THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Továbbra sem foglalkozik rendszerszinten a kormány a lakhatás megfizethetőségével - Bemutatta 2024-es Lakhatási jelentésének utolsó két fejezetét a Habitat for Humanity Magyarország2024. november 27. |
|---|
 Továbbra sincs olyan lakáspolitikai koncepció, amely rendszerszinten foglalkozna a lakhatás megfizethetőségével. A Habitat for Humanity Magyarország idén 13. alkalommal publikálja éves jelentését a lakhatásról. Az utolsó két fejezet bemutatóját november 27-én tartották a Margit krt.-i Habitat Kreatív Központban. A teljes 2024-es jelentés már olvasható a szervezet honlapján.
|
|
A biztonságos és megfelelő minőségű lakhatás a jóllét alapfeltétele, de az ehhez való hozzáférés továbbra sem számít alapjognak Magyarországon. Évről évre nehezebb itthon megfizethető lakhatáshoz jutni: folyamatosan csökken a lakástulajdonhoz és a lakásbérlethez jutás lehetősége, mivel a magas albérletárakat és az EU-s szinten is elszálló lakásárakat nem követi a bruttó átlagbérek és reálbérek emelkedése, az eddigi állami beavatkozások pedig sok esetben inkább az árak növekedését eredményezték. A lakásárak Magyarországon már a 2015-ös árszint 298%-áig emelkedtek - nominális árakon számolva. Bár egész Európában drágultak az ingatlanok ebben az időszakban, sokkal kisebb mértékben, mint Magyarországon (átlagosan 149%-kal).
A lakáspiaci árak, a lakbérek és az átlagkeresetek alakulása (2015=100%) (Forrás: Habitat for Humanity Magyarország) A lakhatás költségeinek biztosítása is a megfizethetőségi problémák része. Ha a háztartások rendelkezésre álló jövedelmük túl nagy - 40% vagy afölötti - hányadát költik lakhatásra, fennáll az eladósodás, lakásvesztés, elszegényedés kockázata. Ma Magyarországon ez a háztartások 13%-át érinti. Minél alacsonyabb a háztartás jövedelme, bevételeinek annál nagyobb hányadát költi lakhatásra - mindegy, hogy lakástulajdonosról vagy bérlőről van szó. A lakásfenntartási költségek jóval magasabbak a piaci alapú lakást bérlők esetében: 42,5% azok aránya, akik bevételeik több mint 40%-át költik lakhatásra. Az albérletárak is tovább emelkedtek idén (országosan átlag 9,6, Budapesten 9,8%-kal). "Bár a kormány 2024. októberben elismerte, hogy szükség van annak támogatására, hogy a megfizethető lakhatás minden társadalmi-gazdasági csoport számára elérhető legyen, továbbra sincs olyan lakáspolitikai koncepció, amely rendszerszinten foglalkozna a lakhatás megfizethetőségével, és az alacsony jövedelmű háztartások hosszú távú önálló lakhatáshoz jutását célozná" - magyarázta el Ámon Katalin, a Közép Európai Egyetem (CEU) PhD-hallgatója, a 2024-es Lakhatási jelentés 4. fejezetének szerzője. További ok az önkormányzati bérlakásszektor alulfinanszírozottsága, az állami támogatás hiánya és ezzel összefüggésben az önkormányzati tulajdonú lakásállomány folyamatos csökkenése. Jóval kevesebben jutnak önkormányzati bérlakáshoz, mint ahány embernek létfontosságú lenne. Az önkormányzati lakásállomány 2023-ban 101 145 lakásból állt (ebből 3043 felújított, 1857 bontandó állapotú). Ennek többszörösére lenne szükség ahhoz, hogy segítse a nehéz helyzetben élőket. Az önkormányzatok mozgásterét is jelentősen befolyásolják a lakásszektor egészére ható ingatlanpiaci folyamatok, pl. az ingatlanárak emelkedése, a befektetési célú ingatlanvásárlás, valamint a rövid távú szálláskiadás. Továbbá a lakásszektor működési kereteinek országos szintű szabályozása és az általános forráshiány is korlátozza a lehetőségeiket. Ennek ellenére a települési önkormányzatoknak kiemelt szerepük van a területükön jelentkező lakhatási problémák megoldásában, mivel ezek erősen helyhez kötöttek. Emellett ők a közhatalom lakosokhoz fizikailag legközelebbi, a helyi viszonyokat legjobb eséllyel ismerő intézményei, akik szintén felelősséggel tartoznak a választópolgáraik felé.
