biztonságtechnika

Társasházi kamerázás és GDPR: végleges európai iránymutatás tisztázza a jogos érdek feltételeit

Véglegesítette az Európai Adatvédelmi Testület a jogos érdeken alapuló személyesadat-kezelésről szóló iránymutatását. A dokumentum a társasházi vagyonvédelem szempontjából is fontos, hiszen kifejezetten elismeri a tulajdonostársak vagyonának, egészségének és életének védelmét lehetséges jogos érdekként. Ez azonban nem jelent korlátlan felhatalmazást kamerák telepítésére vagy a lakók személyes adatainak kezelésére.

Társasház bejárati előtere, mennyezetre szerelt biztonsági kamerával és postaládákkal
Társasházi bejárat kamerás megfigyeléssel. AI-val készített illusztráció.

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) 2026. november 10-én, a nyilvános konzultáció eredményeinek feldolgozását követően elfogadta a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontjának alkalmazásáról szóló 1/2024. számú iránymutatás végleges, 2.0-s változatát. A 43 oldalas dokumentum részletesen meghatározza, milyen feltételek mellett lehet személyes adatokat az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekére hivatkozva kezelni.

A kérdés a társasházak működésében különösen a kamerarendszerek, a beléptetés, a vagyonvédelem és egyes elektronikus adatkezelések során merülhet fel.

Az iránymutatás három együttes feltételt határoz meg. Az adatkezelőnek először azonosítania kell egy ténylegesen fennálló, jogszerű és világosan meghatározott érdeket. Másodszor igazolnia kell, hogy az adatkezelés szükséges ennek az érdeknek az érvényesítéséhez, és nincs hasonlóan hatékony, az érintettek jogait kevésbé korlátozó megoldás. Harmadszor az érintettek érdekeit, alapvető jogait és szabadságait kell mérlegelni az adatkezelés céljával szemben.

A három feltétel vizsgálatát az adatkezelés megkezdése előtt kell elvégezni és megfelelően dokumentálni.

A társasházi vagyonvédelem jogos érdek lehet

Az EDPB az iránymutatásban példaként említi egy épület tulajdonostársai vagyonának, egészségének és életének védelmét, és ennek kapcsán hivatkozik az Európai Unió Bíróságának C-708/18. számú, társasházi videómegfigyeléssel kapcsolatos ítéletére.

Ez fontos megerősítése annak, hogy a társasházi vagyonvédelem legitim adatkezelési cél lehet. Az adatkezelőnek azonban ebben az esetben is bizonyítania kell az alkalmazott megoldás szükségességét és arányosságát.

A testület egy másik példája különösen tanulságos. Egy környékfigyelést szervező közösség általános közbiztonsági célból szeretne kamerarendszert létrehozni. Az EDPB szerint önmagában ez a tág megfogalmazás nem elegendő, ha nem határoznak meg konkrét biztonsági problémákat és az azokhoz kapcsolódó adatkezelési célokat.

A társasházak számára ebből az következik, hogy a kamerarendszer szükségességét nem célszerű kizárólag általános biztonsági érvekkel alátámasztani. Vizsgálni kell a tényleges kockázatokat, a megfigyelés célját, az érintett területeket és azt is, hogy a kívánt védelem enyhébb eszközökkel elérhető-e.

Az adatkezelés nem válik jogszerűvé pusztán egy tájékoztató kifüggesztésével

A végleges iránymutatás külön foglalkozik az érintettek észszerű elvárásaival. Egy lakó, látogató vagy munkavállaló esetében azt is mérlegelni kell, hogy az adott környezetben milyen adatkezelésre számíthat.

A dokumentum hangsúlyozza: önmagában az adatkezelési tájékoztatási kötelezettség teljesítése nem bizonyítja, hogy az érintett észszerűen számíthatott az adott megfigyelésre vagy más személyesadat-kezelésre.

Ezért a társasházaknak a jogalap meghatározásán túl is figyelmet kell fordítaniuk a kamerák elhelyezésére, a megfigyelés kiterjedésére, az adatokhoz hozzáférők körére, az adatkezelés időtartamára és a megfelelő garanciákra.

Az iránymutatás az informatikai biztonság és a csalásmegelőzés területén is vizsgálja a jogos érdek alkalmazhatóságát. Emiatt azoknak a társasházkezelő vállalkozásoknak és digitális szolgáltatóknak is fontos lehet, amelyek egyes adatkezeléseiket erre a jogalapra építik.

A dokumentum ugyanakkor nem állítja, hogy minden társasházi adatkezelést jogos érdekre kellene alapítani. Az adott adatkezeléshez mindig a tényleges körülményeknek és az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelő jogalapot kell meghatározni.

Az EDPB iránymutatása nem új uniós rendelet, és nem módosítja önmagában a magyar társasházi törvényt. A már hatályos GDPR-követelmények értelmezését segíti, ugyanakkor fontos szakmai támpontot ad az adatkezelőknek, az adatvédelmi tisztviselőknek és a hatóságoknak.

A társasházak és kezelőik számára ezért elsősorban a már működő, jogos érdeken alapuló adatkezelések érdekmérlegelési dokumentációjának áttekintése lehet indokolt.

Források

Címkék: GDPR, adatvédelem, kamerarendszer, társasház

Összes cikk a rovatban

Partnereink

26 partner

Maradjon naprakész a THT előfizetéssel!

Online lap, digitális tartalom, konferenciák és exkluzív szolgáltatások egy helyen.

Előfizetés részletei
THT szaklap címlapTHT szaklap címlap