Tófalvi György, Techem: A megnövekedett energiaköltségek csökkentésének lehetőségei távfűtéses és központi fűtéses épületekben2022. december 21. |
|---|
A 2022. november 17-én a THT által megrendezett XIII. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo előadásainak egyik visszatérő volt eleme volt, hogy hogyan lehet harcolni a megnövekedett energiaárakkal. Tófalvi György előadása is ennek az egyik részéről, a költségek csökkentésének lehetőségéről szólt a távfűtéses és központi fűtéses épületekben. Ezekkel kapcsolatban fontos kérdés a leolvashatóság: a Covid-világjárvány nem csak a távleolvasható mérők terjedését hozta magával, hanem egy globális chiphiányt is, ettől függetlenül tisztán látszik, hogy a távolról történő leolvashatóság a jövő iránya. Az EU 2018/2002-es irányelve az energiahatékonyságról ráadásul előírja, hogy az Európai Unió területén 2020. október 25-től csak távleolvasható eszközök telepíthetők, 2027. január 1-től pedig csak ilyeneket lehet majd használni, tehát ha valakinek akkor lesz egy amúgy működő, de távolról nem leolvasható hőmennyiségmérője, azt le kell majd cserélnie. Ez az irányelv egyébként egyelőre még nem került átültetése a hazai jogrendszerbe, de erre bármikor sor kerülhet.
|
|
21 140 HUF
Biztonsági utánvilágító jelzések - Tábla csomag 4 emeletes épület csomag - (8 db)
![]() Érdekel → |
|
A fűtés-koszerűsítés mellett korábban is sok érv szólt, kisebb környezeti terhelés, jobb komfortérzet, alacsonyabb számlák. Ez viszont mára átfordult, ráadásul igencsak drasztikus irányba: a korszerűsítés manapság azért szükséges, hogy a lakosság a jövőben is ki tudja majd fizetni a számlákat. Fűtés-korszerűsítés alatt egyébként egy nagyobb épületben a strangszabályozók cseréjét, a termosztatikus szelepek beépítését és a költségmegosztók felszerelését értjük. Bár össze lehet foglalni, a folyamat rendkívül komplex, mindenek előtt egy hidraulikai beszabályoztatási tervet kell készíttetni egy megfelelő tervezővel, be kell építeneni, majd később a tervek alapján be is kell szabályozni a már említett strangszabályozókat, majd jöhetnek a termosztatikus radiátorszelepek annak érdekében, hogy a hőmérsékletet tényleg lehessen helyiségenként állítani. Érdemes radiátor torlókat is beépíteni annak érdekében, hogy ha a fűtési szezonban tönkremegy egy radiátor, akkor ne kelljen az egész rendszert leüríteni a javításhoz vagy a cseréhez. A korszerűsítés gyakorlatilag mindenkinek ajánlott, de ahol átfolyós, egycsöves rendszer van, ott a legkevesebb a kérdés, hiszen 30%-ot is meghaladó mértékben lehet csökkenteni az energiafogyasztást. A költségeket társasházi környezetben mindenképp fogyasztásarányosan kell elszámolni, illetve szükség van egy okos költségmegosztó rendszerre is, ennek hiányában a felújítás iránti elkötelezettség nehezen teremthető meg. Ahol a korszerűsítés már megtörtént, ott is érdemes lehet gondolkodni különféle okos megoldásokban, amelyekkel tovább csökkenthető a fogyasztás. A termosztatikus radiátorszelepekkel például tényleg kiválóan beállítható minden egyes helyiség hőmérséklete, és érdemes is ezzel foglalkozni, éjszaka, illetve a távollétünkben nem kell olyan magas hőmérséklet: de ha egy szelep nem okos, ezt a szabályozást napi szinten, manuálisan kell megtennünk. Szerencsére vannak azonban okostelefonról vezérelhető, programozható megoldásokat, a jelenlegi energiaárak mellett ezeket ma már nem csak a legnagyobb teljesítményű radiátorral rendelkező helyiségbe, hanem mindenhova érdemes lehet telepíteni. Az okos megoldások a vízmérésben is megjelennek, elsősorban a maradványvíz kérdése kapcsán van jelentőségük ezeknek az eszközöknek. Egy okos vízmérési rendszerrel és távleolvasással akár 3% alá is csökkenthető a maradványvíz mértéke, ami jelentős megtakarítás lehet a társasháznak. További megtakarításoknak adhatnak helyet a melegvíz cirkulációs rendszerek, amelyeket társasházi szinten gyakran elhanyagolnak: MTCV termosztatikus cirkulációs szelepek alkalmazásával viszont hatékonyabá tehetők a rendszerek. A működési elv nagyon egyszerű, amennyiben a rendszerben a víz már felmelegedett, a szelep lezár vagy csökkenti az áteresztést, így csökken a hőveszteség is. A központi fűtéssel rendelkező épületeknél megtakarítást eredményezhet az adapterm nevű megoldás is, amely kizárólag Techem költségmegosztókkal használható. A működési elv itt sem bonyolult: mivel a rendszer ismeri az összes radiátor hőmérsékletét, abban az esetben, ha a rádiátorok többsége el van zárva, a rendszer képes csökkenteni a bepumpált fűtővíz hőmérsékletét, amiből a lakók semmit sem fognak észlelni, viszont a csőrendszeren csökken a hőveszteség, így azonos komfortérzet mellett a rendszer használata 8-10%-os megtakarítást eredményezhet. Nem szabad elfelejteni az okos mérési rendszereket sem, amelyek használatával a lakók közvetlen visszacsatolást kapnak, nem csak a szezon végén derül ki, hogy mekkora volt a fogyasztás, hanem bármikor be lehet avatkozni, arról nem is beszélve, hogy így látható, ha valahol hibás vagy manipulált elem van a rendszerben. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A 2022. november 17-én a THT által megrendezett XIII. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo előadásainak egyik visszatérő volt eleme volt, hogy hogyan lehet harcolni a megnövekedett energiaárakkal. Tófalvi György előadása is ennek az egyik részéről, a költségek csökkentésének lehetőségéről szólt a távfűtéses és központi fűtéses épületekben. Ezekkel kapcsolatban fontos kérdés a leolvashatóság: a Covid-világjárvány nem csak a távleolvasható mérők terjedését hozta magával, hanem egy globális chiphiányt is, ettől függetlenül tisztán látszik, hogy a távolról történő leolvashatóság a jövő iránya. Az EU 2018/2002-es irányelve az energiahatékonyságról ráadásul előírja, hogy az Európai Unió területén 2020. október 25-től csak távleolvasható eszközök telepíthetők, 2027. január 1-től pedig csak ilyeneket lehet majd használni, tehát ha valakinek akkor lesz egy amúgy működő, de távolról nem leolvasható hőmennyiségmérője, azt le kell majd cserélnie. Ez az irányelv egyébként egyelőre még nem került átültetése a hazai jogrendszerbe, de erre bármikor sor kerülhet.

A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a CérdusNet Szenior Tudáshasznosító Egyesület (CédrusNet) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy elősegítsék az idősebb lakástulajdonosok támogatását a hazai társasházi közösségekben.
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Felvételsorozat hatodik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Gáts Bence ügyvezető - KK Szoftver Megoldások Kft. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is.
Üdvözlünk újra Európában! – így kezdődött az az elektronikus levél, melyet április 13-án reggel az UIPI főtitkárától kaptam. Nem mondom, jó érzéssel töltött el a fogadtatás, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan eddig is Európában voltam, voltunk, fél lábbal legalábbis biztosan. 
A társasházi iratkezelés tipikusan az a terület, amely addig láthatatlan marad, amíg minden rendben működik – majd egyetlen konfliktus, tulajdonosi kérés vagy hatósági vizsgálat pillanatok alatt felszínre hozza a hiányosságokat. Egy hiányzó jegyzőkönyv, egy nem visszakereshető szerződés vagy egy rendezetlen pénzügyi dokumentáció nemcsak kellemetlenséget, hanem konkrét jogi kockázatot is jelenthet. Éppen ezért az iratok kezelése nem egyszerű adminisztáció, hanem a társasházkezelési munka egyik alapja.
Ha nincs egyértelmű döntés a társasházban az autótöltésről, a lakók gyakran maguk próbálják megoldani a töltést: konnektorról töltenek, vagy a közös áramot használják engedély nélkül. Ez tűzvédelmi kockázatot, túlterhelést, áramszünetet és elszámolási vitákat is okozhat – amely problémákat végül a közös képviselőnek kell kezelnie. Ezért érdemes már most napirendként szerepeltetni a kérdést, és közgyűlésen dönteni a kiépítés lehetőségeiről.
A társasházak felújítása során egyre gyakrabban kerül sor komplex energetikai korszerűsítésre. A homlokzati hőszigetelés mellett a lapostető is kiemelt szerepet kap, hiszen az épület hőveszteségének jelentős része a tetőn keresztül távozhat. Az energetikai felújítások részeként ezért sok esetben új hőszigetelés kerül a tetőre, miközben a meglévő vízszigetelést is korszerűsíteni kell. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy a választott vízszigetelési rendszer hosszú távon is megbízható legyen, és jól együttműködjön a modern tetőtechnológiákkal. A PVC alapú Fatrafol vízszigetelő lemezek éppen ezekre az igényekre kínálnak korszerű megoldást.
A társasházak mindennapi működtetésében van néhány olyan feladat van, amikre évente többször is érdemes gondolni. Ilyen a társasházak kötelező tűzvédelmi feliratainak ügye. Egyszerű, olcsó, gyorsan megoldható – és mégis, sok társasházban hiányoznak vagy elhasználódtak a táblák. Pedig ezek nem formaságok: életet és vagyont menthetnek.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.
A társasházak biztosítása ma már jóval többről szól, mint az alapvető vagyonvédelemről. A műszaki fejlődés, az energiatudatos megoldások terjedése és a lakóközösségek növekvő elvárásai új szintre emelik az ingatlanbiztosítások szerepét. Ebben a változó környezetben az Allianz Hungária továbbra is meghatározó szereplője a társasházi lakásbiztosítási piacnak és a frissen megújított társasház-biztosítási termékünk mind szolgáltatásban, mind díjazásában újat hozhat leendő ügyfeleinknek.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.
Egy olvasói levél egy viszonylag gyakori, mégis sok bizonytalanságot hordozó működési modellre kérdez rá: mi történik akkor, ha egy társasházon belül az elkülönülő épületek a gyakorlatban külön gazdálkodnak, miközben jogilag egy társasházat alkotnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig.
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet.
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak. 







































