Barion Pixel

Társasházi közgyűlések a koronavírus miatti vészhelyzetben

2020. március 23.
A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) és a THT kéréssel fordult a Miniszterelnökséghez, hogy a koronavírus miatt bevezetett Vészhelyzetre tekintettel a jogalkotók, a május 31-i időpontot módosítva tegyék lehetővé a beszámoló közgyűlések későbbi időpontban történő megtartását, illetve mérlegeljék a törvényben előírtaktól eltérő lehetőségek alkalmazását. A kapott válaszból kiderült, hogy a kérdésben folyik az egyeztetés, s hamarosan kormányrendelet születik. Amint megjelenik a Magyar Közlönyben, annak tartalmáról tájékoztatjuk olvasóinkat.
A témával kapcsolatban a TTOE is megfogalmazta álláspontját:

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény nem tartalmaz rendelkezéseket vészhelyzet vagy szükséghelyzet esetére, így az egyéb jogszabályok vizsgálatát is el kell végezni. 


A Tht. 35. § (1) bekezdése szerint a közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a Szervezeti Működési Szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31.-ig meg kell tartani. Ezen időpontig várhatóan megjelenik a kormányrendelet, mely eligazítást ad majd a teendőkkel kapcsolatban.


Többen feltették a kérdést, hogy át lehet-e térni az írásbeli szavazásra?
A Tht. 28.§ (1) bekezdés e) pontja alapján az éves költségvetés és elszámolás elfogadása közgyűlési hatáskörbe tartozik, így a törvény nem ad felhatalmazást ezen napirendi pontok esetében az írásbeli szavazásra.
Figyelemmel azonban a jelenlegi veszélyhelyzetre mód van arra, hogy a Tht. 40. §-ban foglalt rendelkezéssel éljenek, vagyis - amennyiben a társasház Szervezeti és Működési Szabályzattal rendelkezik - írásbeli szavazás útján fogadják el és hozzanak döntéseket olyan folyamatban lévő ügyeikben, amelyek nem tűrhetnek halasztást. (Pl. kazáncsere, gázhálózat felújítás a nyári időszakban stb.) 


Ebben az esetben célszerű az írásbeli szavazólap első határozati javaslatában előírni, hogy a tulajdonosok elfogadják a rendkívüli állapotra figyelemmel az írásban történő szavazást a beszámoló és tervező közgyűlés témájában. Ahol adottak az elektronikus szavazás lebonyolítására a szükséges eszközök és programok, ott ugyancsak javasolt határozatban megerősíteni a törvénytől eltérő szavazási rendszer alkalmazását. 


Az írásbeli szavazásnál az SZMSZ-ben rögzített szabályokat be kell tartani, így a Számvizsgáló Bizottság írásbeli véleményét csatolni kell a meghívóhoz és nagyon részletes tájékoztató anyagot kell készíteni, amit a tulajdonosoknak ugyancsak ki kell küldeni. A tájékoztatóban minden változást - csökkenést és növekedést - indokolni kell, valamint felújításhoz, karbantartáshoz kapcsolódón az árajánlatokat is meg kell küldeni. 


Ajánlott a meghívót postai úton, ajánlottan feladni és a válaszadásra legalább 15 napot biztosítani. Fontos meghatározni, hogy hová tudják a szavazólapokat leadni és elfogadják-e az e-mailben történő válaszadást.
Azoknál a házaknál, ahol nincs szükség azonnali döntéshozatalra, ott érdemes várni a közgyűlések összehívásával, mert feltehető, hogy a törvényben meghatározott május 31-i időpontot meg fogják hosszabbítani és adnak elegendő időt a pótlásra. (Ezt egyébként az eddig megjelent jogszabályi rendelkezésekre alapozzuk és amennyiben érdemi rendelkezés jelenik meg erről a témáról, úgy azonnal tájékoztatást fogunk kiadni!)


Az Operatív Törzs felhívásának eleget téve, lehetőség szerint mindenki maradjon otthon, a közgyűlések elhalasztása mellett azonban az előkészítő tevékenységet el lehet végezni, az SZB-vel interneten keresztül lehet egyeztetéseket folytatni, a beszámoló gazdasági részét a könyvelővel véglegesíteni lehet és ha a veszélyhelyzetet megszüntetik, akkor ütemesen és gyorsan le lehet majd bonyolítani az elmaradt közgyűléseket.  

dr. Bék Ágnes 

elnök

Társasházak és Társasházkezelők 

Országos Egyesülete

További híreink


Garanciális igények hatékony jogi érvényesítése magánlakásoknál és társasházi tulajdonba tartozó épületrészeknél 2026. március 16.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.

Hogyan kell benyújtani a társasházi beszámolót a földhivatalhoz? 2026. március 10.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.

Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai 2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.

http://www.mitoe.hu
Hogyan készíthető hangfelvétel a közgyűlésen, ha egyetlen tulajdonos ellenzi? 2026. március 5.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.

Vízkorlátozás egy vitatott díj miatt – meddig mehet el a szolgáltató? 2026. február 26.
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.

Az önkormányzati lakás bérlője nem fizet – perelhető a tulajdonos? 2026. február 18.
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Egyedi mérőóra vagy költségmegosztó? – A MITOE utánajárt: Itt a Minisztérium állásfoglalásának értelmezése a 676/2023. Kormányrendeletről! 2026. február 17.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem?

Nő a lakások áramigénye – de ki fizeti a társasházi hálózat bővítését? 2026. február 12.
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Képviselői regisztráció a földhivatalok gyakorlatában – Hogyan és hogyan ne csináljuk 2026. február 5.
Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője a társasházi képviselők regisztrációs kötelezettségének földhivatali tapasztalatairól számolt be a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n. A több mint négyszáz ügyön alapuló gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az eljárás még mindig tele van bizonytalansággal, hibás bejegyzésekkel és értelmezési zavarokkal.

Ki fizeti a tető javítását, ha a hiba egy beépítéskor keletkezett? 2026. január 29.
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Új eljárási és kivitelezési szabályok 2026-tól 2026. január 26.
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét.

Marad a szaldó kivezetése – az Alkotmánybíróság lezárta a napelemes vitát 2026. január 23.
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is.

„Szemétledobóval vettük a lakást” – mégis bezárhatja a társasház? 2026. január 21.
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

A társasház éves pénzforgalma meghaladja a 20 millió forintot, kötelező a gazdasági ellenőrzést segítő személy 2026. január 13.
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lakásvásárlás 2026-tól: mikor kell csak az értékkülönbözet után illetéket fizetni? 2026. január 8.
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe.

Csúszós téma: Kinek a feladata eltakarítani a társasház előtti járdáról a havat? 2026. január 6.
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet.

Rejtett kockázatok a felújításnál – új építésügyi elvárások 2026. január 5.
Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket.

2026-tól új jogi keretben működhetnek az energiaszövetkezetek 2025. december 23.
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat.

Kirekesztő lakcímrendeletek: panaszt tett az Amnesty International az Európai Bizottságnál 2025. december 23.
Az Amnesty International Magyarország panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a 2025 nyarán elfogadott "helyi önazonosság védelméről" szóló törvény és az annak alapján született önkormányzati rendeletek miatt. A szervezet szerint a szabályozás uniós jogot sért, rendszerszintűen diszkriminatív, és aránytalanul sújtja a szegényebb, illetve roma származású lakosságot.

Valós használat kontra tulajdoni lap - szemétszállítási díj igazságosan? 2025. december 22.
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

(c) Társasházi Háztartás 2026 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások