Barion Pixel

Totális dezinformációs kampányt indítottak a társasházak és társasházkezelők ijesztgetésére, itt vannak a részletek

2023. augusztus 15.
fakenews.jpgOlvasóink hívták fel rá a figyelmünket, hogy az elmúlt hetekben az egyik, nemrég külföldi tulajdonba került társasházkezelő szoftver olyan hírlevelet küldött ki az ügyfeleinek, mely tele van hamis információval. Dr. Kiss Balázs Károlyt, a THT jogi szakértőjét kértük fel arra, hogy tételesen erősítse meg, vagy cáfolja a hírlevélben írtakat. Íme.

Az alábbiakban dőlt betűvel a hírlevél eredeti szövegét közöljük, az egyes bekezdések alatt pedig jogi szakértőnk álláspontját:

A 2022-es változások, a friss társasházi törvény módosításai 2023 május 1-től realizálódnak tényleges változásként a társasházkezelők, albérlők, a felügyeleti szervek és a közös képviselők hétköznapjaiban. A módosítások esszenciája abban rejlik, hogy az eredetileg 2003-as évi CXXXIII. törvény évről évre szigorítja a társasházi tisztségviselőkkel szembeni követelmények rendszerét, így egyre több elvárásnak kell eleget tenniük az idők előrehaladásával.

Dr. Kiss Balázs Károly:
Nem ismert a társasházi törvénynek 2023. május 01. napjával hatályba lépő módosítása, így nincs olyan rendelkezése sem, amely a fenti szigorításokat tartalmazná.

Tehát komoly szakmai tudás szükséges ahhoz, hogy valaki elláthassa 2023-tól a közös képviselői feladatokat, ezzel egyenes arányban bővül a törvényi kötelezettségek száma. Azért volt szükség ezt integrálni a 2023-as társasházi törvénybe, mert a közös képviselők tekintélyes része szakirányú képzettség és elegendő tudás hiányában végezte a tevékenységét, és ennek eredményeként rengeteg hiba és átláthatatlan gazdasági tevékenység született a munkásságukból fakadóan.

Dr. Kiss Balázs Károly:
A szakmai képesítés részletszabályainak társasházi törvénybe integrálása nem történt meg, ez az információ téves.

A tulajdonosi közgyűlésen megváltozott közös képviselők az új szabályokkal harmóniában azonban magasabb szaktudás birtokában kell végezzék a feladataikat, összehangolva mindezt a megváltozott jogi környezettel és a törvényi kötelezettségek sokaságával. Magasabb kompetencia követelményeknek kell megfelelniük a 2003. évi CXXXIII. törvény szigorított verziójában, ám ezek a nagy kihívások azért történtek, hogy a társasházak törvényesebben, gazdaságosabban működhessenek a képzettebb közös képviselők irányításával. Ezért kellett szemléletileg jelentősen megújulnia a társasházi törvénynek 2023-ban. 

Dr. Kiss Balázs Károly:
A társasházi törvény sem szemléletében, sem tartalmában nem újult meg 2023-ban, nem világos, hogy a hírlevél itt milyen változásra utal.

Közzétételi kötelezettség. Ez az egyik kulcsszó a 2023-as társasházi törvényben, hiszen május 1-jéig a társasházak mindegyikének eleget kell tenni ennek a feltételrendszernek. Mit jelent a nyilvános közzétételi kötelezettség? Nyilvánossá kell tenni a közös képviselő és más társasházi tisztségviselők regisztrációját. Ennek áttekinthetőnek kell lennie, szerepelnie kell rajta a közös képviselő aláírásának. Emellett a közgyűlés hitelesítése által 2023. május 31-ig be kell adni a nyilvános társasházi mérlegbeszámolót.

Dr. Kiss Balázs Károly:
A hírlevél összemossa és keveri a közös képviselők kötelező regisztrációjával, a beszámoló elkészítésével és annak közzétételével kapcsolatos részleteket. Nem ismertek ma a beszámoló közzététel részletszabályai, így ilyen kötelezettséget a társasházi törvényből levezetni nem lehet. A társasházi törvény szövege 2023.01.01.-2024.01.01. között változatlan, így nem világos, hogy milyen törvénymódosításra, változásra utal a hírlevél.

A 2023-as változás talán legdrasztikusabb újdonsága az a társasházi törvény 2023-as frissítésében, hogy a közös képviselőnek a saját vagyonával kell felelnie az elkövetett hibákért. Azért, ha valamilyen kötelező feladatról megfeledkezett, vagy jogsértést követett el. Utóbbi esetben a 2023-as társasházi törvény 27. paragrafusában megjelölt törvényességi felület akár 5.000.000 forintos pénzbírságot is kiróhat a közös képviselőre és az intéző bizottság elnökére. Tehát a közös képviselőnek minden korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítania a feladataira, hiszen ezek elmulasztása, jogsértése súlyos anyagi következményekkel jár rá nézve. 

Dr. Kiss Balázs Károly:
Nincs ilyen új rendelkezése a társasházi törvénynek, a 27.§ pedig nem is erről rendelkezik. A törvényességi felügyeleti eljárásól a 27/A § szól, amelynek szövege 2014 óta változatlan, és az alábbiakat tartalmazza (5) bek. c) pont:

 c) - ha a társasház működésének törvényessége a közös képviselő, illetve az intézőbizottság jogsértő magatartása miatt az a) vagy b) pont szerint nem biztosítható - százezertől ötmillió forintig terjedő, a jogsértés súlyával arányos bírság megfizetésére kötelezheti a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét és tagjait.

És itt még mindig nem érnek véget a közös képviselő szerepkörével támasztott változások. 2023. június 1-től a cégtörvényt a jogi személy nyilvántartásáról szóló törvénnyé alakul át, és 2023. február 1-től hatályossá váló keményebb feltételeknek kell megfelelnie a közös képviselőknek, mivel a friss szisztémában már gyakorlatilag ügyvezetőként kell felelősséget vállalniuk az irányításuk alá eső társasház működéséért a társasházi törvény 2023-as rendszerében. 

Dr. Kiss Balázs Károly:
Nincs ilyen irányú módosítása a cégtörvénynek, téves az információ.

Társasházi törvény módosításai a közelmúltban. Meghökkentő adat, azonban a magyar lakosság nagyjából 4 millió tagja él társasházban, így csaknem a magyar lakosság 50%-át érinti érzékenyen a társasházi törvény változása. Évről évre egyre rigorózusabb, szigorodó feltételrendszert tudunk azonosítani a jogszabályi környezet keretében. A társasházi törvény ugyanis 2019 és 2023 között rengeteg apró finomhangoláson, módosításon esett át. Ezek a jogi változtatások leginkább arra irányultak, hogy a társasházi feladatokat ellátók átláthatóbban végezzék a mindennapi munkájukat, és jobban elszámoltathatóak legyenek, ne történjenek ezen a területen visszaélések. 

Dr. Kiss Balázs Károly:
A hírlevél bántóan általános, a 2019-2023 közötti időszakban elvégzett törvénymódosítások részletes elemzése és konkrét példák nélkül ilyen kijelentések nem tehetőek.

A szigorításokat a társasházakkal kapcsolatos gyakori feszültségek és pereskedések hívták életre. A közös költség, az előreláthatólag tervezett közös költség egy elég komoly konfliktusforrás a társasházakban, és számos polgári per robbant ki ezekből. Gyakori feszültségforrás, afféle „időzített bomba" a lakóközösségekben, ha a társasházban fejlesztő beruházások történnek, és emiatt jelentősen megemelkedik a közös költség, legyen szó egy nagyobb tetőfelújításról vagy valamilyen panelprogramról. Szerencsére ma már ez a rendszer is rengeteget egyszerűsödött, és a 2023-as változások nyomán megjelenő digitalizáció szintén sokat egyszerűsít a folyamaton. 

Dr. Kiss Balázs Károly: 
A közös költségről a társasházi törvény 24. § (1) bekezdése szól, a törvény ezen §-a nem változott, nem érthető, hogy milyen változásra utal a hírlevél.

A társasházi törvény 2018-ban. A legtöbb változás már ebben az időszakban is a társasházi tisztségviselők nyilvántartását érintette (ami később a 2023-as társasházi törvénymódosításban teljesedett ki átfogóbban). 

Dr. Kiss Balázs Károly:
Nem ismert ilyen "kiteljesedés" a társasházi törvényben.

A társasházi törvény 2018 49.§ szerint a megválasztott tisztségviselő csak a jogszabályban előírt határidőn belül kezdeményezheti a nyilvántartásba vételét az ingatlanügyi hatóságnál. 

Dr. Kiss Balázs Károly:
Nem tudunk ilyen szabályozásról, a 49. § így szól:

49. § (1) Nem lehet közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, tagja (a továbbiakban együtt: tisztségviselő), és nem láthat el társasház-kezelői, ingatlankezelői tevékenységet:

a) aki büntetett előéletű,

b) aki ilyen tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

c) az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget,

d) üzletszerűen végzett társasház-kezelői, ingatlankezelői tevékenység esetén az, aki nem rendelkezik az e törvényben meghatározott szakképesítéssel és nem tesz eleget az e törvény szerinti nyilvántartásba vételre vonatkozó bejelentési kötelezettségének.

(2) Azt a tényt, hogy az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok) nem áll fenn:

a) a tisztségviselői megbízatás elfogadását, a társasház-kezelői, az ingatlankezelői tevékenység megkezdését megelőzően az e jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) a tisztségviselő, a társasházkezelő, az ingatlankezelő - megbízatásának időtartama alatt - a közgyűlés írásbeli felhívására a felhívástól számított tizenöt napon belül, ha e határidőn belül a tisztségviselőn, a társasházkezelőn, az ingatlankezelőn kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul

a közgyűlés által erre kijelölt szerv (a továbbiakban: kijelölt szerv) részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(3) A közgyűlés a tisztségviselői megbízatás fennállásának, a társasház-kezelői, ingatlankezelői tevékenység végzésének időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a tisztségviselőt, a társasházkezelőt, ingatlankezelőt annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok. Ha a tisztségviselő, a társasházkezelő, az ingatlankezelő igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok, a társasház az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a tisztségviselő, a társasházkezelő, az ingatlankezelő részére megtéríti.

(4) A kijelölt szerv a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli a tisztségviselőként, társasházkezelőként, ingatlankezelőként jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, illetve a tisztségviselő, a társasházkezelő, az ingatlankezelő azon személyes adatait, amelyeket a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. A személyes adatokat a tisztségviselő megbízatásának, a társasház-kezelői, az ingatlankezelői tevékenység megkezdésének időpontjáig, vagy - a megbízatás elfogadása, a tevékenység megkezdése esetén - a tisztségviselői megbízatás, a társasház-kezelői, az ingatlankezelői tevékenység megszűnéséig lehet kezelni.

(5) A tisztségviselői, társasház-kezelői, ingatlankezelői jogviszonyt létesíteni kívánó személy, illetve a közgyűlés felhívására a tisztségviselő, társasházkezelő, ingatlankezelő a megbízásának időtartama alatt a tevékenységével összefüggésben a nemleges köztartozásról szóló igazolást - amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel - a kijelölt szerv részére köteles bemutatni.

(6) A közgyűlés azonnali hatállyal felmenti a tisztségviselőt, visszavonja a társasház-kezelői, az ingatlankezelői tevékenység végzésére vonatkozó megbízatást, ha

a) e személy a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt napon belül nem tesz eleget és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye,

b) ha a kizáró ok fennállását a közgyűlés az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja.

A társasházi törvény 2018 55.§ precízen kifejtette, miért van szükség a társasházi képviselők nyilvántartására. Azért, mert a közösségi ügyintézésük átláthatóbbá tételével az adatokat országosan nyilvánossá teszik, és így a társasházak működése egész Magyarországon átláthatóbbá alakul. Egyúttal a társasházi törvény azt is leszögezte 2018-ban, hogy a közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke csak akkor intézheti a közösség ügyeit, ha a tisztség keletkezését az ingatlanügyi bizottság kérelem alapján felveszi az ingatlan-nyilvántartásba. 

Dr. Kiss Balázs Károly:
Nem tudunk ilyen szabályozásról, az 55. § így szól:

55. § (1) A hatlakásosnál nagyobb társasház közgyűlése a természetes személy közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke részére előírhatja a társasház-kezelői szakképesítés megszerzését, amennyiben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a tulajdonostársak megbízása alapján, a társasház kezelésével összefüggő feladatokat is ellátja. Az ilyen közgyűlési határozatban rendelkezni kell arról is, hogy a szakképesítés megszerzésével járó költség megfizetése - ha azt a közös képviselő nem vállalja - a tulajdonostársakat terheli.

(2) Az 54. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott kötelezettség a nem üzletszerű társasházkezelést végző természetes személy közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottság elnökére nem vonatkozik.

A társasházi törvény 2018 55§/B szerint a tisztség keletkezésének ténye tartalmazza a közös képviselő családi és utónevét a lakcímével együtt, szervezet esetén pedig a nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy a nyilvántartási számát. Szintén rögzíteni kellett a tisztség keletkezésének és megszűnésének időpontját a társasházi törvény 2018-as változatában, az elektronikus levélcímét, illetve a telefonos elérhetőségét. Ugyanígy fel kellett tüntetni a társasházközösség nevét. 

Dr. Kiss Balázs Károly:
A társasházi törvény 2018-ban hatályos változatában 55/B § nincs.

A közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének a közgyűlés számviteli szabályai szerint beszámolót nyújthatott be az ingatlanügyi hatósághoz a társasházi törvény 2018-as interpretációja szerint. 

Dr. Kiss Balázs Károly:
Ma sincs ilyen szabályozás, 2018-ban sem volt.

A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a honlapján közzétette a társasházi képviselők adatait, a számviteli szabályok nyomán készített beszámolókat, és ez már ekkoriban is bárki számára hozzáférhető volt (a társasház közösségének nevével, címével, helyrajzi számával együtt). 

Dr. Kiss Balázs Károly:
A beszámoló kötelező közzétételének ma sincsenek meg a szabályai, így az nemhogy bárki, de senki által nem hozzáférhetőek.

Az „új" társasházi törvény 2020-ban. Az új társasházi törvény 2020-as módosításában több olyan változás történt, amely segíti a szakmai tisztesség erősítését a közös képviselői tevékenységben, és a tulajdonosokkal való összehangolt munkát. A társasházak gazdasági társaságként való országos nyilvántartásba történő feljegyzése ugyancsak növelte a működések átláthatóságát. 

Dr. Kiss Balázs Károly:
A társasházi törvény szövege 2020-ban nem módosult, a "szakmai tisztesség erősítésére" vonatkozó szabályozás pedig sosem volt feladata. A társasházak gazdasági társaságként történő "feljegyzésére" sem akkor, sem a mai napig nem került sor.

Az új társasházi törvény 2020-as innovációja szerint a társasházkezelő személy vagy gazdasági társaság általi adatbejelentés információi felkerültek az Országos Kereskedelmi Rendszerbe. Ezeket az új társasházi törvény 2020-as megjelenésétől kezdve könnyebben le lehetett bárkinek kérdezni, és nem kellett azt kutatni, hogy egy bizonyos közös képviselőnek hol található az elérhetősége.Az új társasházi törvény 2020-as interpretációjával hatályba lépett a közigazgatási szabálysértések szankciójáról szóló 2017. évi CXXV. törvény, ezt a kötelező regisztráció elmulasztásával kapcsolatban is alkalmazták. A szankciók része a figyelmeztetés, az óvadék nyújtása, a pénzbírság és a felfüggesztés is. 

Dr. Kiss Balázs Károly:
A mondat önellentmondás, a társasházi törvény 2020-as "interpretációjával" hogyan tud hatályba lépni egy 2017-es törvény?

Az új társasházi törvény 2020. 3§. alapján megfogalmazódott, hogy közös képviselői tevékenységet csak az végezhet, aki rendelkezik társasházkezelői, ingatlankezelői, ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon értékelő- és közvetítő szakképesítéssel. Csak akkor lehet ilyen munkakört betölteni, ha ez a hatályos TÉÁOR-nomenklatúra szerinti ingatlanügynöki- és kezelési szolgálatra is kiterjed. 

Dr. Kiss Balázs Károly:
A társasházi törvény 3. §-a ilyen rendelkezést sosem tartalmazott.

Miben változott a társasházi törvény 2021-ben? Összességében arról van szó, hogy a társasházi törvény 2021-es változatában a tulajdonosnak csökkentek a kötelezettségei, mert a törvényi változás nyomán nem kellett mindehhez a tulajdonostársaitól hozzájárulást kérnie. 

Dr. Kiss Balázs Károly:
A társasházi törvénynek nincs 2021-es "változata", ebben az évben két alkalommal módosult a törvényszöveg, nem érthető, hogy a cikk mire utal, konkrét példa nélkül a tulajdonos kötelezettségeinek csökkenése sem értelmezhető.

A közös tulajdonra vonatkozó csatlakozás ezzel szemben nehezebbé vált a társasházi törvény 2021-es módosításában, mert erről mindig a közgyűlésnek kell döntenie. 

