Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Szégyenlista: Jogszerű-e közzétenni a tartozók nevét? 2023. június 28.
Egy hazai önkormányzat a rendeletében úgy rendelkezett, hogy egy bizonyos összeghatár felett lakásbérleti díjjal tartozó adós nevét, lakcímét, tartozásának összegét az önkormányzat hivatalos honlapján, illetve az önkormányzat Facebook-oldalán közzéteszi azzal, hogy a közzététel megszűnhet a tartozás teljes megfizetésével vagy a részletfizetési megállapodás megkötésével. A szankciós célú nyilvánosságtól a kintlévőségek mielőbbi megfizetésének ösztönzését várta az önkormányzat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) bejelentés érkezett az eset kapcsán, a Hatóság pedig megvizsgálta, hogy az eljárás jogszerű volt-e.
248 HUF Golyóstoll 038mm F Stabilo Liner 308/41 írásszín kék Érdekel →
A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 6. cikk (1) bekezdése alapján személyes adat kizárólag akkor és annyiban kezelhető jogszerűen, ha legalább az alábbiak egyike teljesül: a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; c) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; d) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdeki vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek; A jogalapokat sorba véve kiemelendő, hogy - az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont második bekezdése alapján - az önkormányzati adatkezelők, mint közhatalmi szervek nem alapíthatják adatkezeléseiket a „jogos érdek" jogalapra. Ugyanakkor az adatkezelő önkormányzat, mint közfeladatot ellátó szerv a közvagyonnal folytatott felelős gazdálkodás során alapíthatja a hátralék-kezeléshez kapcsolódó, illetve közhatalmi szervként a közhatalmi jogosítvány gyakorlása körében végzett feladata végrehajtásához kapcsolódó adatkezelését az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontjára. Azonban az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy a 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját uniós jognak, vagy olyan tagállami jognak kell megállapítani, melynek hatálya alá tartozik az adatkezelő. A releváns jogszabályok a vizsgált esetben az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok hasznosítását, annak szabályait rendező, lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), mely részletesen meghatározza, hogy mely kérdések rendezésére végezhet a tulajdonos önkormányzat jogalkotói tevékenységet, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.), amennyiben a nemzeti vagyon védelme érdekében az önkormányzat él a bírósági végrehajtás lehetőségével. Az Ltv. 2. számú melléklete határozza meg, hogy milyen, lakás bérbeadással kapcsolatos kérdéseket szabályozhat az önkormányzat a helyi rendeletében. Az Ltv. 2. számú melléklete nem tartalmaz az adós személyes adatainak közzététel céljából történő adatkezelés helyi szabályozására jogalkotói felhatalmazást, ahogy ilyen felhatalmazás a Vht.-ból is hiányzik. A fentiek alapján a sérelmezett, online térben megvalósult adatkezeléshez kapcsolódóan az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében megjelölt adatkezelési jogalapok közül kizárólag az érintett hozzájárulása adhatott volna megfelelő jogalapot. Az adatkezelés célhoz kötöttsége Az adatkezelés célhoz kötöttségének elve szorosan kapcsolódik a jogalap megállapításához. A vizsgált önkormányzat nyilatkozata szerint a helyi rendelet módosításával nem az volt az elérni kívánt cél, hogy a köztartozást felhalmozó bérlőket a helyi közösségből kirekessze, őket negatív színben tüntesse fel, hanem a fizetési fegyelem javulását, a kintlévőségek csökkenését várta ettől az intézkedéstől. A Hatóság álláspontja szerint a közzététel tekintetében az egyetlen jogszerű út az adatok Infotv. 37. § (3) bekezdése szerinti egyedi közzétételi listában történő szerepeltetése lehetne, azonban természetes személyek személyes adatait online-pellengérre állító, internetes szégyenlista elkészítését a Hatóság nem támogatja. Ráadásul az önkormányzati lakhatási lehetőség, a jogviszony megszüntetésének kezdeményezése vélhetően hatékonyabban és jobban ösztönöz a fizetésre, ezért az adatkezelés/közzététel nem is feltétlenül szükséges, mivel van más mód a helyzet rendezésére. Ahogyan azt a NAIH/2019/6273/3. számú, 2019. november 13-án kelt, az önkormányzati testületek működésének nyilvánosságáról szóló tájékoztatója is kiemelte: a köztulajdonban álló ingatlan piaci alapon történő bérbeadása során a bérlő neve és a jogviszony fennállása, továbbá az ehhez kapcsolódó egyéb adatok közérdekből nyilvános személyes adatnak tekinthetőek. Önmagában az a tény, hogy valaki késedelembe esett a díjfizetéssel, de egyébként a kötelezettségeinek rövid időn belül utólag eleget tett, már a későbbiekben nem minősül a közvagyont érintő nyilvános adatnak, kivéve, ha emiatt olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, jelentkezett, amely közpénznek, közpénzbevételnek minősül. [NAIH/2017/2138/V.] Az Infotv. 26. § (2) bekezdése kimondja, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok csak a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A lejárt tartozást felhalmozó bérlő személyes adatainak online közzétételekor a célhoz kötött adatkezelés elve sérül, mivel egy ilyen jellegű közzététel következménye a köztartozást felhalmozó bérlő személyének helyi közösségből történő kirekesztése, negatív színben való megjelenése. A Hatóság szerint jelen esetben a közérdekből nyilvános személyes adatok közzététele által okozott egyéni érdeksérelem nem áll arányban a közérdekből nyilvános személyes adatok megismeréséhez fűződő közérdekkel. A tartozás megfizetésére irányuló, törvényben meghatározott állami kényszereszköz a bírósági végrehajtási eljárás lefolytatása, melyhez kapcsolódó adatkezelés törvényben szabályozott, ezáltal nem terjeszkedik túl a szükségszerűségi és célszerűségi szempontokon. Dr. habil Péterfalvi Attila elnök, c. egyetemi tanár

Szégyenlista: Jogszerű-e közzétenni a tartozók nevét?

2023. június 28.

Egy hazai önkormányzat a rendeletében úgy rendelkezett, hogy egy bizonyos összeghatár felett lakásbérleti díjjal tartozó adós nevét, lakcímét, tartozásának összegét az önkormányzat hivatalos honlapján, illetve az önkormányzat Facebook-oldalán közzéteszi azzal, hogy a közzététel megszűnhet a tartozás teljes megfizetésével vagy a részletfizetési megállapodás megkötésével. A szankciós célú nyilvánosságtól a kintlévőségek mielőbbi megfizetésének ösztönzését várta az önkormányzat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) bejelentés érkezett az eset kapcsán, a Hatóság pedig megvizsgálta, hogy az eljárás jogszerű volt-e.

248 HUF

Golyóstoll 038mm F Stabilo Liner 308/41 írásszín kék

Érdekel →

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 6. cikk (1) bekezdése alapján személyes adat kizárólag akkor és annyiban kezelhető jogszerűen, ha legalább az alábbiak egyike teljesül:

a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;

b) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;

c) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány
gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;

d) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdeki vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek;

A jogalapokat sorba véve kiemelendő, hogy - az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont második bekezdése alapján - az önkormányzati adatkezelők, mint közhatalmi szervek nem alapíthatják adatkezeléseiket a „jogos érdek" jogalapra. Ugyanakkor az adatkezelő önkormányzat, mint közfeladatot ellátó szerv a közvagyonnal folytatott felelős gazdálkodás során alapíthatja a hátralék-kezeléshez kapcsolódó, illetve közhatalmi szervként a közhatalmi jogosítvány gyakorlása körében végzett feladata végrehajtásához kapcsolódó adatkezelését az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontjára.

Azonban az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy a 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját uniós jognak, vagy olyan tagállami jognak kell megállapítani, melynek hatálya alá tartozik az adatkezelő. A releváns jogszabályok a vizsgált esetben az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok hasznosítását, annak szabályait rendező, lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), mely részletesen meghatározza, hogy mely kérdések rendezésére végezhet a tulajdonos önkormányzat jogalkotói tevékenységet, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.), amennyiben a nemzeti vagyon védelme érdekében az önkormányzat él a bírósági végrehajtás lehetőségével.

Az Ltv. 2. számú melléklete határozza meg, hogy milyen, lakás bérbeadással kapcsolatos kérdéseket szabályozhat az önkormányzat a helyi rendeletében. Az Ltv. 2. számú melléklete nem tartalmaz az adós személyes adatainak közzététel céljából történő adatkezelés helyi szabályozására jogalkotói felhatalmazást, ahogy ilyen felhatalmazás a Vht.-ból is hiányzik.

A fentiek alapján a sérelmezett, online térben megvalósult adatkezeléshez kapcsolódóan az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében megjelölt adatkezelési jogalapok közül kizárólag az érintett hozzájárulása adhatott volna megfelelő jogalapot.

