Több mint 2500 lakó otthona újul meg – díjazták az OTP Bank 2026-os Társasházi Pályázatának nyerteseit2026. augusztus 3. |
|---|
Viharban megrongálódott tető cseréje, életveszélyessé vált lépcsőházi üvegpanelek pótlása, LED-es világításkorszerűsítés, illetve hő- és füstelvezető rendszer modernizálása - ez csak néhány példa az OTP Bank Társasházi Pályázatának 2026-os nyertesei közül. A „Fenntarthatóbb jövő" és a „Biztonságos otthonok" kategóriában idén 20 lakóközösség osztozott az 50 millió forintos - vissza nem térítendő - támogatáson. A győztes fejlesztések közel 1200 lakásban, több mint 2500 lakó otthonában hoznak érezhető változást, a fővárosi panelházaktól a kisvárosi téglaépületekig.
|
|
990 HUF
THS hagyományos (rugós) nyomókapcsoló - 101N - fehér
![]() Érdekel → |
|
Az OTP Bank immár 18. alkalommal hirdette meg országos Társasházi Pályázatát, amely segíti a lakóközösségeket abban, hogy saját elképzeléseik mentén tegyék biztonságosabbá és fenntarthatóbbá a lakóépületeiket. Az idei nyertes beruházások közel 1200 lakást érintenek, és több mint 2500 lakó mindennapjait teszik biztonságosabbá vagy energiahatékonyabbá. A 2026-os pályázat egyik legfontosabb újdonsága a díjazás átalakítása volt. A korábbi rangsorolás helyett idén a nyertesek az érintett lakások száma alapján előre meghatározott, fix összegű, vissza nem térítendő támogatásban részesültek. A pályázók két fő kategóriában („Fenntarthatóbb jövő" és „Biztonságos otthonok") nevezhettek, a kisebb (39 lakás alatti) és a nagyobb (40 lakás feletti) társasházakat külön értékelték. Kategóriánként 5-5 pályázat nyert: a nagyobb épületek 3-3 millió, a kisebbek 2-2 millió forint támogatást kaptak. A pályázatra idén több mint 700 jelentkezés érkezett az ország minden részéről. A nyertesek között budapesti panelházaktól kisvárosi téglaépületekig sokféle közösség képviselteti magát. A szakmai zsűri az értékelés során nemcsak a műszaki és pénzügyi megvalósíthatóságot vizsgálta, hanem azt is, hogy a beruházások mennyiben szolgálják a közösségi érdekeket, illetve milyen mértékben vesznek részt a lakók a megvalósításban. A Fenntarthatóbb jövő kategóriában az energiahatékonyság javítása állt a középpontban. Egy 1972-ben épült, több lépcsőházas budapesti panelházban például a régi, magas fogyasztású világítást korszerű LED-es rendszerre cserélik, amivel a közösség a lépcsőházi és pincefolyosói energiafelhasználást a töredékére csökkentheti. Egy másik nagy lakóközösség elavult tetőszellőző motorjait cseréli új berendezésekre, megszüntetve a rossz szellőzéssel járó penészesedést és zajt. A kisebb társasházak körében a nyílászáró- és fővezetékcsere, valamint a lépcsőházi hőveszteség csökkentése volt népszerű: az egyik társasházban a lakók önerőből már felújították a lakások nyílászáróit és a homlokzat szigetelését, most a közös tulajdonban lévő lépcsőházi nyílászárók cseréje következik. A Biztonságos otthonok kategóriában a lakók élet- és vagyonbiztonságát növelő beruházások kaptak támogatást. Több helyen halaszthatatlanná vált a tető felújítása: az egyik pécsi társasház tetőszerkezetét egy 2026 tavaszi vihar rongálta meg olyan súlyosan, hogy a lakók ideiglenesen betonlapokkal próbálták rögzíteni a felszakadt szigetelést. Egy budapesti, közel százéves téglaépületben a szakértői vizsgálat a tető sürgős javítását írta elő, miközben a közösség egy korábbi felújítás hitelét is törleszti. Egy szentesi társasházban a forgalmas járda és egy közeli iskola fölött lévő, balesetveszélyessé vált lépcsőházi üvegpaneleket cserélik ki - a lakók több mint tíz éven át gyűjtöttek a felújításra, és a bontási munkákba önkéntesként maguk is beszállnak. A nagyobb épületek nyertes beruházásai között szerepelt egy közel négyszáz lakónak otthont adó épület hő- és füstelvezető rendszerének teljes modernizálása is, amely a tízemeletes ház egyetlen menekülési útvonalának füstmentességét biztosítja.
„Az idei Társasházi Pályázat nyerteseinek céljai is megerősítették, hogy jó döntés volt egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá tenni a támogatási kereteket. Az előre tervezhető, fix összegű támogatás segít a lakóközösségeknek abban, hogy magabiztosan vágjanak bele a régóta halogatott fejlesztésekbe. Ami közös a győztesekben, az a felelős hozzáállás és a tudatos jövőtervezés. A pályázók jelentős része több éve tervezi a felújításokat, erre célzottan gyűjtve a megtakarításokat, míg sokan a saját munkájukkal járulnak hozzá a közösség számára fontos célok megvalósításához. Öröm számunkra, hogy ezekhez a valódi közösségi célokhoz partnerként, pénzügyi támogatóként járulhatunk hozzá" - mondta Dancsné Engler Bernadett, az OTP Bank Mikro- és Kisvállalkozói területének vezetője. A pénzbeli támogatás mellett minden nyertes pályázat benyújtója átvehetett egy 100 000 forint értékű IKEA ajándékkártyát is. Emellett az OTP Bank idén is támogatja a Habitat for Humanity Magyarország Második Esély programját: a hitelintézet összesen 10 millió forinttal járul hozzá rászoruló családok lakhatási körülményeinek javításához, egy rossz állapotú szociális bérlakás felújításán keresztül. A tájékoztatás nem teljes körű, célja kizárólag a figyelem felkeltése. További részletekről a www.otpbusiness.hu/tarsashazipalyazat oldalon, valamint a pályázati kiírásban tájékozódhat. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Viharban megrongálódott tető cseréje, életveszélyessé vált lépcsőházi üvegpanelek pótlása, LED-es világításkorszerűsítés, illetve hő- és füstelvezető rendszer modernizálása - ez csak néhány példa az OTP Bank Társasházi Pályázatának 2026-os nyertesei közül. A „Fenntarthatóbb jövő" és a „Biztonságos otthonok" kategóriában idén 20 lakóközösség osztozott az 50 millió forintos - vissza nem térítendő - támogatáson. A győztes fejlesztések közel 1200 lakásban, több mint 2500 lakó otthonában hoznak érezhető változást, a fővárosi panelházaktól a kisvárosi téglaépületekig.


Pakson az utolsó turbina leállására még sor kerülhet, de az erőmű műszaki kialakítása egyelőre lehetővé teszi a további működést. A kieső termelést részben a Dunamenti Erőmű helyreállítása, részben az import és az önkéntes fogyasztáscsökkentési vállalások ellensúlyozhatják.
A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét.
A tartós hőség és a történelmi mélypontra süllyedt Duna-vízállás egyszerre terheli a térség ivóvízellátását. A DMRV Zrt. szerint a parti szűrésű kutak víztermelő kapacitása mintegy 30 százalékkal csökkent, miközben a vízfogyasztás másfélszeresére emelkedett, ezért a Pilisi-medence 14 településén III. fokú vízkorlátozást vezettek be. A kormány eközben arra figyelmeztet, hogy a tartós vízhiányos időszakok a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válhatnak. 
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével minden évben jelentősen nő a kereslet az albérletek iránt. A lakásukat kiadók és a bérlők számára egyaránt fontos, hogy tisztában legyenek a bérbeadás legfontosabb szabályaival.
A Duna rendkívüli és tartós vízszintcsökkenése miatt a következő 24-72 órában le kell állítani a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkját. A döntés következtében átmenetileg megszűnik a hazai villamosenergia-termelés mintegy felét adó, közel 2000 MW-os kapacitás. Az erőmű szakemberei és a vízügyi hatóságok felkészültek a helyzet kezelésére: az álló blokkok biztonsági hűtése folyamatosan biztosított, a lakosságot pedig felelős és takarékos áramhasználatra kérik.
A rekordalacsony dunai vízállás idején sokan csábítónak találják, hogy besétáljanak a folyó szárazzá vált medrébe, ám a Fővárosi Vízművek határozottan figyelmeztet: a vízbázisvédelmi területekre belépni és ott tartózkodni szigorúan tilos. Ahhoz, hogy megértsük e tilalom jelentőségét, érdemes tisztázni, mit jelent pontosan a vízbázis fogalma, és miért jelenthet kockázatot a lakossági ivóvízellátásra az emberi jelenlét a Duna medrének ezen részein. 
A kormány 2026 őszétől 27 százalékról 5 százalékra csökkenti a tűzifa általános forgalmi adóját. Az intézkedés célja, hogy a részben vagy teljes egészében tűzifával fűtő háztartások is részesüljenek a rezsitámogatási intézkedésekből.
Szigorúbb feltételekkel, negyedszintű és társasházi korlátokkal, valamint a lakóközösségek jogainak megerősítésével lép fel Józsefváros a rövid távú lakáskiadás terjedése ellen. A Képviselő-testület döntése alapján a szabályozás a kormányzati moratórium lejártát követően lép életbe.
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar negyedik kerekasztalának résztvevői arról beszélgettek, hogyan alakult át az elmúlt években a biztosításközvetítői szakma, milyen kihívásokkal néz szembe napjainkban, és miért kínál továbbra is vonzó életpályát azoknak, akik hosszú távon szeretnének ügyfelekkel foglalkozni.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A lakhatás kérdése a következő évek egyik legmeghatározóbb társadalmi és gazdasági kihívásává válik, ami halaszthatatlanná teszi egy egységes és kiszámítható állami koncepció kialakítását.
Mihez kezd egy társasházi lakó, ha a fűtési szezon közepén hirtelen tönkremegy a régi, turbós gázkazánja? Valóban kénytelen az egész lakóközösség kéményfelújításba fogni csak azért, mert egyetlen lakásban kazánt kell cserélni? A THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" konferenciáján Szenkovszky István és Körtvélyesi Áron ügyvezetők mutatták be a Magyar Kéménygyártó Kft. innovatív technológiáját.
A társasházaknak komoly felkészülést jelent a távolról leolvasható költségmegosztók kötelező bevezetése a 2027-es határidőig. Olvasó kérdésekre válaszolva bemutatjuk a jogi felelősségi köröket.
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata ambiciózus fenntarthatósági célokat fogalmazott meg a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP), melyek eléréséhez egy kulcsfontosságú mintaprojekt beruházás előkészítését kezdte meg. Az önkormányzat újraélesztené a helyi energetikai tanácsadást.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar harmadik kerekasztal-beszélgetése egy sokak által félreértett területet, az ingatlankezelést vette górcső alá. Az ingatlankezelő nem egyszerűen egy „másik nevű közös képviselő", hanem egy olyan profi vagyonkezelő, akinek a megbízó nevében, tulajdonosi szemlélettel kell eljárnia, miközben napi szinten egyensúlyozik az emberi sorsok és a műszaki kihívások között.
A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő jogegységi határozatot hozott a Kúria. A döntés pontot tesz egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül.
Budapest I. kerület Budavári Önkormányzata 2026-ban két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházak és azok lakói számára kínálnak fejlesztési lehetőséget. Az egyik kiírás a belső udvarok, kertek és zöldhomlokzatok kialakítását, illetve fejlesztését támogatja, míg a másik az energiahatékonyság javítását célzó lakáskorszerűsítésekhez nyújt vissza nem térítendő támogatást.
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata átfogó beruházási koncepciót készített a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP) vállalt célok megvalósítására. Az Európai Városfejlesztési Alap (EUCF) támogatásával kidolgozott program négy egymásra épülő projektet foglal magában, amelyek az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítésére, valamint a társasházi felújításokat ösztönző támogatási rendszer megújítására irányulnak.
A Budapest Főváros Önkormányzata által közzétett összesítés szerint az elmúlt években több száz budapesti fejlesztés kapott kiemelt beruházási státuszt. Erő Zoltán budapesti főépítész éles kritikával illette ezt a kormányzati gyakorlatot, amelyet a modern városfejlesztés egyik legkártékonyabb eszközének tart. 





































