Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Új időszak kezdődik a fővárosi kéményseprésben Interjúnk Leikauf Tiborral, a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnökével 2021. február 1.
Alig pár hete, hogy kiderült, hogy 2021. májusától a katasztrófavédelemhez kerül a fővárosban található társasházi kémények karbantartása, ami új helyzetbe hozza a kéményseprő vállalkozásokat. Az ingyenes szolgáltatás mellett ezentúl a katasztrófavédelem nemcsak, hogy bírságolhat, hanem adatokat is kikérhet a ház tulajdonosairól.
109 480 HUF THS GDPR-3 adattároló iratszekrény Érdekel →
„A Fővárosi Közgyűlés 2020. december 18-án 1676/2020.(XII.18.) Fővárosi Közgyűlési határozatában döntött arról, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata és a FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprő-ipari Nonprofit Kft. között meglévő közszolgáltatási szerződés hatályát 2024. március 31-ről 2021. április 30-ra módosítja. Ennek értelmében a közszolgáltatás ellátását a FŐKÉTÜSZ 2021. április 30-ig végzi." - jelenik meg a FÖKÉTÜSZ honlapján a tájékoztató szöveg. A változások kéményseprési szolgáltatásokat érintő hatásairól kérdeztük Leikauf Tibort a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének (MOKÉSZ) elnökét. THT: A lakosság számára milyen változásokkal jár az új helyzet? Eddig a fővárosban a közszolgáltató kizárólagosan a FÖKÉTÜSZ volt a lakossági és a közületi szektor számára is. Ez szűnik most meg május elsejével. A lakossági szolgáltatást átveszi a Katasztrófavédelem erre kialakított szervezete a BM OKF Gazdasági Ellátó Központ, ami 2016. júliusában jött létre. A lakossági területen 2018. január 1-től már csak a társasházak vannak kötelezve a szolgáltatás tűrésére/igénybevételére, a családi házas lakossági ügyfeleknél ez a kötelezés ezzel egyidőben. Viszont, ha a családi házban lakó ügyfél a jogszabályban előírt módon és gyakorisággal megrendeli az ellenőrzést vagy szükség esetén a tisztítást akkor az, számára ingyenes. A társasházakban lakó lakossági ügyfelek részére is ingyen jár ez a szolgáltatás, viszont nekik nem kell megrendelni, mert a kijelölt kéményseprő-ipari szerv, ami májustól a fővárosban is a BM OKF GEK Kéményseprő-ipari igazgatóhelyettesi szervezet lesz, kiértesíti őket és sormunka keretében biztosítja a szolgáltatást. THT: A gazdálkodó szervezeteket, melyek a THT érdeklődési körében a társasházi lakásokba székhellyel, telephellyel bejelentett Kft-k, Bt-k, egyesületek, alapítványok, stb. hogyan érinti mindez? - Az ő esetükben a kéményseprő-ipari szervnek tájékoztatni kell az ügyfelet arról, hogy függetlenül attól, hogy társasházban van, fizetős ügyfél lesz és a rá eső kéményellenőrzési, tisztítási díjról a kéményseprő-ipari szervnek értesítenie kell az önkormányzatot. Ezután az önkormányzatnak kell adó formájában beszedni a díjat a vállalkozóktól. Ez az önkormányzat bevétele lesz. A közületi munkák tehát - ahogy az országban szinte mindenütt - Budapesten is kikerülnek a szabadpiacra. A közületi szereplőknek törvény írja elő, hogy ezt a munkát meg kell rendelniük a jogszabályban előírt gyakoriságnak megfelelően azoktól a szolgáltatóktól, akik az adott megyékben be vannak, illetve a főváros területén május elsejétől be lesznek jelentkezve a Katasztrófavédelemnél. A budapesti piac megnyílását valószínűleg tömegesen használják majd ki a cégek. Pest megyére ismereteim szerint jelenleg 17 cég van bejelentkezve, így nagy valószínűséggel ők a fővárosba is regisztrálják magukat. Ehhez hozzávehetjük a jelenlegi FÖKÉTÜSZ állomány arra alkalmas dolgozóinak újonnan alakuló vállalkozásait is. A magam részéről 30 körüli cégre számítok, akiktől a közületek megrendelhetik a számukra kötelezően előírt szolgáltatásokat. Ezeknek a cégeknek jogszabályi kötelezettségük, hogy honlapjukon feltüntessék vállalási áraikat, ami segíti a megrendelők eligazodását az ajánlatok között. Szakmai szervezet vezetőjeként bízom abban, hogy meglesz a megfelelő létszám és költségvetés a Gazdasági Ellátó Központnál és a hatalmas plusz feladat ellenére is zökkenőmentesen fogják tudni folytatni az ellenőrzéseket, amiket a FÖKÉTÜSZ az év első negyedévében el is kezdett a társasházaknál. A szakmai tudás biztosan rendelkezésre áll, mert olyan kollégák viszik tovább a munkát, akik évtizedes tapasztalattal rendelkeznek. THT: A Katasztrófavédelem vagy a kéményseprő-ipari vállalkozások hogyan találnak rá a „céges lakásokra"? - Le kell kérniük a megfelelő nyilvántartást THT: Kitől kell lekérni az adatokat? - A Katasztrófavédelem a Földhivataltól kéri le a társasházként nyilvántartott épületek listáját. Ha ehhez megvan a cégek székhelyeit, telephelyeit tartalmazó lista is, akkor ebből a kettőből már kijön, hogy hol ingyenes és hol fizetős a szolgáltatás. Nekünk szakcégeknek szintén legális lehetőségeink vannak az adatok beszerzésére és ezekkel élnünk is kell, hiszen hiába várunk arra, hogy a cégek kopogtatnak nálunk, hogy elvégeztessék a munkát. Ők nem foglalkoznak ezzel, mert nem követik a jogszabályi változásokat, ráadásul megszokták, hogy a kéményseprő korábban automatikusan bejelentkezett náluk. Nincs hiányérzetük, hogy ez már évek óta elmarad, de azt sem érzékelik, hogy ezzel magukat és a környezetüket is bajba sodorhatják. A törvény már több mint öt éve megjelent, a cégvezetők jó része viszont a mai napig rácsodálkozik, ha megtudja tőlünk, hogy ez számukra kötelezettség. A kéményseprő szolgáltatók megvásárolják a nyilvántartásokat, melyek egyébként nyilvánosak - tehát GDPR szempontból tiszták. Az ilyen és hasonló adatok legyűjtésével foglalkozó cégektől tudjuk ezeket beszerezni, ahol kérésre aktualizálják is az adatokat, amit mi nem tudnánk elvégezni. Egy ilyen címlista alapján keressük fel a cégeket, hogy jelezzük, minket is választhatnak, ha megfelelünk számukra. THT: Közös képviselők jelezték felénk, hogy sok megkeresést kapnak arra vonatkozóan, hogy adják meg a házaikban működő cégek által érintett ingatlanok címét. Jogos ez? - Ha elolvassuk a „2015. évi CCXI. törvényt, a kéményseprő-ipari tevékenységről" illetve az ennek végrehajtására kiadott 99/2016. (V. 13.) Korm. rendeletet valamint a mindezeket aprópénzre váltó 21/2016. (VI. 9.) BM rendeletet, akkor kiderül, hogy közös képviselőktől, lakásszövetkezeti elnököktől valóban jogosan kérhetnek ilyen adatokat a kéményseprők. El tudom fogadni, hogy ennek nem örülnek és nem is szívesen töltenek időt azzal, hogy ezeket az információkat átadják, de valóban van a kérésnek jogszabállyal alátámasztható alapja. Ide tartozik még, hogy sokan úgy gondolják, ha szüneteltetik a vállalkozásukat, akkor mentesülnek a kéménysepréssel kapcsolatos díjfizetési kötelezettség alól. Amíg azonban a cégbíróságon be van jelentve egy adott cím, addig ott díjfizetési kötelezettség is keletkezik. THT: Mi a helyzet a tartalék kéménnyel, amiről gyakran állítják, hogy mindenképpen lennie kell? - Sajnos a tartalékfűtési kötelezettség már nem előírás, de célszerű a fokozott biztonság érdekében a már meglévő tartalékkéményeket fenntartani. Először is az említett törvény alapján különböztessük meg a kéményeket, égéstermék-elvezetőket: használatban lévő égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelyre tüzelőberendezés csatlakozik; használaton kívüli égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelynek összes nyílását befalazták vagy nem éghető anyaggal tömören, vagy egyéb nem oldható szerelési technológiával (kötéssel) lezárták, valamint a lezárás megfelelőségét a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató által kiállított dokumentum igazol; tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amely a tartalékfűtés célját szolgálja, üzemképes állapotban van, de nincs rácsatlakoztatva tüzelőberendezés A 21/2016-os Belügyminisztériumi rendelet értelmében: a tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető állékonyságát - a használatbavételre tekintet nélkül - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt gyakorisággal az ugyanazon ingatlanban található, használatban lévő égéstermék-elvezetővel kapcsolatos sormunka során ellenőrizni kell. Tehát előfordulhat, hogy bizonyos tartalékkéményeket évente, másokat kétévente, egyeseket pedig sosem ellenőriz a kéményseprő. Közületi körben a kéményseprő-ipari cégek többsége számon tartja a tartalék kémény státuszát, mert azok többnyire gyorsabban amortizálódhatnak, mit a használatban lévők. Télen ugyanis az időjárási hatások rombolóbbak, mint azoknál, amelyek a fűtés miatt nem fagynak le. Bár nem társasházi téma, de itt szeretném felhívni a lakossági körbe tartozó családi házak tulajdonosainak figyelmét arra, hogy számukra ugyan az előírt gyakoriságnak megfelelően ingyenes a kéményseprés, de nekik kell kérniük a szolgáltatást. Mivel eddig maguktól mentek a kéményseprők, nem tudatosult a családi ház tulajdonosokban, hogy a megrendelés feladata már rájuk hárul. Ezzel egészen addig nincs is gond, amíg be nem következik egy tűzeset vagy egyéb káresemény a karbantartás hiánya miatt. Ebben az esetben a jelentős veszteségek mellett dupla csapás, hogy a biztosítók már meg is kaphatták a felmentést a kár megtérítése alól, hiszen a tulajdonos nem végezte el a gondos gazdától elvárható feladatát, azaz a kéményseprő-ipari szolgáltatás megrendelését. Mint ahogy a nyitva hagyott lakásból ellopott értéktárgyak esetén is nehéz érvelni a kártérítés jogossága mellett. A témával kapcsolatos további információk, rendeletek a THT letöltés oldalán találhatók: https://www.tht.hu/index.php?mid=documentsdownload

