Új szelektív rendszer társasházaknak: pályázz okos hulladékgyűjtőre!2025. március 27. |
|---|
| A MOHU, vagyis a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. egy országos mintaprojektet indított el, amelyben társasházak kaphatnak lehetőséget arra, hogy teljesen ingyenesen új, korszerű hulladékgyűjtő szekrényeket telepítsenek a házukhoz. |
|
87 991 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
Könnyebb és tisztább szelektív gyűjtés jöhet a lakóközösségeknek A kezdeményezés célja, hogy a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyabbá váljon, a vegyes szemét mennyisége csökkenjen, és ezzel együtt tisztább, rendezettebb legyen a társasházak környezete is. A projekt keretében úgynevezett XXL okoskukákat helyeznek ki a jelentkező társasházaknál. Ezek a 1100 literes, nagyméretű gyűjtőszekrények papír, műanyag és fémhulladék elkülönített gyűjtésére alkalmasak. Kifejezetten kültéri használatra tervezték őket, ami különösen előnyös azoknál a házaknál, ahol nincs elegendő hely a hagyományos beltéri tárolásra. A kukák elektronikus nyitórendszerrel működnek, így nem lehet őket illetéktelenül kinyitni. Minden lakás külön nyitókártyát kap hozzájuk, így biztosítható, hogy csak a társasház lakói férnek hozzá. Ez megelőzi, hogy idegenek hordjanak szemetet a kukákba, vagy hogy azok idő előtt megteljenek, esetleg szennyeződjenek. Az okoskukák emellett szenzorokat is tartalmaznak, amelyek jelzik, hogy mikor mennyire teltek meg. Ennek köszönhetően a hulladékszállítók pontosabban tudják tervezni az ürítést, így nem fordulhat elő, hogy a kuka napokig túlcsordul, vagy éppen üresen viszik el. Mire lehet számítani, ha egy társasház bekerül a programba? A pályázatot a társasház hivatalos képviselete nyújthatja be - lehet ez közös képviselő, lakásszövetkezet vagy más jogosult személy. A jelentkezés a MOHU honlapján elérhető online űrlap kitöltésével történik. A pályázási időszak 2025. március 24-én indul, és egészen július 30-ig tart, így bőven van idő átgondolni és összehangolni a jelentkezést a lakóközösségen belül. A nyertes társasházak számára a MOHU nemcsak a kukák szállítását és telepítését vállalja díjmentesen, hanem gondoskodik az elektronikus nyitókártyák biztosításáról minden lakás számára, valamint tájékoztató anyagokat is adnak a használatról. A projekt részeként a vállalat a gyűjtők rendszeres karbantartását is elvégzi, és ha bármilyen hiba vagy meghibásodás történik, azt is ingyenesen kijavítják a beüzemelést követő 12 hónapban. A mostani projekt kísérleti jelleggel indul, vagyis a MOHU az első tapasztalatok alapján értékeli majd, hogyan vált be az okoskukák használata a társasházaknál. Amennyiben a visszajelzések és adatok pozitívak, a cél az, hogy a jövőben még több lakóközösség kapcsolódhasson be a programba, sőt, akár önkormányzatok bevonásával a közterületeken is megjelenhessenek ezek az új gyűjtőpontok. A hosszú távú cél egyértelmű: szeretnék elérni, hogy a lakosság tudatosabban gyűjtse a hulladékot, hogy minél több újrahasznosítható anyag valóban visszakerüljön a körforgásba, és hogy csökkenjen a környezetre nehezedő terhelés. Egy ilyen okoskuka-rendszer abban segít, hogy a szelektív gyűjtés a mindennapok része legyen, egyszerűbben és hatékonyabban, mint eddig bármikor. A lehetőség adott, most csak annyi a dolguk a társasházaknak, hogy éljenek vele. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások




Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson. 
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) november 18-án rendezi meg éves szakmai napját. Az egész napos konferencia a társasházi és ingatlanszektor aktuális kérdéseit járja körül, a gyakorlatban hasznosítható jogi, műszaki és pénzügyi témákkal. A rendezvény célja, hogy a közös képviselők, tulajdonosok és szakmai partnerek egyaránt átfogó képet kapjanak a legfontosabb változásokról és új lehetőségekről.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető.
Módosult a lakossági energiahatékonysági beruházásokat támogató felhívás a KEHOP Plusz konstrukció. Több pénz, hosszabb futamidő, bővített támogatható tevékenységek, egyszerűbb ügyintézés.
A THT mesterséges intelligencia asszisztense immár elérte a fejlesztés új szakaszát: a béta időszak hivatalosan is lezárult, és a szolgáltatás a továbbiakban kizárólag a MITOE (Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete) tagsága révén lesz elérhető.
2025-ben immár hatodik alkalommal nyerte el a rangos MagyarBrands díjat az eHÁZ digitális társasházkezelő rendszer. A márka 2019, 2020, 2021, 2022 és 2024 után idén is szerepel a legkiválóbb hazai innovatív márkák között, amelyet a független, szakértői zsűri ítélt oda.
Az osztrák kormány átfogó bérleti díj-szabályozást vezet be, hogy megfékezze az elszabaduló lakásárakat, különösen a nagyvárosokban. A Bérleti értékvédelemről szóló törvény célja az inflációhoz kötött éves díjkorrekció, a hosszabb minimális bérleti időszak, valamint a régi építésű lakások bérleti díjainak korlátozásának fenntartása. Az új szabályozás komoly vitákat gerjeszt az osztrák lakáspolitikai színtéren.
A Magyar Tűzvédelmi Szövetség (TSZVSZ) célja egy hatékonyabb, nyitottabb és korszerűbb tűzvédelmi rendszer kiépítése. Ennek első lépése a Magyar Tűzvédelmi Akadémia létrehozása, amely nemcsak képzési központként, hanem az ágazati szereplők közötti együttműködés új platformjaként is működik majd.
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik.
A fűtési, hűtési és használati melegvíz előállítására szolgáló berendezések általában csak akkor kerülnek a figyelmünk középpontjába, amikor meghibásodnak, vagy elkerülhetetlenné válik a cseréjük. Pedig egy elavult rendszer cseréje nemcsak kényelmi szempontból fontos, hanem jelentős energiamegtakarítást - ezáltal költség megtakarítást - és környezetbarát működést is eredményezhet.
2025.12.31-ig a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező a 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálata. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére. 





































