Barion Pixel

Társasházi perek - ki mire számíthat?

2021. február 9.
bekagnestht.jpgHallottunk már kisebb-nagyobb problémákról, összetűzésekről, melyek odáig fajultak, hogy bíróság elé kellett vinni az ügyet. Megdöbbentő, milyen jellegű perek zajlanak/zajlottak az elmúlt időkben társasházak és tulajdonosok, illetve lakók között. Ilyen esetekről kérdeztük Dr. Bék Ágnest, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnökét.


Gyakori probléma a felújítás

„Homlokzat, szigetelés, vagy épp tetőfelújítás esetében az emberek többsége még mindig úgy hiszi, hogy százszázalékos 'igen' szavazat szükséges ahhoz, hogy az ilyesfajta munkálatok megkezdődjenek. Amennyiben a közgyűlés ennél kevesebb szavazattal elfogadja a döntést és megkezdik a felújítást, úgy teljes mértékben törvényesen járnak el. Ennek ellenére egyes tulajdonosok a mai napig lelkesen fordulnak bírósághoz, ahol viszonylag hamar kiderül, hogy nincs igazuk." - mondta Bék Ágnes

A pereskedésnek hátulütője továbbá, hogy a felújítás körüli intézkedések, például a hitelfelvétel ilyenkor felfüggesztésre kerül, azaz heteket, vagy akár hónapokat is csúszhat egy-egy tájékozatlan lakó miatt.

„Egyik ehhez hasonló esetben a kivitelező az árajánlatát is megemelte, hiszen önhibáján kívül később tudtak csak elkezdődni a munkálatok, így a végén sokkal többe került az egész, mint ahogyan azt a felesleges pereskedés előtt tervezték." - mesélte oldalunknak Bék Ágnes

Közös és magánterületek

„Kifejezetten sok eset jön létre birtokháborítás miatt. Nemrégiben volt egy olyan, ahol a földszinten egy lakásban orvosi rendelőt rendeztek be és az alatta lévő pince, illetve tároló helyiséget is felhasználták, azaz egybenyitották a rendelővel, így alakítottak ki a betegeknek várót. A kettő közt elhelyezkedő födém a közös tulajdon részét képezi. Ha valaki ezt engedély nélkül módosítja, az sajnos jogtalanul jár el, így az ilyen esetben a pereskedés teljes mértékben jogos."- mondta el Bék Ágnes a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) elnöke.


Ehhez hasonló problémákat szültek a nagyobb alapterületű régi polgári lakások stúdió apartmanokká való átalakításai. Ez a hullám a rövidtávú szobakiadásokkal kezdődött, amely turisztikai szempontból kifejezetten jó befektetésnek bizonyult. Az ilyen esetekben a legnagyobb gondot az jelentette, hogy a vízvezetékrendszert a födémben át kellett alakítani annak érdekében, hogy minden szobához tartozhasson egy kis fürdőszoba és egy mellékhelyiség. Ha esetleg az engedélyeztetésen átment a dolog, akkor is jogosan perelt az egy emelettel lejjebb lakó tulajdonos, hiszen így gyakorlatilag az összes szobája felett keletkezett egy WC, egy zuhanyzó és minimum egy csap. Ezek nagy mértékben csökkentik az ő lakásának összértékét.

Emelkedik a közös költség, indulnak a perek

A tulajdonosok általában egyből tiltakoznak a közös költség megemelésével kapcsolatban, képesek gyakorlatilag bármilyen indokot felhozni, csak ne kelljen többet fizetni. Az ilyenfajta, mondvacsinált indokokkal benyújtott kereseteket a bíróság azonnal el szokta utasítani.

A kémények kibélelése sem egyszerű feladat

„Amikor bevezették, hogy minden gázzal, illetve gázkazánnal fűtött ház kéményét ki kell béleltetni, akkor nagy mértékben megnövekedett a társasházi perek száma, hiszen sem a társasházi törvény, sem az alapító okirat nem adja meg egyértelműen, hogy ez kinek a költsége." - mondta el Bék Ágnes.

Amikor beázik az erkély

A legtöbb erkéllyel kapcsolatos per általában az erkély alatti rész beázása miatt alakul ki. Alapvetően a födém, illetve az épület szerkezete közös tulajdonban van. Ha a kivitelezésnél rontják el, azaz nem alkalmaznak megfelelő szigetelést, akkor ez záros határidőn belül át fog ázni, legalábbis ez a tapasztalat. Több esetben történt már olyan, hogy a tulajdonos úgy döntött, kicseréli az erkélyen lévő járófelületet egy számára sokkal szimpatikusabbra. Ilyenkor történhet olyan, hogy az ő kivitelezője, vagy bárki, aki ezt a munkát elvégzi, nem rendeltetés szerűén szigeteli vissza. Ennek ellenére nem egy olyan tulajdonos volt már, aki ilyen esetben is arra hivatkozott, hogy ez közös tulajdon és az eredeti munkával volt gond. Ilyen esetekben szinte elkerülhetetlen a pereskedés. Ez szakértői véleményt igényel, ha ez elkészült, akkor tud dönteni a bíróság arról, hogy ki vonható felelősségre.

A közös képviselők sem ússzák meg

Előfordult olyan eset is, ahol a meghatalmazott kitalálta, hogy öt évre visszamenőleg szeretné a társasház összes iratát megkapni. Ezt persze a közös képviselet nem tudta teljesíteni, így bírósághoz fordult, hogy hivatalosan is lépni tudjon az ügyben. Ez nagyon sokáig húzódott, mivel a társasház azzal védekezett, hogy ez legalább hatszáz oldalnyi dokumentum és nem értették, egyáltalán miért van ezekre szüksége a felperesnek. A bíróság végül úgy döntött, hogy a közös képviselet köteles ezeket a dokumentumokat átadni, de megegyeztek abban, hogy előbb készítenek egy iratjegyzéket, így a meghatalmazott kiválaszthatja, melyekre van pontosan szüksége. Ez a probléma ma már nem is jöhet létre szerencsére, hiszen az új adatvédelmi törvény kimondja, hogy az ilyen iratokat csak célhoz kötötten lehet kikérni.