Magas lakhatási költségekkel küzdő, valamint anyagi és szociális deprivációban érintett háztartások aránya 2023 (%) (Forrás: Habitat for Humanity Magyarország) Ahhoz, hogy az önkormányzatok potenciálja kibontakozhasson a lakhatási problémák megoldása terén, elengedhetetlen lenne a szakpolitikai környezet újragondolása: egy átfogó, országos, hosszú távú lakáspolitikai stratégia megalkotása széleskörű társadalmi egyeztetéssel, a lakhatási szegénységi problémák azonosításával, közép- és hosszú távú célok kijelölésével, ehhez a megfelelő intézkedések, intézményrendszer, és források hozzárendelésével, és utóbbiak kiszámítható, közép- és hosszú távon is stabil működtetése, illetve biztosítása. "Egy ilyen új környezetben számos új szereplő is bekapcsolódhatna a lakhatási problémák megoldásába, pl. lakásszövetkezetek, lakásügynökségek, közösségi földalapok, a lakhatási problémák megoldásához pénzügyi hátteret nyújtani képes etikus befektetők, továbbá az önkormányzatok is újragondolhatnák a szerepüket, és a többi szereplőhöz való kapcsolódásukat" - fejtette ki Kőszeghy Lea szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a 2024-es Lakhatási jelentés 3. fejezetének szerzője. A Habitat for Humanity Magyarországról A Habitat for Humanity nemzetközi nonprofit szervezetet 1976-ban alapították az USA-ban, azóta már a világ 70 országában dolgozik azért, hogy minden ember egészséges, megfizethető, méltó otthonban élhessen. Magyarországon, ahol a lakhatási szegénység különböző típusai összesen több mint 3 millió embert érintenek, már 1996 óta működik. A rászorulókat közvetlenül támogató terepi mintaprogramjaikkal és szakpolitikai munkájukkal a lakhatási szegénységben élő embereknek segítenek. A szervezet 2024-es Lakhatási jelentése IDE KATTINTVA érhető el. (Leadfotó: Molnár Zsóka // © Habitat for Humanity Magyarország - balról jobbra: Kőszeghy Lea szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a 3. fejezet szerzője; Illyés Tímea, a Habitat for Humanity Magyarország programigazgatója és Ámon Katalin, a Közép Európai Egyetem (CEU) PhD-hallgatója, a 4. fejezet szerzője) |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A magyar kormány új törvényjavaslattal kísérli meg szabályozni a vidéki ingatlanok felvásárlását annak érdekében, hogy megvédje a helyi közösségeket és értékeiket. A javaslat, amelyet a közelmúltban Navracsics Tibor miniszter ismertetett, az ingatlanok adásvételének szigorítását, az elővásárlási jog kiterjesztését és egyéb korlátozásokat tartalmaz. 
Budapest turizmusa továbbra is növekszik, a város az egyik legkedveltebb európai úti célként vonzza a látogatókat. Azonban a rövid távú lakáskiadás szabályozása szigorúbbá vált, és 2025. január 1-jétől életbe léptek az új előírások, amelyek meghatározzák a magán- és egyéb szálláshelyek működtetésének feltételeit. 
A március 11-ei Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 38/2025. (III. 11.) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása. 
A legtöbb háztartásban kötelező kellék a lakásbiztosítás, azonban ezeket a szerződéseket sokan nem tartják naprakészen. A több évvel ezelőtt megkötött biztosítások sokszor baj esetén nem jelentenének teljes védelmet, és sokszor jóval kedvezőbb feltételekkel is elérhetőek lennének a naprakészebb szolgáltatások. Március 1-jétől azonban mindenkinek lehetősége nyílik idén is megvizsgálnia a jelenlegi lakábiztosítását és kedvezőbb konstrukcióra váltani. 
Horvátországban a 2017-ben bevezetett, APN program névre hallgató államilag támogatott lakáshitelek komoly hatással voltak az ingatlanpiacra. A hitelprogram célja az volt, hogy megkönnyítsék a fiatalok számára az első otthonuk megszerzését, ám hosszútávon épp az ellenkezőjét érték el: az ingatlanárak drasztikusan megugrottak. 
A társasházak közös wellness-részlegeinek fenntartása az elmúlt években egyre nagyobb kihívást jelentett a lakóközösségek számára. A növekvő rezsiköltségek és a karbantartási terhek miatt sok helyen a medencéket leeresztették, a wellness-területek pedig kihasználatlanná váltak. Erre a problémára kínál megoldást a Stilianos Babauszoda, amely ezeket az üresen álló helyiségeket hasznosítva biztosít minőségi babaúszási lehetőséget a családoknak, miközben a társasházak számára is előnyös konstrukciót kínál. A THT interjúja Kis Ildikóval, a Stilianos Babauszoda Franchise üzletfejlesztési vezetőjével. 
Az elmúlt 12 hónap során a gázár megduplázódott, miközben az európai gáztárolók töltöttségi szintje jóval alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. Az irányadó TTF határidős szerződés ára hétfőn 58,75 euróra emelkedett megawattóránként az amszterdami tőzsdén, ami a legmagasabb érték 2023 februárja óta. Az emelkedés hátterében a várható hideg időjárás, a csökkenő tárolói készletek, valamint a folyamatosan magas nagykereskedelmi árak állnak. 
Egy felmérés szerint az ír 25 évesek 62%-a még mindig a szüleivel él. Ennek elsődleges oka az anyagi nehézségek és a lakáspiachoz való hozzáférés. Az Ír Központi Statisztikai Hivatal (CSO) egy célzott felmérése azt is kimutatta, hogy a válaszadók 34%-a nehézségekkel küzd a megélhetés terén, míg több, mint minden huszadik megkérdezett (5%) azt mondta, hogy komoly gondot okoz számára a mindennapi megélhetés biztosítása. 
Belföldi utazás során az idegenforgalmi adóval (azaz az IFA-val) gyakran találkozhatunk, de emellett számos más helyi adófajta is módosult 2025-ben. A változások érintik a vagyoni típusú adókat, például az építmény- és telekadót, valamint a kommunális jellegű adókat, mint a magánszemélyek kommunális adója, a helyi iparűzési adó és a települési adó. Ebben a cikkünkben a helyi adónemek körüli idei változásokat nézzük meg. 
A 2025. február 6-i kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter több témát is érintett, ezek közül a lakhatással kapcsolatban a következő lényeges információk hangzottak el. 
A MOHU közzétette a 2025-ös budapesti lomtalanítás első időpontjait. A korábbi gyakorlattól eltérően mostantól a lomtalanítási dátumokat az FKF helyett a MOHU teszi közzé. Az eddig nyilvánosságra hozott információk szerint a XXI. kerületben (Csepel) és az I. kerületben márciusban kerül sor a lomtalanításra. 
A zenga.hu ingatlankereső oldal adatai szerint a felújított ingatlanok jelentősen magasabb áron értékesíthetők Magyarországon. Egy felújított ház átlagosan 44%-kal, míg egy felújított lakás 32%-kal drágább, mint egy felújítandó állapotú. Azaz, az eladóknak mindenképpen érdemes megfontolniuk az ingatlanjuk felújítását az értékesítés előtt. 
A 2017. évi CLXXXVI. számú, a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló törvény 32. § (2) bekezdése módosította a társasházi törvény 64/A. §-át, ennek értelmében 2025. május 1-jéig kell a közös képviselőknek, intézőbizottsági elnököknek regisztráltatni magukat - társasházanként - az illetékes földhivatalnál, melyet mától az eHÁZ felületén keresztül is kezdeményezhetnek a felhasználók. 
Az ideális otthon megtalálása gyorsan is mehet, de sok esetben hónapokig, vagy akár évekig is eltarthat. Amennyiben hitelből tervezzük a vásárlást, kulcsfontosságú, hogy pontosan tisztában legyünk anyagi lehetőségeinkkel, de nem csak ezért lehet fontos az előminősítés. 
A budapesti ingatlanpiac dinamikus változásokon megy keresztül, és egyre látványosabb a különbség a budai és pesti lakásárak között. Az elmúlt évben tovább nőtt az árolló, így míg Pesten továbbra is elérhetőbbek az ingatlanok, addig Budán egyre drágábbak a négyzetméterárak. 
Az elmúlt időszakban a kormány figyelme is egyre inkább a lakhatási kérdésekre irányul. A megfizethető lakhatás fontossága gyakran kerül előtérbe, különösen a lakásárak és bérleti díjak alakulásával kapcsolatban. Egy, valóban széles rétegek számára elérhető bérlakásrendszer azonban kulcsfontosságú lenne a helyzet javításához, és ebben a tekintetben Bécs rendszere szolgálhat mintául. De hogyan áll most Budapest ezen a téren, és milyen lépésekkel lehetne elindulni? 
A Balatoni Társasházkezelők és Közös Képviselők Egyesülete (BTKE) felhívással fordul a közös képviselőkhöz és érdekképviseleti szervezeteikhez, hogy közösen lépjenek fel a MOHU Zrt. által 2024 decemberében kihirdetett, a társasházakat és lakásszövetkezeteket hátrányosan érintő általános szerződési feltételek (ÁSZF) módosításával szemben. 
Az ukrán ingatlanpiac az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül, különösen a frontvonalak mozgásának köszönhetően. Harkiv városa, amelyet 2022 nyarán sikerült jelentősen felszabadítani az orosz megszállás alól, ismét vonzani kezdte a lakókat és befektetőket. A háborús fenyegetettség ellenére egyre többen térnek vissza, hogy eladják vagy kiadják ingatlanjaikat. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
