A rövid távú lakáskiadás nem új jelenség Magyarországon. Ahogy Hinek Mátyás, a Budapesti Gazdasági Egyetem Turizmus Tanszékének vezetője az euronews.com riportjában elmondta, már évtizedekkel ezelőtt is jelen volt ez a szállásforma, különösen a Balaton környékén, ahol a német turisták gyakran vettek ki apartmanokat. Azonban az internet megjelenésével és a szállásközvetítő oldalak - mint a rövid távú lakáskiadás jelenségének is nevet adó Airbnb - elterjedésével a folyamat drámaian felgyorsult és kiszélesedett.

Ügydöntő lesz a népszavazás Terézvárosban

Budapest VI. kerületében jelenleg 2 226 legális magán- és egyéb szálláshely üzemel. A KSH adatai szerint 2023. január 1-jén 29 251 lakás volt Terézvárosban, azaz a rövid távon kiadott lakások kb. 7,6%-át teszik ki a teljes lakásállománynak. Az is a teljes képhez tartozik, hogy a szálláshely-szolgáltatásból származó adóbevételek jelentősen  hozzájárulnak Terézváros költségvetéséhez. A szálláshelyek kb. 1,9 milliárd forint  idegenforgalmi adót fizettek be 2023-ban, ennek bő harmadát, 670 millió forintot a  lakásaikat rövid távon kiadó tulajdonosok. A szálláshelyekre kivetett építményadó mintegy 525 millió forintot tett ki 2023-ban, ebből kb. 200 millió forint volt az airbnb-kre kirótt adó. A lakásaikat rövid távon kiadók összesen tehát 870 millió forint adót fizettek be a költségvetésbe - áll a terézvárosi önkormányzat "Ügydöntő szavazás az airbnb-ről" c. kiadványában, melyet az önkormányzat készített - segítve a döntést - a teljes tiltás mellett és ellen szóló érvekről.

A Terézvárosban szervezett a népszavazás célja, hogy választ adjon a lakosság és az önkormányzat számára is egyre súlyosabbá váló problémákra. A dzsentrifikáció, vagyis az, amikor városrészek kiürülnek és a helyi lakosokat turisták váltják fel, jól látható például a belső Erzsébetvárosban is: az "airbnb" elterjedése következtében egyes társasházak szinte teljesen kiürültek, az állandó lakók helyét turisták foglalták el.

„Az önkormányzatok számára a legnagyobb kihívás, hogy úgy szabályozzák a rövid távú lakáskiadást, hogy az ne csökkentse érdemben a turizmusból származó bevételeket, de valamennyire teljesítse a helyi lakók elvárásait is" - magyarázta Hinek. 

A Terézvárosban tartandó népszavazás során a helyiek véleményét kérdezik meg a rövid távú lakáskiadásról: a voksoláson a teljes tiltás, illetve aközött dönthetnek az ottlakók, hogy maradjon-e minden a régiben. A képviselő-testület a népszavazás eredményétől függően - azaz, ha a többség az airbnb-zés ellen van - önkormányzati rendeletet kíván alkotni, amit majd be kell tartani (és tartatni) és amely a tervek szerint 2026. január 1-jével lép majd hatályba. A szavazatokat szeptember 2-től 16-ig várják a 16 év feletti terézvárosi lakosoktól, online is (szavazz.terezvaros.hu).

A másik oldal is megszólalt

Az érintett szálláskiadók, és a kerületben a turizmusból élő vállalkozók, dolgozók az ügydöntő népszavazás alkalmával azonban nem szavazhatnak! Ezért a szálláskiadók összefogtak és 2024. augusztus 22-én 80 aktivista részvételével megtartották kampánynyitójukat "Hagyjuk élni Terézvárost!" címmel, áll a Magyar ApartmanKiadók Egyesülete és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége közös közleményében.

A rövid távú lakáskiadást pártolók álláspontja szerint a Terézvárosban tervezett népszavazás drasztikus következményekkel járhat majd mind a helyi gazdaságra, mind pedig az érintett lakosokra nézve. A Magyar ApartmanKiadók Egyesülete és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége úgy véli, hogy egy esetleges tiltás súlyos megélhetési válságba sodorhatja azokat, akik a turizmusból élnek. Rámutatnak arra is, hogy a tiltás nem oldaná meg a "bulituristák" okozta problémákat, mivel azok inkább a hostelekben szállnak meg, nem az airbnb-s lakásokban.

Emellett hangsúlyozzák, hogy a rövid távú lakáskiadók jelentős adóbevételt generálnak a kerület számára, és, ha a turistákat bérlők váltanák fel, az további terheket róna a helyi infrastruktúrára és közszolgáltatásokra. Például a jelenlegi lakosok számára kevesebb parkolóhely, bölcsődei és óvodai férőhely marad majd, mivel a turistákkal ellentétben ezeket a közszolgáltatásokat a bérlők nyilvánvalóan használnák. 

A szálláskiadók ezért inkább a jogszabályok hatékonyabb betartatására, a feketén működő szálláshelyek visszaszorítására és az új szálláshelyek nyitásának korlátozására tesznek javaslatot.

Világszerte keresik a megfelelő szabályozást erre az új kihívásra, de eddig nem sikerült megtalálni a mindenki számára ideális megoldást. Hiszen a lakáshiány, a turisták tömeges jelenléte és az ingatlanpiac dinamikája olyan összetett problémát jelent, amire nem létezik egyetlen válasz. Így pedig biztos, hogy az Airbnb és a hozzá hasonló platformok szabályozása továbbra is vitatéma marad a jövőben, ahogy a városok megpróbálják megtalálni az egyensúlyt a gazdasági haszon és a lakosság életminősége között.