Az adatkezelés célhoz kötöttsége

Az adatkezelés célhoz kötöttségének elve szorosan kapcsolódik a jogalap megállapításához. A vizsgált önkormányzat nyilatkozata szerint a helyi rendelet módosításával nem az volt az elérni kívánt cél, hogy a köztartozást felhalmozó bérlőket a helyi közösségből kirekessze, őket negatív színben tüntesse fel, hanem a fizetési fegyelem javulását, a kintlévőségek csökkenését várta ettől az intézkedéstől.

A Hatóság álláspontja szerint a közzététel tekintetében az egyetlen jogszerű út az adatok Infotv. 37. § (3) bekezdése szerinti egyedi közzétételi listában történő szerepeltetése lehetne, azonban természetes személyek személyes adatait online-pellengérre állító, internetes szégyenlista elkészítését a Hatóság nem támogatja. Ráadásul az önkormányzati lakhatási lehetőség, a jogviszony megszüntetésének kezdeményezése vélhetően hatékonyabban és jobban ösztönöz a fizetésre, ezért az adatkezelés/közzététel nem is feltétlenül szükséges, mivel van más mód a helyzet rendezésére.

Ahogyan azt a NAIH/2019/6273/3. számú, 2019. november 13-án kelt, az önkormányzati testületek működésének nyilvánosságáról szóló tájékoztatója is kiemelte: a köztulajdonban álló ingatlan piaci alapon történő bérbeadása során a bérlő neve és a jogviszony fennállása, továbbá az ehhez kapcsolódó egyéb adatok közérdekből nyilvános személyes adatnak tekinthetőek. Önmagában az a tény, hogy valaki késedelembe esett a díjfizetéssel, de egyébként a kötelezettségeinek rövid időn belül utólag eleget tett, már a későbbiekben nem minősül a közvagyont érintő nyilvános adatnak, kivéve, ha emiatt olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, jelentkezett, amely közpénznek, közpénzbevételnek minősül. [NAIH/2017/2138/V.]

Az Infotv. 26. § (2) bekezdése kimondja, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok csak a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A lejárt tartozást felhalmozó bérlő személyes adatainak online közzétételekor a célhoz kötött adatkezelés elve sérül, mivel egy ilyen jellegű közzététel következménye a köztartozást felhalmozó bérlő személyének helyi közösségből történő kirekesztése, negatív színben való megjelenése. A Hatóság szerint jelen esetben a közérdekből nyilvános személyes adatok közzététele által okozott egyéni érdeksérelem nem áll arányban a közérdekből nyilvános személyes adatok megismeréséhez fűződő közérdekkel.

A tartozás megfizetésére irányuló, törvényben meghatározott állami kényszereszköz a bírósági végrehajtási eljárás lefolytatása, melyhez kapcsolódó adatkezelés törvényben szabályozott, ezáltal nem terjeszkedik túl a szükségszerűségi és célszerűségi szempontokon.

Dr. habil Péterfalvi Attila
elnök, c. egyetemi tanár

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

87 991 HUF

Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg

Érdekel →

További híreink

Lomok, beázás, pereskedés – egy társasházi pince esete 2025. november 6.
A közgyűlés döntött a lomok elszállításáról és a pince lezárásáról, ám a „gyűjtögető" tulajdonos bírósághoz fordult, és sikerrel támadta meg a határozatot. Ilyenkor azonban nincs minden veszve: jogszerű, mégis hatékony eszközökkel a társasház megvédheti a közös tulajdont, és kikényszerítheti a rendeltetésszerű használatot. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

„Városunk infrastruktúrája túlterhelt” – önazonosság-védelmi tervezet kerül tárgyalásra Törökbálinton 2025. november 5.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.

Zártkerti ingatlanok átminősítése – fontos változások az ingatlan-nyilvántartásban 2025. november 3.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.


Folytatódik az Otthon Start finomhangolása 2025. november 3.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.

Kötelező a villamos hálózat felülvizsgálatáról gondoskodni ingatlanügyletek során 2025. október 31.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.

Túszul ejtett társasházi adatok: mire figyeljünk a társasházi szoftver választásánál? 2025. október 27.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?


Otthon Start: tovább bővül a FIX 3%-os hitelprogram és kiemelt státuszt kaphatnak a programban résztvevő lakásépítések 2025. október 22.
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.

Csak egylakásos lakóépület alakítható ki a XVI. kerület kertvárosias övezeteiben – szigorú önkormányzati ellenőrzés indul 2025. október 18.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető.

Bontandó ház, egyidejű tulajdonlás nem akadály – változnak a jogosultsági feltételek a FIX 3%-os hitelnél 2025. október 7.
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik.

Új jog a társasházak építésénél – védelem a vevőknek is 2025. október 6.
A kormány új jogintézményt vezetne be a társasházi építkezéseknél, amely már az építés alatt álló lakásoknál is biztosítana védelmet a vevőknek és a hitelezőknek. A törvényjavaslat több ponton módosítja a társasházi, ingatlan-nyilvántartási és közjegyzői szabályokat, valamint kapcsolódik a nemrég indított FIX 3%-os lakáshitelhez is.

Civil felajánlásokból is bővülhet a hátrányos helyzetű települések lakhatási programja 2025. október 1.
Megjelent egy kormányrendelet, amely új keretet ad a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló lakhatási programoknak. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint civil szervezetek ingyenesen felajánlott ingatlanjai is bekapcsolódhatnak a településeken induló integrációs lakhatási konstrukcióba. Kedvezményes bérleti lehetőségek, szociális támogatás.

Sürgős felújítási munkálatokhoz célbefizetésre lenne szükség – szakértő válaszol 2025. szeptember 25.
Mekkora szavazati arány szükséges a célbefizetés elfogadásához? Mi minősül a rendes gazdálkodást meghaladó kiadásnak?

Manipulált végrendeletek és a törvényes örökös jogai – Hogyan döntött a bíróság? 2025. szeptember 12.
A végrendelet érvényessége és annak körülményei számos jogi kérdést vetnek fel, különösen akkor, ha manipuláció gyanúja merül fel. Előfordul, hogy egy ingatlan nem a családban marad, és az átírás körülményei joggal adnak okot kételyre. A bíróság feladata, hogy megállapítsa, valóban szabad akaratból történt-e az örökhagyó döntése, vagy külső befolyás hatására született meg.

A képviselő fizetést kap, mégsem dolgozik – Mit tehet a lépcsőház? 2025. szeptember 11.
A közös képviselőnk sem az éves elszámolási közgyűlésén, sem a tulajdonosok 10%-a által összehívott közgyűlésen nem jelent meg. A két közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság elnöke tartotta meg, a közgyűlések jegyzőkönyv vezetője is ő volt. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lakhatás mint jog és gazdasági kihívás – terv a megfizethető otthonokért 2025. szeptember 10.
Az Európai Parlament lakásválsággal foglalkozó különbizottsága először fogalmazott meg átfogó uniós szintű terveket a lakhatási nehézségek enyhítésére. A spanyol Borja Giménez Larraz, a HOUS bizottság előadója videóüzenetben szólt az UIPI 46. kongresszus résztvevőihez. Üzenete a finn modellt dicsérte, és közben az európai közös cselekvés szükségességét hangsúlyozta.

A nyár kreatív önazonosság védelmi szabályozásai 2025. szeptember 3.
Van, ahol a pénztárcát kérik először kinyitni, máshol a nyelvtudást vagy a munkaviszonyt nézik, és akad hely, ahol mindehhez személyes meghallgatás is társul, mintha állásinterjúra mennénk. Egy csokorba gyűjtöttük a legszínesebb megoldásokat.

Szeptembertől drágább lesz a közjegyző, kivéve a támogatott hiteleseknek 2025. augusztus 29.
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel.

Két épület, két közös képviselő, egy helyrajzi szám - hogyan kezeli a Földhivatal? 2025. augusztus 27.
Társasházunk két épületből áll egy közös helyrajzi számon. A két épületnek is van külön felvett helyrajzi száma. A társasház Alapító Okirata és SZMSZ-e épületenként rendelkezik közös képviselő megválasztásáról. Hogyan kezeli a Földhivatal az ezzel kapcsolatos regisztrációt? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Legfrissebb rendelet a FIX 3%-os lakáshitelhez – összehangolják az otthonteremtési programokat 2025. augusztus 25.
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek.

Új szabályok társasházakat is érintő építési és telekalakítási eljárásokban 2025. augusztus 25.
A kihirdetett 284/2025. (VIII. 25.) Korm. rendelet több építésügyi és településrendezési szabályt módosít. A változások közvetlenül érintik a társasházak építési, átalakítási és használatbavételi ügyeit is. A módosítások a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjednek, így nemcsak az új beruházásokra, hanem a jelenleg zajló ügyekre is hatással lehetnek.