Újabb kiadás a szállásadóknak: Megismételt ellenőrzés esetén akár 100 ezer forint pluszköltség!2025. február 2. |
|---|
A Nemzetgazdasági Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet szerint a szálláshely-minősítési tevékenységért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak a szálláshelyek típusától és méretétől függően változnak. A tervezet részletezi a különböző szálláshely-kategóriákra vonatkozó díjtételeket, amelyek a szobák számától és a szálláshely típusától függően alakulnak. A megismételt helyszíni ellenőrzés díja is meghatározásra került, amely szintén a szálláshely típusától függően változik. A tervezet szerint minden szállásadónak háromévente kötelező a minősítést elvégeztetni, de nem ingyenesen. Nézzük tehát a tervezet szerinti minősítési díjakat! A tervezetet csak február 4-ig lehet véleményezni.
|
|
10 880 HUF
THS927 Minőségi postaláda - Újságtartóval
![]() Érdekel → |
|
Magánszálláshelyek és egyéb szálláshelyek minősítése: 1-8 szoba: 60 000 Ft Szállodák minősítése: 11-50 szoba: 150 000 Ft Panziók, kempingek, üdülőháztelepek és közösségi szálláshelyek minősítése: Egységesen: 150 000 Ft Megismételt helyszíni ellenőrzés díja: Magánszálláshely és egyéb szálláshely: 60 000 Ft A szálláshely-minősítési rendszer bevezetése óta az ágazati szereplőknek lehetőségük volt ingyenesen igényelni az első minősítést. A mostani rendelettervezet azonban díjkötelessé tenné a minősítési eljárást, figyelembe véve a szálláshelyek típusát és méretét, valamint a minősítési eljárásokhoz kapcsolódó munkafeladatok mértékét. A szállásadók számára fontos, hogy figyelemmel kísérjék a rendelettervezet alakulását, és szükség esetén éljenek a véleményezési lehetőséggel a megadott határidőn belül. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A Nemzetgazdasági Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet szerint a szálláshely-minősítési tevékenységért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak a szálláshelyek típusától és méretétől függően változnak. A tervezet részletezi a különböző szálláshely-kategóriákra vonatkozó díjtételeket, amelyek a szobák számától és a szálláshely típusától függően alakulnak. A megismételt helyszíni ellenőrzés díja is meghatározásra került, amely szintén a szálláshely típusától függően változik. A tervezet szerint minden szállásadónak háromévente kötelező a minősítést elvégeztetni, de nem ingyenesen. Nézzük tehát a tervezet szerinti minősítési díjakat! A tervezetet csak február 4-ig lehet véleményezni.

A lakhatási helyzet kezelése kiemelt helyet foglal el az európai döntéshozók napirendjén. A hosszú távú stabilitás érdekében elengedhetetlen a legújabb fejlemények nyomon követése és a valós társadalmi igények megismerése. Ehhez kíván hozzájárulni a Nemzetközi Ingatlantulajdonosi Szövetség (UIPI) által indított kutatás, ami a fiatal európaiak ingatlanszerzési igényeit méri fel, és amelyhez kapcsolódó kérdőív magyar nyelven is elérhető.
A jövőben önkormányzati hozzájáruláshoz köthetik az egy ingatlanon belül kialakított új lakóegységek közműcsatlakozását. A Budakalászon tartott önkormányzati fórumon elhangzottak alapján a víziközmű-szolgáltató aktív szerepet vállalna a helyi építési szabályok kijátszásának megakadályozásában. A bejelentés országos jelentőségű lehet, különösen azokon a településeken, ahol egyre gyakoribb a családi házak szabálytalan feldarabolása és a túlterhelt közműhálózat.
A január 1-jétől életbe lépett Airbnb-korlátozás ellenére vannak még szálláshelyek a VI. kerületben, ahol a lakók elkeseredésére folytatódik a rövid távú lakáskiadás, annak minden hátrányával. Ezek az ingatlanok egy jogi kiskaput kihasználva, legálisan működhetnek tovább. 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt.
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása.
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek.
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei.
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál.
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés.
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki.
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe.
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk.
A 2025 elején tapasztalt gyors lakásár-emelkedést később lassabb ütemű drágulás váltotta fel. Eközben az elkészült új lakások száma csökkent, ugyanakkor az építési engedélyeké jelentősen nőtt. Mindez arra utal, hogy a piacon egyszerre vannak jelen a kínálati szűkösség jelei és a későbbi élénkülés előfeltételei.
Megjelent a Lakhatási Minimum a 2026-os országgyűlési választásokra. A Lakhatási Koalíció szervezetei február 10-én nagy sajtóérdeklődés mellett mutatták be a 2026-os választásokra frissített Lakhatási Minimumot. A szakpolitikai javaslatcsomagban támpontot adnak minden, az április 12-i parlamenti választáson induló jelöltnek és jelöltállító szervezetnek azzal kapcsolatban, hogy milyen lakáspolitikai gondolkodás és konkrét lépések segítenek kiutat találni a jelenlegi lakhatási válságból. 







































