THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Újabb kiadás a szállásadóknak: Megismételt ellenőrzés esetén akár 100 ezer forint pluszköltség!2025. február 2. |
|---|
 A Nemzetgazdasági Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet szerint a szálláshely-minősítési tevékenységért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak a szálláshelyek típusától és méretétől függően változnak. A tervezet részletezi a különböző szálláshely-kategóriákra vonatkozó díjtételeket, amelyek a szobák számától és a szálláshely típusától függően alakulnak. A megismételt helyszíni ellenőrzés díja is meghatározásra került, amely szintén a szálláshely típusától függően változik. A tervezet szerint minden szállásadónak háromévente kötelező a minősítést elvégeztetni, de nem ingyenesen. Nézzük tehát a tervezet szerinti minősítési díjakat! A tervezetet csak február 4-ig lehet véleményezni.
|
|
87 880 HUF
Biztonságos zárható kulcsszekrény - praktikus kulcsrendező 50 db kulcs tárolására
 Érdekel → |
|
Magánszálláshelyek és egyéb szálláshelyek minősítése: 1-8 szoba: 60 000 Ft Szállodák minősítése: 11-50 szoba: 150 000 Ft Panziók, kempingek, üdülőháztelepek és közösségi szálláshelyek minősítése: Egységesen: 150 000 Ft Megismételt helyszíni ellenőrzés díja: Magánszálláshely és egyéb szálláshely: 60 000 Ft A szálláshely-minősítési rendszer bevezetése óta az ágazati szereplőknek lehetőségük volt ingyenesen igényelni az első minősítést. A mostani rendelettervezet azonban díjkötelessé tenné a minősítési eljárást, figyelembe véve a szálláshelyek típusát és méretét, valamint a minősítési eljárásokhoz kapcsolódó munkafeladatok mértékét. A szállásadók számára fontos, hogy figyelemmel kísérjék a rendelettervezet alakulását, és szükség esetén éljenek a véleményezési lehetőséggel a megadott határidőn belül. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Miközben az árak és a kereslet történelmi csúcsokat értek el, a kínálati oldal egészen más képet mutatott 2025-ben. Kevesebb lakás készült el, mint az elmúlt években, de a megkezdett építkezések és az engedélyek száma látványosan megugrott. A budapesti új építésű lakások kínálata bővül, de az árak továbbra is rendkívül magasak. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk harmadik része azt járja körbe, hogyan alkalmazkodik a fejlesztői és építőipari szektor a megváltozott környezethez. 
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek. 
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája. 
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra. 
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk. 
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg. 
2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait. 
Megjelent a Habitat for Humanity Magyarország 2025-ös Lakhatási jelentése. Tovább mélyül a lakhatási válság Magyarországon - derül ki a Habitat for Humanity Magyarország által 14. alkalommal publikált Lakhatási jelentésből, amely a 2024-2025-ös lakáspolitikai intézkedések hatását és a lakhatás megfizethetőségének alakulását vizsgálja. A kutatások szerint a kormány új, lakhatási célú programjai nem csökkentik, hanem tovább növelik a lakhatási egyenlőtlenségeket, miközben a szociálisan célzott támogatások szinte teljesen hiányoznak a rendszerből. Az idei riport 2-3. fejezetének bemutatóját november 26-án tartották a Margit körúti Habitat Kreatív Központban. 
Egyre több európai ország keresi annak módját, hogyan lehet a magán- és állami szektor bevonásával bővíteni a megfizethető lakások körét. A horvát kormány most egy átfogó, részletesen szabályozott programot indított el, amely egyszerre kínál kiszámítható hozamot a lakástulajdonosoknak és elérhető bérleti díjakat azoknak, akik a piacon nem jutnak megfelelő otthonhoz. 
Európában jelenleg csaknem 19 millió felsőoktatásban tanuló hallgató él, közülük több mint másfél millió külföldi diák, akik jellemzően a rövid távú bérleti piacon keresnek megfizethető, mégis biztonságos lakhatási lehetőséget. E speciális szegmens iránti kereslet évek óta dinamikusan nő, miközben a kínálat - különösen a magánszektorban - sok helyütt változatlanul szűkös. A UIPI felmérésének és a HOME2 Erasmus projektnek tanulságai. 
A Kúria kimondta, hogy Terézváros Airbnb-rendelete nem törvényellenes, elutasítva a kormányhivatal indítványát a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. Ezzel a döntéssel a helyi önkormányzat szabályozási hatásköre megerősítést nyert. 
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba. 
A megfizethetetlen vagy nem megfelelő lakás ma már nem csupán egyéni tragédia. Az Eurofound 2023-as „Unaffordable and Inadequate Housing in Europe" című jelentése, illetve a kutatók - Hans Dubois és Marie Hyland - 2025. júniusi előadása a 46. UIPI-kongresszuson azt üzeni: bár a tagállamok lakáspiaci sajátosságai eltérnek, a problémák mély szerkezeti okai közösek, és legfőképpen a fiatal generációkat érintik. 
A THT - Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n mutatta be legújabb fejlesztéseit. Dén Mátyás András főszerkesztő előadásában áttekintette a lap több mint huszonöt éves múltját, és ismertette a következő korszak fő irányait: a THT teljes egészében digitális formában folytatja működését, mesterséges intelligenciával támogatott szakmai szolgáltatásokat kínál, és hűségpont-rendszert vezet be a társasházkezelők számára. 
Az ingatlanpiaci feszültségek és a bérleti díjak emelkedése miatt a spanyol autonóm régiók is sorra keresik azokat a beavatkozási eszközöket, amelyekkel a piaci kínálatot bővíthetik anélkül, hogy közvetlenül lakást építenének. Asturiasban a vezetés vonzóbb feltételekkel próbálja ösztönözni, hogy a hosszabb ideje üresen álló magánlakások bekerüljenek a megfizethető bérlakások körébe. Szociális lakásügynökségi programok korlátozottan Magyarországon is megvalósulnak, de nagyobb intézményi és pénzügyi háttérre volna szükség, hogy szélesebb körben is adott legyen a lehetőség. 
Felvételsorozat tizenegyedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Kovács Tibor alapító-tulajdonnos, többszörösen díjnyertes Immo1 Ingatlanközvetítő Hálózat 
A holland választási kampány egyik legforróbb témája a lakáshiány, amely nagyjából 400 000 otthon megépítését követelné meg. A politikai ígéretek nagy része ugyanazt mondja: építeni kell. A valódi vita arról szól, hol és hogyan. Hollandia sűrűn lakott ország, a szabad terület szűkös, a társadalmi és gazdasági érdekek pedig egymásnak feszülnek. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
