THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Továbbra sem foglalkozik rendszerszinten a kormány a lakhatás megfizethetőségével - Bemutatta 2024-es Lakhatási jelentésének utolsó két fejezetét a Habitat for Humanity Magyarország2024. november 27. |
|---|
 Továbbra sincs olyan lakáspolitikai koncepció, amely rendszerszinten foglalkozna a lakhatás megfizethetőségével. A Habitat for Humanity Magyarország idén 13. alkalommal publikálja éves jelentését a lakhatásról. Az utolsó két fejezet bemutatóját november 27-én tartották a Margit krt.-i Habitat Kreatív Központban. A teljes 2024-es jelentés már olvasható a szervezet honlapján.
|
|
A biztonságos és megfelelő minőségű lakhatás a jóllét alapfeltétele, de az ehhez való hozzáférés továbbra sem számít alapjognak Magyarországon. Évről évre nehezebb itthon megfizethető lakhatáshoz jutni: folyamatosan csökken a lakástulajdonhoz és a lakásbérlethez jutás lehetősége, mivel a magas albérletárakat és az EU-s szinten is elszálló lakásárakat nem követi a bruttó átlagbérek és reálbérek emelkedése, az eddigi állami beavatkozások pedig sok esetben inkább az árak növekedését eredményezték. A lakásárak Magyarországon már a 2015-ös árszint 298%-áig emelkedtek - nominális árakon számolva. Bár egész Európában drágultak az ingatlanok ebben az időszakban, sokkal kisebb mértékben, mint Magyarországon (átlagosan 149%-kal).
A lakáspiaci árak, a lakbérek és az átlagkeresetek alakulása (2015=100%) (Forrás: Habitat for Humanity Magyarország) A lakhatás költségeinek biztosítása is a megfizethetőségi problémák része. Ha a háztartások rendelkezésre álló jövedelmük túl nagy - 40% vagy afölötti - hányadát költik lakhatásra, fennáll az eladósodás, lakásvesztés, elszegényedés kockázata. Ma Magyarországon ez a háztartások 13%-át érinti. Minél alacsonyabb a háztartás jövedelme, bevételeinek annál nagyobb hányadát költi lakhatásra - mindegy, hogy lakástulajdonosról vagy bérlőről van szó. A lakásfenntartási költségek jóval magasabbak a piaci alapú lakást bérlők esetében: 42,5% azok aránya, akik bevételeik több mint 40%-át költik lakhatásra. Az albérletárak is tovább emelkedtek idén (országosan átlag 9,6, Budapesten 9,8%-kal). "Bár a kormány 2024. októberben elismerte, hogy szükség van annak támogatására, hogy a megfizethető lakhatás minden társadalmi-gazdasági csoport számára elérhető legyen, továbbra sincs olyan lakáspolitikai koncepció, amely rendszerszinten foglalkozna a lakhatás megfizethetőségével, és az alacsony jövedelmű háztartások hosszú távú önálló lakhatáshoz jutását célozná" - magyarázta el Ámon Katalin, a Közép Európai Egyetem (CEU) PhD-hallgatója, a 2024-es Lakhatási jelentés 4. fejezetének szerzője. További ok az önkormányzati bérlakásszektor alulfinanszírozottsága, az állami támogatás hiánya és ezzel összefüggésben az önkormányzati tulajdonú lakásállomány folyamatos csökkenése. Jóval kevesebben jutnak önkormányzati bérlakáshoz, mint ahány embernek létfontosságú lenne. Az önkormányzati lakásállomány 2023-ban 101 145 lakásból állt (ebből 3043 felújított, 1857 bontandó állapotú). Ennek többszörösére lenne szükség ahhoz, hogy segítse a nehéz helyzetben élőket. Az önkormányzatok mozgásterét is jelentősen befolyásolják a lakásszektor egészére ható ingatlanpiaci folyamatok, pl. az ingatlanárak emelkedése, a befektetési célú ingatlanvásárlás, valamint a rövid távú szálláskiadás. Továbbá a lakásszektor működési kereteinek országos szintű szabályozása és az általános forráshiány is korlátozza a lehetőségeiket. Ennek ellenére a települési önkormányzatoknak kiemelt szerepük van a területükön jelentkező lakhatási problémák megoldásában, mivel ezek erősen helyhez kötöttek. Emellett ők a közhatalom lakosokhoz fizikailag legközelebbi, a helyi viszonyokat legjobb eséllyel ismerő intézményei, akik szintén felelősséggel tartoznak a választópolgáraik felé.
Magas lakhatási költségekkel küzdő, valamint anyagi és szociális deprivációban érintett háztartások aránya 2023 (%) (Forrás: Habitat for Humanity Magyarország) Ahhoz, hogy az önkormányzatok potenciálja kibontakozhasson a lakhatási problémák megoldása terén, elengedhetetlen lenne a szakpolitikai környezet újragondolása: egy átfogó, országos, hosszú távú lakáspolitikai stratégia megalkotása széleskörű társadalmi egyeztetéssel, a lakhatási szegénységi problémák azonosításával, közép- és hosszú távú célok kijelölésével, ehhez a megfelelő intézkedések, intézményrendszer, és források hozzárendelésével, és utóbbiak kiszámítható, közép- és hosszú távon is stabil működtetése, illetve biztosítása. "Egy ilyen új környezetben számos új szereplő is bekapcsolódhatna a lakhatási problémák megoldásába, pl. lakásszövetkezetek, lakásügynökségek, közösségi földalapok, a lakhatási problémák megoldásához pénzügyi hátteret nyújtani képes etikus befektetők, továbbá az önkormányzatok is újragondolhatnák a szerepüket, és a többi szereplőhöz való kapcsolódásukat" - fejtette ki Kőszeghy Lea szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a 2024-es Lakhatási jelentés 3. fejezetének szerzője. A Habitat for Humanity Magyarországról A Habitat for Humanity nemzetközi nonprofit szervezetet 1976-ban alapították az USA-ban, azóta már a világ 70 országában dolgozik azért, hogy minden ember egészséges, megfizethető, méltó otthonban élhessen. Magyarországon, ahol a lakhatási szegénység különböző típusai összesen több mint 3 millió embert érintenek, már 1996 óta működik. A rászorulókat közvetlenül támogató terepi mintaprogramjaikkal és szakpolitikai munkájukkal a lakhatási szegénységben élő embereknek segítenek. A szervezet 2024-es Lakhatási jelentése IDE KATTINTVA érhető el. (Leadfotó: Molnár Zsóka // © Habitat for Humanity Magyarország - balról jobbra: Kőszeghy Lea szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a 3. fejezet szerzője; Illyés Tímea, a Habitat for Humanity Magyarország programigazgatója és Ámon Katalin, a Közép Európai Egyetem (CEU) PhD-hallgatója, a 4. fejezet szerzője) |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Németh Szabolcs, az MT Méréstechnika Kft. cégvezetője előadásában arról tájékoztatott, hogyan működtethetjük 676/2023. és a 677/2023. kormányrendeletekben foglaltakat a távhős, vagy ház központi fűtéses társasházakban szabályosan. 
A teraszok, erkélyek, loggiák felújítása örökös harc. Ha talál is egy jó megoldást az ember, az vagy túl költségesnek bizonyul, esetleg túl sok bontással járna, vagy éppen nem tetszik a lakóknak, és még akkor is bigott módon hidegburkolatot akarnak látni, ha az a küszöb fölé emeli a járószintet, vagy komoly lábazati ázást okozhat. 
Ha nincs egyértelmű határozat a kiépítésről, a lakók gyakran maguk próbálják megoldani a töltést - konnektorral vagy a közös óráról, engedély nélkül. 
A BTKE kezdeményezésére országos hatással járó egyeztetés kezdődött a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. és a társasházkezelői szektor között. A Balaton régióból indult szakmai fellépés eredményeként a társasházakat hátrányosan érintő ÁSZF-módosításokat a szolgáltató visszatartja, amíg a szükséges jogszabályok nem születnek meg. A BTKE az egyeztetések jövőbeli résztvevője marad. 
Szembesítés a falakon belül és pincékben a mindennapokban láthatatlan valósággal! Gyurasits Gergely, az Inpipe Kft. és a strang.hu termékmenedzserének előadása. 
Dén Mátyás András, a THT lapigazgatója és a TSZOE elnökségi tagja előadásában részletesen ismertette a társasházak és ingatlantulajdonosok jelenlegi helyzetét és kihívásait Magyarországon, valamint európai kitekintést is adott. 
A hasznosított tetők koncepciója mindannyiunk számára vonzó elképzelés, függetlenül attól, hogy a legszebb panorámás nagyvárosi terasztetőkről beszélünk, vagy gépészeti tetőként fontos négyzetmétereket nyerünk meg magunknak. Mégis nehezen adjuk rá a fejünket, hogy ilyen megoldásokban gondolkodjunk, félve a meghibásodás és a vele járó felújítás nehézségeitől, vagy akár a karbantartás hétköznapi nyűgjeitől. 
Az okosotthon-technológia már nem csupán futurisztikus extra, hanem egyre inkább a modern lakások alaptartozéka. Az ökoszisztémák ma már nem csak a kényelmet szolgálják, hanem az energiatakarékosságot, biztonságot és hatékonyságot is. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, milyen eszközökkel érdemes elkezdeni az építkezést, milyen rendszerek érhetők el, és hogyan alakítható ki fokozatosan egy értelmesen működő, gazdaságos okosotthon. 
Az otthoni munkavégzés világszerte az utóbbi évek egyik legnagyobb munkaerőpiaci átalakulását hozta el. A 2020-as világjárvány idején kényszerből bevezetett home office megoldások sok munkahelyen végleg megmaradtak, és azóta is egyre többen választják a hibrid vagy teljesen otthoni munkavégzést. Ezzel párhuzamosan felértékelődött a dolgozószoba szerepe, hiszen a korábban „átmeneti megoldásnak" szánt otthoni munkaállomások már sokaknál hosszú távú munkakörnyezetté váltak. 
Társasházi autó töltés esetén ez két kérdés merül fel leggyakrabban a kivitelezés kapcsán. Az Evergy mindkét problémára hatékony megoldást tud nyújtani. 
Az energiatakarékosság és a fenntarthatóság szempontjai egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a háztartások döntéseiben, mivel ezekkel nem csupán a mindennapi kiadásaikat csökkenthetik, hanem hozzájárulhatnak környezetünk megóvásához is. Az Európai Unióban (EU) már 1995 óta kötelező bizonyos termékekre a címkézés, viszont az energiafogyasztás mérséklése érdekében 2021 márciusában megújította az energiahatékonysági címkézési rendszert, hogy a fogyasztók könnyebben átláthassák a termékek valós fogyasztását. 
A magyar kormány új törvényjavaslattal kísérli meg szabályozni a vidéki ingatlanok felvásárlását annak érdekében, hogy megvédje a helyi közösségeket és értékeiket. A javaslat, amelyet a közelmúltban Navracsics Tibor miniszter ismertetett, az ingatlanok adásvételének szigorítását, az elővásárlási jog kiterjesztését és egyéb korlátozásokat tartalmaz. 
Budapest turizmusa továbbra is növekszik, a város az egyik legkedveltebb európai úti célként vonzza a látogatókat. Azonban a rövid távú lakáskiadás szabályozása szigorúbbá vált, és 2025. január 1-jétől életbe léptek az új előírások, amelyek meghatározzák a magán- és egyéb szálláshelyek működtetésének feltételeit. 
A március 11-ei Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 38/2025. (III. 11.) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása. 
A legtöbb háztartásban kötelező kellék a lakásbiztosítás, azonban ezeket a szerződéseket sokan nem tartják naprakészen. A több évvel ezelőtt megkötött biztosítások sokszor baj esetén nem jelentenének teljes védelmet, és sokszor jóval kedvezőbb feltételekkel is elérhetőek lennének a naprakészebb szolgáltatások. Március 1-jétől azonban mindenkinek lehetősége nyílik idén is megvizsgálnia a jelenlegi lakábiztosítását és kedvezőbb konstrukcióra váltani. 
Horvátországban a 2017-ben bevezetett, APN program névre hallgató államilag támogatott lakáshitelek komoly hatással voltak az ingatlanpiacra. A hitelprogram célja az volt, hogy megkönnyítsék a fiatalok számára az első otthonuk megszerzését, ám hosszútávon épp az ellenkezőjét érték el: az ingatlanárak drasztikusan megugrottak. 
A társasházak közös wellness-részlegeinek fenntartása az elmúlt években egyre nagyobb kihívást jelentett a lakóközösségek számára. A növekvő rezsiköltségek és a karbantartási terhek miatt sok helyen a medencéket leeresztették, a wellness-területek pedig kihasználatlanná váltak. Erre a problémára kínál megoldást a Stilianos Babauszoda, amely ezeket az üresen álló helyiségeket hasznosítva biztosít minőségi babaúszási lehetőséget a családoknak, miközben a társasházak számára is előnyös konstrukciót kínál. A THT interjúja Kis Ildikóval, a Stilianos Babauszoda Franchise üzletfejlesztési vezetőjével. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
