Tófalvi György, Techem: A megnövekedett energiaköltségek csökkentésének lehetőségei távfűtéses és központi fűtéses épületekben2022. december 21. |
|---|
A 2022. november 17-én a THT által megrendezett XIII. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo előadásainak egyik visszatérő volt eleme volt, hogy hogyan lehet harcolni a megnövekedett energiaárakkal. Tófalvi György előadása is ennek az egyik részéről, a költségek csökkentésének lehetőségéről szólt a távfűtéses és központi fűtéses épületekben. Ezekkel kapcsolatban fontos kérdés a leolvashatóság: a Covid-világjárvány nem csak a távleolvasható mérők terjedését hozta magával, hanem egy globális chiphiányt is, ettől függetlenül tisztán látszik, hogy a távolról történő leolvashatóság a jövő iránya. Az EU 2018/2002-es irányelve az energiahatékonyságról ráadásul előírja, hogy az Európai Unió területén 2020. október 25-től csak távleolvasható eszközök telepíthetők, 2027. január 1-től pedig csak ilyeneket lehet majd használni, tehát ha valakinek akkor lesz egy amúgy működő, de távolról nem leolvasható hőmennyiségmérője, azt le kell majd cserélnie. Ez az irányelv egyébként egyelőre még nem került átültetése a hazai jogrendszerbe, de erre bármikor sor kerülhet.
|
|
66 137 HUF
THSHOME - 85x115 cm - beltéri logós szennyfogó egyedi HD nyomtatású szennyfogó -
![]() Érdekel → |
|
A fűtés-koszerűsítés mellett korábban is sok érv szólt, kisebb környezeti terhelés, jobb komfortérzet, alacsonyabb számlák. Ez viszont mára átfordult, ráadásul igencsak drasztikus irányba: a korszerűsítés manapság azért szükséges, hogy a lakosság a jövőben is ki tudja majd fizetni a számlákat. Fűtés-korszerűsítés alatt egyébként egy nagyobb épületben a strangszabályozók cseréjét, a termosztatikus szelepek beépítését és a költségmegosztók felszerelését értjük. Bár össze lehet foglalni, a folyamat rendkívül komplex, mindenek előtt egy hidraulikai beszabályoztatási tervet kell készíttetni egy megfelelő tervezővel, be kell építeneni, majd később a tervek alapján be is kell szabályozni a már említett strangszabályozókat, majd jöhetnek a termosztatikus radiátorszelepek annak érdekében, hogy a hőmérsékletet tényleg lehessen helyiségenként állítani. Érdemes radiátor torlókat is beépíteni annak érdekében, hogy ha a fűtési szezonban tönkremegy egy radiátor, akkor ne kelljen az egész rendszert leüríteni a javításhoz vagy a cseréhez. A korszerűsítés gyakorlatilag mindenkinek ajánlott, de ahol átfolyós, egycsöves rendszer van, ott a legkevesebb a kérdés, hiszen 30%-ot is meghaladó mértékben lehet csökkenteni az energiafogyasztást. A költségeket társasházi környezetben mindenképp fogyasztásarányosan kell elszámolni, illetve szükség van egy okos költségmegosztó rendszerre is, ennek hiányában a felújítás iránti elkötelezettség nehezen teremthető meg. Ahol a korszerűsítés már megtörtént, ott is érdemes lehet gondolkodni különféle okos megoldásokban, amelyekkel tovább csökkenthető a fogyasztás. A termosztatikus radiátorszelepekkel például tényleg kiválóan beállítható minden egyes helyiség hőmérséklete, és érdemes is ezzel foglalkozni, éjszaka, illetve a távollétünkben nem kell olyan magas hőmérséklet: de ha egy szelep nem okos, ezt a szabályozást napi szinten, manuálisan kell megtennünk. Szerencsére vannak azonban okostelefonról vezérelhető, programozható megoldásokat, a jelenlegi energiaárak mellett ezeket ma már nem csak a legnagyobb teljesítményű radiátorral rendelkező helyiségbe, hanem mindenhova érdemes lehet telepíteni. Az okos megoldások a vízmérésben is megjelennek, elsősorban a maradványvíz kérdése kapcsán van jelentőségük ezeknek az eszközöknek. Egy okos vízmérési rendszerrel és távleolvasással akár 3% alá is csökkenthető a maradványvíz mértéke, ami jelentős megtakarítás lehet a társasháznak. További megtakarításoknak adhatnak helyet a melegvíz cirkulációs rendszerek, amelyeket társasházi szinten gyakran elhanyagolnak: MTCV termosztatikus cirkulációs szelepek alkalmazásával viszont hatékonyabá tehetők a rendszerek. A működési elv nagyon egyszerű, amennyiben a rendszerben a víz már felmelegedett, a szelep lezár vagy csökkenti az áteresztést, így csökken a hőveszteség is. A központi fűtéssel rendelkező épületeknél megtakarítást eredményezhet az adapterm nevű megoldás is, amely kizárólag Techem költségmegosztókkal használható. A működési elv itt sem bonyolult: mivel a rendszer ismeri az összes radiátor hőmérsékletét, abban az esetben, ha a rádiátorok többsége el van zárva, a rendszer képes csökkenteni a bepumpált fűtővíz hőmérsékletét, amiből a lakók semmit sem fognak észlelni, viszont a csőrendszeren csökken a hőveszteség, így azonos komfortérzet mellett a rendszer használata 8-10%-os megtakarítást eredményezhet. Nem szabad elfelejteni az okos mérési rendszereket sem, amelyek használatával a lakók közvetlen visszacsatolást kapnak, nem csak a szezon végén derül ki, hogy mekkora volt a fogyasztás, hanem bármikor be lehet avatkozni, arról nem is beszélve, hogy így látható, ha valahol hibás vagy manipulált elem van a rendszerben. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A 2022. november 17-én a THT által megrendezett XIII. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo előadásainak egyik visszatérő volt eleme volt, hogy hogyan lehet harcolni a megnövekedett energiaárakkal. Tófalvi György előadása is ennek az egyik részéről, a költségek csökkentésének lehetőségéről szólt a távfűtéses és központi fűtéses épületekben. Ezekkel kapcsolatban fontos kérdés a leolvashatóság: a Covid-világjárvány nem csak a távleolvasható mérők terjedését hozta magával, hanem egy globális chiphiányt is, ettől függetlenül tisztán látszik, hogy a távolról történő leolvashatóság a jövő iránya. Az EU 2018/2002-es irányelve az energiahatékonyságról ráadásul előírja, hogy az Európai Unió területén 2020. október 25-től csak távleolvasható eszközök telepíthetők, 2027. január 1-től pedig csak ilyeneket lehet majd használni, tehát ha valakinek akkor lesz egy amúgy működő, de távolról nem leolvasható hőmennyiségmérője, azt le kell majd cserélnie. Ez az irányelv egyébként egyelőre még nem került átültetése a hazai jogrendszerbe, de erre bármikor sor kerülhet.

Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Kevés európai főváros változott olyan gyorsan az elmúlt három évtizedben, mint Varsó, sokan mégis úgy vélik, hogy a legnagyobb átalakulás még csak most áll előtte. A Future of Real Estate 2026 konferencián felszólaló iparági vezetők kifejtették, hogy a város a fejlődés új szakaszába lép, amelyet a technológia, a tehetség, az infrastrukturális beruházások és a nagyszabású, vegyes funkciójú negyedek fejlődése hajt. Bár a tervezéssel, a szabályozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, Varsó hosszú távú kilátásai elsöprően pozitívak.
A rendkívüli aszályos időszakok és a városi környezet okozta stressz egyre komolyabb kihívás elé állítják a fővárosi növényzetet. Budapest Főváros Önkormányzata, a FŐKERT, a 10 millió Fa Alapítvány, valamint a Beeco ökoapplikáció fejlesztői ezért idén is meghirdetik az Önkéntes Vízadó kampányt, amely lehetőséget biztosít a lakosságnak és a helyi közösségeknek, hogy aktív szerepet vállaljanak a környezetükben lévő, sérülékeny fák gondozásában és megóvásában. 
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon.
Idén év elejétől új tulajdonosok csatlakoztak az eHÁZ csapatához, akik segítségével új dimenziókba emelkedhet a piacvezető hazai társasházi szoftver további fejlődése. 
Az új energiahatékonysági szabályok miatt a társasházakban egyre sürgetőbbé válik a távleolvasós vízmérők bevezetése. Hogyan érdemes elindulni az eltérő hitelességi idők mellett, és pontosan mekkora szavazati arány kell a döntéshez? Két konkrét olvasói kérdés kapcsán mutatunk be néhány fontos jogi és gyakorlati kiindulópontot, amelyek segíthetnek elindítani a lakóközösséget a folyamatban.
Haladékot kaptak az RRF-6.2.1 lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat nyertesei és a kivitelezők. A Magyar Közlönyben megjelent 1193/2026. (VI. 11.) Korm. határozat értelmében a végső elszámolási határidőt 2026. június 15-ről 2026. szeptember 30-ra tolták ki.
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Mérnöki Kamara közös iránymutatást adott ki a tervezési alaptérképek és a telekhatár-kitűzések szabályairól. A 2026. június 9-én megjelent hivatalos tájékoztató célja a korábbi bizonytalanságok tisztázása, a hatósági ellenőrzések szigorítása és a jogszabályok egységes alkalmazása.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI). A brüsszeli székhelyű szervezet nemrégiben hivatalosan is köszöntötte legújabb tagjait, a svéd Bostadsrätterna és az izlandi Húseigendafélagið egyesületeket. Ezzel a lépéssel az UIPI jelentősen megerősítette a skandináv térségben való jelenlétét, és még hatékonyabban tudja képviselni a magáningatlan-tulajdonosok érdekeit egész Európában.
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A lakhatási helyzet kezelése kiemelt helyet foglal el az európai döntéshozók napirendjén. A hosszú távú stabilitás érdekében elengedhetetlen a legújabb fejlemények nyomon követése és a valós társadalmi igények megismerése. Ehhez kíván hozzájárulni a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) által indított kutatás, ami a fiatal európaiak ingatlanszerzési igényeit méri fel, és amelyhez kapcsolódó kérdőív magyar nyelven is elérhető.
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik.
Az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS2) és a hazai rezsicsökkentés elsőre tűz és víz. Egy friss szakpolitikai elemzés szerint azonban a látszólagos ellentét feloldható: okos szabályozással és az évi közel 500 milliárd forintnyi uniós forrás célzott felhasználásával Magyarország nemcsak teljesítheti a klímacélokat, de védelmet is nyújthat a sérülékeny háztartásoknak.
A Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége (MIOSZ) és a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) stratégiai együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy az ingatlanszektor különböző szereplőit - az ingatlantulajdonosokat, társasházkezelőket, ingatlankezelőket és ingatlanközvetítőket - közös szakmai és társadalmi érdekek mentén közelebb hozzák egymáshoz.
A hazai lakáspiac rendkívül intenzív évet zárt: 2025-ben a lakásár-növekedés országosan reálértelemben elérte a 19,0%-ot, ami az elmúlt negyedszázad legjelentősebb áremelkedési üteme. A Magyar Nemzeti Bank 2026. májusi Lakáspiaci jelentéséből kiderül, hogy a dinamikus drágulás mögött komoly feszültségek húzódnak, és a piac 2026 elejére a lassulás jeleit mutatja.
A hazai lakáspiac tovább élénkült, a legfrissebb jegybanki adatok szerint a kedvezményes hitelkihelyezések előnyei jelentős részben egy jól körülhatárolható, magasabb jövedelmű adósi körhöz kerültek.
Lezárult a helyreállítási terv tartalmi újratárgyalása az Európai Bizottsággal, amelynek köszönhetően nagyszabású lakhatási program veszi kezdetét. Az uniós forrás közvetlenül a bérlakáspiac és a kollégiumi hálózat bővítését célozza.
A Haus & Grund Német Ingatlantulajdonosok Szövetsége pénzügyi ösztönzőket javasol a szövetségi kormánynak, különösen a fiatal, első lakásvásárlók és a bérbeadók számára, hogy több embert bátorítson a saját otthon teremtésére. 







































