THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Új, piaci árakat követő áramtarifa érhető el az MVM kínálatában2026. szeptember 3. |
|---|
 Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. 2026. szeptember 1-jétől tette elérhetővé az egyetemes szolgáltatásban részesülő lakossági és nem lakossági ügyfelek számára a D árszabást, vagyis a dinamikus tarifát. A 2027. január 1-jétől életbe lépő konstrukció önkéntes alapon igényelhető.
|
|
25 184 HUF
Monitorállvány Fellowes® Office Suites Standard
 Érdekel → |
|
Mi az a tőzsdei árat követő változó egységár? Az MVM által bejelentett dinamikus D árszabás lényege, hogy a villamos energia egységára nem egy fixen rögzített összeg, hanem a nagybani energiapiac ingadozásait követi. A naperőművek terjedésével az egyes napszakok között jelentős ár- és mennyiségi különbségek alakulnak ki. Az alacsonyabb tőzsdei árak jellemzően napközben fordulnak elő, amikor a magas napsütés miatt sok megújuló energia áll rendelkezésre a hálózatban. A magasabb tőzsdei árak a csúcsidőszakokban (például az esti órákban), kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén, vagy a hálózati és termelési kihívások idején alakulnak ki. A modell lehetőséget ad arra, hogy a kedvezményes sávhatár felett fogyasztó ügyfelek a villamosenergia-piaci árak alakulásához igazítsák a vételezett áram egységárát. Amennyiben a döntés utólag kedvezőtlennek bizonyul, az ügyfeleknek lehetőségük van visszatérni a hagyományos egyetemes árazáshoz. Hálózati kihívások és a fogyasztási rugalmasság szerepe A hazai villamosenergia-rendszerben az elmúlt években számottevően megnőtt az időjárásfüggő megújuló energiaforrások, elsősorban a naperőművek aránya. Ez a szerkezeti átalakulás az egyes napszakok között jelentős kínálati és árbeli eltéréseket eredményez. A rendszerirányítás szempontjából a fogyasztási oldal rugalmassága kiemelten fontossá vált az extrém időjárási helyzetek, a paksi termelés körüli kihívások, valamint a hazai áramigények alakulása miatt. A dinamikus tarifa célja ezen rugalmasság ösztönzése: lehetőséget teremt arra, hogy a fogyasztás bizonyos része alkalmazkodjon a rendszer aktuális állapotához, átterelve a keresletet a magasabb termelésű, alacsonyabb tőzsdei árat hozó időszakok felé. Drágul-e az áram, és kiket érint a változás? A dinamikus tarifa tehát kombinálja a fix és a változó árazási elemeket. Az elszámolás műszaki feltétele a negyedórás vagy órás mérésre képes okosmérő megléte. A tarifaváltozás hatása a fogyasztás mértékétől és a fogyasztási szokásoktól függ: A kedvezményes sávhatár alatt nincs drágulás: A lakossági 2523 kWh/év (valamint a mikrovállalkozási 4606 kWh/év) keretig a szolgáltató továbbra is a fix, rezsicsökkentett A1 áron (~36 Ft/kWh) számolja el a fogyasztást. Az átlagfogyasztás alatti háztartások számára az új tarifa nem hoz áremelkedést. A sávhatár felett önkéntes a döntés: A sávhatár feletti fogyasztásnál a D árszabás a jelenlegi, körülbelül 70 Ft/kWh-s lakossági piaci ár alternatívája. Aki nem igényeli a dinamikus tarifát, megmarad a megszokott elszámolásnál. Aki áttér, de utólag kedvezőtlennek találja, bármikor visszatérhet az egyetemes árazáshoz. Mikor drágulhat a sávhatár feletti rész? Ha egy háztartás áttér a D tarifára, de a sávhatár feletti nagy fogyasztását a magas tőzsdei áras időszakokban (például esti csúcsidőben) bonyolítja le, a fizetendő egységár meghaladhatja a fix 70 forintos piaci árat. Mikor lehet olcsóbb? Ha a sávhatárt túllépő fogyasztó a rugalmasan időzíthető berendezéseit - például az elektromosautó-töltőt vagy a klímát - a magas megújuló termelésű, alacsony tőzsdei árazású napközbeni órákra ütemezi, a 70 forintnál kedvezőbb egységárat érhet el. Tudatos energiafelhasználás A konstrukció kihasználása tudatosabb fogyasztói magatartást igényel, mivel a sávhatár feletti ár nem állandó, hanem folyamatosan igazodik a piachoz. A modell azon ügyfelek számára biztosíthat kedvezőbb egységárat, akik a sávhatár feletti fogyasztásukat vagy annak egy részét az alacsonyabb piaci árú időszakokra tudják átcsoportosítani. Ez különösen a nagy teljesítményű, időzíthető berendezésekkel rendelkező felhasználóknál valósítható meg, ahol a működtetés a magas megújuló termelésű, jellemzően nappali időszakokra ütemezhető. A fogyasztási alkalmazkodás és a hálózati egyensúly kapcsolata A dinamikus tarifa bevezetése párhuzamosan szolgálhatja a tudatos fogyasztók megtakarítási törekvéseit és a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozottabb működését. A fogyasztás alacsonyabb terhelésű vagy nagyobb termelésű időszakokra történő áthelyezése elősegíti a termelés és a fogyasztás egyensúlyának fenntartását, valamint hozzájárul a megújuló energiaforrások hatékonyabb integrációjához. Az új D árszabás iránti igények 2026. szeptember 1-jétől nyújthatók be az MVM Next online ügyintézési felületén. Forrás: MVM |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A hazai lakóépület-állomány szerkezete és energetikai állapota olyan mélyreható strukturális válságot tükröz, amely megkérdőjelezi a magyar klímatranzíció és az energiabiztonság megvalósíthatóságát. Az Európai Unió felülvizsgált Épületenergetikai Irányelve (EPBD) szigorú kötelezettségként írja elő a legrosszabb energiahatékonyságú épületek prioritásos korszerűsítését. A JustReno projekt keretében elvégzett átfogó elemzés alapján a hazai épületállomány energetikai lemaradása nem csupán technológiai deficit, hanem mélyen beágyazott területi és társadalmi egyenlőtlenségek következménye. 
Míg a főváros egyes részein már gőzerővel zajlanak a helyszíni felmérések és a műszaki vizsgálatok, addig más kerületekben az elbírálás, vagy éppen az új pályázatok befogadása van napirenden. 
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium által előterjesztett jogszabálytervezet alapvető célja, hogy megteremtse az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó energetikai reformok és mérföldkövek jogi feltételeit. A rendelet több miniszteri rendelet módosításán keresztül koordinálja a magyar villamosenergia-rendszer modernizációját, a lakossági és mikrovállalkozási piaci rugalmasság növelését, valamint a megújuló energiaforrások, kiemelten a szélenergia hálózati integrációját és társadalmi elfogadottságát. 
Energiatárolás, hálózatfejlesztés, több szélenergia - átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány. Az első ütemre 868 milliárd forintot szánnak, és több olyan intézkedés is szerepel a csomagban, amely közvetlenül érintheti a napelemes háztartásokat és a villamosenergia-fogyasztókat. 
A Duna vízszintje lassan emelkedik, a Paksi Atomerőmű teljes leállításra nem volt szükség. A kormány a legutóbbi energiaválság tapasztalataira reagálva átfogó fejlesztési programot fogadott el. 
A Paksi Atomerőmű tájékoztatása szerint a 2. blokk augusztus 10-től ismét névleges teljesítményen üzemel. 
Pakson az utolsó turbina leállására még sor kerülhet, de az erőmű műszaki kialakítása egyelőre lehetővé teszi a további működést. A kieső termelést részben a Dunamenti Erőmű helyreállítása, részben az import és az önkéntes fogyasztáscsökkentési vállalások ellensúlyozhatják. 
Az országos energiaellátás biztonságának fenntartásában a társasházi lakók egyéni döntései összeadódva óriási erőt képviselnek. Sokszor nincs szükség drága gépcserékre vagy beruházásokra ahhoz, hogy érdemben lefaragjunk a fogyasztásból. Apró, azonnal bevezethető szokásváltásokkal már a mai naptól kezdve jelentős mennyiségű áramot takaríthatunk meg a négy fal között és a lépcsőházban egyaránt. 
A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét. 
A Duna rendkívüli és tartós vízszintcsökkenése miatt a következő 24-72 órában le kell állítani a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkját. A döntés következtében átmenetileg megszűnik a hazai villamosenergia-termelés mintegy felét adó, közel 2000 MW-os kapacitás. Az erőmű szakemberei és a vízügyi hatóságok felkészültek a helyzet kezelésére: az álló blokkok biztonsági hűtése folyamatosan biztosított, a lakosságot pedig felelős és takarékos áramhasználatra kérik. 
Haladékot kaptak az RRF-6.2.1 lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat nyertesei és a kivitelezők. A Magyar Közlönyben megjelent 1193/2026. (VI. 11.) Korm. határozat értelmében a végső elszámolási határidőt 2026. június 15-ről 2026. szeptember 30-ra tolták ki. 
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség. 
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni. 
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került. 
A társasházak felújítása során egyre gyakrabban kerül sor komplex energetikai korszerűsítésre. A homlokzati hőszigetelés mellett a lapostető is kiemelt szerepet kap, hiszen az épület hőveszteségének jelentős része a tetőn keresztül távozhat. Az energetikai felújítások részeként ezért sok esetben új hőszigetelés kerül a tetőre, miközben a meglévő vízszigetelést is korszerűsíteni kell. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy a választott vízszigetelési rendszer hosszú távon is megbízható legyen, és jól együttműködjön a modern tetőtechnológiákkal. A PVC alapú Fatrafol vízszigetelő lemezek éppen ezekre az igényekre kínálnak korszerű megoldást. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
Újabb jelentős költségvetési forrásokat mozgósít a kormány a lakossági energiaár-támogatási rendszer működtetésére és a távhőszolgáltatók kompenzációjára. A friss kormányhatározatok alapján 2026 elején összesen több mint 460 milliárd forintnyi átcsoportosításról döntöttek, amelynek célja a rezsivédelmi intézkedések finanszírozásának biztosítása. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
