THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Tudatosan felkészülni - A home staging, mint értéknövelő stratégia hatásai az ingatlanpiacon2025. július 18. |
|---|
 Az ingatlanpiacon már nem elég csak jelen lenni: kiemelkedni, figyelmet kelteni és meggyőzni kell - lehetőleg az első másodpercben. A „home staging", vagyis az ingatlan értékesítésre való felkészítése erre a szemléletváltásra kínál eszközt. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa előadásában arról beszélt, miért nem csupán párnaigazgatásról, hanem piaci stratégiáról van szó.
|
|
8 148 HUF
Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
Amikor autót hirdetünk, természetesnek tartjuk, hogy kitakarítjuk, polírozzuk, jó benyomást szeretnénk kelteni. Ugyanez az igény mégsem mindig érvényesül az ingatlanok esetében. Az eladók gyakran azzal nyugtatják magukat, hogy „majd a vevő megcsinálja, ahogy neki tetszik", miközben a statisztikák mást mutatnak: a vásárlók 90 százaléka érzelmi alapon dönt, ráadásul több mint 70 százalékuk jó vagy nagyon jó állapotú lakást keres. Az ingatlan tehát nem csupán funkcionális teret, hanem életérzést is kell közvetítenie. A home staging célja pontosan ez: az ingatlan legjobb arcának megmutatása úgy, hogy az a lehető legszélesebb vevői kört szólítsa meg. A hangsúly nem az egyéni ízlésen van, hanem azon, hogy a tér hogyan válik értelmezhetővé, tágasabbá, világosabbá - magyarul: vonzóbbá a potenciális érdeklődők számára. A gyakorlatban ez sokszor a személyesség visszafogását, hibák kijavítását, funkciók kiemelését és a tudatos tálalást jelenti. Piacképes otthon - tudatos stratégiával A home staging fogalma az Egyesült Államokból indult az 1970-es években, mára viszont Magyarországon is jelen van - saját, komplexebb tartalommal. Míg Amerikában inkább a styling dominál, hazánkban piacismerettel és pénzügyi tudatossággal is kiegészül a módszer. A cél nemcsak az eladás vagy kiadás, hanem az, hogy a lehető legjobb áron és a legrövidebb idő alatt történjen meg mindez. A home staging tehát nem azonos a lakberendezéssel. Míg az utóbbi a lakó igényeit és ízlését tükrözi, előbbi vevőközpontú, költséghatékony, befektetésként kezelendő döntéssorozat. Az első lépés mindig a motiváció tisztázása, majd ennek fényében egy alapos piacelemzés következik, ami meghatározza a célcsoportot és a várható megtérülést. A felkészítés mértéke a lehetőségek és célok függvényében terjedhet a minimális térátrendezéstől a teljes esztétikai vagy akár strukturális felújításig. Minden részlet számít: egy jó illat, a megfelelő világítás, az átgondolt bútorozás, a tiszta felületek és az ízléses, de semleges enteriőr olyan hatást keltenek, amely megkönnyíti a vevő érzelmi kötődésének kialakulását. A home staging végeredménye tehát nem csupán egy mutatós lakás, hanem egy stratégiailag pozícionált ingatlanpiaci termék. A lakás szép, de mi van a lépcsőházzal? A lakás felkészítése azonban nem zárulhat le a bejárati ajtónál. A társasház általános állapota legalább akkora hatással van az ingatlan értékére, mint a lakáson belüli megoldások. A home staging tehát indirekten a társasházi közös terekre is kihat: tudatos tulajdonosként érdemes nyomást gyakorolni a közös képviseletre, hogy a környezet is méltó legyen az otthonhoz. Egy rendezett, esztétikus lépcsőház vagy udvar a lakás iránt érdeklődők első benyomását éppúgy meghatározza, mint az, hogy milyen állapotban van a fürdőszoba vagy a nappali. A tudatosság itt is kulcsszó. Egy csöpögő csap, egy működésképtelen redőny vagy egy megkopott festés könnyen több százezer forintos alkualap lehet - miközben ezek javítása néhány tízezer forintból megoldható. Az eladók hajlamosak alábecsülni ezek jelentőségét, miközben a piac szemében ezek az apró hibák bizalmatlanságot és bizonytalanságot keltenek. Az ingatlan „piaci csomagolása" viszont lehetővé teszi, hogy az érték valóban láthatóvá váljon. Több mint dekoráció - értékteremtés felsőfokon A home staging nem pusztán szép lakásokat eredményez, hanem mérhető értéknövekedést is. Egy 3 millió forintos ráfordítással például akár 12 millió forintos áremelkedés is elérhető, ha a felkészítés és az értékesítés stratégiája jól van felépítve. Bérbeadásnál is hasonló hatás érhető el: a kiadási ár megduplázódhat, sőt megtöbbszöröződhet, miközben az ingatlan értéke is tartósan emelkedik. A siker titka az összhangban rejlik: jogilag és műszakilag rendezett állapot, célzott esztétikai felkészítés, professzionális marketing és megfelelő árpozicionálás együttesen eredményeznek jó üzletet. És bár minden elem külön szakértelmet igényel, ma már elérhetők olyan home stagerek, akik projektmenedzseri szerepben végigkísérik az értékesítés vagy kiadás teljes folyamatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett előadása egyértelművé tette: a home staging nem csak a lakást, hanem a lakáspiaci szemléletet is átalakítja. Tudatosabb, átgondoltabb, hatékonyabb eladási és bérbeadási folyamatokat eredményez, amelyek nemcsak a tulajdonosnak kedveznek, hanem összességében a magyar lakásállomány megújulásához is hozzájárulnak. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot". 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár. 
A társasházak működtetésével kapcsolatos feladatok az elmúlt években jelentősen összetettebbé váltak, miközben a lakóközösségek által fizetett közös képviseleti díjak emelkedése sok esetben nem követi a növekvő szakmai, műszaki és adminisztratív terheket. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a THT Társasházi és Ingatlanpiaci szaklap 2026. év eleji felmérése azt vizsgálta, hogyan alakulnak jelenleg a közös képviselői díjak Magyarországon, milyen tényezők befolyásolják meghatározását, valamint hogyan értékelik saját szakmai helyzetüket és munkaterhelésüket a társasházkezeléssel foglalkozó szakemberek. 
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet. 
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
