jog

Több önkormányzat is jogsértő feltételekhez köti a bérlakások kiadását

Több önkormányzat is jogsértő feltételekhez köti a bérlakások kiadását

Huszonkét vidéki város és nyolc budapesti kerület lakásrendeletében talált kifogásolt rendelkezéseket az Utcajogász Egyesület. A szervezet országos törvényességi felülvizsgálatot kért a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumtól, mert álláspontja szerint a közjegyzői okiratba foglalt kiköltözési nyilatkozat előírása hátrányos helyzetbe hozza az önkormányzati bérlakások bérlőit.

Az önkormányzati lakásrendeletek országos vizsgálata során az Utcajogász Egyesület munkatársai huszonkét vidéki városban és nyolc budapesti kerületben találtak olyan rendelkezéseket, amelyek a bérleti szerződés közjegyzői okiratba foglalását vagy a bérlő közjegyző előtt tett, egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatát írják elő, illetve előnyként értékelik a lakáspályázatok elbírálásakor. A szervezet 2026. november 2-án közzétett közleménye szerint a vizsgálat az összes magyar városra és Budapest mind a 23 kerületére kiterjedt. 

Az egyesület olyan esetet is talált, amikor az önkormányzati rendelet nem tartalmazott ilyen feltételt, az mégis megjelent a lakáspályázati felhívásban. Az Utcajogász ezért közérdekű bejelentésben kérte a szaktárcától a helyi rendeletek országosan egységes, átfogó törvényességi felülvizsgálatát. 

A bérlőnek kell pert indítania a felmondás vitatásához 

A közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalás lehetővé teheti, hogy a bérleti jogviszony megszűnése után a bérbeadó közvetlenül végrehajtást kezdeményezzen, lakáskiürítési per megindítása nélkül. Ilyenkor a bérlőnek kell bírósághoz fordulnia, ha vitatni kívánja a felmondás jogszerűségét. 

Az Utcajogász szerint különösen súlyos problémát jelent, hogy a bérlő által indított pernek nincs automatikus halasztó hatálya a végrehajtásra. Így a lakás kiürítésére még azelőtt sor kerülhet, hogy a bíróság jogerősen döntene a felmondás jogszerűségéről. A jogérvényesítés terhe ezzel az önkormányzatról a bérlőre kerül át, ami különösen hátrányosan érintheti a szociális helyzetük miatt önkormányzati lakáshoz jutó, korlátozott jogi ismeretekkel és érdekérvényesítési lehetőségekkel rendelkező embereket. 

Korábbi bírósági döntések is foglalkoztak a kérdéssel 

A közjegyzői okiratba foglalt kiürítési kötelezettség előírását korábban Erzsébetváros lakásrendelete kapcsán is vizsgálták. Az Alkotmánybíróság a 90/2009. (IX. 24.) AB határozatában megsemmisítette azt a rendelkezést, amely a bérleti szerződés megkötését ilyen nyilatkozat megtételéhez kötötte. 

A Kúria később, a Köf.5.075/2012/4. számú határozatában szintén megsemmisített egy hasonló tartalmú erzsébetvárosi rendelkezést. A Kúria kimondta, hogy az önkormányzatok a lakások bérbeadásakor nem támaszthatnak a lakástörvényben nem szereplő feltételeket, ezért a bérleti szerződés megkötését nem köthetik a kiürítési kötelezettség közjegyzői okiratba foglalásához. Ezen az sem változtat, ha az önkormányzat átvállalja a közjegyzői költségeket. 

Az Utcajogász szerint a korábbi bírósági döntések ellenére több településen továbbra is fennálló gyakorlat miatt indokolt a helyi szabályozások országos felülvizsgálata.

Összes cikk a rovatban

Partnereink

26 partner

Maradjon naprakész a THT előfizetéssel!

Online lap, digitális tartalom, konferenciák és exkluzív szolgáltatások egy helyen.

Előfizetés részletei
THT szaklap címlapTHT szaklap címlap