A Magyar Közlöny november 13-i számában kihirdették a pénzmosás megelőzését és egyes zártkörű tőkealapokat érintő szabályozási területek módosításáról szóló 2026. évi LXVIII. törvényt.
A jogszabály a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló 2017. évi LIII. törvény több rendelkezését módosítja, miközben a tényleges tulajdonosi adatok nyilvántartásának szabályait is pontosítja.
A törvény egyik lényeges eleme az üzleti kockázatok előzetes értékelésére vonatkozó kötelezettség kifejezett megerősítése. Az érintett szolgáltatóknak új termék, szolgáltatás, üzleti gyakorlat, alkalmazott eszköz vagy technológia bevezetése előtt el kell végezniük az ebből származó kockázatok értékelését, és annak eredményét belső kockázatértékelésükben rögzíteniük kell.
Az ingatlanszektorban mindez különösen azoknál a vállalkozásoknál válhat fontossá, amelyek ingatlanügyletekkel kapcsolatos, a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végeznek. Az új elektronikus ügyfél-azonosítási megoldások, digitális ügyletkezelési folyamatok és automatizált ellenőrzési rendszerek bevezetésénél ezért nem elegendő pusztán a technológia működőképességét vizsgálni.
A tényleges tulajdonosi adatok kezelése is változik
A törvénymódosítás további célja a pénzügyi és tulajdonosi viszonyok átláthatóbbá tétele.
Új rendelkezések vonatkoznak a zártkörű befektetési alapok tényleges tulajdonosaira, a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra és a vagyonkezelő alapítványokra. A szabályozás bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi a zártkörű alapok tényleges tulajdonosi adatainak jogszerű továbbítását, és előírja, hogy a bizalmi vagyonkezelő a szolgáltatóval fennálló jogviszonyban közölje vagyonkezelői minőségét, valamint annak változását.
Mindez az ingatlanbefektetési konstrukciók és vagyonkezelési struktúrák átláthatósága szempontjából is figyelmet érdemel, különösen akkor, ha az adott ügyletben a pénzmosás elleni szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltató működik közre.
A törvény az ügyfél-átvilágításra vonatkozó egyes rendelkezéseket is módosítja. A magas kockázatú jogi személynek minősülő életbiztosítási kedvezményezetteknél például további, kockázatérzékenységi alapon végzett ellenőrzést ír elő.
A készpénz országhatárokon átnyúló mozgására is új bejelentési rendelkezések jelennek meg, amelyek a 10 000 eurót elérő vagy meghaladó készpénzösszegekre vonatkoznak. E szabályozás hatálybalépése azonban eltér az általános időponttól: a vonatkozó rendelkezések 2027. január 1-jén lépnek hatályba.
Nem minden társasház válik pénzmosás elleni kötelezetté
Fontos hangsúlyozni, hogy a pénzmosás megelőzéséről szóló törvény nem vonatkozik automatikusan minden társasházra és közös képviselőre.
Az érintettséget az határozza meg, hogy a vállalkozás végez-e olyan tevékenységet, amelyet a törvény a szabályozás hatálya alá sorol. Egy társasház szokásos közösköltség-beszedése vagy épületüzemeltetése önmagában nem keletkeztet ilyen kötelezettséget.
Az ingatlanügyletekben közreműködő és az érintett szolgáltatási körbe tartozó vállalkozásoknak ugyanakkor érdemes felülvizsgálniuk belső kockázatértékelési és ügyfél-azonosítási folyamataikat, különösen akkor, ha új digitális szolgáltatást kívánnak bevezetni.
A 2026. évi LXVIII. törvény főszabály szerint 2026. november 16-án lép hatályba, míg egyes, külön megjelölt rendelkezései 2027. január 1-jétől alkalmazandók.
Források
- Magyar Közlöny 2026. évi 171. szám – 2026. évi LXVIII. törvény
- 2017. évi LIII. törvény – Nemzeti Jogszabálytár
Címkék: ingatlan, pénzmosás, ingatlanügyletek, jogszabály
