Szerkesztői levél: Teljes a káosz a társasházi földhivatali nyilvántartás kapcsán2025. február 13. |
---|
![]() |
A témában több cikket is írtunk már, melyekből eddig egy dolog világosan kiderült: hat év alatt nem sikerült kitalálnia a törvényhozónak, hogy hogyan is szerette volna a gyakorlati megvalósítást, és habár különböző földhivatali állásfoglalások léteznek az ügy kapcsán, még mai napig sok a kétely azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi hatályos szabályozás meddig fog tudni életben maradni. Mert ahogyan azt korábban írtuk: naiv elképzelés az, hogy a következő hónapokban - amikor is a társasházakban az éves rendes közgyűlések zajlanak - ezt meg lehet lépni mindenki számára, pláne, hogy a megválasztásról szóló közgyűlési jegyzőkönyv tartalmi elemei sem vannak meg mindenhol, nem beszélve az ügyvéd és az ezzel járó, társasházankéni 50-80 ezer forint szükségességéről, már ami a hivatalos beadást illeti. Mi lett volna a feladat? Egy szolgáltató államban és gondolkozó közegben a feladat az lett volna az első körben, hogy az elmúlt hat év alatt eljussunk odáig, hogy felmérjük, hogy ezek az adatok vajon rendelkezésre állnak-e már valahol, és ha igen, akkor ezeket miképpen tudjuk egy földhivatali nyilvántartásba átmigrálni. Az az adat, hogy melyik háznak ki a közös képviselője, közgyűlési jegyzőkönyvestül, ügyfél azonosítástul, mindenestül a hazai bankoknál megvan, hiszen bankszámla nyitáskor, vagy közös képviselő váltáskor ezeket a bankok minden esetben bekérik. Hogy akkor mi lett volna a feladat? Hát ha már 9 éve Magyarországon rendeleti kormányzás van, akkor az alábbi lépésekből állt volna a feladvány. 1. Egy társasház törvénymódosítási rendelet, melyben valamennyi társasházként nyilvántartott lakóépületnek kötelezővé teszik a bankszámla, vagy - akkor már lépjük meg ezt is - emoney számla nyitását, illetve akkor már az adószám igénylést is. 2. Majd egy MNB rendelet: bankok és emoney szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségéről, melyből a földhivatali nyilvántartás összeállítható. Ráadás: csak akkor ingyenes a földhivatali tulajdoni lap lekérés a közös képviselőknek, ha már regisztráltak a földhivatalba A napokban Gáts Bence kezdeményezésével petíció indult a TSZOE támogatásával a közös képviselők ingyenes földhivatali tulajdoni lap lekérésének kapcsán, melyre a kezdeményező kikérte a Budapest Főváros Kormányhivatalának állásfoglalását, melyet az alábbiakban idézünk: A társasházi közös képviselő - közgyűlés összehívása érdekében - korábban a tulajdoni lapok tartalmából ellenőrizte a tulajdonosok személyét, lakcímét. (A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) 33. § (1) bekezdése, és 35. § (1) bekezdése) Ez volt a biztosítéka annak, hogy a közgyűlés összehívása szabályszerűen történhessen. A jogszabály ezt a lehetőséget megszüntette. A tulajdonostársakat a Tht. 22. § (1) bekezdés a) és b) pontja kötelezi arra, hogy a tulajdonosváltozást, illetve az elérhetőségi adatokat a közös képviselőnek bejelentsék, de a gyakorlatban ez számos alkalommal nem történik meg. Így hiába jogosult a közös képviselő a tulajdonostársak adatairól nyilvántartást vezetni, az adatokat kezelni, a törvényi rendelkezéssel elérni kívánt jogalkotói cél nem valósul meg. Az ingatlan-nyilvántartásban - korábban bárki által, most már csak a bejegyzett jogosult által - megtekinthető adatok nem állnak rendelkezésre. A fenti anomália kiküszöbölése akként lehetséges, ha bejegyeztetik a közös képviselői tisztség tényét. (Tht. 55/A. § (2) bekezdése) A bejegyzéssel az ingatlan-nyilvántartás közhiteles módon tanúsítja, hogy a társasház ügyeinek intézése során ki jogosult eljárni közös képviselőként. A közös képviselői tisztség ténye bejegyzésének ugyan jogosultja nincsen, de kétségkívül igazolja az eljárási jogosultságot. A fentiekből tehát kiderül, hogy a rosszul kitalált és feleslegesen túlbonyolított földhivatali regisztráció nélkül jelenleg albetétenként 4.800 Ft-ba kerül az, ha a közös képviselő meg szeretné tudni az általa képviselt társasházban a tulajdonosok adatait. Nem kell agysebésznek lenni ahhoz, hogy kis gondolkodással - amire ezek szerint az elmúlt hat év kevés volt - eljussunk oda, hogy itt egy átmeneti díjmentesség szükséges és méltányos lenne annak érdekében, hogy a társasházaknak ne keletkezzen felesleges plusz költsége csupán azért, hogy megtudja a közös képviselő, hogy ki is a lakások tényleges tulajdonosa. Remegő lábakon áll az elektronikus ingatlan adásvétel is És ha a fentiek nem lennének elegek, akkor az elmúlt négy évben szintén félévről félévre tologatott elektronikus ingatlan adásvételi eljárás is egy alibire futott: habár az ügyvédi képzések megtörténtek, és közben elindult már a digitális állampolgárságra való átregisztrációs kampány is az állam részéről, de idén többszöri nekifutásra sem sikerült az elektronikus ingatlan adásvétel bevezetése. A jelen állás szerint még mindig - állítólag az első 500.000 tranzakcióig - papíron mennek az ingatlan adásvételek, mely az évi 30-40ezres ingatlan tranzakciószámot tekintve a következő 10 évre sem feltétlenül ad bizakodásra okot. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook

Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások