THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Terézvárosi népszavazás az airbnb-ről: Teljes tiltás legyen vagy minden maradjon a régiben 2026-tól?2024. augusztus 29. |
|---|
 Az elmúlt években Budapest belső kerületeiben egyre nagyobb nyomás nehezedik a helyi lakosokra a rövid távú lakáskiadás térnyerése miatt. Világszerte tapasztalt jelenség, hogy míg a turizmus szempontjából óriási előnyt jelent az "airbnb"-szerű szolgáltatások elérhetősége, a helyiek életminősége sok esetben romlik, ahogy a turisták jelenléte és a lakásárak, bérleti díjak emelkedése kiszorítja őket otthonaikból. Terézváros most népszavazásra készül, hogy a jövőben szabályozza ezt a tendenciát, de a kérdés egyáltalán nem egyszerű.
|
|
8 900 HUF
Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben
 Érdekel → |
|
A rövid távú lakáskiadás nem új jelenség Magyarországon. Ahogy Hinek Mátyás, a Budapesti Gazdasági Egyetem Turizmus Tanszékének vezetője az euronews.com riportjában elmondta, már évtizedekkel ezelőtt is jelen volt ez a szállásforma, különösen a Balaton környékén, ahol a német turisták gyakran vettek ki apartmanokat. Azonban az internet megjelenésével és a szállásközvetítő oldalak - mint a rövid távú lakáskiadás jelenségének is nevet adó Airbnb - elterjedésével a folyamat drámaian felgyorsult és kiszélesedett. Ügydöntő lesz a népszavazás Terézvárosban Budapest VI. kerületében jelenleg 2 226 legális magán- és egyéb szálláshely üzemel. A KSH adatai szerint 2023. január 1-jén 29 251 lakás volt Terézvárosban, azaz a rövid távon kiadott lakások kb. 7,6%-át teszik ki a teljes lakásállománynak. Az is a teljes képhez tartozik, hogy a szálláshely-szolgáltatásból származó adóbevételek jelentősen hozzájárulnak Terézváros költségvetéséhez. A szálláshelyek kb. 1,9 milliárd forint idegenforgalmi adót fizettek be 2023-ban, ennek bő harmadát, 670 millió forintot a lakásaikat rövid távon kiadó tulajdonosok. A szálláshelyekre kivetett építményadó mintegy 525 millió forintot tett ki 2023-ban, ebből kb. 200 millió forint volt az airbnb-kre kirótt adó. A lakásaikat rövid távon kiadók összesen tehát 870 millió forint adót fizettek be a költségvetésbe - áll a terézvárosi önkormányzat "Ügydöntő szavazás az airbnb-ről" c. kiadványában, melyet az önkormányzat készített - segítve a döntést - a teljes tiltás mellett és ellen szóló érvekről. A Terézvárosban szervezett a népszavazás célja, hogy választ adjon a lakosság és az önkormányzat számára is egyre súlyosabbá váló problémákra. A dzsentrifikáció, vagyis az, amikor városrészek kiürülnek és a helyi lakosokat turisták váltják fel, jól látható például a belső Erzsébetvárosban is: az "airbnb" elterjedése következtében egyes társasházak szinte teljesen kiürültek, az állandó lakók helyét turisták foglalták el. „Az önkormányzatok számára a legnagyobb kihívás, hogy úgy szabályozzák a rövid távú lakáskiadást, hogy az ne csökkentse érdemben a turizmusból származó bevételeket, de valamennyire teljesítse a helyi lakók elvárásait is" - magyarázta Hinek. A Terézvárosban tartandó népszavazás során a helyiek véleményét kérdezik meg a rövid távú lakáskiadásról: a voksoláson a teljes tiltás, illetve aközött dönthetnek az ottlakók, hogy maradjon-e minden a régiben. A képviselő-testület a népszavazás eredményétől függően - azaz, ha a többség az airbnb-zés ellen van - önkormányzati rendeletet kíván alkotni, amit majd be kell tartani (és tartatni) és amely a tervek szerint 2026. január 1-jével lép majd hatályba. A szavazatokat szeptember 2-től 16-ig várják a 16 év feletti terézvárosi lakosoktól, online is (szavazz.terezvaros.hu). A másik oldal is megszólalt Az érintett szálláskiadók, és a kerületben a turizmusból élő vállalkozók, dolgozók az ügydöntő népszavazás alkalmával azonban nem szavazhatnak! Ezért a szálláskiadók összefogtak és 2024. augusztus 22-én 80 aktivista részvételével megtartották kampánynyitójukat "Hagyjuk élni Terézvárost!" címmel, áll a Magyar ApartmanKiadók Egyesülete és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége közös közleményében. A rövid távú lakáskiadást pártolók álláspontja szerint a Terézvárosban tervezett népszavazás drasztikus következményekkel járhat majd mind a helyi gazdaságra, mind pedig az érintett lakosokra nézve. A Magyar ApartmanKiadók Egyesülete és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége úgy véli, hogy egy esetleges tiltás súlyos megélhetési válságba sodorhatja azokat, akik a turizmusból élnek. Rámutatnak arra is, hogy a tiltás nem oldaná meg a "bulituristák" okozta problémákat, mivel azok inkább a hostelekben szállnak meg, nem az airbnb-s lakásokban. Emellett hangsúlyozzák, hogy a rövid távú lakáskiadók jelentős adóbevételt generálnak a kerület számára, és, ha a turistákat bérlők váltanák fel, az további terheket róna a helyi infrastruktúrára és közszolgáltatásokra. Például a jelenlegi lakosok számára kevesebb parkolóhely, bölcsődei és óvodai férőhely marad majd, mivel a turistákkal ellentétben ezeket a közszolgáltatásokat a bérlők nyilvánvalóan használnák. A szálláskiadók ezért inkább a jogszabályok hatékonyabb betartatására, a feketén működő szálláshelyek visszaszorítására és az új szálláshelyek nyitásának korlátozására tesznek javaslatot. Világszerte keresik a megfelelő szabályozást erre az új kihívásra, de eddig nem sikerült megtalálni a mindenki számára ideális megoldást. Hiszen a lakáshiány, a turisták tömeges jelenléte és az ingatlanpiac dinamikája olyan összetett problémát jelent, amire nem létezik egyetlen válasz. Így pedig biztos, hogy az Airbnb és a hozzá hasonló platformok szabályozása továbbra is vitatéma marad a jövőben, ahogy a városok megpróbálják megtalálni az egyensúlyt a gazdasági haszon és a lakosság életminősége között. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet. 
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit. 
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét. 
Összesen 5 milliárd forintos támogatási kerettel indul a Budapesti Zöld Panelprogram, amely akár 17 milliárd forint értékű panelkorszerűsítést indíthat el a fővárosban. A kétfordulós rendszerben a projekt-előkészítés térítésmentes, a kivitelezéshez pedig 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár. A program első körben négy kerület társasházait várja. 
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