Dr. Kiss Balázs Károly:
A "közös tulajdonra csatlakozás" fogalma szintén nem érthető, a közös tulajdonnal kapcsolatos döntés pedig mindig is a közgyűlés hatáskörébe tartozott, ebben nem történt változás. 

A változtatás meglehetősen kiszolgáltatott helyzetbe sodorja a lakástulajdonost a társasházi törvény 2021-es változatában. Ha a közös képviselő ebben az időszakban nem terjesztette a lakóközösség elé a kérését, akkor a tulajdonos nem tudja a céljai eléréséhez még a 10%-os többséget sem összegyűjteni. 

Dr. Kiss Balázs Károly:
Tévedés. A társasházi törvény 35. § (2) bekezdése szerint:

(2) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.

A társasházi törvény 2021-es 18.§ paragrafusa szerint már nincs szükség a közgyűlés hozzájáruló határozatára, ha a lakóépületnek van egy külön tulajdonban lévő, nem lakás céljára használt helyisége, és azt a tulajdonosa megváltozott célra akarja használni. A társasházi törvény 2021. május 11-i jogszabálya szerint erről már engedély nélkül maga a tulajdonos dönthet. 

Dr. Kiss Balázs Károly:
A társasházi törvény 18. §-a változatlan a 2019-es állapothoz képest, ilyen irányú módosítás tehát nem volt.

A 21.§ szintén átalakult a társasházi törvény 2021-es módosításában. Eszerint az építtető tulajdonostárs a közgyűlés hozzájáruló nyilatkozata nélkül is jogosult egy olyan építkezés elvégzésére, ami miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, és az nem érinti a közös tulajdonost. Ha a lakásban végzett építési munka lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, azonban a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdonosi hányada változatlan marad, akkor a közgyűlés minimum egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja a társasházi törvény 2021-es módosításának szellemében. 

Dr. Kiss Balázs Károly:
A társasházi törvény 21. §-a 2009.09.30. óta változatlan.

Miért fontos a közös képviselők képzése a társasházi törvény 2023-as módosítása szerint? Mert ez egy komplex, összetett feladatkör, amely rengeteg szakterületet érint! És az eredményes társasház működésének titka a társasházi törvény 2023-as kontextusa szerint egy talpraesett, számos területhez jó affinitással rendelkező szakember, aki ismeri az épületet, a lakókat, és bármilyen felmerülő nehézség esetén hezitálás nélkül képes megtenni a szükséges lépéseket.

Dr. Kiss Balázs Károly:
A társasházi törvény nem szól a közös képviselők képzéséről.

A társasházi törvény 2023-as átalakításának jegyében a közös képviselőnek a munkavégzéshez egyre szélesebb körű tudással kell rendelkeznie, hogy minél szakszerűbb munkát végezhessen a társasház ügyeinek intézésekor. Ez részben vonatkozik a társasház kezelési és fenntartási folyamataira, a gazdálkodási tevékenységek ellátására. A társasházi törvény 2023-as olvasata nyomán egy elég komplex feladatkörről beszélünk: precíz ellátásához műszaki, jogi, gazdasági ás vezetői ismeretek szerzésére lesz szüksége, hiszen csak így biztosítható a társasház eredményes működése. A vezetői készségeket érinti a kommunikációs készségek és az együttműködés fejlesztése, a konfliktuskezeléssel együtt. Másrészt a feladatkör akkurátus betöltéséhez kreativitás, szakmai ismeretek és műszaki ismeretek kellenek a társasházi törvény 2023-as megközelítése szerint. Nem árt, ha a közös képviselőnek vannak elképzelései az épületszerkezetről, az épületgépészetről, a villamossági háttérről, az építéstechnológiáról, illetve az épület üzemeltetési hátteréről.

Dr. Kiss Balázs Károly:
A társasházi törvény ilyen rendelkezéseket nem tartalmaz.

És akkor ott van még a jog területe, mert itt is érdemes otthonosan mozogni a társasházi törvény 2023-as változtatása kapcsán. A társasházak jól működő gazdálkodásához nélkülözhetetlen a társasházi jog, a végrehajtási, bírósági jog, a vállalkozási jog, a békéltetői testület háttere, a Ptk és a Btk. alapjogainak ismerete. 

Dr. Kiss Balázs Károly:
A társasházi törvény ilyen rendelkezéseket nem tartalmaz.

Minél többet tud róla a közös képviselő, annál hatékonyabban tudja képviselni a lakók érdekeit, és annál átláthatóbb működést tud biztosítani a hatóságok felé a társasház tevékenységéről. Így mindenki jól jár, és gördülékenyebbé válik a munkavégzés, minden szám, adat és épületfenntartás jogilag is védettebb lesz. Ráadásul a lakók jobban megbíznak egy képzett közös képviselőben, aki eleget tesz a társasházi törvény 2023-as feltételeinek. Aki pontosan tudja, mit kell csinálni, ha történik egy váratlan esemény a társasházban, és gyors, eredményes lépésekre van szükség. Akár a társasházi szavazati arányok alakulását, a lakógyűlés véleményének formálását, az érvelési irányokat is meghatározhatja, mennyire szakképzett egy közös képviselő a társasházi törvény 2023-as megjelenése nyomán.

Hogyan értelmezhető a társasházi törvény? A társasházak a 2023-as társasházi törvény jegyében jogi személlyé válnak, ezáltal a jogi személyek rendszerében rögzítik őket. Vagyis bármikor ellenőrizhetőek, áttekinthetővé válnak a hatóságok, a lakók és bárki számára. Könnyebben visszakövethetővé válnak a gazdasági adatok a társasházi törvény 2023-as megjelenése által. Ez jelentősen csökkenti a könyvelési és működtetési hibák mennyiségét, ehhez viszont a közös képviselőknek magasabb szinten kell teljesíteniük. A 2023-as társasházi törvény éppen ezért fogalmazza meg azt a szempontot, hogy a közös képviselők a hatékonyabb munkavégzés jegyében képezzék magukat. Azaz tanuljanak konfliktuskezelést, vezetői készségeket, műszaki, jogi és gazdálkodási ismereteket, mert csak ezáltal tudják 2023-tól szakszerűen ellátni korábban végzett munkájukat, egy magasabb fejlődési pályára kapcsolva. 

Dr. Kiss Balázs Károly:
Tévedés, a társasházak nem válnak jogi személlyé.

Akár olyan ismeretek is segítik a mindennapi tájékozódásukat és gördülékenyebb munkavégzésüket, mint a villamossági háttér és az épületgépészeti felépítésekre való rálátás, mert így könnyebben tudnak intézkedni az esetlegesen felmerülő vészhelyzetekben. A jogi és gazdasági képzés felelősségteljesebbé teszi az üzemeltetés, a működtetés adminisztrációját, erre is gondolt a 2023-as társasházi törvény. Végrehajtási rendelet. Egy törvény esetében mindig hangsúlyos szerep jut a végrehajtásnak, és ez különösen fontos a 2023-as társasházi törvény kapcsán. A gyakorlatban a törvény végrehajtása abban mutatkozik meg, hogy a közös képviselők minél precízebben, valamennyi adatra kiterjedő akkurátus figyelmemmel regisztrálják az általuk felügyelt társasházak adatait a nyilvántartási rendszerben. A 2023-as társasházi törvény egy átgondolt koncepció, amely egy nyilvános adatszolgáltató rendszerrel „kifehéríti" a korábban sokszor átláthatatlannak ítélt társasházak tevékenységét, a gazdasági működésmechanizmusokra összpontosítva. 

Dr. Kiss Balázs Károly:
A fentebb kifejtettek szerint nincs 2023-as társasházi törvény, a hatályos társasházi törvénynek pedig nincs végrehajtási rendelete.

Társasházi törvény 2023 - Legfontosabb pontok. A tudás hatalom, és ez a gondolat hatványozottan igaz a társasházi törvény 2023-as változtatásában. Mert ettől az évtől kezdve csak azok a közös képviselők érvényesíthetik a lakóközösségek érdekeit, akik képzéseken fejlesztik az adottságaikat, és minden korábbinál hatékonyabban, sokrétűbben tudják képviselni a saját mikroközösségüket. A társasági törvény 2023-as megközelítése végig veszi, hogyan definiálható a társasház definíciója a mai jogi környezetben. Azt is láthatjuk benne, miként lesz szabályos és törvényes az alapító okirat, minek kell szerepelnie benne, illetve változások esetén hogyan lehet módosítani a társasház alapító okiratát, az alakuló közgyűlésnek milyen területekkel kell foglalkozni az első lépésekben. 

Dr. Kiss Balázs Károly:
A társasház definíciója, az alapító okirattal, annak módosításával kapcsolatos elvárások, az alakuló közgyűlés szabályai változatlanok a korábbi évekkel összehasonlítva.

A 2023-as társasházi törvény részletekbe menően rávilágít, milyen jogok illetik meg a lakástulajdonost a közös tulajdont illetően, és azt is jellemzi, milyen jogok vannak a közös tulajdon értékének megóvását, fenntartását és fejlesztését illetően. Emellett a 2023-as törvény elkülöníti a saját külön tulajdonrészt, annak meghatározott jogaival és köztelezettségeivel együtt. A társasházi törvény 2023-ban szintén magában foglalja, mit jelent a társasház házirendje. 

Dr. Kiss Balázs Károly:
A fentebb kifejtettek szerint nincs 2023-as társasházi törvény, az itt felsorolt szabályozási körök pedig évek óta változatlan szövegezéssel szerepelnek a törvényben.

Szintén releváns lépés a törvényben a közzétételi kötelezettség. Nyilvánossá kell tenni a közös képviselő és más társasházi tisztségviselők regisztrációját, a nyilvános társasházi mérlegbeszámolóval együtt. A törvény azt is precízen felsorolja, milyen adatok feltüntetésére van szükség ahhoz, hogy a nyilvános beszámoló nyilatkozatát a hatóságok elfogadják és törvényesnek tekintsék. 

Dr. Kiss Balázs Károly:
A beszámoló közzétételére vonatkozóan nincs előírás a törvényben.

További híreink


Tulajdonostársak képviselete a közgyűlésen 2024. február 21.
kbk21.pngAz alábbiakban kérem segítségét:
1. Amennyiben egy lakásnak két tulajdonosa van (50-50%), akik elváltak, és nem egy lakcímen élnek, akkor a nem az adott lakcímen élő tulajdonostársnak szükséges-e meghatalmaznia valakit, hogy a nevében eljárhasson a társasházi közgyűlésen? Vagy ezt megteheti meghatalmazás nélkül a volt házastársa?
2. Ha - az előző példát említve - az adott helyen élő volt házastárs sem jön el a közgyűlésre, akkor elég csak tőle, vagy mindkét féltől kell meghatalmazás annak, aki képviseli őket?
3. Ha szükséges a meghatalmazás, ez abban az esetben is így van, ha az elköltözött fél hivatalosan nem jelentette be az új lakcímét a közös képviselőnek és az csak hallomásból tud a különélésről?
4. Amennyiben kell meghatalmazás a másik lakcímen élőtől, de nincs, abban az esetben csak a fele hányad számolható szavazáskor?
5. Mi a helyzet akkor, ha egy lakcímen élő, pl. anya és fia tulajdonosokról beszélünk, szükséges mindkét féltől meghatalmazás, ha képviseltetni akarják magukat valakivel?
6. Mit kell még tudni a meghatalmazások jogos felhasználásával kapcsolatban? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A közgyűlés szabályos összehívása, ha azt sem a közös képviselő, sem a számvizsgáló bizottság nem teszi meg 2024. február 14.
kiss.jpgIdőnként előfordul az a szomorú helyzet, hogy nemcsak a közös képviselő, hanem még a vele kollaboráns számvizsgáló bizottság is rendkívül hanyag. A tulajdoni hányad 1/10-edével rendelkező tulajdonostársak aláírásával ellátott, rendkívüli közgyűlés összehívását célzó tulajdonosi indítvány esetében előfordulhat az, hogy a közgyűlést nemcsak a közös képviselő nem hívja össze az átvételt követő harminc napon belül, hanem azt még a számvizsgáló bizottság sem teszi meg a harminc nap lejártát követő tizenöt napon belül. Ilyenkor – a Tht. szerint – az összehívást kezdeményező tulajdonosok által meghatalmazott tulajdonos is jogosult összehívni a közgyűlést. Azonban az "egyszerű" tulajdonos általi összehívásnak nagyon sok buktatója van, pl. az, hogy nem fér hozzá az összes tulajdonostárs elektronikus levelezési címéhez, illetve (a társasházon kívüli, néhány esetben akár külföldi) postai címéhez sem, ami nehézségeket gördít a szabályos meghívókézbesítés elé. Ezúton szeretnék érdeklődni afelől, hogy milyen módon lehet értesíteni nagyszámú tulajdonost szabályosan, hogy a közgyűlés határozatait ne lehessen később a bíróságon megtámadni? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Decemberre megújul a többszáz éves ingatlan-nyilvántartásunk 2024. február 8.
homeoffice.jfifAz ingatlan-nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás, amely településenként tartalmazza a Magyarországon található ingatlanokat. A jelenlegi ingatlan-nyilvántartási rendszer szinte az utolsó a nagy állami alrendszerek közül, ahol jelenleg is kizárólag papír alapú az eljárás. Ezen - ahogy egy ideje már halljuk - az E-ingatlan-nyilvántartás, azaz az E-ING bevezetésével változtatni fognak.

Hibrid közgyűlés lehetősége 2024. február 7.
Dr.KissBalazsKaroly.jpgTársasházunk idényjelleggel nyitva tartó 250 albetétes nyaraló társasház. A tulajdonosok az ország minden területéről származnak, így a többnyire kora tavasszal Budapesten tartott éves beszámolót, illetve a következő év terveit megvitató közgyűlésen sokan nem tudnak részt venni. Igény merült fel a közgyűlés elektronikus formában történő bonyolítására, de ehhez - ahogy én a közgyűlés elektronikus úton történő lebonyolításához leírtakat értelmezem - számos olyan technikai feltételt kellene biztosítani (pl. internet a közgyűlésen, osztott képernyős online jelenlét stb.), amit nem hiszem, hogy meg tudnánk oldani. A tulajdonosok részéről érkezett egy olyan javaslat, hogy a közgyűlési meghívó és az előterjesztési anyag mellett kiküldésre kerülhetne egy, a szavazásra bocsátandó határozati javaslatokat tartalmazó elektronikusan kitölthető kérdőív, melyet azok a tulajdonosok töltenének ki és küldenének vissza a közös képviselőnek, akik a döntéshozatalban részt szeretnének venni, de a közgyűlésen pl. a nagy távolság miatt nem tudnak megjelenni. Írásbeli szavazás elektronikus úton történő lebonyolítására az SZMSZ-ünk most is biztosít lehetőséget, de az csak egy-egy konkrét kérdésben hozott határozatra vonatkozik, nem pedig egy egész közgyűlés összes meghozandó döntésére. Ha erre a megoldásra lehetőség nyílna, az elektronikus szavazás részleteit kidolgoznánk az SZMSZ-ben, melyet elfogadásra bocsátanánk. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Beázás a teraszon 2024. január 24.
kbk21.pngHarmadik emeleti társasházi lakásomban több beázás és ennek nyomán csúnya penész jelent meg. Kamerás csatornavizsgálati jegyzőkönyv szerint: a lefolyó rendben, viszont a fölöttem lévő közös tulajdonban, de a lakástulajdonosok kizárólagos használatában álló lakások teraszainak rossz fugázása miatt van a beázás. Ki a felelőse és mi a határideje a teraszfugázás elvégeztetésének, ha a lakástulajdonosok errenem hajlandók? Pedig erről közgyűlési határozat is született. Fennáll-e szándékos károkozás esete? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A közös költség tartozás behajtása tulajdonosváltás esetén 2024. január 17.
kiss.jpgKözös költség tartozással kapcsolatban kérdezném, hogy ingatlanon történt tulajdonosváltáskor a fennálló közös költség tartozás kire száll? Előző tulajdonostól be lehet hajtani? Nem találtam konkrét választ. Gyakorlatban én az ingatlanon jegyzem az egyenleget, tehát nálam a tartozás tovább száll az új tulajdonosra. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A napelemes rendszer telepítése a rendes gazdálkodás körébe tartozik-e? 2024. január 11.
Dr.KissBalazsKaroly.jpgEgy társasház a közös tulajdonú tetőre napelemes rendszer telepítését és üzemeltetését tervezi, a közös költség csökkentése céljából. Ez a beruházás jól láthatóan a társasházi törvény (Tht.) 56. § 3. pontja szerinti "rendes gazdálkodás körét meghaladó" kiadásokkal jár, így vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges (Tht. 38. § (3) bekezdés). A veszélyhelyzetre való hivatkozással megjelent 293/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint, viszont "a közös tulajdonban álló épületrészre napkollektor, napelemes rendszer telepítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti, legalább 75%-os többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet". Ám 2022. november 1-je óta ez az enyhítés megszűnt, az új szöveg: "A közös tulajdonban álló épületrészre - a társasházközösség közös költségének csökkentése érdekében telepítendő és üzemeltetendő - napkollektor, napelemes rendszer telepítését és üzemeltetését a közgyűlés, illetve a megismételt közgyűlés a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada több mint felének szavazatával megtilthatja." Jelenleg tehát, van egy tulajdoni hányad szerinti 100%-os előírás az elfogadásra és egy másik, akár egy tulajdonos által megvalósítható ~1%-os lehetőség a megtiltásra. Úgy látom, hogy ha egy közgyűlési határozati javaslat a tiltásra szól, és nem szavaz rá senki; vagy ha az elfogadásról szavazunk, akkor a Tht. szerinti egyhangú határozat szükséges. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

NAV állásfoglalás: két társasház, közös telek, közös kiadások 2024. január 9.
jogesetek.jpgA szóban forgó eset főszereplője két olyan társasház, amelyek közös telken épültek. A társasházak a közösen felmerülő kiadások elszámolásának bizonylatolása módjában nem értettek egyet, ezért a helyzet közöttük igencsak elmérgesedett, jogvitába keveredtek egymással. Bekerül majd a történetbe a NAV is, ami végül tiszta vizet önt a pohárba, de ekkor már késő, a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul...

Egy társasház, több épület: külön gazdálkodás, vagy szétválás? 2023. december 18.
kbk21.pngKét szárnyból álló társasháznk egyik szárnya önkormányzati tulajdon volt, de a lakásokat az önkormányzat idő közben eladta egy vállalkozónak, aki 10 lakást alakított ki benne. A vállalkozó a lakásokat kiadja, nem a legmagasabb társadalmi státuszú bérlők számára. Az együttműködés a vállalkozóval a kezdettől fogva nem volt jó. Előbb zsarolta a lakókat a többségi tulajdonával. Az átalakítás jóvoltából megszűnt a többségi tulajdona, de így is meghatározó. A kérdésem az lenne, hogy van-e arra lehetőség, hogy a két házrész jogilag szétváljon? Ha erre nincs lehetőség, szét lehet-e választani gazdaságilag (ez részben már megvalósult, pl. víz, villany, takarítás, illetve nem takarítás) egy szerződés alapján? Mik lennének ennek a feltételei? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A közös képviselő köteles minden emailre és levélre válaszolni? 2023. december 13.
kiss.jpgOlyan társasházban élek, ahol a tulajdonosok egy része támogatja a közös képviselőt. SzMSzünk van, de nem tartalmaz semmilyen előírást arra vonatkozóan, hogy a közös képviselőnek át kell-e vennie a postára adott tértivevényes leveleket, vagy ha már átvette, akkor mennyi időn belül kell reagálnia a tulajdonosi megkeresésekre. Mit tehetek? Fordulhatok-e bírósághoz? A keresetlevélben kérhetem-e a bíróságot, hogy kötelezze a közös képviselőt válaszadásra úgy, hogy nincs olyan közgyűlési határozat, ami kötelezné a közös képviselőt választ adni? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

NAV állásfoglalás: a gondnok lakhatást kap a munkájáért cserébe, szabályos ez így? 2023. december 11.
Kerdojelek.jpgOlvasónktól érkezett a levél, melyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állásfoglalása található egy olyan eset kapcsán, amikor is kvázi barterben a társasházi gondnok lakhatást kap a munkájáért cserébe. 

Ki takarítja el a havat? 2023. december 7.
holapatolas.jpgA tél beköszöntével nemcsak a hideg érkezik, hanem a hó eltakarításával kapcsolatos viták is felmelegednek. Számos törvény és rendelet szabályozza ezt a kérdést, amelyek összességében meghatározzák, hogy ki felelős a járdák és utak tisztántartásáért. Ha baleset történik a hó vagy jég miatt, a felelősség a hóeltakarításért vagy a jégmentesítésért felelős személynél vagy szervezetnél van.

Közös ügyfélkapu használat esetén ki a felelős? 2023. december 5.
konyvel.jpgA közös képviselő ügyfélkapuját használja a könyvelő a NAV bejelentésekhez.
Egy nullás bejelentés elmaradása miatt mulasztási bírságot szabott ki a NAV. Milyen felelősség terheli a könyvelőt? Kell-e a könyvelőnek saját ügyfélkapujának és az ott megjelölt email címének lennie és azon ellenőrizni, hogy arra milyen információt kapott? A társasház magánszemély vagy jogi személy? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

THT podcast: Társasházi jogi esetek Dr. Kiss Balázs Károllyal 2023. november 27.
podcast2.pngA THT podcast aktuális epizódjában Szilber Szilvia társasházszakértő Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd úrral beszélget a társasházakban gyakran előforduló jogi esetekről. Szemléletes példákon keresztül tájékozódhat a hallgató a tulajdoni hányadtól eltérő költségviselés lehetőségeiről, a rendes gazdálkodást meghataló felújítások köréről, valamint a társasházi iratok, határozatok erő és szabályozási sorrendjéről is.

Az önkormányzati vagyonkezelő levelet küldött, hogy nem tudja fizetni a közös költséget a lakásai után 2023. november 22.
kbk21.pngVárosunkban sok ingatlan tulajdonosa az önkormányzat. 2023.10.16-i keltezéssel a Városgondnokság küldött egy levelet, melyben az alábbiakról értesíti a közös képviselőket. "A rendelkezésre álló önkormányzati források ez évi keretének kimerültségére tekintettel a folyó évi visszalévő hónapjaiban esedékessé váló társasházi közös költség díját átmenetileg nem áll módunkban kiegyenlíteni annak ellenére, hogy intézményünk minden adott lehetőséget megragadott és kiaknázott annak érdekében, hogy a jelen nem kívánatos helyzetet elkerüljük. Tájékoztatom, hogy a közös költség fedezetére pótigényt jelentettünk be a tulajdonos önkormányzathoz, ám, amíg ezen költségvetési forrást a finanszírozó nem biztosítja, addig részünkről sem kerülhet sor ezen költségek folyósítására." A bérlők megfizetik az üzemeltetési költséget a Városgondnokság felé, sőt már a felújítási alapot is velük fizettetik ki. Mit tehetünk mi közös képviselők abban az esetben, ha a Városgondokság nem fizet? Hogy magyarázzuk ezt meg a többi fizető tulajdonosnak, akiknek jogos a felháborodásuk? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Az történik a társasházban, amit a többségi tulajdonos akar? 2023. november 16.
kozgyules_prezentacio.jpgEgy társasháznak van egy többségi - a teljes házra vetítve 60%-os tulajdoni hányaddal bíró tulajdonosa - aki egyben közös képviselő is. Keresztül szeretne vinni egy olyan közgyűlési határozatot, amely nyilvánvalóan nagyon nem tetszik a kisebbségben lévő többi tulajdonosnak (pl. egy 900%-os közösköltség-emelés a még nem felvásárolt lakások szabadpiaci értékét beszakítandó), ezért összehívja a közgyűlést, amelyre a többi tulajdonos azt bojkottálandó el sem megy. Erre készülve a tőkeerős többségi tulajdonos közös képviselő elhív a közgyűlésre két ügyvédet, megkérve őket jegyzőkönyvvezetőnek és jegyzőkönyv-hitelesítőnek, saját maga és a családtagja pedig lesznek jegyzőkönyv-hitelesítők, mint tulajdonosok, és így megszavazzák a kisebbségben maradt tulajdonosokat nyomorba döntő határozatot. Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen olajozottan működő demokratikus diktatúra ellen tudnak-e jogilag bármit tenni a kisebbségben maradt tulajdonosok? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Kiadhatja-e a közös képviselő a tulajdonosi címlistát a számvizsgálóknak? 2023. november 14.
havas-shaghy-gabor.JPGA GDPR hatálybalépése óta az életünk mindennapjaivá vált az adatvédelem. Ha jobban megfigyeljük, szinte bármilyen szolgáltatót veszünk igénybe, a kapcsolatfelvétel legelső lépése az, hogy hozzájárulunk az adataink kezeléséhez. A gazdasági társaságok mellett a társasházak életében is meghatározó az adatvédelem, de ebben az esetben néhány, közhiteles nyilvántartásból elérhető adaton túl a természetes személyek személyes adatai nem nyilvános információk. Dr. Havas-Sághy Gábor, a THT ingatlan- és infokommunikációs jogi szakértője válaszol a címben feltett kérdésre.

Mi a számvizsgáló bizottság feladata a társasházban? 2023. november 14.
dokumentumok.jpgSaját házamban vagyok közös képviselő, a tulajdonostársak közül két lakó bizalmatlanságát nyilvánította ki személyem ellen, ezért én úgy gondoltam, hogy felkérem az egyiket, hogy legyen számvizsgáló, azaz ellenőrizze le a pénzügyi elszámolásaimat. Természetesen Ő ez vállalta is! Ezért szeretném megkérdezni, hogy pontosan mit kérhetek a számvizsgálónak megválasztott tulajdonos társamtól? A megválasztott számvizsgálónak milyen feladatokat kell ellátni a Társasház tevékenységére vonatkozóan? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A közös képviselő nem mutatja meg a társasház alvállalkozóinak a számláit 2023. november 14.
Szamlakep2.pngTársasházunk közös képviselője a közgyűlések alkalmával minden évben elszámol a kiadás/bevétellel az általa megírt elszámoló dokumentumon. A lakók többszöri kérésere sem hajlandó megmutatni az eredeti számlákat, mellyek az elszámolás valódiságát igazolná. Megsértődik, fenyegetőzik, azzal vádol minket, hogy mi megsértjük a becsületét, ha ragaszkodunk az eredeti számlák megnézéséhez. Számvizsgáló bizottsággal nem rendelkezik a lakóközösség, mert a képviselő elmondása szerint ez nehezíti az ügyek intézését, és a bizottság tagjain felelősség terheli amit senki nem akar vállalni. Kérem segítsen, hogy milyen jogi kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a képviselőnek, és milyen jogi lehetőségünk van nekünk, mint tulajdonosoknak, hogy tudomást szerezzünk a megtörtént munkálatok kiadásairól, díjáről számvizsgáló bizottság felállítása nélkül, és valóban megnehezedik az ügyintézés illetve milyen felelősséggel jár a lakók részéről ha bizottsági tagokká válnak? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Nagy albetét számú társasház működése részközgyűlésekkel 2023. november 10.
Dr.KissBalazsKaroly.jpgAz „Egy helyrajzi szám, három lépcsőház, három közös képviselő" esettel kapcsolatosan vetném fel egy üdülőtelepen lévő társasház helyzetét, ahol több száz albetét van 7 részközgyűlési körzetre felosztva. Az SZMSZ az alábbiak szerint rendelkezik: „A Társasház több, mint 20 épületből áll, ezért a jelen SZMSZ 7 db. részközgyűlési körzetet jelöl ki. A körzetek egyenként is önálló egységet képeznek, önálló SZMSZ-szel, költségvetéssel, ezen belül külön képzett felújítási alappal, közös képviselővel, számvizsgáló bizottsággal és eseti bizottságokkal rendelkezhetnek." Ennek megfelelően mindegyik Társasüdülő külön adószámmal, banki folyószámlával, közös képviselővel, külön gazdálkodással, közgyűléssel működik már 1999 óta társasházként, amikor az alapító okiratot és SZMSZ-t megalkották az akkori tulajdonosok. Ebben a formában törvényesen működünk-e? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

(c) Társasházi Háztartás 2024 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások