Barion Pixel

Társasházi perek - ki mire számíthat?

2021. február 9.
bekagnestht.jpgHallottunk már kisebb-nagyobb problémákról, összetűzésekről, melyek odáig fajultak, hogy bíróság elé kellett vinni az ügyet. Megdöbbentő, milyen jellegű perek zajlanak/zajlottak az elmúlt időkben társasházak és tulajdonosok, illetve lakók között. Ilyen esetekről kérdeztük Dr. Bék Ágnest, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnökét.


Gyakori probléma a felújítás

„Homlokzat, szigetelés, vagy épp tetőfelújítás esetében az emberek többsége még mindig úgy hiszi, hogy százszázalékos 'igen' szavazat szükséges ahhoz, hogy az ilyesfajta munkálatok megkezdődjenek. Amennyiben a közgyűlés ennél kevesebb szavazattal elfogadja a döntést és megkezdik a felújítást, úgy teljes mértékben törvényesen járnak el. Ennek ellenére egyes tulajdonosok a mai napig lelkesen fordulnak bírósághoz, ahol viszonylag hamar kiderül, hogy nincs igazuk." - mondta Bék Ágnes

A pereskedésnek hátulütője továbbá, hogy a felújítás körüli intézkedések, például a hitelfelvétel ilyenkor felfüggesztésre kerül, azaz heteket, vagy akár hónapokat is csúszhat egy-egy tájékozatlan lakó miatt.

„Egyik ehhez hasonló esetben a kivitelező az árajánlatát is megemelte, hiszen önhibáján kívül később tudtak csak elkezdődni a munkálatok, így a végén sokkal többe került az egész, mint ahogyan azt a felesleges pereskedés előtt tervezték." - mesélte oldalunknak Bék Ágnes

Közös és magánterületek

„Kifejezetten sok eset jön létre birtokháborítás miatt. Nemrégiben volt egy olyan, ahol a földszinten egy lakásban orvosi rendelőt rendeztek be és az alatta lévő pince, illetve tároló helyiséget is felhasználták, azaz egybenyitották a rendelővel, így alakítottak ki a betegeknek várót. A kettő közt elhelyezkedő födém a közös tulajdon részét képezi. Ha valaki ezt engedély nélkül módosítja, az sajnos jogtalanul jár el, így az ilyen esetben a pereskedés teljes mértékben jogos."- mondta el Bék Ágnes a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) elnöke.


Ehhez hasonló problémákat szültek a nagyobb alapterületű régi polgári lakások stúdió apartmanokká való átalakításai. Ez a hullám a rövidtávú szobakiadásokkal kezdődött, amely turisztikai szempontból kifejezetten jó befektetésnek bizonyult. Az ilyen esetekben a legnagyobb gondot az jelentette, hogy a vízvezetékrendszert a födémben át kellett alakítani annak érdekében, hogy minden szobához tartozhasson egy kis fürdőszoba és egy mellékhelyiség. Ha esetleg az engedélyeztetésen átment a dolog, akkor is jogosan perelt az egy emelettel lejjebb lakó tulajdonos, hiszen így gyakorlatilag az összes szobája felett keletkezett egy WC, egy zuhanyzó és minimum egy csap. Ezek nagy mértékben csökkentik az ő lakásának összértékét.

Emelkedik a közös költség, indulnak a perek

A tulajdonosok általában egyből tiltakoznak a közös költség megemelésével kapcsolatban, képesek gyakorlatilag bármilyen indokot felhozni, csak ne kelljen többet fizetni. Az ilyenfajta, mondvacsinált indokokkal benyújtott kereseteket a bíróság azonnal el szokta utasítani.

A kémények kibélelése sem egyszerű feladat

„Amikor bevezették, hogy minden gázzal, illetve gázkazánnal fűtött ház kéményét ki kell béleltetni, akkor nagy mértékben megnövekedett a társasházi perek száma, hiszen sem a társasházi törvény, sem az alapító okirat nem adja meg egyértelműen, hogy ez kinek a költsége." - mondta el Bék Ágnes.

Amikor beázik az erkély

A legtöbb erkéllyel kapcsolatos per általában az erkély alatti rész beázása miatt alakul ki. Alapvetően a födém, illetve az épület szerkezete közös tulajdonban van. Ha a kivitelezésnél rontják el, azaz nem alkalmaznak megfelelő szigetelést, akkor ez záros határidőn belül át fog ázni, legalábbis ez a tapasztalat. Több esetben történt már olyan, hogy a tulajdonos úgy döntött, kicseréli az erkélyen lévő járófelületet egy számára sokkal szimpatikusabbra. Ilyenkor történhet olyan, hogy az ő kivitelezője, vagy bárki, aki ezt a munkát elvégzi, nem rendeltetés szerűén szigeteli vissza. Ennek ellenére nem egy olyan tulajdonos volt már, aki ilyen esetben is arra hivatkozott, hogy ez közös tulajdon és az eredeti munkával volt gond. Ilyen esetekben szinte elkerülhetetlen a pereskedés. Ez szakértői véleményt igényel, ha ez elkészült, akkor tud dönteni a bíróság arról, hogy ki vonható felelősségre.

A közös képviselők sem ússzák meg

Előfordult olyan eset is, ahol a meghatalmazott kitalálta, hogy öt évre visszamenőleg szeretné a társasház összes iratát megkapni. Ezt persze a közös képviselet nem tudta teljesíteni, így bírósághoz fordult, hogy hivatalosan is lépni tudjon az ügyben. Ez nagyon sokáig húzódott, mivel a társasház azzal védekezett, hogy ez legalább hatszáz oldalnyi dokumentum és nem értették, egyáltalán miért van ezekre szüksége a felperesnek. A bíróság végül úgy döntött, hogy a közös képviselet köteles ezeket a dokumentumokat átadni, de megegyeztek abban, hogy előbb készítenek egy iratjegyzéket, így a meghatalmazott kiválaszthatja, melyekre van pontosan szüksége. Ez a probléma ma már nem is jöhet létre szerencsére, hiszen az új adatvédelmi törvény kimondja, hogy az ilyen iratokat csak célhoz kötötten lehet kikérni.

Perlekedési mánia

„A perlekedési mánia egy mentális betegség, melyre jellemző, hogy a beteg vélt, vagy valós sérelmei miatt pereskedésbe kezd, gyakran több párhuzamosan futó bírói ügye is folyamatban van." - írja az egészségkalauz.hu
„Létezik olyan tulajdonos, aki a közgyűlés összes határozatát megtámadja, gyakorlatilag folyamatosak a perek, így nincs is érvényes döntés. Mivel a szóban forgó illető nyugdíjas, így illetékmentesen ezt meg is teheti." - mondta Dr. Bék Ágnes
Az indokok például nem mások, mint, hogy a közgyűlés nem lett megfelelően előkészítve, a meghívó kiküldése és a közgyűlés megtartása között nem telt el nyolc nap, csak hét. Ezekre a bíróság vevő, hiszen a törvény szerint tényleg nyolc napnak kell eltelni, de Ágnes fejében is jogosan merült fel a kérdés: „Ilyenért pereskedni egyébként mi értelme?"
A felperes győzelme után ugyanúgy meg lesz tartva a közgyűlés és ugyanúgy meg lesznek hozva a döntések, kizárólag annyi történt, hogy egy csomó idő és energia kárba veszett.

Hogyan lehet elkerülni a pereskedést?

A legtöbb társasházi pereskedést el lehetne kerülni értelmes kommunikációval, józan gondolkodással és egy szóbeli megegyezéssel. Természetesen, ha már anyagi kár történik és egyértelmű, hogy ez magától nem fog megoldódni, akkor van alapja jogi útra terelni az ügyet, de ha például magas egy fa és túl nagy árnyékot képez az előkertünkre, ahol napozni szoktunk, mindenképp érdemes először felkeresni szomszédunkat és megbeszélni vele, hogy esetleg lehetne-e ezen javítani, vagy változtatni.


A társasházi törvény modernizálása sem utolsó kérdés, mivel olyan szinten van lemaradva az aktualitásoktól, hogy semmilyen elektronikus kommunikációs csatornát nem említ, hiszen amikor íródott, még nem volt ennyire elterjedt és alapvető az e-mail mindennapi használata. Ennek következtében minden csak abban az esetben érvényes, ha papíralapú.

További híreink


Lakótársam, az ágyi poloska: van-e ezzel feladata a közös képviselőnek? 2024. március 27.
kiss.jpgKét hónapja, hogy családi segítséggel és nem kevés hitellel sikerül megvásárolnom az első lakásomat Zuglóban (Budapest XIV. kerülete), melyet felújítottunk annak reményében, hogy egy szerethető és élhető környezetben tudom eltölteni a következő éveimet. Már a lakás megvételekor voltak egyértelmű nyomai annak, hogy az előző tulajdonosnak voltak potyautas lakótársai: tele volt poloska tetemekkel a lakás. A padlócserétől kezdve a falak újragletteléséig, festésig, sok mindent sikerült megcsinálni, berendeztük a lakást, mindent bevetettünk annak érdekében, hogy kiirtsuk a hívatlan vendégeket. Sajnos azonban az elmúlt napokban tömegével jelentek meg a lakásban az apró állatok, mellyel kapcsolatban értesítettük a közös képviselőt, hogy annak érdekében, hogy a szomszédok ne fertőzzék újra egymást, egy teljes, társasházi irtás lenne szükséges, de a füle botját se mozdítja. Érdeklődni szeretnék, hogy van-e erre vonatkozóan jogi felelőssége, kötelezettsége a közös képviselőknek és ha igen, akkor milyen fórumon tudnám azt elérni, hogy élhető állapotok uralkodjanak a házban? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Milyen kiadásnak számít a kerítés cseréje? 2024. március 20.
kbk21.pngTársasházunkban szeretnénk a meglévő kerítésünket a rossz állapota miatt elbontani és egy új, modern kerítést létesíteni a helyén. Az lenne a kérdésem, hogy ez a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak számít-e? Ha igen, akkor mire kell ennek kapcsán figyelni a közgyűlési határozat illetve a kivitelezés során? Illetve amennyiben a társasház költségvetésébe nem fér bele a felújítás, de a tulajdonosok hajlandóak lennének egyszeri egyösszegű befizetéssel támogatni a kerítésépítést, akkor ennek milyen jogi lehetőségei vannak? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A lakásszövetkezetből való kiválás lehetőségei 2024. március 13.
Dr.KissBalazsKaroly.jpgA Lakásszövetkezet kezelésében lévő épületekben lévő lakások - ez körülbelül 2500-3000 db lakást érint - egyik tulajdonosaként (aki egyébként nem tag) érdeklődöm, mert vezetőségi alkalmatlanság, feltételezett pénzügyi visszaélések, karbantartási/fejlesztési kötelezettségek elmulasztása, valamint a tulajdonosokkal szembeni lekezelő viselkedés miatt - több tulajdonossal (tagok és nem tagok) együtt - a jelenlegi helyzeten változtatni szeretnénk. A tulajdonosok - a három lehetőség közül - a leginkább költséghatékony módszert szeretnék választani:1. a lakásszövetkezet teljes megszüntetése (elszámoltatással), épületenként társasházzá alakulás, 2. új vezetőség választása (jelenlegi gárda teljes lecserélése), 3. kilépés a szövetkezetből, társasházzá alakulás (a többség egyébként ezt szeretné).Kérdésem a következő: melyik lehetőséget érdemes meglépni? a) Mindhárom esetben szükséges-e ügyvédet fogadni (az ügyvédi költség körülbelül mennyi lenne)? b) A 3. esetben kell-e újabb földmérés (a helyrajzi számok egyébként rendelkezésre állnak, így ez hozzávetőlegesen mekkora összeget jelentene)? c) Az alapító okirat elkészítése, okiratba foglalása mekkora összeg lenne? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A társasház tartozásaiért ki és hogyan felel? 2024. március 6.
kiss.jpgTanácsát szeretném kérni abban, hogy mit tehetnék? Hatlakásos kis társasházban élek, ahol nincs se közös képviselet, sem pedig összetartozás. A jogszabályokat figyelmen kívül hagyják. A legnagyobb probléma jelenleg a házban, hogy nincs közgyűlési határozat a víz- és csatornadíj megállapodás ügyében, ezért van olyan tulajdonos, aki közvetlenül a díjbeszedőnek teljesít, de olyan is van, aki egyáltalán nem fizet, ezért a társasháznak adósága van a díjbeszedő felé. Az lenne a kérdésem, hogyha valaki nem fizeti ki rá eső részt és jelzálogjog kerül az albetétekre, akkor elárverezhetik-e az egész társasházat? Vagy az eljárás csak a nem fizető tulajdonosokat fogja érinteni? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
A kocsibeálló és a lakás külön-külön történő értékesítése 2024. február 28.
kbk21.pngA társasház Alapító Okiratában a lakásokhoz hozzá vannak rendelve az udvaron lévő számozott kocsibeállók. Az egyik lakás értékesítésekor a tulajdonos a lakást eladta, a kocsibeállót viszont megtartotta. Kérdésem: jogosan járt el a tulajdonos vagy sem? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Tulajdonostársak képviselete a közgyűlésen 2024. február 21.
kbk21.pngAz alábbiakban kérem segítségét:
1. Amennyiben egy lakásnak két tulajdonosa van (50-50%), akik elváltak, és nem egy lakcímen élnek, akkor a nem az adott lakcímen élő tulajdonostársnak szükséges-e meghatalmaznia valakit, hogy a nevében eljárhasson a társasházi közgyűlésen? Vagy ezt megteheti meghatalmazás nélkül a volt házastársa?
2. Ha - az előző példát említve - az adott helyen élő volt házastárs sem jön el a közgyűlésre, akkor elég csak tőle, vagy mindkét féltől kell meghatalmazás annak, aki képviseli őket?
3. Ha szükséges a meghatalmazás, ez abban az esetben is így van, ha az elköltözött fél hivatalosan nem jelentette be az új lakcímét a közös képviselőnek és az csak hallomásból tud a különélésről?
4. Amennyiben kell meghatalmazás a másik lakcímen élőtől, de nincs, abban az esetben csak a fele hányad számolható szavazáskor?
5. Mi a helyzet akkor, ha egy lakcímen élő, pl. anya és fia tulajdonosokról beszélünk, szükséges mindkét féltől meghatalmazás, ha képviseltetni akarják magukat valakivel?
6. Mit kell még tudni a meghatalmazások jogos felhasználásával kapcsolatban? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A közgyűlés szabályos összehívása, ha azt sem a közös képviselő, sem a számvizsgáló bizottság nem teszi meg 2024. február 14.
kiss.jpgIdőnként előfordul az a szomorú helyzet, hogy nemcsak a közös képviselő, hanem még a vele kollaboráns számvizsgáló bizottság is rendkívül hanyag. A tulajdoni hányad 1/10-edével rendelkező tulajdonostársak aláírásával ellátott, rendkívüli közgyűlés összehívását célzó tulajdonosi indítvány esetében előfordulhat az, hogy a közgyűlést nemcsak a közös képviselő nem hívja össze az átvételt követő harminc napon belül, hanem azt még a számvizsgáló bizottság sem teszi meg a harminc nap lejártát követő tizenöt napon belül. Ilyenkor – a Tht. szerint – az összehívást kezdeményező tulajdonosok által meghatalmazott tulajdonos is jogosult összehívni a közgyűlést. Azonban az "egyszerű" tulajdonos általi összehívásnak nagyon sok buktatója van, pl. az, hogy nem fér hozzá az összes tulajdonostárs elektronikus levelezési címéhez, illetve (a társasházon kívüli, néhány esetben akár külföldi) postai címéhez sem, ami nehézségeket gördít a szabályos meghívókézbesítés elé. Ezúton szeretnék érdeklődni afelől, hogy milyen módon lehet értesíteni nagyszámú tulajdonost szabályosan, hogy a közgyűlés határozatait ne lehessen később a bíróságon megtámadni? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Decemberre megújul a többszáz éves ingatlan-nyilvántartásunk 2024. február 8.
homeoffice.jfifAz ingatlan-nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás, amely településenként tartalmazza a Magyarországon található ingatlanokat. A jelenlegi ingatlan-nyilvántartási rendszer szinte az utolsó a nagy állami alrendszerek közül, ahol jelenleg is kizárólag papír alapú az eljárás. Ezen - ahogy egy ideje már halljuk - az E-ingatlan-nyilvántartás, azaz az E-ING bevezetésével változtatni fognak.

Hibrid közgyűlés lehetősége 2024. február 7.
Dr.KissBalazsKaroly.jpgTársasházunk idényjelleggel nyitva tartó 250 albetétes nyaraló társasház. A tulajdonosok az ország minden területéről származnak, így a többnyire kora tavasszal Budapesten tartott éves beszámolót, illetve a következő év terveit megvitató közgyűlésen sokan nem tudnak részt venni. Igény merült fel a közgyűlés elektronikus formában történő bonyolítására, de ehhez - ahogy én a közgyűlés elektronikus úton történő lebonyolításához leírtakat értelmezem - számos olyan technikai feltételt kellene biztosítani (pl. internet a közgyűlésen, osztott képernyős online jelenlét stb.), amit nem hiszem, hogy meg tudnánk oldani. A tulajdonosok részéről érkezett egy olyan javaslat, hogy a közgyűlési meghívó és az előterjesztési anyag mellett kiküldésre kerülhetne egy, a szavazásra bocsátandó határozati javaslatokat tartalmazó elektronikusan kitölthető kérdőív, melyet azok a tulajdonosok töltenének ki és küldenének vissza a közös képviselőnek, akik a döntéshozatalban részt szeretnének venni, de a közgyűlésen pl. a nagy távolság miatt nem tudnak megjelenni. Írásbeli szavazás elektronikus úton történő lebonyolítására az SZMSZ-ünk most is biztosít lehetőséget, de az csak egy-egy konkrét kérdésben hozott határozatra vonatkozik, nem pedig egy egész közgyűlés összes meghozandó döntésére. Ha erre a megoldásra lehetőség nyílna, az elektronikus szavazás részleteit kidolgoznánk az SZMSZ-ben, melyet elfogadásra bocsátanánk. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Beázás a teraszon 2024. január 24.
kbk21.pngHarmadik emeleti társasházi lakásomban több beázás és ennek nyomán csúnya penész jelent meg. Kamerás csatornavizsgálati jegyzőkönyv szerint: a lefolyó rendben, viszont a fölöttem lévő közös tulajdonban, de a lakástulajdonosok kizárólagos használatában álló lakások teraszainak rossz fugázása miatt van a beázás. Ki a felelőse és mi a határideje a teraszfugázás elvégeztetésének, ha a lakástulajdonosok errenem hajlandók? Pedig erről közgyűlési határozat is született. Fennáll-e szándékos károkozás esete? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A közös költség tartozás behajtása tulajdonosváltás esetén 2024. január 17.
kiss.jpgKözös költség tartozással kapcsolatban kérdezném, hogy ingatlanon történt tulajdonosváltáskor a fennálló közös költség tartozás kire száll? Előző tulajdonostól be lehet hajtani? Nem találtam konkrét választ. Gyakorlatban én az ingatlanon jegyzem az egyenleget, tehát nálam a tartozás tovább száll az új tulajdonosra. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A napelemes rendszer telepítése a rendes gazdálkodás körébe tartozik-e? 2024. január 11.
Dr.KissBalazsKaroly.jpgEgy társasház a közös tulajdonú tetőre napelemes rendszer telepítését és üzemeltetését tervezi, a közös költség csökkentése céljából. Ez a beruházás jól láthatóan a társasházi törvény (Tht.) 56. § 3. pontja szerinti "rendes gazdálkodás körét meghaladó" kiadásokkal jár, így vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges (Tht. 38. § (3) bekezdés). A veszélyhelyzetre való hivatkozással megjelent 293/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint, viszont "a közös tulajdonban álló épületrészre napkollektor, napelemes rendszer telepítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti, legalább 75%-os többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet". Ám 2022. november 1-je óta ez az enyhítés megszűnt, az új szöveg: "A közös tulajdonban álló épületrészre - a társasházközösség közös költségének csökkentése érdekében telepítendő és üzemeltetendő - napkollektor, napelemes rendszer telepítését és üzemeltetését a közgyűlés, illetve a megismételt közgyűlés a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada több mint felének szavazatával megtilthatja." Jelenleg tehát, van egy tulajdoni hányad szerinti 100%-os előírás az elfogadásra és egy másik, akár egy tulajdonos által megvalósítható ~1%-os lehetőség a megtiltásra. Úgy látom, hogy ha egy közgyűlési határozati javaslat a tiltásra szól, és nem szavaz rá senki; vagy ha az elfogadásról szavazunk, akkor a Tht. szerinti egyhangú határozat szükséges. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

NAV állásfoglalás: két társasház, közös telek, közös kiadások 2024. január 9.
jogesetek.jpgA szóban forgó eset főszereplője két olyan társasház, amelyek közös telken épültek. A társasházak a közösen felmerülő kiadások elszámolásának bizonylatolása módjában nem értettek egyet, ezért a helyzet közöttük igencsak elmérgesedett, jogvitába keveredtek egymással. Bekerül majd a történetbe a NAV is, ami végül tiszta vizet önt a pohárba, de ekkor már késő, a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul...

Egy társasház, több épület: külön gazdálkodás, vagy szétválás? 2023. december 18.
kbk21.pngKét szárnyból álló társasháznk egyik szárnya önkormányzati tulajdon volt, de a lakásokat az önkormányzat idő közben eladta egy vállalkozónak, aki 10 lakást alakított ki benne. A vállalkozó a lakásokat kiadja, nem a legmagasabb társadalmi státuszú bérlők számára. Az együttműködés a vállalkozóval a kezdettől fogva nem volt jó. Előbb zsarolta a lakókat a többségi tulajdonával. Az átalakítás jóvoltából megszűnt a többségi tulajdona, de így is meghatározó. A kérdésem az lenne, hogy van-e arra lehetőség, hogy a két házrész jogilag szétváljon? Ha erre nincs lehetőség, szét lehet-e választani gazdaságilag (ez részben már megvalósult, pl. víz, villany, takarítás, illetve nem takarítás) egy szerződés alapján? Mik lennének ennek a feltételei? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A közös képviselő köteles minden emailre és levélre válaszolni? 2023. december 13.
kiss.jpgOlyan társasházban élek, ahol a tulajdonosok egy része támogatja a közös képviselőt. SzMSzünk van, de nem tartalmaz semmilyen előírást arra vonatkozóan, hogy a közös képviselőnek át kell-e vennie a postára adott tértivevényes leveleket, vagy ha már átvette, akkor mennyi időn belül kell reagálnia a tulajdonosi megkeresésekre. Mit tehetek? Fordulhatok-e bírósághoz? A keresetlevélben kérhetem-e a bíróságot, hogy kötelezze a közös képviselőt válaszadásra úgy, hogy nincs olyan közgyűlési határozat, ami kötelezné a közös képviselőt választ adni? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

NAV állásfoglalás: a gondnok lakhatást kap a munkájáért cserébe, szabályos ez így? 2023. december 11.
Kerdojelek.jpgOlvasónktól érkezett a levél, melyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állásfoglalása található egy olyan eset kapcsán, amikor is kvázi barterben a társasházi gondnok lakhatást kap a munkájáért cserébe. 

Ki takarítja el a havat? 2023. december 7.
holapatolas.jpgA tél beköszöntével nemcsak a hideg érkezik, hanem a hó eltakarításával kapcsolatos viták is felmelegednek. Számos törvény és rendelet szabályozza ezt a kérdést, amelyek összességében meghatározzák, hogy ki felelős a járdák és utak tisztántartásáért. Ha baleset történik a hó vagy jég miatt, a felelősség a hóeltakarításért vagy a jégmentesítésért felelős személynél vagy szervezetnél van.

Közös ügyfélkapu használat esetén ki a felelős? 2023. december 5.
konyvel.jpgA közös képviselő ügyfélkapuját használja a könyvelő a NAV bejelentésekhez.
Egy nullás bejelentés elmaradása miatt mulasztási bírságot szabott ki a NAV. Milyen felelősség terheli a könyvelőt? Kell-e a könyvelőnek saját ügyfélkapujának és az ott megjelölt email címének lennie és azon ellenőrizni, hogy arra milyen információt kapott? A társasház magánszemély vagy jogi személy? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

THT podcast: Társasházi jogi esetek Dr. Kiss Balázs Károllyal 2023. november 27.
podcast2.pngA THT podcast aktuális epizódjában Szilber Szilvia társasházszakértő Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd úrral beszélget a társasházakban gyakran előforduló jogi esetekről. Szemléletes példákon keresztül tájékozódhat a hallgató a tulajdoni hányadtól eltérő költségviselés lehetőségeiről, a rendes gazdálkodást meghataló felújítások köréről, valamint a társasházi iratok, határozatok erő és szabályozási sorrendjéről is.

Az önkormányzati vagyonkezelő levelet küldött, hogy nem tudja fizetni a közös költséget a lakásai után 2023. november 22.
kbk21.pngVárosunkban sok ingatlan tulajdonosa az önkormányzat. 2023.10.16-i keltezéssel a Városgondnokság küldött egy levelet, melyben az alábbiakról értesíti a közös képviselőket. "A rendelkezésre álló önkormányzati források ez évi keretének kimerültségére tekintettel a folyó évi visszalévő hónapjaiban esedékessé váló társasházi közös költség díját átmenetileg nem áll módunkban kiegyenlíteni annak ellenére, hogy intézményünk minden adott lehetőséget megragadott és kiaknázott annak érdekében, hogy a jelen nem kívánatos helyzetet elkerüljük. Tájékoztatom, hogy a közös költség fedezetére pótigényt jelentettünk be a tulajdonos önkormányzathoz, ám, amíg ezen költségvetési forrást a finanszírozó nem biztosítja, addig részünkről sem kerülhet sor ezen költségek folyósítására." A bérlők megfizetik az üzemeltetési költséget a Városgondnokság felé, sőt már a felújítási alapot is velük fizettetik ki. Mit tehetünk mi közös képviselők abban az esetben, ha a Városgondokság nem fizet? Hogy magyarázzuk ezt meg a többi fizető tulajdonosnak, akiknek jogos a felháborodásuk? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

(c) Társasházi Háztartás 2024 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások