozó bérlő személyének helyi közösségből történő kirekesztése, negatív színben való megjelenése. A Hatóság szerint jelen esetben a közérdekből nyilvános személyes adatok közzététele által okozott egyéni érdeksérelem nem áll arányban a közérdekből nyilvános személyes adatok megismeréséhez fűződő közérdekkel. A tartozás megfizetésére irányuló, törvényben meghatározott állami kényszereszköz a bírósági végrehajtási eljárás lefolytatása, melyhez kapcsolódó adatkezelés törvényben szabályozott, ezáltal nem terjeszkedik túl a szükségszerűségi és célszerűségi szempontokon. Dr. habil Péterfalvi Attila elnök, c. egyetemi tanár

Szégyenlista: Jogszerű-e közzétenni a tartozók nevét?

2023. június 28.

Egy hazai önkormányzat a rendeletében úgy rendelkezett, hogy egy bizonyos összeghatár felett lakásbérleti díjjal tartozó adós nevét, lakcímét, tartozásának összegét az önkormányzat hivatalos honlapján, illetve az önkormányzat Facebook-oldalán közzéteszi azzal, hogy a közzététel megszűnhet a tartozás teljes megfizetésével vagy a részletfizetési megállapodás megkötésével. A szankciós célú nyilvánosságtól a kintlévőségek mielőbbi megfizetésének ösztönzését várta az önkormányzat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) bejelentés érkezett az eset kapcsán, a Hatóság pedig megvizsgálta, hogy az eljárás jogszerű volt-e.

8 148 HUF

Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)

Érdekel →

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 6. cikk (1) bekezdése alapján személyes adat kizárólag akkor és annyiban kezelhető jogszerűen, ha legalább az alábbiak egyike teljesül:

a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;

b) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;

c) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány
gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;

d) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdeki vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek;

A jogalapokat sorba véve kiemelendő, hogy - az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont második bekezdése alapján - az önkormányzati adatkezelők, mint közhatalmi szervek nem alapíthatják adatkezeléseiket a „jogos érdek" jogalapra. Ugyanakkor az adatkezelő önkormányzat, mint közfeladatot ellátó szerv a közvagyonnal folytatott felelős gazdálkodás során alapíthatja a hátralék-kezeléshez kapcsolódó, illetve közhatalmi szervként a közhatalmi jogosítvány gyakorlása körében végzett feladata végrehajtásához kapcsolódó adatkezelését az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontjára.

Azonban az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy a 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját uniós jognak, vagy olyan tagállami jognak kell megállapítani, melynek hatálya alá tartozik az adatkezelő. A releváns jogszabályok a vizsgált esetben az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok hasznosítását, annak szabályait rendező, lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), mely részletesen meghatározza, hogy mely kérdések rendezésére végezhet a tulajdonos önkormányzat jogalkotói tevékenységet, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.), amennyiben a nemzeti vagyon védelme érdekében az önkormányzat él a bírósági végrehajtás lehetőségével.

Az Ltv. 2. számú melléklete határozza meg, hogy milyen, lakás bérbeadással kapcsolatos kérdéseket szabályozhat az önkormányzat a helyi rendeletében. Az Ltv. 2. számú melléklete nem tartalmaz az adós személyes adatainak közzététel céljából történő adatkezelés helyi szabályozására jogalkotói felhatalmazást, ahogy ilyen felhatalmazás a Vht.-ból is hiányzik.

A fentiek alapján a sérelmezett, online térben megvalósult adatkezeléshez kapcsolódóan az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében megjelölt adatkezelési jogalapok közül kizárólag az érintett hozzájárulása adhatott volna megfelelő jogalapot.

Az adatkezelés célhoz kötöttsége

Az adatkezelés célhoz kötöttségének elve szorosan kapcsolódik a jogalap megállapításához. A vizsgált önkormányzat nyilatkozata szerint a helyi rendelet módosításával nem az volt az elérni kívánt cél, hogy a köztartozást felhalmozó bérlőket a helyi közösségből kirekessze, őket negatív színben tüntesse fel, hanem a fizetési fegyelem javulását, a kintlévőségek csökkenését várta ettől az intézkedéstől.

A Hatóság álláspontja szerint a közzététel tekintetében az egyetlen jogszerű út az adatok Infotv. 37. § (3) bekezdése szerinti egyedi közzétételi listában történő szerepeltetése lehetne, azonban természetes személyek személyes adatait online-pellengérre állító, internetes szégyenlista elkészítését a Hatóság nem támogatja. Ráadásul az önkormányzati lakhatási lehetőség, a jogviszony megszüntetésének kezdeményezése vélhetően hatékonyabban és jobban ösztönöz a fizetésre, ezért az adatkezelés/közzététel nem is feltétlenül szükséges, mivel van más mód a helyzet rendezésére.

Ahogyan azt a NAIH/2019/6273/3. számú, 2019. november 13-án kelt, az önkormányzati testületek működésének nyilvánosságáról szóló tájékoztatója is kiemelte: a köztulajdonban álló ingatlan piaci alapon történő bérbeadása során a bérlő neve és a jogviszony fennállása, továbbá az ehhez kapcsolódó egyéb adatok közérdekből nyilvános személyes adatnak tekinthetőek. Önmagában az a tény, hogy valaki késedelembe esett a díjfizetéssel, de egyébként a kötelezettségeinek rövid időn belül utólag eleget tett, már a későbbiekben nem minősül a közvagyont érintő nyilvános adatnak, kivéve, ha emiatt olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, jelentkezett, amely közpénznek, közpénzbevételnek minősül. [NAIH/2017/2138/V.]

Az Infotv. 26. § (2) bekezdése kimondja, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok csak a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A lejárt tartozást felhalmozó bérlő személyes adatainak online közzétételekor a célhoz kötött adatkezelés elve sérül, mivel egy ilyen jellegű közzététel következménye a köztartozást felhalmozó bérlő személyének helyi közösségből történő kirekesztése, negatív színben való megjelenése. A Hatóság szerint jelen esetben a közérdekből nyilvános személyes adatok közzététele által okozott egyéni érdeksérelem nem áll arányban a közérdekből nyilvános személyes adatok megismeréséhez fűződő közérdekkel.

A tartozás megfizetésére irányuló, törvényben meghatározott állami kényszereszköz a bírósági végrehajtási eljárás lefolytatása, melyhez kapcsolódó adatkezelés törvényben szabályozott, ezáltal nem terjeszkedik túl a szükségszerűségi és célszerűségi szempontokon.

Dr. habil Péterfalvi Attila
elnök, c. egyetemi tanár

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

2 520 HUF

T7 típusú Társasházi "Környezetvédelmi" csomag 6 db - os kis matrica szett

Érdekel →

További híreink

Jogilag nem létező lakások keletkezhetnek a családi házak szabálytalan felosztásával 2026. augusztus 11.
Az utóbbi években az agglomerációs településeken és a nagyvárosok kertvárosi részein elterjedt az a gyakorlat, amely során a beruházók meglévő családi házakat vagy telkeket vásárolnak meg, majd azokat a helyi építési szabályzatot kijátszva több önálló lakrésszé alakítják át és értékesítik. A helyzet jogilag egyes esetekben megoldhatatlan maradhat, és az ingatlan végleg forgalomképtelenné válhat.

Egyre több problémát okoznak a szabálytalan lakásfelosztások 2026. augusztus 10.
Régi nagypolgári lakásokból kialakított miniapartmanok, vitatott közműbekötések és túlterhelt társasházi infrastruktúra - országszerte egyre több konfliktust okoznak a szabálytalan lakásfelosztások. A hatóságok és az önkormányzatok egyre szigorúbban lépnek fel a jogsértő átalakításokkal szemben, de hogyan kezelhetik a problémát társasházak és a közös képviselők a mindennapokban? A THT társasházi és ingatlan jogi szakértőjét Dr. Kiss Balázs Károlyt kérdeztük a probléma hátteréről és a megoldási lehetőségekről.

Ha a homlokzatról burkolatdarabok hullanak le, az a tulajdonosok felelőssége 2026. augusztus 6.
Életveszélyes, amikor egy épület homlokzatáról burkolatdarab hullik le, különösen olyan helyeken, ahol közvetlenül a homlokzati sík előtt gyalogos közforgalom van. Ez a jelenség egyáltalán nem technológiafüggő, és nem is egy-egy településre vagy épülettípusra jellemző. Egy azonban minden esetben közös: a veszélyeztetés a tulajdonos vagy a tulajdonosi közösség karbantartási kötelezettségének elmulasztására vezethető vissza.


Ezek az új Airbnb-szabályok Józsefvárosban 2026. július 29.
Szigorúbb feltételekkel, negyedszintű és társasházi korlátokkal, valamint a lakóközösségek jogainak megerősítésével lép fel Józsefváros a rövid távú lakáskiadás terjedése ellen. A Képviselő-testület döntése alapján a szabályozás a kormányzati moratórium lejártát követően lép életbe.

Távmérős költségmegosztók felszerelése: Kinek mi a szerepe? 2026. július 23.
A társasházaknak komoly felkészülést jelent a távolról leolvasható költségmegosztók kötelező bevezetése a 2027-es határidőig. Olvasó kérdésekre válaszolva bemutatjuk a jogi felelősségi köröket.

A Kúria tisztázta az alapító okirat és a működési szabályzat viszonyát 2026. július 20.
A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő jogegységi határozatot hozott a Kúria. A döntés pontot tesz egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül.


Közös költség emelés visszamenőleg: Mit tehet a tulajdonos? 2026. július 15.
Évek óta nincs elfogadott beszámoló, a közös költséget több hónapra visszamenőleges hatállyal emelték meg - sok társasházban ismerősek lehetnek az ehhez hasonló, komoly vitákat szülő helyzetek. Mit tehet a tulajdonos, ha a vezetőség szabálytalan pénzügyi kimutatásokkal és jogszerűtlennek tűnő döntésekkel próbálja rendezni a ház ügyeit? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Veszélyes gázszivárgás – A közös képviselő köteles a társasház érdekeit képviselni! 2026. július 8.
A társasház közgyűlése tiltó határozatot hozott egy veszélyt jelentő gázszivárgás bejelentésével szemben. Mit tehet a közös képviselő? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Egyéni lakásbiztosítással kiváltható a társasházi biztosítási díj? 2026. július 3.
Ha egy tulajdonos saját, egyéni lakásbiztosítást köt, akkor mentesülhet a ház közös biztosítási díjának fizetése alól? Bár logikusnak tűnhet, hogy ne fizessünk kétszer ugyanazért, a társasházi törvények és a közös tulajdon védelme miatt a helyzet jogilag és gyakorlatilag is összetettebb. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Kérhet-e pénzt a leváltott közös képviselő az adatok átadásáért? 2026. június 25.
A közös képviselő váltása ritkán zajlik zökkenőmentesen, az egyik legnagyobb feszültségforrást pedig a társasház adatai jelentik. Ki használhatja a nyilvántartást, mi történik a személyes adatokkal, és meddig mehet el a lakóközösség, ha nyilvánosan akarja rendezni a vitát? Az olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.

Szigorúbb keretek közé szorítaná a kormány a villamos biztonsági felülvizsgálatokat 2026. június 16.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon.

Kiszivároghatnak a belső információk? – Az olcsó szoftverért az adatainkkal fizetünk 2026. június 12.
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Kié a folyosó vége? 2026. június 10.
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Egyhangúlag megszavazta a parlament a devizahiteles perek és végrehajtások átmeneti felfüggesztését 2026. június 9.
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik.

Mentőövet kér a napelemes szövetség a félbemaradt lakossági projekteknek 2026. június 8.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség.

Végső határidő a napelemeseknek – Június 11-ig lehet kártérítésért fordulni Strasbourghoz 2026. június 8.
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni.

A devizahiteles eljárások tervezett felfüggesztése: segítség vagy újabb akadály az adósoknak? 2026. június 1.
A devizahitelek rendezése hosszú évek óta húzódó, összetett probléma, amely számtalan magyar családot érint. A 2026 májusában benyújtott törvényjavaslat első látásra megnyugtató megoldást kínálhat a bajba jutott adósoknak, hiszen hivatalból és soron kívül függesztené fel a devizahiteles pereket. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, hogy a felkínált megoldások valóban minden érintett helyzetén könnyítenek-e.

Így kell módosítani az SzMSz-t a kamerarendszer telepítésekor 2026. május 26.
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat.

Strukturális fordulatot hoz az új kormányzati felépítés az ingatlanpiacon 2026. május 26.
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került.

Új törvényjavaslat a devizahiteles eljárások és végrehajtások felfüggesztéséről 2026. május 21.
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra.