Barion Pixel

Társasházi biztosítások – Az igazság pillanata

2022. május 6.
Kiss_tibor.jpgÉves szinten tízezreket spórolhatnának a társasházban élők, ha tisztában lennének azzal, hogyan is kell biztosítani társasházukat. Gyakori, hogy valahol kétszer is fizetnek egy-egy biztosítási szolgáltatásért, de csak egyszer kapnak térítést, mások pedig alulbiztosított épületekben élnek, ami hamis biztonságérzetet eredményez számukra.

A közgyűlési időszakban minden lakóközösségnek elemi érdeke lenne napirendre tűzni a biztosítási szerződések felülvizsgálatát, de ez nem jellemző, s ha mégis szóba kerül, akkor gyorsan tovább lapoznak, megbízva a közös képviselőt azzal, hogy nézzen utána, van-e jobb módozat az aktuálisnál. A jobb alatt természetesen az olcsóbbat értik, függetlenül attól, hogy az tartalmilag mit is jelent a társasház számára.


A közös képviselőnek valóban feladata, hogy a ház adottságaihoz illeszkedő, optimális biztosítást kössön, azonban ezt a lakóközösség, de legalább a számvizsgálók aktív közreműködése nélkül, nem fogja tudni megtenni. Ha érdektelenséget lát, nem lehet a szemére vetni, hogy ő is a kényelmesebb utat választja, és megköti a legolcsóbb módozatot, mert azt sosem kell túlmagyarázni. A felelős döntéshez ugyanis szükséges egy korrekt kockázatelemzés, és annak ismerete, hogy a tulajdonosok milyen terhet hajlandóak bevállalni a biztonságuk érdekében. Ezt pedig csak tőlük lehet megtudni, így az erről szóló egyeztetés nem spórolható meg - mondja Kiss Tibor, az ERIX Kft. ügyvezető igazgatója.


A „tőlük"-be tartoznak azok is, akik meg vannak győződve arról, hogy a biztosítás eleve úgy van kitalálva, hogy azon csak bukhasson az, aki megköti, emellett a közös képviselő is biztosan már régen lepaktált valamelyik társasággal, és jutalékot kap a szerződés után. Továbbá sokan vannak olyanok is, akik úgy gondolják, hogy a lepusztult épületben keletkező minden kár biztosítási esemény.


„Kedvencem" az az eset, amikor a műszaki-biztonsági felülvizsgálati jegyzőkönyvben rögzített gázszivárgások ellenére leszavazta a lakóközösség a hálózat felújítását, majd néhány év múlva egy kazáncsere utáni nyomáspróba a ház szolgáltatásból való kizárásával végződött. Természetesen télen, amikor az maradt az alternatíva, hogy a javítás idejére vagy elektromos fűtésre állnak át a lakók, vagy rokonoknál, ismerősöknél húzzák meg magukat. Az elektromos hálózat szintén tragikus állapotban volt, így fennállt a veszélye annak, hogy a többletterhelés elektromos tüzet eredményez. 

Ekkor állt elő az egyik tulajdonos azzal az ötlettel, hogy a közös képviselő intézze el, hogy a javítás költségeit, de legalább egy részét a biztosító állja. Ha esetleg elektromos tűz keletkezne, akkor azt is, hiszen ezek káresemények. Néhány lakó elismerően bólogatott a remek javaslat hallatán.

Egy higgadtságot magára erőltető tulajdonos sietett a lefagyott közös képviselő segítségére, aki elmagyarázta: ha ez így menne, akkor minden karbantartás értelmetlen pénzkidobás lenne, hiszen elég lenne megvárni, amíg leamortizálódik az épület majd szólni a biztosítónak, hogy újítsa fel.


Az eset ugyan már orvosinak tekinthető, de drámai erővel bizonyítja, hogy a tulajdonosok mennyire nincsenek tisztában a biztosítás lényegével, így csak irreális elvárásaik lehetnek, ami természetesen csalódásokat eredményez. Pedig talán még sosem volt ennyire fontos, hogy átlássuk, mit nyerhetünk és mit bukhatunk a jól vagy rosszul kiválasztott biztosítással - mondja Kiss Tibor.


A klímaváltozás egyik hatása ugyanis az, hogy gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, s ezek olyan terhelést jelentenek az épületeink számára, amikkel eddig nem találkoztak - repkednek a fák, tetők, szigetelések, napelemek. Az elmúlt két évben a Covid miatt elmaradt felújítási, karbantartási munkák is növelik a kockázatot. Az infláció és az érezhető szakemberhiány pedig garantáltan azt eredményezi, hogy a javítási költségek durván megemelkednek, ami a néhány évvel korábban megkötött, de nem indexált, vagy nem megfelelően karbantartott biztosítás mellett előrevetíti a kárrendezés utáni elégedetlenséget.


Összességében tehát megállapítható, hogy az alulinformáltság, a bizalomhiány, és a tulajdonosok hamis biztonságérzete olyan veszélyes elegyet alkot, aminek kockázata csak akkor derül ki, amikor eljön az igazság pillanata, bekövetkezik egy jelentős káresemény.


Ebben az érzékeny helyzetben előremutatónak tartottuk az együttműködés kialakítását az eHÁZ csapatával, akik ma már a hazai társasházak közel tíz százalékát kezelő közös képviselőknek biztosítanak stabil informatikai hátteret.
Mivel ők sosem maguk akarták meghatározni a fejlesztések irányát, hanem a felhasználóktól beérkező kérésekre reagálva építették programjukat, fontos információ volt számunkra, hogy megjelent a társasházak részére legoptimálisabb biztosítási szerződések megkötése és rendszeres felülvizsgálata iránti igény is. Ennek kielégítésére hozták létre a biztosítási ajánlatkérés menüpontot, ami mögé mi, harminc éves múlttal rendelkező, elismert piaci szereplőként tudunk minőségi szolgáltatást biztosítani - jelzi a szakember.


Az is szimpatikus volt, hogy az eHÁZ nem a megszokott biztosítási alkusz pozícióra keresett partnert. Elmondásuk szerint ugyanis azokkal szemben sok esetben fennáll a tulajdonosok gyanúja, miszerint csak látszat az, hogy minden biztosító ajánlatát megvizsgálják, és a háznak legjobbat választják ki. Inkább úgy vélik, hogy a számukra legnagyobb jutalékot fizető társaság lesz a befutó, és ebben akár a közös képviselőt is motiválják valamilyen formában.
Azt szerették volna, ha az eHÁZ-ban biztosítást kereső közös képviselők vagy tulajdonosok olyan cégtől kapnának segítséget, akik amellett, hogy - megvizsgálják a különböző biztosítók ajánlatait, - figyelembe veszik a ház adottságait és az esetleges egyedi kockázatokat, - rögzítik a szerződés utógondozási igényeit is. Ezeket áttekinthető módon a lakóközösség elé tárják, és felhívják a figyelmet arra, hogy a több évtizedes tapasztalatuk alapján az egyes módozatoktól mi várható a jellemzően bekövetkező káresemények során.


A biztosítást tehát nem a cég és nem a közös képviselő választja ki, hanem a tulajdonosi közösség, amelyet azonban minden elérhető információval segítenek a helyes döntés meghozatalában.
Mi ebben szívesen partnerek vagyunk, így már a lakóközösségeken a sor, hogy kipróbálják ennek a számukra semmilyen költséggel nem járó, de a legkritikusabb helyzetekben támaszul szolgáló rendszernek a tesztelését - mondta Kiss Tibor. 

Meichl Mátyás

További híreink


Marad a szaldó kivezetése – az Alkotmánybíróság lezárta a napelemes vitát 2026. január 23.
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is.

Januári hideg: rezsi-visszatérítésen dolgozik a kormány 2026. január 22.
A kormány a januári rendkívüli hideg miatt megugró fűtésszámlák kezelésére rezsi-visszatérítést készít elő. Gulyás Gergely a Kormányinfón közölte: Lantos Csaba energiaügyi miniszter vezetésével munkacsoport alakult, amely egy héten belül javaslatot tesz, a kormány pedig legkésőbb a jövő szerdai ülésén dönthet a részletekről.

„Nem nézhetjük tétlenül” – az I. kerület egyeztetést sürget a rövidtávú lakáskiadás ügyében 2026. január 22.
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy.

http://www.mitoe.hu
A társasházi érdekképviselet új korszaka – a MITOE tevékenysége 2026. január 22.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dén Mátyás András, a MITOE elnökségi tagja és a THT szaklap főszerkesztője foglalta össze az elmúlt évek munkáját és a további célokat. Átfogó képet adott arról, hogyan épült fel az ország egyik legaktívabb társasházi érdekképviselete, és mi motiválja a szervezetet abban, hogy a hazai ingatlanpiaci szereplők számára hasznos szolgáltatásokat és szakmai támaszt nyújtson.

„Szemétledobóval vettük a lakást” – mégis bezárhatja a társasház? 2026. január 21.
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

MITOE–THT együttműködés: 2026-ban minden THT-előfizető számára megnyílik a THT társasházi és ingatlanpiaci szakmai mesterséges intelligencia használata 2026. január 20.
A THT (Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap) és a MITOE (Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete) együttműködésének újabb mérföldköve, hogy a megállapodásnak köszönhetően 2026 teljes évében minden aktív THT-előfizető számára megnyílik a THT AI használatának lehetősége. A társasházi szakmai tudás digitális formában, gyorsan elérhetően, a napi gyakorlatot közvetlenül segítő szolgáltatásként válik hozzáférhetővé.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Nem elég a támogatás – miért kell a magántőke a társasházak energetikai felújításához? 2026. január 19.
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba.

Ha bérbe adom, ha eladom – Tűzvédelmi biztonság az ingatlan piacon 2026. január 16.
Felvételsorozat első része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Lestyán Mária, építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, TSZVSZ elnök, szakmai kapcsolatokért felelős igazgató - Rockwool Hungary Kft.

2,5 millió forint az otthoni energiatárolásra – indul az Otthoni Energiatároló Program 2026. január 15.
Új támogatási lehetőség nyílik 2026 februárjától azoknak a háztartásoknak, amelyek szeretnék jobban kihasználni a megtermelt napenergiát, csökkentenék villanyszámlájukat és növelnék energiafüggetlenségüket. Az Otthoni Energiatároló Program keretében akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás is elérhető energiatároló telepítésére.

Új szintre lép a létesítménygazdálkodó-képzés: stratégiai megállapodás az Óbudai Egyetem és a THT között 2026. január 15.
Stratégiai együttműködést kötött az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar és a THT kiadója, a Proptech Digital Investment Zrt. A létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök/szakmenedzser szakos hallgatók díjmentes szaklap-előfizetést és mesterségesintelligencia-asszisztens hozzáférést kapnak

Otthoni töltés a társasházban – így lesz biztonságos és jogszerű az elektromos autók töltése 2026. január 14.
Egyre több társasházi lakó vált elektromos autóra, a töltési lehetőségek azonban sok helyen még hiányoznak. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n az Evergy Charging Kft. szakemberei, Szakács Gréta és Szendrei Krisztián előadásukban bemutatták, milyen műszaki, jogi és pénzügyi megoldásokkal lehet a társasházi környezetben is biztonságos és költséghatékony töltést biztosítani.

A társasház éves pénzforgalma meghaladja a 20 millió forintot, kötelező a gazdasági ellenőrzést segítő személy 2026. január 13.
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Otthontámogatás: közeleg a január 20-i határidő – kinek és mit kell most lépnie? 2026. január 12.
Ha már van lakáshitel- vagy lakáslízing-szerződés, ami 2026. január 1. előtt érvényesen létrejött, akkor az Otthontámogatás 2026-os igénylésénél 2026. január 20. az első igazán kritikus dátum: eddig kell a kérelmet a munkáltatónál benyújtani.

A lakossági fűtés mérgezi leginkább a levegőt 2026. január 9.
Magyarországon a téli szmog nem elsősorban a gyárak vagy az autók miatt alakul ki. A rossz energiahatékonyságú épületekben, elavult berendezésekkel, gyakran nedves fával vagy hulladékkal történő fűtés a szállópor-kibocsátás egyik fő okozója. A probléma kezelése ezért legalább annyira lakhatási és felújítási kérdés, mint környezetvédelmi.

Mélyfelújítás társasházban: mi hiányzik a működő modellhez? 2026. január 9.
forrás: RenoinvestA hazai társasház-állomány megújítása évek óta az egyik legnehezebben mozdítható területe az épületenergetikának. A problémák nem ismeretlenek: széttagolt tulajdonosi szerkezet, lassú döntéshozatal, bizonytalan finanszírozás és hiányos műszaki adatok. A Renoinvest projekt magyarországi záró nemzeti kerekasztala ezekre a visszatérő akadályokra keresett rendszerszintű válaszokat, kifejezetten a társasházi felújítások szemszögéből.

Lakásvásárlás 2026-tól: mikor kell csak az értékkülönbözet után illetéket fizetni? 2026. január 8.
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe.

Hatósági ellenőrzések, bírságolások - Terézvárosban életbe lépett az Airbnb-tilalom 2026. január 8.
2026. január 1-jével megszűnt a rövid távú lakáskiadás jogi lehetősége Terézvárosban. A több mint egyéves felkészülési időszak után az önkormányzat nemcsak hatályba léptette a rendeletet, hanem meg is kezdte annak aktív betartatását: elindultak az ellenőrzések, és már az első napokban szabályszegésre utaló jeleket találtak.

A társasház és az áramszolgáltató mostoha gyermeke: a csatlakozóberendezés 2026. január 7.
A társasházak villamos hálózatának egyik legelhanyagoltabb eleme a méretlen elektromos rendszer, amelynek meghibásodása nemcsak áramszünetet, hanem komoly tűzveszélyt is jelenthet. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n tartott előadásában Czekmeiszter Marcell villamosmérnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasházi csatlakozóberendezés - bár a ház tulajdonában van - az áramszolgáltató használatában áll, és éppen ez a kettősség teszi a „rendszer mostohagyermekévé".

Csúszós téma: Kinek a feladata eltakarítani a társasház előtti járdáról a havat? 2026. január 6.
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet.

Rejtett kockázatok a felújításnál – új építésügyi elvárások 2026. január 5.
Év végén több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások első látásra technikai jellegűek, azonban számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket.

(c) Társasházi Háztartás 2026 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások