Tófalvi György, Techem: A megnövekedett energiaköltségek csökkentésének lehetőségei távfűtéses és központi fűtéses épületekben2022. december 21. |
|---|
A 2022. november 17-én a THT által megrendezett XIII. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo előadásainak egyik visszatérő volt eleme volt, hogy hogyan lehet harcolni a megnövekedett energiaárakkal. Tófalvi György előadása is ennek az egyik részéről, a költségek csökkentésének lehetőségéről szólt a távfűtéses és központi fűtéses épületekben. Ezekkel kapcsolatban fontos kérdés a leolvashatóság: a Covid-világjárvány nem csak a távleolvasható mérők terjedését hozta magával, hanem egy globális chiphiányt is, ettől függetlenül tisztán látszik, hogy a távolról történő leolvashatóság a jövő iránya. Az EU 2018/2002-es irányelve az energiahatékonyságról ráadásul előírja, hogy az Európai Unió területén 2020. október 25-től csak távleolvasható eszközök telepíthetők, 2027. január 1-től pedig csak ilyeneket lehet majd használni, tehát ha valakinek akkor lesz egy amúgy működő, de távolról nem leolvasható hőmennyiségmérője, azt le kell majd cserélnie. Ez az irányelv egyébként egyelőre még nem került átültetése a hazai jogrendszerbe, de erre bármikor sor kerülhet.
|
|
18 500 HUF
THS ARCHED mennyezeti lámpa 16W NW króm
![]() Érdekel → |
|
A fűtés-koszerűsítés mellett korábban is sok érv szólt, kisebb környezeti terhelés, jobb komfortérzet, alacsonyabb számlák. Ez viszont mára átfordult, ráadásul igencsak drasztikus irányba: a korszerűsítés manapság azért szükséges, hogy a lakosság a jövőben is ki tudja majd fizetni a számlákat. Fűtés-korszerűsítés alatt egyébként egy nagyobb épületben a strangszabályozók cseréjét, a termosztatikus szelepek beépítését és a költségmegosztók felszerelését értjük. Bár össze lehet foglalni, a folyamat rendkívül komplex, mindenek előtt egy hidraulikai beszabályoztatási tervet kell készíttetni egy megfelelő tervezővel, be kell építeneni, majd később a tervek alapján be is kell szabályozni a már említett strangszabályozókat, majd jöhetnek a termosztatikus radiátorszelepek annak érdekében, hogy a hőmérsékletet tényleg lehessen helyiségenként állítani. Érdemes radiátor torlókat is beépíteni annak érdekében, hogy ha a fűtési szezonban tönkremegy egy radiátor, akkor ne kelljen az egész rendszert leüríteni a javításhoz vagy a cseréhez. A korszerűsítés gyakorlatilag mindenkinek ajánlott, de ahol átfolyós, egycsöves rendszer van, ott a legkevesebb a kérdés, hiszen 30%-ot is meghaladó mértékben lehet csökkenteni az energiafogyasztást. A költségeket társasházi környezetben mindenképp fogyasztásarányosan kell elszámolni, illetve szükség van egy okos költségmegosztó rendszerre is, ennek hiányában a felújítás iránti elkötelezettség nehezen teremthető meg. Ahol a korszerűsítés már megtörtént, ott is érdemes lehet gondolkodni különféle okos megoldásokban, amelyekkel tovább csökkenthető a fogyasztás. A termosztatikus radiátorszelepekkel például tényleg kiválóan beállítható minden egyes helyiség hőmérséklete, és érdemes is ezzel foglalkozni, éjszaka, illetve a távollétünkben nem kell olyan magas hőmérséklet: de ha egy szelep nem okos, ezt a szabályozást napi szinten, manuálisan kell megtennünk. Szerencsére vannak azonban okostelefonról vezérelhető, programozható megoldásokat, a jelenlegi energiaárak mellett ezeket ma már nem csak a legnagyobb teljesítményű radiátorral rendelkező helyiségbe, hanem mindenhova érdemes lehet telepíteni. Az okos megoldások a vízmérésben is megjelennek, elsősorban a maradványvíz kérdése kapcsán van jelentőségük ezeknek az eszközöknek. Egy okos vízmérési rendszerrel és távleolvasással akár 3% alá is csökkenthető a maradványvíz mértéke, ami jelentős megtakarítás lehet a társasháznak. További megtakarításoknak adhatnak helyet a melegvíz cirkulációs rendszerek, amelyeket társasházi szinten gyakran elhanyagolnak: MTCV termosztatikus cirkulációs szelepek alkalmazásával viszont hatékonyabá tehetők a rendszerek. A működési elv nagyon egyszerű, amennyiben a rendszerben a víz már felmelegedett, a szelep lezár vagy csökkenti az áteresztést, így csökken a hőveszteség is. A központi fűtéssel rendelkező épületeknél megtakarítást eredményezhet az adapterm nevű megoldás is, amely kizárólag Techem költségmegosztókkal használható. A működési elv itt sem bonyolult: mivel a rendszer ismeri az összes radiátor hőmérsékletét, abban az esetben, ha a rádiátorok többsége el van zárva, a rendszer képes csökkenteni a bepumpált fűtővíz hőmérsékletét, amiből a lakók semmit sem fognak észlelni, viszont a csőrendszeren csökken a hőveszteség, így azonos komfortérzet mellett a rendszer használata 8-10%-os megtakarítást eredményezhet. Nem szabad elfelejteni az okos mérési rendszereket sem, amelyek használatával a lakók közvetlen visszacsatolást kapnak, nem csak a szezon végén derül ki, hogy mekkora volt a fogyasztás, hanem bármikor be lehet avatkozni, arról nem is beszélve, hogy így látható, ha valahol hibás vagy manipulált elem van a rendszerben. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A 2022. november 17-én a THT által megrendezett XIII. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo előadásainak egyik visszatérő volt eleme volt, hogy hogyan lehet harcolni a megnövekedett energiaárakkal. Tófalvi György előadása is ennek az egyik részéről, a költségek csökkentésének lehetőségéről szólt a távfűtéses és központi fűtéses épületekben. Ezekkel kapcsolatban fontos kérdés a leolvashatóság: a Covid-világjárvány nem csak a távleolvasható mérők terjedését hozta magával, hanem egy globális chiphiányt is, ettől függetlenül tisztán látszik, hogy a távolról történő leolvashatóság a jövő iránya. Az EU 2018/2002-es irányelve az energiahatékonyságról ráadásul előírja, hogy az Európai Unió területén 2020. október 25-től csak távleolvasható eszközök telepíthetők, 2027. január 1-től pedig csak ilyeneket lehet majd használni, tehát ha valakinek akkor lesz egy amúgy működő, de távolról nem leolvasható hőmennyiségmérője, azt le kell majd cserélnie. Ez az irányelv egyébként egyelőre még nem került átültetése a hazai jogrendszerbe, de erre bármikor sor kerülhet.

A társasházi lakóingatlanok kezelése a magyarországi lakhatási körülmények egyik legkritikusabb, mégis gyakran alulértékelt területe. A 2025 őszén készült szakmai kérdőívünkre adott válaszok rávilágítanak a szektorban dolgozó közös képviselők és társasházkezelők aktuális problémáira, az érdekképviseletek megítélésére, valamint a jövőbeni várakozásokra.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak.
A lakóközösségekben megjelenő konfliktusok, a közös képviselőkre nehezedő tartós terhelés, valamint a közösségi együttélés feszültségei sokszor láthatatlanul befolyásolják a társasházak működését. Ezek feltárására indított országos mentálhigiéniai felmérést a THT Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap. A kutatás célja, hogy végre mérhető adatok álljanak rendelkezésre a társasházi élet mentális terheiről - ehhez azonban elengedhetetlen a minél szélesebb részvétel. A kérdőívek kitöltésével bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabb kép rajzolódjon ki a hazai lakóközösségek valós helyzetéről. 
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában.
2026. március 1-jétől módosult az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzata, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyott jóvá. Pontosították többek között az elektronikus számlázás szabályait, módosult az online ügyintézés rendje, megjelent a társasházi energiaközösség fogalma, és új rendelkezések vonatkoznak a kézbesítésre, a túlfizetések kezelésére, valamint a háztartási méretű kiserőművek elszámolására is.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Fel vannak háborodva egy budapesti társasház lakói, miután csaknem négymillió forint tűnt el a ház bankszámlájáról. Egy idegen hamis közgyűlési jegyzőkönyvvel ment be a bankba, közös képviselőnek adta ki magát, majd átíratta a számlát a saját nevére, és részletekben felvette a pénzt. Hibás dokumentumok, halott tulajdonosok nevei, egy történet, amely elsőre szinte hihetetlennek tűnik.
A lakóingatlanok biztosítása hosszú időn keresztül stabil, jól modellezhető üzletág volt: a kockázatok lassan változtak, a károk előre jelezhetők voltak, a díjak pedig ezt a viszonylagos kiszámíthatóságot tükrözték. Ez a korszak azonban lezárulóban van. Az éghajlat változása nemcsak a természeti környezetet, hanem az ingatlanállomány pénzügyi kockázati térképét is átrajzolja. A lakásbiztosítások drágulása ennek a mélyebb átalakulásnak a látható következménye.
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit.
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki.
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül.
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában.
2025.12.31-ig volt a határideje a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek.
Mindannyian nyugalmat és biztonságot szeretnénk teremteni otthonunkban, ugyanakkor számos olyan nem várt esemény következhet be, legyen szó csőtörésről vagy a zárba beletört kulcsról, ami azonnali megoldást igényel. Ilyenkor a lehető leggyorsabban szükséges iparos szakembert találni.
2026-ban a fővárosi és több kerületi önkormányzat is kínál vissza nem térítendő, illetve részben kamatmentes kölcsönnel kombinált támogatásokat társasházak számára. Az alábbiakban összegyűjtöttük a budapesti társasházakat közvetlenül érintő pályázatokat, a legfontosabb tudnivalókkal és elérhetőségekkel.
Felvételsorozat negyedik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Szilber Szilvia ingatlankezelő, társasházi szakértő - Szilber Házak Ingatlankezelő Kft. 







































