Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Több, mint 1800 km hosszan modernizálta áramhálózatát az E.ON 2026. május 12.
Az E.ON Hungária Csoport lezárta egyik, 114, 919 milliárd forintos áramhálózati fejlesztési programját, amelynek keretében több mint 1800 kilométer hálózat és több mint 2800 transzformátor fejlesztése fejeződött be. A beruházások eredményeként az érintett vonalakon még megbízhatóbbá vált az áramellátás, így a mindennapokban ritkábbak és rövidebbek lehetnek a kiesések.
2 908 HUF Alumínium tájékoztató tábla / Hirdető tábla több méretben Érdekel →
A modernizált rendszer révén gyorsabbá és pontosabbá vált a hibák azonosítása, amely felgyorsítja a helyreállítási folyamatokat. A fejlesztések részben az RRF-6.1.1-21 kódszámú felhívás keretében Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból valósultak meg az Európai Unió támogatásával, részben pedig önerőből finanszírozta az E.ON Hungária Csoport. Lezárta 2022-ben indult átfogó áramhálózat-fejlesztési programját az E.ON Hungária Csoport. A beruházások célja az volt, hogy a hálózat minél nagyobb mértékben képes legyen fogadni az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokból származó áramot, különösen a lakossági napelemes rendszerek által termelt energiát. Az elmúlt években jelentősen átalakult az energiafelhasználás. Magyarországon - az európai uniós célokkal összhangban - folyamatosan nőtt a naperőművek száma és kapacitása, miközben az energiaigény is emelkedett. A nappali órákban egyre több áram érkezik a napelemes rendszerekből, amely azonban gyakran nem ott és nem akkor kerül felhasználásra, ahol és amikor megtermelődik. Ez indokolja a hálózat átfogó fejlesztését és a szükséges teljesítménybővítést. A projektekben hat új alállomás épült, és több meglévő létesítmény is bővült a Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatát üzemeltető vállalatcsoport fejlesztéssorozatának részeként. Ezek a beruházások teljes térségek energiaellátását biztosítják. Ilyen például a Szekszárd térségét ellátó Tolna-Mözs alállomás, a zöldtetős Kelenföld alállomás, valamint a Budapesten megvalósult Őrmező alállomás. Emellett több helyszínen - például Ráckevén, Biatorbágyon, Dunavarsányban, Angyalföldön és Zuglóban - történt kapacitásbővítés. Egyes állomások nagyobb teljesítményű transzformátort kaptak, máshol új berendezések telepítésével nőtt a hálózat kapacitása. 1. kép: Az E.ON mözsi alállomása a térség biztonságosabb és rugalmasabb áramellátását támogatja, miközben hozzájárul a megújuló energiaforrások hálózati integrációjához is. 2. kép: A megújult kelenföldi alállomás jó példája annak, hogyan találkozhat a korszerű energetikai infrastruktúra, a fenntarthatóság és az építészeti minőség egy nagyvárosi környezetben. 3. kép: Az őrmezői alállomáson üzembe helyezett okostranszformátor segíti a hálózat rugalmasabb működését és a növekvő energiaigények biztonságos kiszolgálását. Több mint 1800 kilométernyi kis- és középfeszültségű hálózat épült vagy újult meg, és több mint 2800 új vagy korszerűsített transzformátor állt üzembe a növekvő energiaigények kiszolgálása érdekében. Emellett több ezer digitalizációs és üzemirányítási fejlesztés is megvalósult, amelyek hozzájárulnak az áramellátás biztonságához és az áramszünetek gyorsabb kezeléséhez. A lakossági, vállalati és ipari igények kiszolgálása a fejlesztések révén hatékonyabbá vált, valamint új beruházások megvalósítását teszi lehetővé. A beruházások eredményeként nőtt az ellátás biztonsága is. A teljes fejlesztéssorozat révén több mint 1000 MW többletkapacitás jött létre, amely új napelemes kapacitások csatlakozását tette lehetővé. A fejlesztésekre azért is volt szükség, mert 2020 óta jelentősen nőtt a naperőművek száma az E.ON hálózatán. Magyarországon jelenleg mintegy 350 ezer lakossági napelem (HMKE) működik, ezek közül több mint 200 ezer az E.ON szolgáltatási területén. Az észak-dunántúli térségben mintegy 45 milliárd, a dél-dunántúliban 30 milliárd, míg Budapesten és Pest vármegyében 40 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. A hálózatbiztonság mellett a környezeti szempontok is fontos szerepet kaptak: a Budai Tájvédelmi Körzetben például 50 kilométernyi földkábel épült, és 450 oszlopot bontottak el, így a természetes élőhelyek helyreállhatnak. 4. kép: A Budai Tájvédelmi Körzetben megvalósult fejlesztések során több száz oszlopot bontottak el és földkábeleket építettek ki, így a hálózat korszerűsítése mellett a természetes környezet helyreállítása is fontos szerepet kapott. A nagy volumenű beruházások mellett a vállalat több ezer kisebb fejlesztést is megvalósított. Korszerűbb, nagyobb kapacitású eszközökre cserélte a meglévő berendezéseket, valamint új szenzorokat és üzemirányítási rendszereket telepített az ellátásbiztonság növelése érdekében. A beruházási program lezárásával egy korszerűbb, nagyobb teljesítményű hálózat jött létre, amely stabilabb áramellátást biztosít, és hozzájárul az áramszünetek kockázatának csökkentéséhez. Az E.ON Hungária Csoport folyamatos hálózatfejlesztéseivel hosszú távon is azon dolgozik, hogy ügyfelei számára megbízható szolgáltatást nyújthasson. Ezt az elkötelezettséget jól mutatja, hogy az elmúlt években mintegy 540 milliárd forintot fordított hálózatfejlesztésre. A most lezárult program után a fejlesztések nem állnak meg: a vállalatcsoport párhuzamosan több új hálózatfejlesztési programot készített elő és indított el a jövő kihívásaira való eredményes felkészülés érdekében. További információ kérhető: Csiszár-Kovács Viktória, szóvivő (+36 20 474 2368, viktoria.csiszer-kovacs@eon-hungaria.com) A projektről bővebb információt a www.eon.hu oldalon olvashatnak.

Több, mint 1800 km hosszan modernizálta áramhálózatát az E.ON

2026. május 12.

Az E.ON Hungária Csoport lezárta egyik, 114, 919 milliárd forintos áramhálózati fejlesztési programját, amelynek keretében több mint 1800 kilométer hálózat és több mint 2800 transzformátor fejlesztése fejeződött be. A beruházások eredményeként az érintett vonalakon még megbízhatóbbá vált az áramellátás, így a mindennapokban ritkábbak és rövidebbek lehetnek a kiesések.

2 908 HUF

Alumínium tájékoztató tábla / Hirdető tábla több méretben

Érdekel →

A modernizált rendszer révén gyorsabbá és pontosabbá vált a hibák azonosítása, amely felgyorsítja a helyreállítási folyamatokat.

A fejlesztések részben az RRF-6.1.1-21 kódszámú felhívás keretében Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból valósultak meg az Európai Unió támogatásával, részben pedig önerőből finanszírozta az E.ON Hungária Csoport.

Lezárta 2022-ben indult átfogó áramhálózat-fejlesztési programját az E.ON Hungária Csoport. A beruházások célja az volt, hogy a hálózat minél nagyobb mértékben képes legyen fogadni az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokból származó áramot, különösen a lakossági napelemes rendszerek által termelt energiát.

Az elmúlt években jelentősen átalakult az energiafelhasználás. Magyarországon - az európai uniós célokkal összhangban - folyamatosan nőtt a naperőművek száma és kapacitása, miközben az energiaigény is emelkedett. A nappali órákban egyre több áram érkezik a napelemes rendszerekből, amely azonban gyakran nem ott és nem akkor kerül felhasználásra, ahol és amikor megtermelődik. Ez indokolja a hálózat átfogó fejlesztését és a szükséges teljesítménybővítést.

A projektekben hat új alállomás épült, és több meglévő létesítmény is bővült a Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatát üzemeltető vállalatcsoport fejlesztéssorozatának részeként. Ezek a beruházások teljes térségek energiaellátását biztosítják. Ilyen például a Szekszárd térségét ellátó Tolna-Mözs alállomás, a zöldtetős Kelenföld alállomás, valamint a Budapesten megvalósult Őrmező alállomás. Emellett több helyszínen - például Ráckevén, Biatorbágyon, Dunavarsányban, Angyalföldön és Zuglóban - történt kapacitásbővítés. Egyes állomások nagyobb teljesítményű transzformátort kaptak, máshol új berendezések telepítésével nőtt a hálózat kapacitása.

E.ON Tolna-Mözs alállomás

1. kép: Az E.ON mözsi alállomása a térség biztonságosabb és rugalmasabb áramellátását támogatja, miközben hozzájárul a megújuló energiaforrások hálózati integrációjához is.

E.ON kelenföldi alállomás

2. kép: A megújult kelenföldi alállomás jó példája annak, hogyan találkozhat a korszerű energetikai infrastruktúra, a fenntarthatóság és az építészeti minőség egy nagyvárosi környezetben.

E.ON őrmezői alállomás

3. kép: Az őrmezői alállomáson üzembe helyezett okostranszformátor segíti a hálózat rugalmasabb működését és a növekvő energiaigények biztonságos kiszolgálását.

Több mint 1800 kilométernyi kis- és középfeszültségű hálózat épült vagy újult meg, és több mint 2800 új vagy korszerűsített transzformátor állt üzembe a növekvő energiaigények kiszolgálása érdekében. Emellett több ezer digitalizációs és üzemirányítási fejlesztés is megvalósult, amelyek hozzájárulnak az áramellátás biztonságához és az áramszünetek gyorsabb kezeléséhez.

A lakossági, vállalati és ipari igények kiszolgálása a fejlesztések révén hatékonyabbá vált, valamint új beruházások megvalósítását teszi lehetővé. A beruházások eredményeként nőtt az ellátás biztonsága is. A teljes fejlesztéssorozat révén több mint 1000 MW többletkapacitás jött létre, amely új napelemes kapacitások csatlakozását tette lehetővé.

A fejlesztésekre azért is volt szükség, mert 2020 óta jelentősen nőtt a naperőművek száma az E.ON hálózatán. Magyarországon jelenleg mintegy 350 ezer lakossági napelem (HMKE) működik, ezek közül több mint 200 ezer az E.ON szolgáltatási területén.

Az észak-dunántúli térségben mintegy 45 milliárd, a dél-dunántúliban 30 milliárd, míg Budapesten és Pest vármegyében 40 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. A hálózatbiztonság mellett a környezeti szempontok is fontos szerepet kaptak: a Budai Tájvédelmi Körzetben például 50 kilométernyi földkábel épült, és 450 oszlopot bontottak el, így a természetes élőhelyek helyreállhatnak.

E.ON solymári oszlopdöntés

4. kép: A Budai Tájvédelmi Körzetben megvalósult fejlesztések során több száz oszlopot bontottak el és földkábeleket építettek ki, így a hálózat korszerűsítése mellett a természetes környezet helyreállítása is fontos szerepet kapott.

A nagy volumenű beruházások mellett a vállalat több ezer kisebb fejlesztést is megvalósított. Korszerűbb, nagyobb kapacitású eszközökre cserélte a meglévő berendezéseket, valamint új szenzorokat és üzemirányítási rendszereket telepített az ellátásbiztonság növelése érdekében.

A beruházási program lezárásával egy korszerűbb, nagyobb teljesítményű hálózat jött létre, amely stabilabb áramellátást biztosít, és hozzájárul az áramszünetek kockázatának csökkentéséhez.

Az E.ON Hungária Csoport folyamatos hálózatfejlesztéseivel hosszú távon is azon dolgozik, hogy ügyfelei számára megbízható szolgáltatást nyújthasson. Ezt az elkötelezettséget jól mutatja, hogy az elmúlt években mintegy 540 milliárd forintot fordított hálózatfejlesztésre.

A most lezárult program után a fejlesztések nem állnak meg: a vállalatcsoport párhuzamosan több új hálózatfejlesztési programot készített elő és indított el a jövő kihívásaira való eredményes felkészülés érdekében.

További információ kérhető: Csiszár-Kovács Viktória, szóvivő (+36 20 474 2368, viktoria.csiszer-kovacs@eon-hungaria.com)

A projektről bővebb információt a www.eon.hu oldalon olvashatnak.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

41 390 HUF

Biztonságos zárható kulcsszekrény - praktikus kulcsrendező 100 db kulcs tárolására

Érdekel →

További híreink

Hátráltatja a bank a társasházi bankszámla megszüntetését? 2026. június 17.
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált.

Szigorúbb keretek közé szorítaná a kormány a villamos biztonsági felülvizsgálatokat 2026. június 16.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon.

Új tulajdonosok az eHÁZnál 2026. június 16.
Idén év elejétől új tulajdonosok csatlakoztak az eHÁZ csapatához, akik segítségével új dimenziókba emelkedhet a piacvezető hazai társasházi szoftver további fejlődése.


Átállás az okos vízmérőkre a társasházban 2026. június 15.
Az új energiahatékonysági szabályok miatt a társasházakban egyre sürgetőbbé válik a távleolvasós vízmérők bevezetése. Hogyan érdemes elindulni az eltérő hitelességi idők mellett, és pontosan mekkora szavazati arány kell a döntéshez? Két konkrét olvasói kérdés kapcsán mutatunk be néhány fontos jogi és gyakorlati kiindulópontot, amelyek segíthetnek elindítani a lakóközösséget a folyamatban.

Szeptember végéig kaptak haladékot az elakadt lakossági napelemes beruházások 2026. június 12.
Haladékot kaptak az RRF-6.2.1 lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat nyertesei és a kivitelezők. A Magyar Közlönyben megjelent 1193/2026. (VI. 11.) Korm. határozat értelmében a végső elszámolási határidőt 2026. június 15-ről 2026. szeptember 30-ra tolták ki.

Kiszivároghatnak a belső információk? – Az olcsó szoftverért az adatainkkal fizetünk 2026. június 12.
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.


Tervezési alaptérképekkel kapcsolatos tájékoztatás jelent meg a Földhivatal oldalán 2026. június 11.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Mérnöki Kamara közös iránymutatást adott ki a tervezési alaptérképek és a telekhatár-kitűzések szabályairól. A 2026. június 9-én megjelent hivatalos tájékoztató célja a korábbi bizonytalanságok tisztázása, a hatósági ellenőrzések szigorítása és a jogszabályok egységes alkalmazása.

Svéd és izlandi szervezettel bővült a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség 2026. június 10.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI). A brüsszeli székhelyű szervezet nemrégiben hivatalosan is köszöntötte legújabb tagjait, a svéd Bostadsrätterna és az izlandi Húseigendafélagið egyesületeket. Ezzel a lépéssel az UIPI jelentősen megerősítette a skandináv térségben való jelenlétét, és még hatékonyabban tudja képviselni a magáningatlan-tulajdonosok érdekeit egész Európában.

Kié a folyosó vége? 2026. június 10.
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Hogyan fognak a fiatalok lakást venni? 2026. június 9.
A lakhatási helyzet kezelése kiemelt helyet foglal el az európai döntéshozók napirendjén. A hosszú távú stabilitás érdekében elengedhetetlen a legújabb fejlemények nyomon követése és a valós társadalmi igények megismerése. Ehhez kíván hozzájárulni a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) által indított kutatás, ami a fiatal európaiak ingatlanszerzési igényeit méri fel, és amelyhez kapcsolódó kérdőív magyar nyelven is elérhető.

Egyhangúlag megszavazta a parlament a devizahiteles perek és végrehajtások átmeneti felfüggesztését 2026. június 9.
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik.

Hogyan békíthető ki a rezsicsökkentés és az uniós klímavédelem? 2026. június 8.
Az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS2) és a hazai rezsicsökkentés elsőre tűz és víz. Egy friss szakpolitikai elemzés szerint azonban a látszólagos ellentét feloldható: okos szabályozással és az évi közel 500 milliárd forintnyi uniós forrás célzott felhasználásával Magyarország nemcsak teljesítheti a klímacélokat, de védelmet is nyújthat a sérülékeny háztartásoknak.

Stratégiai együttműködésre lép a MIOSZ és a MITOE 2026. június 5.
A Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége (MIOSZ) és a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy az ingatlanszektor különböző szereplőit - az ingatlantulajdonosokat, társasházkezelőket, ingatlankezelőket és ingatlanközvetítőket - közös szakmai és társadalmi érdekek mentén közelebb hozzák egymáshoz.

Rendkívül dinamikus áremelkedés és hitelpiaci élénkülés – megjelent az MNB Lakáspiaci jelentése 2026. június 4.
A hazai lakáspiac rendkívül intenzív évet zárt: 2025-ben a lakásár-növekedés országosan reálértelemben elérte a 19,0%-ot, ami az elmúlt negyedszázad legjelentősebb áremelkedési üteme. A Magyar Nemzeti Bank 2026. májusi Lakáspiaci jelentéséből kiderül, hogy a dinamikus drágulás mögött komoly feszültségek húzódnak, és a piac 2026 elejére a lassulás jeleit mutatja.

Kik finanszírozzák a lakáspiaci szárnyalást? – megjelent az MNB Pénzügyi stabilitási jelentése 2026. június 4.
A hazai lakáspiac tovább élénkült, a legfrissebb jegybanki adatok szerint a kedvezményes hitelkihelyezések előnyei jelentős részben egy jól körülhatárolható, magasabb jövedelmű adósi körhöz kerültek.

Elindul a bérlakás- és kollégiumfejlesztési program 2026. június 3.
Lezárult a helyreállítási terv tartalmi újratárgyalása az Európai Bizottsággal, amelynek köszönhetően nagyszabású lakhatási program veszi kezdetét. Az uniós forrás közvetlenül a bérlakáspiac és a kollégiumi hálózat bővítését célozza.

Az ingatlantulajdonosok szövetsége könnyítéseket követel az első ingatlanra 2026. június 3.
A Haus & Grund Német Ingatlantulajdonosok Szövetsége pénzügyi ösztönzőket javasol a szövetségi kormánynak, különösen a fiatal, első lakásvásárlók és a bérbeadók számára, hogy több embert bátorítson a saját otthon teremtésére.

Társasházban élők mentálhigiénés állapota Magyarországon: a kutatás eredményeinek bemutatása 2026. június 2.
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk második részében a társasházban élők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk.

Társasházkezelők mentálhigiénés állapota Magyarországon: a kutatás eredményeinek bemutatása 2026. június 2.
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk.

Mentőövet kér a napelemes szövetség a félbemaradt lakossági projekteknek 2026. június 8.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség.