THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Újabb kiadás a szállásadóknak: Megismételt ellenőrzés esetén akár 100 ezer forint pluszköltség!2025. február 2. |
|---|
 A Nemzetgazdasági Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet szerint a szálláshely-minősítési tevékenységért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak a szálláshelyek típusától és méretétől függően változnak. A tervezet részletezi a különböző szálláshely-kategóriákra vonatkozó díjtételeket, amelyek a szobák számától és a szálláshely típusától függően alakulnak. A megismételt helyszíni ellenőrzés díja is meghatározásra került, amely szintén a szálláshely típusától függően változik. A tervezet szerint minden szállásadónak háromévente kötelező a minősítést elvégeztetni, de nem ingyenesen. Nézzük tehát a tervezet szerinti minősítési díjakat! A tervezetet csak február 4-ig lehet véleményezni.
|
|
Magánszálláshelyek és egyéb szálláshelyek minősítése: 1-8 szoba: 60 000 Ft Szállodák minősítése: 11-50 szoba: 150 000 Ft Panziók, kempingek, üdülőháztelepek és közösségi szálláshelyek minősítése: Egységesen: 150 000 Ft Megismételt helyszíni ellenőrzés díja: Magánszálláshely és egyéb szálláshely: 60 000 Ft A szálláshely-minősítési rendszer bevezetése óta az ágazati szereplőknek lehetőségük volt ingyenesen igényelni az első minősítést. A mostani rendelettervezet azonban díjkötelessé tenné a minősítési eljárást, figyelembe véve a szálláshelyek típusát és méretét, valamint a minősítési eljárásokhoz kapcsolódó munkafeladatok mértékét. A szállásadók számára fontos, hogy figyelemmel kísérjék a rendelettervezet alakulását, és szükség esetén éljenek a véleményezési lehetőséggel a megadott határidőn belül. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Románia lakáspiaca megtorpanni látszik. A lassulás hátterében gazdasági bizonytalanság, szigorodó hitelezés és emelkedő építési költségek állnak. 
A régi családi házak ára országszerte hat százalékkal csökkent Finnországban 2025 első negyedévében - derül ki a statisztikai hivatal friss adataiból. A váratlan áresést a kereslet csökkenése, a demográfiai változások és a vidéki ingatlanok iránti alacsony érdeklődés hajtja. 
A Magyar Nemzeti Bank 2025. májusi lakáspiaci jelentése megerősítette a hazai lakáspiacon már hónapok óta érzékelhető trendeket: miközben a kereslet fokozatosan élénkül és az árak dinamikusan emelkednek, addig a kínálati oldal továbbra is gyenge teljesítményt mutat. 
Svédországban egy friss szakértői jelentés szerint a jövőben a települések jogot kaphatnak arra, hogy az árvíz- és hővédelmi fejlesztések költségeinek egy részét azoktól az ingatlantulajdonosoktól hajtsák be, akik közvetlen haszonélvezői ezeknek az intézkedéseknek. Bár az elképzelés még előkészítés alatt áll, komoly vitát váltott ki a svéd ingatlanpiacon, mivel jelentős - akár több tízezer eurónak megfelelő - kötelezettséget is róhat az érintettekre. 
Az olasz legfelsőbb közigazgatási bíróság - az Államtanács - kimondta: a rövid távú lakáskiadás magánszemélyek által gyakorolt tevékenységként nem korlátozható önkormányzati rendeletekkel, amennyiben nem minősül vállalkozásnak. A döntés az ingatlantulajdonosok szerződési szabadságát helyezi előtérbe, és egyúttal új irányt jelölhet ki a lakáskiadás szabályozásában. 
Az Egyensúly Intézet koordinálásával új javaslatcsomag született, amely a magyarországi lakóépületek energetikai korszerűsítésének átfogó reformját célozza. A több tucat iparági, pénzügyi és civil szervezet közreműködésével összeállított program célja egy olyan hosszú távú, társadalmilag igazságos és gazdaságilag is fenntartható felújítási rendszer megalkotása, amely a 2050-es klímasemlegességi célkitűzésekhez is érdemben hozzájárul. 
Már a Parlament előtt van az a jogszabálytervezet, amely új alapokra helyezheti a településkép és a közösségi érdekek védelmét. Az indítvány lehetőséget teremtene arra, hogy az önkormányzatok korlátozhassák bizonyos lakóingatlanok megszerzését, illetve felléphessenek a helyi karaktert veszélyeztető beruházásokkal szemben. 
A lakásfoglalás, az elhúzódó bírósági eljárások, valamint az ingatlanadózással kapcsolatos szabályozási hézagok Európa-szerte nehézséget okoznak. A francia példa arra világít rá, hogy létezhet olyan jogalkotási megközelítés, amely - ha nem is oldja meg a tulajdonosokat érő sérelmeket - legalább adózási szempontból enyhíti azok anyagi terheit. 
A hazai lakáspolitikai diskurzus egyik legújabb és legélesebb vitákat kiváltó eleme a helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet, amely többek között az ingatlanszerzés korlátozásának lehetőségét is felveti. A javaslat társadalmi egyeztetése során a legnagyobb visszhangot ez az elem váltotta ki, ezért a kormány, a Magyar Hírlap információi szerint, nyitott annak lehetőségére, hogy akár ki is kerüljön a jogszabályból. 
Az ingatlanpiac egyensúlyának visszaállítása érdekében a franciaországi Oléron szigetén egy új program keretében 5000 és 10.000 euró közötti összeget kínálnak azoknak a tulajdonosoknak, akik hajlandók hosszú távra, helyi lakosok részére kiadni eddig turistáknak fenntartott ingatlanjaikat. 
2025 áprilisában a cseh parlament alsóháza elfogadta a kormány új lakhatási támogatási törvényét, amely a lakhatási szegénység által leginkább érintett térségekben kínál célzott segítséget. A törvény egyik fő eleme a „lakhatási kontaktpontok" létrehozása: ezek olyan helyi szolgáltató egységek, amelyek információt, tanácsadást és közvetítést nyújtanak a bérbeadók és a rászoruló bérlők között. 
A kormány törvénytervezetet nyújtott be a helyi önazonosság védelméről, amely a települési közösségek számára biztosítana új jogosítványokat a lakosságszám növekedésének szabályozására. A kezdeményezés alapját az Alaptörvény legutóbbi módosítása adja, amely kimondja, hogy a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog nem sértheti a helyi közösségek önazonossághoz való jogát. 
Az Európai Unióban 2024 végére mind a lakásárak, mind a bérleti díjak jelentős növekedést mutattak. Bár a drágulás mértéke országonként és régiónként is eltér, az uniós polgárok egyre nagyobb része fordul a külvárosok és a kisebb települések felé, miközben a városközponti ingatlanok iránti kereslet több országban is gyengülni látszik. 
Az Országgyűlés 2025. április 14-én elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amely lehetőséget biztosít a települések számára, hogy megvédjék közösségi identitásukat a túlnépesedéssel szemben. 
Április 1-jén véget értek Skóciában a 2022 óta érvényben lévő ideiglenes bérleti díjkorlátozások, amelyek célja a megélhetési válság hatásainak enyhítése volt. 
Dén Mátyás András, a THT lapigazgatója és a TSZOE elnökségi tagja előadásában részletesen ismertette a társasházak és ingatlantulajdonosok jelenlegi helyzetét és kihívásait Magyarországon, valamint európai kitekintést is adott. 
Az európai lakhatási válság egyre égetőbb kérdésként jelenik meg Brüsszel politikai napirendjén, még akkor is, ha az uniós intézmények mozgástere e téren meglehetősen korlátozott. A lakáspolitika ugyanis alapvetően tagállami és helyi hatáskörben marad. 
Az Alaptörvény 15. módosítása kapcsán új szövegrész kerülhet be az alaptörvényi szabályozásba, amely a helyi közösségek önazonosságához való jogát emelné alkotmányos szintre. 
A Kormány és a Magyar Bankszövetség megegyezésének eredményeként 2025. április 1. és október 31. között a hazai bankok önkéntes alapon egy új, kedvezményes jelzáloghitelt kínálnak a fiataloknak. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
