Az Európai Unió erdőirtásmentességi szabályozásának magyarországi végrehajtásához új kormányrendelet készül. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium november 18-án tette közzé azt a tervezetet, amely az erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz kapcsolódó termékek hatósági felügyeletének részletes szabályait határozná meg.
A szabályozás az Európai Parlament és a Tanács 2023/1115/EU rendeletére, az úgynevezett EUDR-re épül. Ennek célja, hogy meghatározott áruk és termékek csak akkor kerülhessenek az uniós piacra, ha megfelelnek az erdőirtásmentességre és a jogszerű előállításra vonatkozó követelményeknek.
Az érintett alapanyagok között szerepel a fa is, így a változások nem kizárólag az erdőgazdálkodást vagy a fakereskedelmet érintik. Az uniós termékjegyzék alapján több építőipari termék, köztük meghatározott fűrészáruk, forgács- és OSB-lapok, rétegelt lemezek, fa padlóelemek és épületasztalos-szerkezetek is a szabályozás hatálya alá tartozhatnak. A pontos érintettséget a termék vámtarifaszáma és az uniós rendelet melléklete határozza meg.
Elektronikus nyilvántartás és új hatósági ellenőrzések
A magyar rendelettervezet országos illetékességű hatóságként az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság központi szervét jelölné ki az erdőirtásmentes terméklánc felügyeletére.
A hatóság külön információs rendszert működtetne, amely a piaci szereplők nyilvántartása mellett az ellenőrzések módszertanát, eredményeit, a megállapított jogsértéseket és az alkalmazott szankciókat is tartalmazná.
A tervezet alapján a releváns fatermékek előállításával, feldolgozásával, tárolásával, szállításával vagy forgalmazásával foglalkozó szereplőknek meghatározott adatokat kellene elektronikus úton bejelenteniük a tevékenység megkezdése előtt.
A hatóság a bejelentés alapján technikai azonosítószámot adna ki, amelyet nyolc napon belül küldene meg az érintett vállalkozásnak.
A már nyilvántartásba vett gazdasági szereplők esetében a tervezet átmeneti szabályt is tartalmaz: a jelenlegi faanyag-kereskedelmi láncban használt technikai azonosító az új rendszerben is megfelelőnek minősülne.
Az ellenőrzési jogosultságok széles körűek lennének. A hatóság megvizsgálhatná a kereskedelmi dokumentációt, ellenőrizhetné a szállítmányokat, mintát vehetne, és a termék eredetének igazolásához adatokat kérhetne.
A tervezet lehetővé tenné a közúti szállítások ellenőrzését is, szükség esetén a rendőrséggel, a NAV-val vagy a közlekedési hatósággal együttműködve.
Külön figyelmet kapna a szállítójegyek, az eredetigazoló dokumentumok és a terméklánc-nyilvántartások összhangja.
Akár 15 millió forintos bírság is kiszabható lenne
A rendelettervezet részletes bírságtételeket is tartalmaz. A jogsértés jellegétől függően az egyes bírságok alsó határa 100 ezer forint, felső határuk pedig többmilliós összeg lehetne.
A legsúlyosabb, meghatározott szabályszegéseknél a tervezet 15 millió forintos felső határt állapít meg. Más esetekben 4 millió, 5 millió, 7,5 millió, 8 millió vagy 10 millió forint lehetne a felső határ.
A bírság mértékének meghatározásánál többek között az érintett áru mennyiségét, értékét, az esetlegesen okozott környezeti kárt, valamint a jogsértő vállalkozás gazdasági súlyát kellene figyelembe venni.
A tervezet bizonyos körülményeket kifejezetten súlyos jogsértésként kezelne. Ilyen lehetne például a hiányzó nyomonkövethetőség, az ismételt szabályszegés vagy az ötmillió forintot meghaladó nettó értékű érintett termék jogellenes kezelése.
Az ellenőrző hatóság ideiglenes intézkedésként akár a termék forgalmazásának megtiltását, zárolását vagy a már forgalomba hozott áru visszavonását is elrendelhetné. A tervezet egyes korlátozó intézkedéseknél legfeljebb 90 napos időtartamot határoz meg.
A társasházi felújításoknál is fontos lehet a faanyagok eredete
Bár az új szabályozás elsődlegesen az erdőirtásmentes terméklánc piaci szereplőire irányul, az építőipari beszállítói rendszeren keresztül a társasházak működésére is közvetett hatása lehet.
Egy társasházi nyílászárócsere, tetőfelújítás, lépcsőházi burkolatcsere vagy más építési beruházás során felhasznált faanyag több gazdasági szereplőn keresztül juthat el a kivitelezőhöz.
Az érintett termékek esetében a gyártóknak, kereskedőknek és más kötelezett piaci szereplőknek biztosítaniuk kell a származásra és a terméklánc nyomonkövethetőségére vonatkozó követelmények teljesítését.
A tervezet szerint a fatermékekről a tevékenységi helyekre lebontott, naprakész nyilvántartást kellene vezetni. A dokumentumok és a valós készletek egyezőségét a hatóság helyszíni vizsgálatokkal is ellenőrizhetné.
Ez a gyakorlatban növelheti a beszállítói dokumentáció jelentőségét. Az érintett termékeknél az eredetigazolás és az adatszolgáltatás a kereskedelmi folyamatok megszokott részévé válhat.
A társasházak számára ugyanakkor fontos különbség, hogy az építőanyagok beszerzése önmagában nem teszi a lakóközösséget az EUDR szerinti bejelentésre kötelezett faanyag-kereskedővé. Az érintettséget a tényleges gazdasági tevékenység, az adott termék és a szabályozásban meghatározott szerepkör alapján kell megállapítani.
December végén indulhat az új rendszer
A tervezet főszabály szerint 2026. december 30-i hatálybalépést tartalmaz, de egyes rendelkezések eltérő időpontban lépnének hatályba.
Az országos hatósági kijelölés tervezett hatálybalépése 2027. január 1., bizonyos szankciós rendelkezéseké pedig a kihirdetést követő tizenhatodik nap.
Külön átmeneti szabályok vonatkoznának a 2023. június 29. előtt előállított fatermékekre, valamint a korábbi faanyag-kereskedelmi szabályozás és az új EUDR-rendszer közötti átállásra.
A szabályozás tehát nem pusztán új adminisztrációs feladatokat jelentene: a faipari és építőanyag-kereskedelmi ágazat hatósági ellenőrzési rendszerének szélesebb átalakítását készíti elő.
A rendelettervezet jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll. A minisztérium 2026. november 26-ig fogadja az észrevételeket.
Az építőipari faanyagok forgalmazóinak, gyártóinak és importőreinek ezért indokolt lehet megvizsgálniuk, hogy a tervezett szabályok milyen változtatásokat tennének szükségessé a nyilvántartási, származásigazolási és beszállítói folyamataikban.
A végleges követelményeket azonban csak a kihirdetett magyar jogszabály és a közvetlenül alkalmazandó uniós rendelkezések együttes vizsgálata alapján lehet megállapítani.
Források
- Kormányzati társadalmi egyeztetés – 2026. november 18.
- A teljes 11 oldalas magyar rendelettervezet
- Az Európai Unió 2023/1115/EU EUDR-rendelete
- Az EU 2026/2102 rendelete az érintett termékek jegyzékéről
Címkék: EUDR, faanyag, építőanyag, jogszabálytervezet, felújítás





























