Az új társasházi építményi jog lehetővé teszi, hogy már az építkezés során bejegyezhessenek olyan jogot az ingatlan-nyilvántartásba, amely védi a vevő befizetését és biztosítja a hitelezők követeléseit.
A jog csak akkor alapítható, ha a társasház előzetes alapítását bejegyezték. Az alapító okiratot a hatóság vizsgálja, és csak megfelelő dokumentáció mellett engedélyezi a bejegyzést.
A vevő az adásvételi szerződésben vagy külön szerződésben alapíthatja a jogot, amely csőd vagy végrehajtás esetén is védelmet ad a befizetett vételár erejéig.
Az építményi jog átruházható, haláleset esetén pedig örökölhető. A beruházó köteles a befizetett összeget visszafizetni, ha a jog megszűnik.
A társasházi építményi jog záloggal is megterhelhető, ehhez elidegenítési és terhelési tilalom kapcsolódik. Ha a lakás elkészül és a tulajdonjogot bejegyzik, a jog megszűnik, helyébe a jelzálog lép.
Az ingatlan-nyilvántartásban változnak a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog szabályai: a bejegyzés legfeljebb hat hónapra függesztheti fel más kérelmek elbírálását. Ilyen vevői jog csak akkor alapítható, ha a társasház előzetes alapítása még nem történt meg.
A közjegyzői szabályok is módosulnak: a társasházi építményi joghoz kapcsolódó hitelek és szerződések csak egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat formájában rögzíthetők közokiratban, a minisztérium által meghatározott minták alapján.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét érintő változás, hogy az átalányadózó vállalkozók és őstermelők bevételeinek csak felét kell jövedelemként számolni a hiteligényléskor, így könnyebben juthatnak kölcsönhöz.
A törvényjavaslat nagy része a kihirdetést követő napon lépne hatályba, a társasházi építményi jog részletes szabályai azonban csak 2026 februárjától alkalmazhatók.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet a Kormány hivatalos oldalán olvasható, a véleményeket október 11-ig várják.