Új időszak kezdődik a fővárosi kéményseprésben
Interjúnk Leikauf Tiborral, a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnökével

2021. február 1.

Alig pár hete, hogy kiderült, hogy 2021. májusától a katasztrófavédelemhez kerül a fővárosban található társasházi kémények karbantartása, ami új helyzetbe hozza a kéményseprő vállalkozásokat. Az ingyenes szolgáltatás mellett ezentúl a katasztrófavédelem nemcsak, hogy bírságolhat, hanem adatokat is kikérhet a ház tulajdonosairól.

109 480 HUF

THS GDPR-3 adattároló iratszekrény

Érdekel →

„A Fővárosi Közgyűlés 2020. december 18-án 1676/2020.(XII.18.) Fővárosi Közgyűlési határozatában döntött arról, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata és a FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprő-ipari Nonprofit Kft. között meglévő közszolgáltatási szerződés hatályát 2024. március 31-ről 2021. április 30-ra módosítja. Ennek értelmében a közszolgáltatás ellátását a FŐKÉTÜSZ 2021. április 30-ig végzi." - jelenik meg a FÖKÉTÜSZ honlapján a tájékoztató szöveg. A változások kéményseprési szolgáltatásokat érintő hatásairól kérdeztük Leikauf Tibort a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének (MOKÉSZ) elnökét.

THT: A lakosság számára milyen változásokkal jár az új helyzet?

Eddig a fővárosban a közszolgáltató kizárólagosan a FÖKÉTÜSZ volt a lakossági és a közületi szektor számára is. Ez szűnik most meg május elsejével. A lakossági szolgáltatást átveszi a Katasztrófavédelem erre kialakított szervezete a BM OKF Gazdasági Ellátó Központ, ami 2016. júliusában jött létre.

A lakossági területen 2018. január 1-től már csak a társasházak vannak kötelezve a szolgáltatás tűrésére/igénybevételére, a családi házas lakossági ügyfeleknél ez a kötelezés ezzel egyidőben. Viszont, ha a családi házban lakó ügyfél a jogszabályban előírt módon és gyakorisággal megrendeli az ellenőrzést vagy szükség esetén a tisztítást akkor az, számára ingyenes.
A társasházakban lakó lakossági ügyfelek részére is ingyen jár ez a szolgáltatás, viszont nekik nem kell megrendelni, mert a kijelölt kéményseprő-ipari szerv, ami májustól a fővárosban is a BM OKF GEK Kéményseprő-ipari igazgatóhelyettesi szervezet lesz, kiértesíti őket és sormunka keretében biztosítja a szolgáltatást.

THT: A gazdálkodó szervezeteket, melyek a THT érdeklődési körében a társasházi lakásokba székhellyel, telephellyel bejelentett Kft-k, Bt-k, egyesületek, alapítványok, stb. hogyan érinti mindez?

- Az ő esetükben a kéményseprő-ipari szervnek tájékoztatni kell az ügyfelet arról, hogy függetlenül attól, hogy társasházban van, fizetős ügyfél lesz és a rá eső kéményellenőrzési, tisztítási díjról a kéményseprő-ipari szervnek értesítenie kell az önkormányzatot. Ezután az önkormányzatnak kell adó formájában beszedni a díjat a vállalkozóktól. Ez az önkormányzat bevétele lesz.

A közületi munkák tehát - ahogy az országban szinte mindenütt - Budapesten is kikerülnek a szabadpiacra. A közületi szereplőknek törvény írja elő, hogy ezt a munkát meg kell rendelniük a jogszabályban előírt gyakoriságnak megfelelően azoktól a szolgáltatóktól, akik az adott megyékben be vannak, illetve a főváros területén május elsejétől be lesznek jelentkezve a Katasztrófavédelemnél.

A budapesti piac megnyílását valószínűleg tömegesen használják majd ki a cégek. Pest megyére ismereteim szerint jelenleg 17 cég van bejelentkezve, így nagy valószínűséggel ők a fővárosba is regisztrálják magukat. Ehhez hozzávehetjük a jelenlegi FÖKÉTÜSZ állomány arra alkalmas dolgozóinak újonnan alakuló vállalkozásait is.
A magam részéről 30 körüli cégre számítok, akiktől a közületek megrendelhetik a számukra kötelezően előírt szolgáltatásokat. Ezeknek a cégeknek jogszabályi kötelezettségük, hogy honlapjukon feltüntessék vállalási áraikat, ami segíti a megrendelők eligazodását az ajánlatok között.

Szakmai szervezet vezetőjeként bízom abban, hogy meglesz a megfelelő létszám és költségvetés a Gazdasági Ellátó Központnál és a hatalmas plusz feladat ellenére is zökkenőmentesen fogják tudni folytatni az ellenőrzéseket, amiket a FÖKÉTÜSZ az év első negyedévében el is kezdett a társasházaknál. A szakmai tudás biztosan rendelkezésre áll, mert olyan kollégák viszik tovább a munkát, akik évtizedes tapasztalattal rendelkeznek.

THT: A Katasztrófavédelem vagy a kéményseprő-ipari vállalkozások hogyan találnak rá a „céges lakásokra"?

- Le kell kérniük a megfelelő nyilvántartást

THT: Kitől kell lekérni az adatokat?

- A Katasztrófavédelem a Földhivataltól kéri le a társasházként nyilvántartott épületek listáját. Ha ehhez megvan a cégek székhelyeit, telephelyeit tartalmazó lista is, akkor ebből a kettőből már kijön, hogy hol ingyenes és hol fizetős a szolgáltatás.

Nekünk szakcégeknek szintén legális lehetőségeink vannak az adatok beszerzésére és ezekkel élnünk is kell, hiszen hiába várunk arra, hogy a cégek kopogtatnak nálunk, hogy elvégeztessék a munkát.
Ők nem foglalkoznak ezzel, mert nem követik a jogszabályi változásokat, ráadásul megszokták, hogy a kéményseprő korábban automatikusan bejelentkezett náluk. Nincs hiányérzetük, hogy ez már évek óta elmarad, de azt sem érzékelik, hogy ezzel magukat és a környezetüket is bajba sodorhatják.
A törvény már több mint öt éve megjelent, a cégvezetők jó része viszont a mai napig rácsodálkozik, ha megtudja tőlünk, hogy ez számukra kötelezettség.

A kéményseprő szolgáltatók megvásárolják a nyilvántartásokat, melyek egyébként nyilvánosak - tehát GDPR szempontból tiszták. Az ilyen és hasonló adatok legyűjtésével foglalkozó cégektől tudjuk ezeket beszerezni, ahol kérésre aktualizálják is az adatokat, amit mi nem tudnánk elvégezni. Egy ilyen címlista alapján keressük fel a cégeket, hogy jelezzük, minket is választhatnak, ha megfelelünk számukra.

THT: Közös képviselők jelezték felénk, hogy sok megkeresést kapnak arra vonatkozóan, hogy adják meg a házaikban működő cégek által érintett ingatlanok címét. Jogos ez?

- Ha elolvassuk a „2015. évi CCXI. törvényt, a kéményseprő-ipari tevékenységről" illetve az ennek végrehajtására kiadott 99/2016. (V. 13.) Korm. rendeletet valamint a mindezeket aprópénzre váltó 21/2016. (VI. 9.) BM rendeletet, akkor kiderül, hogy közös képviselőktől, lakásszövetkezeti elnököktől valóban jogosan kérhetnek ilyen adatokat a kéményseprők.

El tudom fogadni, hogy ennek nem örülnek és nem is szívesen töltenek időt azzal, hogy ezeket az információkat átadják, de valóban van a kérésnek jogszabállyal alátámasztható alapja.
Ide tartozik még, hogy sokan úgy gondolják, ha szüneteltetik a vállalkozásukat, akkor mentesülnek a kéménysepréssel kapcsolatos díjfizetési kötelezettség alól. Amíg azonban a cégbíróságon be van jelentve egy adott cím, addig ott díjfizetési kötelezettség is keletkezik.

THT: Mi a helyzet a tartalék kéménnyel, amiről gyakran állítják, hogy mindenképpen lennie kell?

- Sajnos a tartalékfűtési kötelezettség már nem előírás, de célszerű a fokozott biztonság érdekében a már meglévő tartalékkéményeket fenntartani.

Először is az említett törvény alapján különböztessük meg a kéményeket, égéstermék-elvezetőket:

használatban lévő égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelyre tüzelőberendezés csatlakozik;
használaton kívüli égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelynek összes nyílását befalazták vagy nem éghető anyaggal tömören, vagy egyéb nem oldható szerelési technológiával (kötéssel) lezárták, valamint a lezárás megfelelőségét a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató által kiállított dokumentum igazol;
tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amely a tartalékfűtés célját szolgálja, üzemképes állapotban van, de nincs rácsatlakoztatva tüzelőberendezés

A 21/2016-os Belügyminisztériumi rendelet értelmében: a tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető állékonyságát - a használatbavételre tekintet nélkül - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt gyakorisággal az ugyanazon ingatlanban található, használatban lévő égéstermék-elvezetővel kapcsolatos sormunka során ellenőrizni kell.

Tehát előfordulhat, hogy bizonyos tartalékkéményeket évente, másokat kétévente, egyeseket pedig sosem ellenőriz a kéményseprő.

Közületi körben a kéményseprő-ipari cégek többsége számon tartja a tartalék kémény státuszát, mert azok többnyire gyorsabban amortizálódhatnak, mit a használatban lévők. Télen ugyanis az időjárási hatások rombolóbbak, mint azoknál, amelyek a fűtés miatt nem fagynak le.

Bár nem társasházi téma, de itt szeretném felhívni a lakossági körbe tartozó családi házak tulajdonosainak figyelmét arra, hogy számukra ugyan az előírt gyakoriságnak megfelelően ingyenes a kéményseprés, de nekik kell kérniük a szolgáltatást. Mivel eddig maguktól mentek a kéményseprők, nem tudatosult a családi ház tulajdonosokban, hogy a megrendelés feladata már rájuk hárul. Ezzel egészen addig nincs is gond, amíg be nem következik egy tűzeset vagy egyéb káresemény a karbantartás hiánya miatt. Ebben az esetben a jelentős veszteségek mellett dupla csapás, hogy a biztosítók már meg is kaphatták a felmentést a kár megtérítése alól, hiszen a tulajdonos nem végezte el a gondos gazdától elvárható feladatát, azaz a kéményseprő-ipari szolgáltatás megrendelését. Mint ahogy a nyitva hagyott lakásból ellopott értéktárgyak esetén is nehéz érvelni a kártérítés jogossága mellett.

A témával kapcsolatos további információk, rendeletek a THT letöltés oldalán találhatók: https://www.tht.hu/index.php?mid=documentsdownload

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

2 781 HUF

Biztonsági utánvilágító jelzés - emeletjelző/szintjelző/irányjelző biztonsági tábla

Érdekel →

További híreink

Energiaközösség társasházban: szabályok, tapasztalatok, akadályok 2025. november 5.
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.

„Városunk infrastruktúrája túlterhelt” – önazonosság-védelmi tervezet kerül tárgyalásra Törökbálinton 2025. november 5.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.

Garanciális igények hatékony jogi érvényesítése magánlakásoknál és társasházi tulajdonba tartozó épületrészeknél 2025. november 4.
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben.


A tulajdon múltja és a lakhatás jövője – Nemzetközi Ingatlannap Belgrádban 2025. november 4.
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.

Ahol beszélgetnek, ott felújítanak – társasházi mintaprojekt tanulságai 2025. november 3.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.

Zártkerti ingatlanok átminősítése – fontos változások az ingatlan-nyilvántartásban 2025. november 3.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.


Folytatódik az Otthon Start finomhangolása 2025. november 3.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.

Kötelező a villamos hálózat felülvizsgálatáról gondoskodni ingatlanügyletek során 2025. október 31.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.

Középosztály, idősek, elöregedő házak – hogyan reagálhat az uniós politika? 2025. október 31.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.

Budapest XVI. kerületében is korlátozni fogják, hogy ki létesíthet lakcímet 2025. október 29.
A helyi önazonosság védelméről szóló új rendelet alapján 2026. január 1-től nem létesíthet bárki lakcímet a XVI. kerületben. Azok számára tiltja meg az állandó vagy ideiglenes lakcím bejelentését, akik olyan ingatlanban kívánnak beköltözni, amelyre településképi kötelezés vonatkozik, vagy amelynek rendeltetése nem lakóingatlan.

Ingyenes online tulajdoni lap-hozzáférést a társasházaknak! 2025. október 29.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.

Megjelent a THT októberi száma 2025. október 28.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?

Várakoznak a lakástulajdonosok a felújításokkal – beszámoló az egyablakos tanácsadók találkozójáról 2025. október 28.
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.

Otthontámogatás a közszférában – idén kell előkészíteni a kérelmeket 2025. október 28.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.

Túszul ejtett társasházi adatok: mire figyeljünk a társasházi szoftver választásánál? 2025. október 27.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?

Otthon Start: tovább bővül a FIX 3%-os hitelprogram és kiemelt státuszt kaphatnak a programban résztvevő lakásépítések 2025. október 22.
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.

„Szétfolyt” városok, elfeledett vidékek, lakáspolitikai tévutak 2025. október 22.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.

Meghívó: november 13-án bemutatkozik az eHÁZ feladatkezelő kiegészítő szolgáltatása 2025. október 21.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek. A program délelőtt az eHÁZ rendszer részletes bemutatásával indul, amelyet Gosuly Jolán, az eHÁZ.hu kiemelt ügyfélkapcsolati munkatársa tart. A délutáni szekcióban Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. képviseletében ismerteti a TSH Manager feladatkezelő rendszer működését és az eHÁZ-hoz kapcsolódó integrációs lehetőségeket.

Lakónévsor a lépcsőházban – segíti vagy sérti a jogokat? 2025. október 21.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.

Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete: új név és kibővült szolgáltatások 2025. október 20.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.