Perlekedési mánia

„A perlekedési mánia egy mentális betegség, melyre jellemző, hogy a beteg vélt, vagy valós sérelmei miatt pereskedésbe kezd, gyakran több párhuzamosan futó bírói ügye is folyamatban van." - írja az egészségkalauz.hu
„Létezik olyan tulajdonos, aki a közgyűlés összes határozatát megtámadja, gyakorlatilag folyamatosak a perek, így nincs is érvényes döntés. Mivel a szóban forgó illető nyugdíjas, így illetékmentesen ezt meg is teheti." - mondta Dr. Bék Ágnes
Az indokok például nem mások, mint, hogy a közgyűlés nem lett megfelelően előkészítve, a meghívó kiküldése és a közgyűlés megtartása között nem telt el nyolc nap, csak hét. Ezekre a bíróság vevő, hiszen a törvény szerint tényleg nyolc napnak kell eltelni, de Ágnes fejében is jogosan merült fel a kérdés: „Ilyenért pereskedni egyébként mi értelme?"
A felperes győzelme után ugyanúgy meg lesz tartva a közgyűlés és ugyanúgy meg lesznek hozva a döntések, kizárólag annyi történt, hogy egy csomó idő és energia kárba veszett.

Hogyan lehet elkerülni a pereskedést?

A legtöbb társasházi pereskedést el lehetne kerülni értelmes kommunikációval, józan gondolkodással és egy szóbeli megegyezéssel. Természetesen, ha már anyagi kár történik és egyértelmű, hogy ez magától nem fog megoldódni, akkor van alapja jogi útra terelni az ügyet, de ha például magas egy fa és túl nagy árnyékot képez az előkertünkre, ahol napozni szoktunk, mindenképp érdemes először felkeresni szomszédunkat és megbeszélni vele, hogy esetleg lehetne-e ezen javítani, vagy változtatni.


A társasházi törvény modernizálása sem utolsó kérdés, mivel olyan szinten van lemaradva az aktualitásoktól, hogy semmilyen elektronikus kommunikációs csatornát nem említ, hiszen amikor íródott, még nem volt ennyire elterjedt és alapvető az e-mail mindennapi használata. Ennek következtében minden csak abban az esetben érvényes, ha papíralapú.

További híreink


Garanciális igények hatékony jogi érvényesítése magánlakásoknál és társasházi tulajdonba tartozó épületrészeknél 2026. március 16.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.

Hogyan kell benyújtani a társasházi beszámolót a földhivatalhoz? 2026. március 10.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.

Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai 2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.

http://www.mitoe.hu
Hogyan készíthető hangfelvétel a közgyűlésen, ha egyetlen tulajdonos ellenzi? 2026. március 5.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.

Vízkorlátozás egy vitatott díj miatt – meddig mehet el a szolgáltató? 2026. február 26.
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.

Az önkormányzati lakás bérlője nem fizet – perelhető a tulajdonos? 2026. február 18.
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Egyedi mérőóra vagy költségmegosztó? – A MITOE utánajárt: Itt a Minisztérium állásfoglalásának értelmezése a 676/2023. Kormányrendeletről! 2026. február 17.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem?

Nő a lakások áramigénye – de ki fizeti a társasházi hálózat bővítését? 2026. február 12.
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Képviselői regisztráció a földhivatalok gyakorlatában – Hogyan és hogyan ne csináljuk 2026. február 5.
Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője a társasházi képviselők regisztrációs kötelezettségének földhivatali tapasztalatairól számolt be a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n. A több mint négyszáz ügyön alapuló gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az eljárás még mindig tele van bizonytalansággal, hibás bejegyzésekkel és értelmezési zavarokkal.

Ki fizeti a tető javítását, ha a hiba egy beépítéskor keletkezett? 2026. január 29.
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Új eljárási és kivitelezési szabályok 2026-tól 2026. január 26.
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét.

Marad a szaldó kivezetése – az Alkotmánybíróság lezárta a napelemes vitát 2026. január 23.
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is.

„Szemétledobóval vettük a lakást” – mégis bezárhatja a társasház? 2026. január 21.
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

A társasház éves pénzforgalma meghaladja a 20 millió forintot, kötelező a gazdasági ellenőrzést segítő személy 2026. január 13.
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lakásvásárlás 2026-tól: mikor kell csak az értékkülönbözet után illetéket fizetni? 2026. január 8.
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe.

Csúszós téma: Kinek a feladata eltakarítani a társasház előtti járdáról a havat? 2026. január 6.
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet.

Rejtett kockázatok a felújításnál – új építésügyi elvárások 2026. január 5.
Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket.

2026-tól új jogi keretben működhetnek az energiaszövetkezetek 2025. december 23.
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat.

Kirekesztő lakcímrendeletek: panaszt tett az Amnesty International az Európai Bizottságnál 2025. december 23.
Az Amnesty International Magyarország panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a 2025 nyarán elfogadott "helyi önazonosság védelméről" szóló törvény és az annak alapján született önkormányzati rendeletek miatt. A szervezet szerint a szabályozás uniós jogot sért, rendszerszintűen diszkriminatív, és aránytalanul sújtja a szegényebb, illetve roma származású lakosságot.

Valós használat kontra tulajdoni lap - szemétszállítási díj igazságosan? 2025. december 22.
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

(c) Társasházi Háztartás 2026 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások