THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Több, mint 1800 km hosszan modernizálta áramhálózatát az E.ON2026. május 12. |
|---|
 Az E.ON Hungária Csoport lezárta egyik, 114, 919 milliárd forintos áramhálózati fejlesztési programját, amelynek keretében több mint 1800 kilométer hálózat és több mint 2800 transzformátor fejlesztése fejeződött be. A beruházások eredményeként az érintett vonalakon még megbízhatóbbá vált az áramellátás, így a mindennapokban ritkábbak és rövidebbek lehetnek a kiesések.
|
|
17 690 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
A modernizált rendszer révén gyorsabbá és pontosabbá vált a hibák azonosítása, amely felgyorsítja a helyreállítási folyamatokat. A fejlesztések részben az RRF-6.1.1-21 kódszámú felhívás keretében Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból valósultak meg az Európai Unió támogatásával, részben pedig önerőből finanszírozta az E.ON Hungária Csoport. Lezárta 2022-ben indult átfogó áramhálózat-fejlesztési programját az E.ON Hungária Csoport. A beruházások célja az volt, hogy a hálózat minél nagyobb mértékben képes legyen fogadni az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokból származó áramot, különösen a lakossági napelemes rendszerek által termelt energiát. Az elmúlt években jelentősen átalakult az energiafelhasználás. Magyarországon - az európai uniós célokkal összhangban - folyamatosan nőtt a naperőművek száma és kapacitása, miközben az energiaigény is emelkedett. A nappali órákban egyre több áram érkezik a napelemes rendszerekből, amely azonban gyakran nem ott és nem akkor kerül felhasználásra, ahol és amikor megtermelődik. Ez indokolja a hálózat átfogó fejlesztését és a szükséges teljesítménybővítést. A projektekben hat új alállomás épült, és több meglévő létesítmény is bővült a Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatát üzemeltető vállalatcsoport fejlesztéssorozatának részeként. Ezek a beruházások teljes térségek energiaellátását biztosítják. Ilyen például a Szekszárd térségét ellátó Tolna-Mözs alállomás, a zöldtetős Kelenföld alállomás, valamint a Budapesten megvalósult Őrmező alállomás. Emellett több helyszínen - például Ráckevén, Biatorbágyon, Dunavarsányban, Angyalföldön és Zuglóban - történt kapacitásbővítés. Egyes állomások nagyobb teljesítményű transzformátort kaptak, máshol új berendezések telepítésével nőtt a hálózat kapacitása.
1. kép: Az E.ON mözsi alállomása a térség biztonságosabb és rugalmasabb áramellátását támogatja, miközben hozzájárul a megújuló energiaforrások hálózati integrációjához is.
2. kép: A megújult kelenföldi alállomás jó példája annak, hogyan találkozhat a korszerű energetikai infrastruktúra, a fenntarthatóság és az építészeti minőség egy nagyvárosi környezetben.
3. kép: Az őrmezői alállomáson üzembe helyezett okostranszformátor segíti a hálózat rugalmasabb működését és a növekvő energiaigények biztonságos kiszolgálását. Több mint 1800 kilométernyi kis- és középfeszültségű hálózat épült vagy újult meg, és több mint 2800 új vagy korszerűsített transzformátor állt üzembe a növekvő energiaigények kiszolgálása érdekében. Emellett több ezer digitalizációs és üzemirányítási fejlesztés is megvalósult, amelyek hozzájárulnak az áramellátás biztonságához és az áramszünetek gyorsabb kezeléséhez. A lakossági, vállalati és ipari igények kiszolgálása a fejlesztések révén hatékonyabbá vált, valamint új beruházások megvalósítását teszi lehetővé. A beruházások eredményeként nőtt az ellátás biztonsága is. A teljes fejlesztéssorozat révén több mint 1000 MW többletkapacitás jött létre, amely új napelemes kapacitások csatlakozását tette lehetővé. A fejlesztésekre azért is volt szükség, mert 2020 óta jelentősen nőtt a naperőművek száma az E.ON hálózatán. Magyarországon jelenleg mintegy 350 ezer lakossági napelem (HMKE) működik, ezek közül több mint 200 ezer az E.ON szolgáltatási területén. Az észak-dunántúli térségben mintegy 45 milliárd, a dél-dunántúliban 30 milliárd, míg Budapesten és Pest vármegyében 40 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. A hálózatbiztonság mellett a környezeti szempontok is fontos szerepet kaptak: a Budai Tájvédelmi Körzetben például 50 kilométernyi földkábel épült, és 450 oszlopot bontottak el, így a természetes élőhelyek helyreállhatnak.
4. kép: A Budai Tájvédelmi Körzetben megvalósult fejlesztések során több száz oszlopot bontottak el és földkábeleket építettek ki, így a hálózat korszerűsítése mellett a természetes környezet helyreállítása is fontos szerepet kapott. A nagy volumenű beruházások mellett a vállalat több ezer kisebb fejlesztést is megvalósított. Korszerűbb, nagyobb kapacitású eszközökre cserélte a meglévő berendezéseket, valamint új szenzorokat és üzemirányítási rendszereket telepített az ellátásbiztonság növelése érdekében. A beruházási program lezárásával egy korszerűbb, nagyobb teljesítményű hálózat jött létre, amely stabilabb áramellátást biztosít, és hozzájárul az áramszünetek kockázatának csökkentéséhez. Az E.ON Hungária Csoport folyamatos hálózatfejlesztéseivel hosszú távon is azon dolgozik, hogy ügyfelei számára megbízható szolgáltatást nyújthasson. Ezt az elkötelezettséget jól mutatja, hogy az elmúlt években mintegy 540 milliárd forintot fordított hálózatfejlesztésre. A most lezárult program után a fejlesztések nem állnak meg: a vállalatcsoport párhuzamosan több új hálózatfejlesztési programot készített elő és indított el a jövő kihívásaira való eredményes felkészülés érdekében. További információ kérhető: Csiszár-Kovács Viktória, szóvivő (+36 20 474 2368, viktoria.csiszer-kovacs@eon-hungaria.com) A projektről bővebb információt a www.eon.hu oldalon olvashatnak. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A belvárosi ingatlanpiac egyik legvitatottabb esete bontakozott ki Budapest V. kerületében, egy Károlyi-kertre néző, nagy múltú társasházban. Az ingatlanban az elmúlt két évben jelentős tulajdonosi átrendeződés ment végbe. A lakók beszámolói alapján Lázár János miniszter, valamint egy hozzá köthető cég fokozatosan szerzett többségi tulajdont az épületben. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Egyes kerületekben csak nem rég nyíltak meg, és hamarosan zárulnak azok a pályázatok, amelyekből tetőfelújításra, hőszigetelésre vagy akár villámvédelemre is milliókat kaphatnak a lakóközösségek. Összegyűjtöttük a legfrissebb kiírásokat és a határidőket. 
A Magyar Posta frissítette díjszabását 2026. május 1-jei hatállyal. Az áremelés elsősorban a lakossági és üzleti csomagküldést, valamint a levélpostai szolgáltatásokat érinti. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a CérdusNet Szenior Tudáshasznosító Egyesület (CédrusNet) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy elősegítsék az idősebb lakástulajdonosok támogatását a hazai társasházi közösségekben. 
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Felvételsorozat hatodik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Gáts Bence ügyvezető - KK Szoftver Megoldások Kft. 
A társasházi szakmában ritkán kap hangsúlyt az, ami jól működik. Pedig minden sikeresen lezárt felújítás, minden rendezett közösségi helyzet, minden átgondolt döntés mögött olyan tapasztalat áll, amely mások számára is irányt mutathat. Ezt a munkát szeretnénk most láthatóvá tenni. Nem csupán elismerni, hanem lehetőséget adni arra is, hogy a jól működő megoldások példává váljanak a szakmán belül. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
Üdvözlünk újra Európában! – így kezdődött az az elektronikus levél, melyet április 13-án reggel az UIPI főtitkárától kaptam. Nem mondom, jó érzéssel töltött el a fogadtatás, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan eddig is Európában voltam, voltunk, fél lábbal legalábbis biztosan. .jpg "wesley-tingey-snNHKZ-mGfE-unsplash_(1).jpg")
A társasházi iratkezelés tipikusan az a terület, amely addig láthatatlan marad, amíg minden rendben működik – majd egyetlen konfliktus, tulajdonosi kérés vagy hatósági vizsgálat pillanatok alatt felszínre hozza a hiányosságokat. Egy hiányzó jegyzőkönyv, egy nem visszakereshető szerződés vagy egy rendezetlen pénzügyi dokumentáció nemcsak kellemetlenséget, hanem konkrét jogi kockázatot is jelenthet. Éppen ezért az iratok kezelése nem egyszerű adminisztáció, hanem a társasházkezelési munka egyik alapja. 
Ha nincs egyértelmű döntés a társasházban az autótöltésről, a lakók gyakran maguk próbálják megoldani a töltést: konnektorról töltenek, vagy a közös áramot használják engedély nélkül. Ez tűzvédelmi kockázatot, túlterhelést, áramszünetet és elszámolási vitákat is okozhat – amely problémákat végül a közös képviselőnek kell kezelnie. Ezért érdemes már most napirendként szerepeltetni a kérdést, és közgyűlésen dönteni a kiépítés lehetőségeiről. 
A társasházak mindennapi működtetésében van néhány olyan feladat van, amikre évente többször is érdemes gondolni. Ilyen a társasházak kötelező tűzvédelmi feliratainak ügye. Egyszerű, olcsó, gyorsan megoldható – és mégis, sok társasházban hiányoznak vagy elhasználódtak a táblák. Pedig ezek nem formaságok: életet és vagyont menthetnek. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
