Sokan értelmezték úgy az Európai Unió Bíróságának devizahiteles ügyben hozott döntését, hogy az összes árfolyamkockázati tájékoztatás nélküli szerződés semmis, és a fogyasztóknak „mindent vissza" jár. A Kúria friss jogegységi határozata azonban kimondja: csak azoknál a szerződéseknél alkalmazható az uniós értelmezés szerinti elszámolás, ahol a fogyasztó bizonyítani tudja a megfelelő tájékoztatás teljes hiányát vagy tisztességtelenségét. A döntés világossá teszi, hogy nem általános érvénytelenítésről, hanem szűk körű kivételről van szó.

A Kúria kifejezetten hangsúlyozza, hogy a mostani állásfoglalás kizárólag azokra az ügyekre alkalmazható, ahol a fogyasztó a bíróság előtt sikeresen bizonyítja, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás nem történt meg, vagy az nem volt világos és érthető. 

A határozat szerint:

Ez azt jelenti, hogy nem minden devizaalapú hitel- vagy lízingszerződés válik automatikusan érvénytelenné - a tájékoztatás tényleges tartalma, és annak megértése a döntő szempont.

Nem lesz automatikus érvényesítés: hatályossá nyilvánítás az alapértelmezés

A Kúria egyértelműen kimondja, hogy ha a szerződés a tisztességtelen tájékoztatás miatt érvénytelen, annak jogkövetkezménye nem lehet automatikusan az eredeti állapot visszaállítása (pénzek visszafizetése, a szerződés teljes semmissége), hanem az ún. hatályossá nyilvánítás. Ez az elszámolás úgy történik, mintha a szerződés érvényes lett volna, de a feleknek kölcsönösen vissza kell adniuk egymásnak, amit kaptak. Hitel esetén ez a bank részéről a törlesztések és egyéb díjak visszatérítését, a szerződő fél részéről pedig a folyósított tőke visszafizetését jelenti.

A határozat így fogalmaz:

A bíróság tehát megállapíthatja az érvénytelenséget - de választás elé állít

Ha a fogyasztó kifejezetten kéri, hogy a szerződést mégis érvényesítsék, azt csak tudatos és tájékozott döntés alapján teheti meg. Ez akkor lehet előnyös, ha az adós úgy látja, hogy a szerződés feltételei - akár árfolyamveszteség mellett is - neki még mindig jobbak, mint a teljes visszaszámolás.

A fogyasztónak tehát lehetősége van az érvényesítés választására, de ez nem automatikus, és nem lehet rá hivatkozni bíróságon anélkül, hogy azt egyértelműen és önkéntesen kérné. 

A Kúria kifejti:

Ez azt is jelenti, hogy a fogyasztó vállalja az árfolyamkockázatot is, ha az érvényesítés mellett dönt. A bíróságnak figyelembe kell vennie, hogy az ügyfél értette-e, miről mond le ezzel.

Piaci reakció: az OTP szerint őket nem érinti a döntés

Az OTP Bank a Kúria jogegységi határozatára reagálva közölte, hogy az uniós ítélet és a mostani magyar döntés kizárólag azokra a devizahitel-szerződésekre vonatkozik, ahol a pénzügyi intézmény nem nyújtott megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról. Álláspontjuk szerint ez nem érinti az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank korábbi szerződéseit, mivel azokban az árfolyamkockázatot világosan bemutatták, az ügyfelek pedig az erről szóló nyilatkozatokat aláírták.