Barion Pixel

Társasházi perek - ki mire számíthat?

2021. február 9.
bekagnestht.jpgHallottunk már kisebb-nagyobb problémákról, összetűzésekről, melyek odáig fajultak, hogy bíróság elé kellett vinni az ügyet. Megdöbbentő, milyen jellegű perek zajlanak/zajlottak az elmúlt időkben társasházak és tulajdonosok, illetve lakók között. Ilyen esetekről kérdeztük Dr. Bék Ágnest, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnökét.


Gyakori probléma a felújítás

„Homlokzat, szigetelés, vagy épp tetőfelújítás esetében az emberek többsége még mindig úgy hiszi, hogy százszázalékos 'igen' szavazat szükséges ahhoz, hogy az ilyesfajta munkálatok megkezdődjenek. Amennyiben a közgyűlés ennél kevesebb szavazattal elfogadja a döntést és megkezdik a felújítást, úgy teljes mértékben törvényesen járnak el. Ennek ellenére egyes tulajdonosok a mai napig lelkesen fordulnak bírósághoz, ahol viszonylag hamar kiderül, hogy nincs igazuk." - mondta Bék Ágnes

A pereskedésnek hátulütője továbbá, hogy a felújítás körüli intézkedések, például a hitelfelvétel ilyenkor felfüggesztésre kerül, azaz heteket, vagy akár hónapokat is csúszhat egy-egy tájékozatlan lakó miatt.

„Egyik ehhez hasonló esetben a kivitelező az árajánlatát is megemelte, hiszen önhibáján kívül később tudtak csak elkezdődni a munkálatok, így a végén sokkal többe került az egész, mint ahogyan azt a felesleges pereskedés előtt tervezték." - mesélte oldalunknak Bék Ágnes

Közös és magánterületek

„Kifejezetten sok eset jön létre birtokháborítás miatt. Nemrégiben volt egy olyan, ahol a földszinten egy lakásban orvosi rendelőt rendeztek be és az alatta lévő pince, illetve tároló helyiséget is felhasználták, azaz egybenyitották a rendelővel, így alakítottak ki a betegeknek várót. A kettő közt elhelyezkedő födém a közös tulajdon részét képezi. Ha valaki ezt engedély nélkül módosítja, az sajnos jogtalanul jár el, így az ilyen esetben a pereskedés teljes mértékben jogos."- mondta el Bék Ágnes a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) elnöke.


Ehhez hasonló problémákat szültek a nagyobb alapterületű régi polgári lakások stúdió apartmanokká való átalakításai. Ez a hullám a rövidtávú szobakiadásokkal kezdődött, amely turisztikai szempontból kifejezetten jó befektetésnek bizonyult. Az ilyen esetekben a legnagyobb gondot az jelentette, hogy a vízvezetékrendszert a födémben át kellett alakítani annak érdekében, hogy minden szobához tartozhasson egy kis fürdőszoba és egy mellékhelyiség. Ha esetleg az engedélyeztetésen átment a dolog, akkor is jogosan perelt az egy emelettel lejjebb lakó tulajdonos, hiszen így gyakorlatilag az összes szobája felett keletkezett egy WC, egy zuhanyzó és minimum egy csap. Ezek nagy mértékben csökkentik az ő lakásának összértékét.

Emelkedik a közös költség, indulnak a perek

A tulajdonosok általában egyből tiltakoznak a közös költség megemelésével kapcsolatban, képesek gyakorlatilag bármilyen indokot felhozni, csak ne kelljen többet fizetni. Az ilyenfajta, mondvacsinált indokokkal benyújtott kereseteket a bíróság azonnal el szokta utasítani.

A kémények kibélelése sem egyszerű feladat

„Amikor bevezették, hogy minden gázzal, illetve gázkazánnal fűtött ház kéményét ki kell béleltetni, akkor nagy mértékben megnövekedett a társasházi perek száma, hiszen sem a társasházi törvény, sem az alapító okirat nem adja meg egyértelműen, hogy ez kinek a költsége." - mondta el Bék Ágnes.

Amikor beázik az erkély

A legtöbb erkéllyel kapcsolatos per általában az erkély alatti rész beázása miatt alakul ki. Alapvetően a födém, illetve az épület szerkezete közös tulajdonban van. Ha a kivitelezésnél rontják el, azaz nem alkalmaznak megfelelő szigetelést, akkor ez záros határidőn belül át fog ázni, legalábbis ez a tapasztalat. Több esetben történt már olyan, hogy a tulajdonos úgy döntött, kicseréli az erkélyen lévő járófelületet egy számára sokkal szimpatikusabbra. Ilyenkor történhet olyan, hogy az ő kivitelezője, vagy bárki, aki ezt a munkát elvégzi, nem rendeltetés szerűén szigeteli vissza. Ennek ellenére nem egy olyan tulajdonos volt már, aki ilyen esetben is arra hivatkozott, hogy ez közös tulajdon és az eredeti munkával volt gond. Ilyen esetekben szinte elkerülhetetlen a pereskedés. Ez szakértői véleményt igényel, ha ez elkészült, akkor tud dönteni a bíróság arról, hogy ki vonható felelősségre.

A közös képviselők sem ússzák meg

Előfordult olyan eset is, ahol a meghatalmazott kitalálta, hogy öt évre visszamenőleg szeretné a társasház összes iratát megkapni. Ezt persze a közös képviselet nem tudta teljesíteni, így bírósághoz fordult, hogy hivatalosan is lépni tudjon az ügyben. Ez nagyon sokáig húzódott, mivel a társasház azzal védekezett, hogy ez legalább hatszáz oldalnyi dokumentum és nem értették, egyáltalán miért van ezekre szüksége a felperesnek. A bíróság végül úgy döntött, hogy a közös képviselet köteles ezeket a dokumentumokat átadni, de megegyeztek abban, hogy előbb készítenek egy iratjegyzéket, így a meghatalmazott kiválaszthatja, melyekre van pontosan szüksége. Ez a probléma ma már nem is jöhet létre szerencsére, hiszen az új adatvédelmi törvény kimondja, hogy az ilyen iratokat csak célhoz kötötten lehet kikérni.

Perlekedési mánia

„A perlekedési mánia egy mentális betegség, melyre jellemző, hogy a beteg vélt, vagy valós sérelmei miatt pereskedésbe kezd, gyakran több párhuzamosan futó bírói ügye is folyamatban van." - írja az egészségkalauz.hu
„Létezik olyan tulajdonos, aki a közgyűlés összes határozatát megtámadja, gyakorlatilag folyamatosak a perek, így nincs is érvényes döntés. Mivel a szóban forgó illető nyugdíjas, így illetékmentesen ezt meg is teheti." - mondta Dr. Bék Ágnes
Az indokok például nem mások, mint, hogy a közgyűlés nem lett megfelelően előkészítve, a meghívó kiküldése és a közgyűlés megtartása között nem telt el nyolc nap, csak hét. Ezekre a bíróság vevő, hiszen a törvény szerint tényleg nyolc napnak kell eltelni, de Ágnes fejében is jogosan merült fel a kérdés: „Ilyenért pereskedni egyébként mi értelme?"
A felperes győzelme után ugyanúgy meg lesz tartva a közgyűlés és ugyanúgy meg lesznek hozva a döntések, kizárólag annyi történt, hogy egy csomó idő és energia kárba veszett.

Hogyan lehet elkerülni a pereskedést?

A legtöbb társasházi pereskedést el lehetne kerülni értelmes kommunikációval, józan gondolkodással és egy szóbeli megegyezéssel. Természetesen, ha már anyagi kár történik és egyértelmű, hogy ez magától nem fog megoldódni, akkor van alapja jogi útra terelni az ügyet, de ha például magas egy fa és túl nagy árnyékot képez az előkertünkre, ahol napozni szoktunk, mindenképp érdemes először felkeresni szomszédunkat és megbeszélni vele, hogy esetleg lehetne-e ezen javítani, vagy változtatni.


A társasházi törvény modernizálása sem utolsó kérdés, mivel olyan szinten van lemaradva az aktualitásoktól, hogy semmilyen elektronikus kommunikációs csatornát nem említ, hiszen amikor íródott, még nem volt ennyire elterjedt és alapvető az e-mail mindennapi használata. Ennek következtében minden csak abban az esetben érvényes, ha papíralapú.

További híreink


Nem elég a sablon – Társasházi SZMSZ készítés a gyakorlatban. Mit szabályozzunk és mit ne? Mire figyeljünk? 2025. december 18.
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet.

Januártól külterületi ingatlanra is felvehető a FIX 3%-os Otthon Start hitel 2025. december 11.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.

Bevonhatók a garázstulajdonosok a közös költségek viselésébe? 2025. december 11.
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

http://www.mitoe.hu
A Kúria megsemmisítette Üllő változtatási tilalmát 2025. december 8.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet.

Felújítottak saját költségen és mentesülhetnek a közös teher alól? – a társasházi villamos hálózat kényes kérdései 2025. december 4.
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Kiemelt lakófejlesztések új szabályokkal Budapesten, Debrecenben és Budaörsön 2025. december 2.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Egy társasház – több lépcsőház: a számukra legelőnyösebb megoldást keresik 2025. december 1.
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Túllépte a jogköreit a közös képviselő? – tudnivalók perindításról és ügyvédfogadásról 2025. november 27.
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Otthontámogatás 2026-tól: évi 1 millió forint lakáshitelre – ezekre a határidőkre kell figyelni 2025. november 26.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét.

Erzsébetvárosban is szigorodtak a rövid távú lakáskiadás szabályai 2025. november 19.
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit.

A társasházi házmesterlakás értékesítése – fontos tudnivalók a döntésről 2025. november 18.
A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

A Kúria jogszerűnek mondta ki Terézváros Airbnb-tilalmát 2025. november 18.
A Kúria kimondta, hogy Terézváros Airbnb-rendelete nem törvényellenes, elutasítva a kormányhivatal indítványát a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. Ezzel a döntéssel a helyi önkormányzat szabályozási hatásköre megerősítést nyert.

Tartozók névsora a társasházban: hol húzódik az adatvédelem határa? 2025. november 13.
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Újabb bővítések a FIX 3%-os hitelnél és a CSOK Plusznál 2025. november 13.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba.

Több mint száz ügyvéd segített díjmentesen a rászorulóknak november 14-én 2025. november 13.
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 14-én ismét megszervezte pro bono napját, amelynek célja, hogy anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető legyen a jogi segítség. A kezdeményezéshez idén is közel száz ügyvéd csatlakozott, akik a nap folyamán díjmentes tanácsadást nyújtottak a jelentkezőknek.

Kéményfelújítás és hitelfelvétel – ki fizet és miért? 2025. november 7.
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások - például egy gyűjtőkémény korszerűsítése - esetén akár egy megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés. De mit is jelent pontosan a rendes gazdálkodás köre, mikor számít egy beruházás ezen belülinek, és hogyan oszlanak meg a költségek a tulajdonosok között, ha a garázsok is közös tulajdonban vannak? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lomok, beázás, pereskedés – egy társasházi pince esete 2025. november 6.
A közgyűlés döntött a lomok elszállításáról és a pince lezárásáról, ám a „gyűjtögető" tulajdonos bírósághoz fordult, és sikerrel támadta meg a határozatot. Ilyenkor azonban nincs minden veszve: jogszerű, mégis hatékony eszközökkel a társasház megvédheti a közös tulajdont, és kikényszerítheti a rendeltetésszerű használatot. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

„Városunk infrastruktúrája túlterhelt” – önazonosság-védelmi tervezet kerül tárgyalásra Törökbálinton 2025. november 5.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.

Zártkerti ingatlanok átminősítése – fontos változások az ingatlan-nyilvántartásban 2025. november 3.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.

Folytatódik az Otthon Start finomhangolása 2025. november 3.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.

(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások