A legfontosabb változások a CSOK Plusz, valamint a 2025 nyarán bevezetett FIX 3%-os lakáshitel konstrukciókat érintik.
A CSOK Plusz hitelprogram pontosítja, kik minősülnek „első közös lakásszerzőknek". A módosítás szerint ezentúl azok a házastársak tartoznak ide, akik a kölcsönkérelem benyújtásakor vagy azt megelőzően nem rendelkeztek közös tulajdonnal ugyanabban a magyarországi lakásban, és erről teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkoznak. Ez a definíció egyértelművé teszi, hogy a korábbi egyéni tulajdon nem kizáró tényező, a program célja pedig a valóban közös első otthonteremtés ösztönzése.
Az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitel több ponton is rugalmasabbá válik. A legfontosabb újítás, hogy ha valaki ugyanarra az ingatlanra egyidejűleg veszi igénybe a FIX 3%-os kölcsönt és a CSOK Plusz hitelt, akkor a megvásárolni kívánt otthonnak a CSOK Pluszban előírt lakásméretre vonatkozó feltételeknek kell megfelelnie. Ezzel egységesítik a két konstrukció elvárásait, elkerülve a párhuzamos igénybevételnél felmerülő eltérő követelményeket.
Jelentős könnyítést hoz az a módosítás is, amely kimondja: nem minősül résztulajdon-szerzésnek, ha az igénylő osztatlan közös tulajdonú ingatlanban olyan lakóegység tulajdonjogát szerzi meg, amely kizárólagos használatba kerül, vagy ha öröklés útján már rendelkezik egy tulajdoni hányaddal, és a hitel segítségével megszerzi a fennmaradó részt is. Ez utóbbi esetben tehát a teljes tulajdonszerzés támogatott, ami számos családi öröklési helyzetben oldhatja meg a lakhatási bizonytalanságot.
A rendelet kifejezetten kitér az önkormányzati bérlakások megvásárlására is. Amennyiben a bérlő a lakás tulajdonjogát kedvezményes, önkormányzati engedménnyel meghatározott áron szerzi meg, akkor a FIX 3%-os hitel bizonyos korlátozásai nem alkalmazandók. Ez a kitétel várhatóan megkönnyíti az önkormányzati tulajdonban lévő lakások piaci forgalomba kerülését, és új lehetőséget adhat azoknak a bérlőknek, akik eddig anyagi okokból nem tudtak élni a vásárlás lehetőségével.
További pontosítás, hogy a kölcsönkérelmek elbírálásánál a korábbi szövegrészek egyszerűsödtek, valamint az igénylők hozzátartozói körét kiterjesztették: a szülők mellett mostantól a testvérek is bekerülnek a szabályozás bizonyos pontjaiba, például az ajándékozás vagy tulajdonátruházás vizsgálatánál.
